Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-14 / 28. szám
2 Független Budapest 1926. július 14. miatt dobták bele a köztudatba s ezzel nem volt más a cél, mint az, hogy kipróbálják a pártok erejét és hangulatát. Az eddigi jelölések kétségtelenül revízió alá fognak kerülni s nézetem szerint a választásokon a pártok között létesülő elkerülhetetlen kompromisszumos megoldások fognak győzedelmeskedni. A pártok között már most is folynak ez irányban megbeszélések s bízunk abban, hogy azok eredménnyel fognak végződni. A költségvetési vita szónokai II. Múlt heti számunkban megkezdtük a költségvetési vita kiemelkedő szónokainak és az elhangzott beszédeknek rövid ismertetését. A sorozatot az alábbiakban folytatjuk: Friedrich István snajdig, éles, vagdalkozó, mint mindig. Temperamentumos előadása bővelkedett érdekességekben s nívós beszédét nagy figyelemmel hallgatta a közgyűlés. — A költségvetés tekintetében nekem elejétől kezdve az volt az álláspontom, hogy a költségvetés beteg. Két főoszlopra épült: az adózó polgárság teherviselő képességére és az üzemek jövedelmi fölöslegére. Smith Jeremiás utolsó jelentésében azt olvastam.' hogy Magyarországon jelenleg minden fellendülésben van. Fellendül valami? Igen, a Máv.-nál 15%-kal a személydíjstzabás, a házbér is 50%-ról 70%-ra. Én úgy látom a belügyminiszter úr talán épp a legjobb időben nyugtat meg bennünket, mikor a vízbefúlóki kimentését szabályozza és elrendeli, 1 hogy a mentőkészülékeket mindenütt szeptemberig szerezzék be. Magyarországon másodrendű polgár az ellenzék, az elsőrendű polgár az, aki a kormány kegyében van. Ebben az országban az eszmék anarchiáját éljük, itt nem az eszmék szempontja, itt a személyek szerint igazodik minden. A fővárosi üzemekről szólva, nem akarjuk, hogy a tanács kokszot és szenet áruljon, szappant, cipőt, sírkövet gyártson, a víz-, gáz- és villanyszerelésnél versenyezzen a magániparral. A házinyomdát sem kell túlfejleszteni, Fővárosi szereplésein alatt én is láttam, hogy hiányzik a városnál a koncepció, az összefogó erő. Kifogásolom a főváros pénzügyi politikáját, amelyet, sajnos, a mai napig felfedezni nem tudtam. Az a tanács, az a polgármester, az a kormán}' tudja ezt az országot megmenteni, aki a nyomorgó, szenvedő népnek munkaalkalmat ad. Akkor meg fog szűnni a marakodás és akkor igazuk lesz önöknek, akik a pártok nevében szólaltak fel, Baracs és Wolff t. barátaim, akkor el fog közeledni a megegyezésnek, a békességnek útja. Bánóczy László, a szociáldemokraták másik szónoka szociális és kultúrpolitikával foglalkozott. Szép beszédében ezeket mondotta: — Az adóteóriában a közgyűlés minden pártja egyetért. De amikor az adópraxisra kerül a sor, akkor már kiütköznek az ellentétek. A mi adójavaslatainkkal szemben igen éles kifogások hangzottak el. különösen a fogyasztási adó leépítésére és a telek- értékadó visszaállítására irányuló javaslataink találkoztak élénk visszautasításra. A lakásadó javaslatra azt kiáltották felénk, ne bántsuk az otthont. De mi ezzel szemben azt kell, hogy kiáltsuk önöknek, hogy ne bántsák a kenyeret. Mert amíg a kenyeret bántják a legkülönbözőbb adónemekkel, addig semmi alap sincs arra, hogy ilyen viszonyok közt az otthont jobban kíméljük a mindennapi kenyérnél. Engedjék meg, hogy foglalkozzam az iskolapolitika kérdésével. . Elfogadom Wolff bizottsági tag úr álláspontját, hogy az iskola szellemének kereszténynek és nemzetinek kell lenni, de kereszténység alatt az evangéliumi kereszténységet, nemzeti szellem alatt Kossuth nemzeti szellemét értjük. Nagyon fontos, hogy végre megteremtsük a szülők és az iskola között a kapcsolatot. Balkányi Kálmán, a kereskedelem képviselője a következőket mondotta beszédében:- Fontosnak tartom a monopolisztikus üzemeknek városi kezelésben tartását, de nem tartom megengedhetőnek. hogy sokáig halaszthassuk azoknak az ilyen jellegüeknek nem mondható üzemeknek a megszüntetését, még pedig függetlenül attól, hogy rentabilisek-e, vagy nem. Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a mi gazdasági bajainknak túlnyomó részt az alap oka a trianoni szerződésben van. Azonban a bajok megszüntetésével nem lehet várni arra a megváltó órára, amikor ez a trianoni szomorúság elmúlik! felőlünk. Legutóbb a pénzügyminiszter kijelentette, hogy sok a kereskedő, Í3-1 istára kell tenni őket. A forgalmi adó megszüntetését és amíg ez megtörténik, a mai rendszer megváltoztását követeljük. Miután nem látom a költségvetésben a kereskedelem és ipar nagy átfogó érdekeinek a főváros által való megvalósítását és szem előtt tartását, a költségvetést nem fogadom el. Bródy Ernő dr., akire felelősség-teljes feladat hárult Vázsonyi halála folytán, átérezte a feladat súlyát. Emelkedett, alapos tudású beszéde általános tetszésben részesült. Bródy dr. vezette be az általános vita negyedik napjának felszólalásait. Kétórás, hatalmas beszédében többek között ezeket mondotta: — Sokszor volt szó, hogy meg kell alakítani Budapest barátainak az egyesületét. Én arra kérem a közgyűlés tagjait, pártkülönbség nélkül lépjenek be Budapest Barátai Egyesületébe. Működjék az az egyesület alapszabályok nélkül, azok a lelkekbe és a szívekbe legyenek írva. Szeretném, ha a mai nehéz viszonyok között alakulna egy új típusú polgárság, a lelki gazdagok típusa, amely lelkesedik a városért. Három irányban képzelem el a jövő Budapestet. Az első: egészséges Budapestet, a második: olcsó Budapestet, a harmadik: alkotó Budapestet. Az egészségügyi fejezetbe tartozik, hogy meg kell nyitni a parkokat, a játszótereket, hogy a gyermekeknek legyen hová menekülniök a bűzös házakból, s levegőt kapjanak a kőtengerek közepén. Budapest S.67S hektárnyi területéből a balparton a Városliget és a Népliget kivételével 35 hektár jut parkokra. Az olcsó Budapest az adórendszeren múlik. Nagyon helyeslem azt az akciót, mely megindult a fogyasztási és forgalmi adó mérséklésére, illetve eltörlésére. Ezek helyébe új, a tömegeket kevésbbé érintő adókat kell életbeiéptetni, mint például a telekérték- adó, amelynek jövedelme 34—50 milliárdot tenne ki. Feladatunk másik része az. hogy alkotó Budapestet kell megteremtenünk. Ez nem indulhat meg mással, mint az építkezéssel. A jövő építés formájának a társasház-építést tartom, öröklakással, vagy örökbérlettcl. A fővárosnak mindent el kell követnie, hogy ezt a forrriát felélessze, felvirágoztassa, hogy boldog, megelégedett lalkástulajdonosokat termeljen Budapestnek. Harrer Ferenc dr., a legnagyobb közigazgatási szaktekintély, nagy súlyt adott felszólalásával a vitának. A főváros önkormányzatáért folyó harcnak egyik oroszlánja a volt alpolgármester, aki hétfejű sárkányként őrzi a főváros autonómiáját. Harrer beszédjét mindenki nagy figyelemmel hallgatta, még azok is, akik politikailag nem állnak is egy táborban vele. Egyebek közt a következőket mondta: — Mélyreható szervezeti és pénzügyi reformok kellenek ahhoz, hogy önkormányzati hatalmunkkal ezt a lakosságot végre a jólétbe átvezessük. Gyökeres változás azonban egyedül egy új fővárosi törvénytől várható. Ma, amikor az általános titkos választójog a fővárosban annyira-amennyire megvan, s tulajdonkép megvolna az alapja, hogy a polgárság a törvényhatóság megalakításánál akaratát érvényesítse, mégis van olyan gát, mely a valódi többségi akarat érvényesülését megakadályozza. A magyar önkormányzatnál a bürokratikus tanács majdnem fölénybe kerül a városi képviselőtestülettel szemben. Egy további problémája a város szervezetének a centralizáció és decentralizáció kérdése. Ez a probléma a mi számunkra mint a kerületi elöljáróságok szaporításának a kérdése jelentkezik. Ehhez nagyon óvatosan kell nyúlni, már azért is, mert az súlyos terhet róna a fővárosra. Igazgatási ágak szerint a mainál sokkal tágkörübb decentralizációra van szükség. Ami az önkormányzat határait illeti az állami! felügyelet korlátozása, a közigazgatási bírósági jogvédelem, a főpolgármesteri állás megszüntetése, évtizedes követelése a fővárosnak.- Kénytelen vagyok Nagy-Budapest problémáját is érinteni. Lehetetlen, hogy egy nagyváros a maga környezetét ne kaphassa a községpolitikai befolyása alá. Ha kellő időben a kérdés megoldódik, a községek bekebelezése a megfelelő, ha nem, úgy a Zweck- verbandok gondolatával kell foglalkozni. A pénzügyekről szólva, az állam napról-napra közvetve emeli a főváros terheit. Ilyen viszonyok között, amikor az állam a fizetési kötelezettségeit sem teljesíti, amikor állandóan a főváros áldozatkészségére appellál. eredményes, helyes és a közönség érdekeivel számoló pénzügyi politikát folytatni nem lehet. Ha majd tiszta helyzetet teremtettünk az állammal való elszámolásban, ha megteremtettük a pénzügyi önállóságunknak az alapját, akkor fogjuk majd meghatározhatni az áldozat- készségünk határát s akkor kezdődhetik az igazi adópolitika. Éber Antal, aki a konzervatív nagytőke egyik képviselője és akinek minden egyes felszólalása eseménye a közgyűlésnek, most is érdekes és meglepő volt. Konzervatív meggyőződésével összhangba tudta hozni a szociális érzéket és a fogyasztási adók leépítése mellett szólalt fel. Beszédének csattanója, amellyel a polgármesteri kérdésre utalt, frappáns és szellemes volt. Egyebek közt az alábbiakat mondta: — A főváros háztartása és jövője szempontjából a legfontosabb kérdéssel, az üzemi kérdéssel kívánok foglalkozni. Még mindig nem tudjuk, akarnak-c az üzemek a 20 millió dolláros kölcsönből részesedni, vagy nem. Az üzemek azt mondják, hogy nekik nem kell. a tanács azt mondja, hogy nekik kell a kölcsön. Az üzemeknél a munkások remunerációt kapnak, a tisztviselők tantiémeket. A fővárosi vállalatok irányítása a hangulatok és politikai változatok csónakán imbolyog a nélkül, hogy valaki tudná, hogy hol fog kikötni. A melléküzemek árszabályozó tevékenysége fél fillért sem ér, tiszta porhintés a publikum szemébe. ami azonban szenvedő kereskedelmünknek és iparunknak támaszt versenyt. A fogyasztási adók leépítése mellett vagyok. mert igazságtalannak tartom őket. A költségvetésben látom a' luxusnak mindenféle jeleit. Városfejlesztési politikának jelszavai alatt sok-sok milliárdért összevásárolnak területeket botanikus kertnek, kiállítási területnek s egyidejűleg fogyasztási adókkal és vár rosi vámokkal tesszük tönkre a kereskedelmet és ipart. Most meg 30 milliárdot akarnak megszavazni gellérthegyi építkezésekre. A szegényházakba nem tudják felvenni az embereket, annyi a nyomorgó. Mindebből logikusan az következnék, hogy miután egyéni tiszteletem dacára az igen t. polgármester úrban nem látom azt az energiát, ami szükséges, a költségvetést nem szavazom meg. Tekintve, hogy eme bizalmatlanságomnak módomban lesz a-z őszt tisztújítás alkalmával amúgy is kifejezést adni. a költségvetést elfogadom. A belügyminiszter játszótérrel ajándékozza meg a pesti gyermekeket A Városmajorban épül fel a gyermekjátszótér. — Meglepetés a pesti gyermekeknek. A közgyűlésen a demokratikus blokk több szónoka kifogásolta, hogy Budapestnek alig vannak parkjai, még kevésbbé gyermekjátszóterei. Az indítványok során elsőnek Bródy Ernő és utána még számosán indítványozták, hogy a főváros parkírozza kietlen tereit és parlagon heverő telkeit. Ezeket az indítványokat a közgyűlés egyhangúan elfogadta és a tanács már utasította is az illetékes ügyosztályt, hogy a terek és üres térségek befásítását mielőbb kezdje meg. Rakovszky Iván belügyminiszter úgylátszik szintén kötelességének érezte, hogy ebből a szociális és városszépészeti szempontból egyaránt fontos feladatból az állam is kivegye részét és ezért a napokban magához kérette Ripka Ferenc főpolgármestert, Liber Endre és Solty Lajos tanácsnokokat. A belügyminiszter közölte a főváros megjelent képviselőivel, hogy a belügyminiszteri tárca múlt évi költségvetésének megtakarított feleslegéből játszóteret akar létesíteni a főváros gyermekei számára s kérte, hogy a megfelelő helyet a főváros e célra jelölje ki. Solty Lajos műszaki főtanácsos a legalkalmasabb helynek a Városmajort jelölte meg, amelynek közepén lehetne a játszóteret megfelelően elhelyezni. A belügyminiszternek tetszett ez a megoldás és a hely kiválasztásába bele is egyezett. A Városmajor parkjának közepén egy nagyobb területet behomokoznak, sekély vizű vízmedencét csinálnak, azonkívül egy pavillonszerü csinos házikót építenek. A területet különféle játékokkal szerelik fel, úgy, hogy a gyermekek minden örömet meg fognak ott találni. A belügyminiszter 200—250 milliót fordít a játszótér felszerelésére s néhány napon belül a munkálatok már meg is kezdődnek. #1 AZ OSZTRÁK „PERL“ ÉS AMERIKAI CLEVELAND“ GYÁRTMÁNYÚ TELEFON : |£Hy L. 989-03. TESTVÉREK AUTOMOBILOK MAGYARORSZÁGI VEZÉRKÉPVISELETE AUTOMOBILKERESKEDELMI VÁLLALATA BUDAPEST, VI., LISZT FERENC-TÉR 5. ZONGOTHJÁNOS BUDAPEST, I. KÉR., HORTHY MIKLÓS-UT 49. SZ. Telefon: József 83—29. Bádogos, vízvezeték- és gázszerelési vállalata. HERDYIMRE géplakatos Budapest, ¥111., Karpíenstein-uíea 16. Teleíonliivó: József 60-10. ELVÁLLALJA épületvasalások, rácsok, sírkerítések, takarék- tűzhelyek készítését. — Javítások elfogadtatnak. CZIK0RNYAY GYULA üvegezési vállalata Budapest, l/II., Kevtész-u. 23. Telefon : József 116-64 S ZEKER GYULA épület- és díszmübádogos, légszesz-, vízvezeték-, csatornázás- és egészség-1 ügyi berendező vállalata IX., BOKRÉTA-UTCA 23. Telefonhívó : J. 41-
