Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-30 / 26. szám
4 Független Budapest 1926. június 30. Kéri az előterjesztés a főváros tanácsát, hogy nemzetközi pályázat kiírása útján sürgősen gondoskodjék a szükséges autóbuszok beszerzéséről. Megállapítja egyúttal, sajnálatának kifejezése mellett, de egyszersmind a legteljesebb tárgyilagossággal, hogy a magyar -automobil-ipar mai állapotában a a külföld hatalmasan fejlett gyáripari termékeivel sem ár, sem minőség tekintetében nem versenyezhet. Ismerve azonban a magyar gyárak vállalkozói készségét és helyes üzleti érzékét, reméli az előterjesztés, hogy a magyar ipart is sikerül bevonni a főváros részére szükséges autóbuszok szállítására, oly módon, hogy a pályázaton győztes külföldi autóbusz összes alkatrészeinek gy/ártási szabadalmát valamelyik gyár megszerzi és ez esetben a kocsik itthon lesznek előállíthatok. Célszerűnek és a főváros érdekében állónak tartja az igazgatóság, hogy nemzetközi versenytárgyalást írjanak ki az üzem vállalatba adása iránt is. A házi kezelés rendszere szerinte nem zárja ki azt, hogy. a főváros az üzem berendezését és vitelét magánvállalkozóra bízza. Ebben az esetben, minthogy a magánvállalkozó nem koncessziót nyer a főváros- , tói, csupán megbízást az üzemvitelre, az útvonalak megválasztása, a tarifa megállapítási jog stb., továbbra is egyedül a főváros szabad elhatározásától függne. Az üzemviteli vállalatba adása azzal az előnnyel járhat, hogy a külföldi verseny bevonásával kellő üzleti tapasztalatokkal rendelkező vállalatok és szakemberek esetleg pénzügyileg kedvezőbb eredményt fognak nyújtani, mint amilyent a főváros a szorosan vett saját házi kezelése esetén elérne. Az érdekes előterjesztés további részleteivel lapunk legközelebbi számaiban foglalkozunk. »«яяпяясю Széles mederben folyik a költségvetési vita. Indítványok a költségvetés tárgyalásánál. — Még 10—12 napos közgyűlésre van kilátás. A költségvetés általános vitája még folyik és a jelekből ítélve, legalább is 10—12 napos közgyűlésre van kilátás a feliratkozott szónokok nagy száma miatt. A pénzügyi bizottság 13 napon át tárgyalta a költség- vetést és a hosszú vita folyamán számos indítvány merült fel, amelyek nagy részét a bizottság magáévá is tette. A kiadások és bevételek is nagyobb változáson mentek át. Az eredetileg előirányzott 1.715.136.447.000 К helyett a kiadások 1,721,174,878,000 K-ra emelkedtek, a bevételek pedig az előirányzott 1.715.235.257.000 K-ról 1,749,420,287,000 K-ra emelkedtek. Ennek következtében a 98,840,000 K-ra tervezett felesleg, is 28,245,409,000 K-ra növekedett. A pénzügyi bizottságban elfogadott indítványok a következők: . Budai Dezső indítványozta, mondja ki a pénzügyi bizottság, hogy póthitelkérés vagy hiteltúllépési esetén az illetékes szakbizottság előzetesen meghallgattas- sék minden olyan esetben, amikor a póthitel meghaladja az elsőízben nyert hitel 25 százalékát. Indítványára kimondták, hogy az úttestek felbontásánál a II. ügyosztály olyan időrendi nyilvántartást köteles vezetni, amely az útburkolatok rendszertelen felszaggatásának elejét veszi. Elfogadták Budai indítványára, hogy a vízmüvek kezelését a háztartás keretéből kiveszik s az üzemet önálló vagyonkezeléssel bízzák meg. Kimondották továbbá, hogy felirattal fordulnak a kormányhoz az állategészségügyi rendszabályok szigorítására. • Elfogadta a bizottság Peyer Károly javaslatát, hogy a -főváros üzemeinél és intézeteinél csak magyar szén használható. Bresztovszhy Ede indítványára kimondták, hogy a főváros új Központi szegényházat létesít és az építkezés/ költségeire már a folyó évi költségvetésbe 5 milliárdot vesznek fel. Hozzájárultak ahhoz az indítványához is, hogy a 'szegényházakat a jövőben Szeretetotthon névvel jelölik. Blaskó Artur indítványára kimondták, hogy az I. és VIII. kerületben 350 millió költséggel két új fiókkönyvtárat létesítenek. Joanovits Pál javaslatára kimondták, hogy a múzeumokat megfelelőbb helyiségekben helyezik el és hogy az I. kerületi elöljáróság felszabaduló épületében történelmi vonatkozású múzeumot létesítenek. Éber Antal javaslatára elfogadták, hogy 1927-től kezdve az új utak és csatornák építési költségeinek felét az érdekelt telektulajdonosokra hárítják át. Bródy Ernő és Kiss Jenő indítványára a parkok és sétányok padjait szaporítják, a más célra fel nem használt fővárosi telkeket befásítják és gyepesítik és különösen a Honvéd-utca, Béke-tér és a VII. kerületi elöljáróság telkén gyermek játszótereket létesítenek. Kimondották, hogy minél előbb lépéseket tesznek a ХПМ Vérmezőnek a főváros birtokába való mielőbbi visszajuttatása érdekében. Baracs Marcel indítványára elfogadták az 50 százalékra les'zállíttatni szándékolt községi pótadó 60 százalékban való megtartását s az ekként elérendő bevételi többletet elsősorban a fogyasztási adók csökkentésére fordítják. trdőssy Antal javaslatára elfogadták, hogy a számvevőségek Jcészítsenek adóstatisztikát és ennek alapján a tanács konstruáljon meg egy olyan progresszív községi adótervezetet, amely az összes szociális szempontokat figyelembe véve, progresszív alapon építi ki a jövedelmi adót. Wólff Károly indítványára kimondták, hogy a tűzoltási járulékot ezentúl a Budapesten székhellyel nem bíró külföldi biztosító intézetek is tartoznak fizetni. A többi felmerült indítványokat, miután azok megvalósítása hosszabb előkészületet igényel, kiadták a tanácsnak. Az I. ügyosztály megfontolás tárgyává teszi, hogy a főváros autonóm hatáskörében miként lehetne a közigazgatást egyszerűsíteni és az adminisztrációt gyorsítani. A IV. ügyosztály a fővárosi törvény módosítása iránt fog előterjesztést tenni. Ezenkívül felír a kormányhoz, hogy az elmaradt, felemelt laktanyai térítéseket és a hátralékos katonai beszállásolási díjakat fizesse meg és a szállásbéreket emelje fel. A XI. ügyosztály javaslatot készít a Rudas-fürdő és a Gellért-fürdő egységes' vezetés alá vonása ügyében. Megkeresést intéz továbbá a Közmunkák Tanácsához, hogy a margitszigeti belépődíjakat mérsékeljék. Foglalkozik a tanács a következő javaslatokkal: Joanovits Pál indítványozta, hogy a fővárosi tisztviselőkre tegyék kötelezővé a gyorsírás tanulását és a jövőben csak azok alkalmazhatók és léphetnek elő, akik a gyorsírást megfejelő fokban elsajátítják. Erdőssy Antal indítványozta, hogy az ingatlan vagyonátruházási illeték azon ingatlanok után is számíttassák, amelyek részvénytársaságok vagy szövetkezetek által a részvények vagy üzletrészek eladása folytán kerülnek új kezekbe. Liptay Lajos indítványozta, hogy a tűzoltási járulékot megfelelően emeljék fel. Ereky Károly javasolta, hogy terjesszenek a kormány elé megvalósítás céljából a mai élet követelményeinek megfelelő gyakorlatias tanterveket. Bad'uy Dezső javasolta, hogy a kisajátítási alapot olvasszák a községi alapba. Éber Antal a világító' áram pótdíjának megszüntetését indítványozta. Biulay Dezső javasolta, hogy a főváros háztartásában szükséges tömegcikkeket, szenet, fát, olajat, benzint s'tb. központilag1 szerezzék be. A kórházak költségelőirányzata emelkedő deficitet tüntet fel. Emelkedtek a személyi kiadások. A főváros közegészségügyi ügyosztálya most készült el a közkórházak 1926—1927. évi költség- előirányzatával, amelyet már pengőben állapított meg. A költségvetés összeállítását lényegesen befolyásolta az a bizonytalanság, amelyet az okozott, hogy a múlt évi kórházi költségvetést a népjóléti miniszter még nem hagyta véglegesen jóvá. A tavalyi költség- vetésből a népjóléti miniszter sok tételt törölt s a megállapított kórházi napi ápolási díja fejében a 70,000 korona helyett csak 55,000 korona szedését engedélyezte. A főváros ezt nem fogadta megnyugvással és felterjesztésben kérte a minisztert, hogy küldjön ki egy vegyes bizottságot a költségvetés adatainak megállapítására. Erre azonban a miniszter még máig sem válaszolt. Az új költségvetés a kórházak kiadásait az 1926— 1927. évre 11,377,209 pengőben, bevételeit 556,894 pengőben, a várható túlkiadást tehát 10,820,315 pengőben irányozta elő. Ez a hiány papírkoronában 135,253,937,000 koronát tesz ki. A hiányt 1,849,630 ápolási nap számításba vételével 5-85 pengő, azaz 73,125 korona napi ápolási díjjal lehet kiegyenlíteni. A külön szobákban az ápolási díjat 12, 10 és 8 pengőben állapították meg. A személyzeti illetmények a költségvetésben 3,058,000 pengővel szerepelnek, míg a múlt évben pengőértékre számítva az összes személyzeti fizeté— Javul a kórházak állapota. sek csak 2,361,000 pengőt tettek ki. A többletet részben a státusrendezés, részben a járvány-pótlékok és lakáspénzek, és az ideiglenes személyzet fizetésének emelkedése okozta. Az ideiglenes személyzet fizetése megközelíti a békebelit, sőt az ápolószemélyzet fizetése lényegesen magasabb. A szakmunkások bére szintén közel áll a békebeli fizetésekhez. A nyugdíjak 171,000 pengőt tesznek ki a tavalyi 106,000 pengővel szemben. Az emelkedés szintén a státusrendezés következménye. A dologi kiadások előirányzásánál a papírkoronának pengőértékre való átszámításával nyert árakat vették alapul, azonban kérdéses, hogy ezek az árak megfelelnek-e majd a piacon tényleg kialakuló áraknak. Az ügyosztály szerint ugyanis az. eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a kereskedelemben ilyen átszámításoknál a kikerekítés nem lefelé, hanem inkább felfelé történik, már pedig a pengőre való átszámításnál 10—20 filléres* kikerekítés is ezreket jelent a mai árakkal szemben. A betegek ruházatára, ágyneműkre, fehérneműkre 522,000 pengőt fordítanak a tavalyi 770,000 pengővel szemben. A csökkenésnek az a magyarázata, hogy a kórházak fehérncmíbellátása évről-évre folyton javult nemcsak minőségben, de mennyiségben is. Lényegesen kevesebbe kerül a mosás. részben az árak csökkenése miatt, részben, azért, mert most a kórházak fehérneműit központilag tisztítják. A dologi kiadások között a leglényegesebb az élelmezés. amely 3,191,000 pengő a tavalyi 2,783,000 pengővel szemben. Az előirányzott összeg emelkedését részben a drágább diéták százalékának és a személyzet létszámának emelkedése, másrészben a személyzet ellátásának megjavítása okozza. A tüzelőszükségletek 1,086,000 pengőben vannak megállapítva, ami 50,000 pengővel több a tavalyinál. A kiadási összeget lényegesen emeli a fuvarköltség,' mert. a kórházak általában magyar szenet, lignitet és fát használnak fűtésre és ezeknek kicsi kalóriája mellett jóval nagyobb mennyiséget kell felhasználni. Gyógyszerekre, műszerekre 1,516,000 pengőt fordítanak, ami 110,000 pengővel több a tavalyinál. Az emelkedést az okozza, hogy az ágyak száma mintegy 1,200-zal növekedett tavaly óta. Az épületek fenntartása 460,000 pengőbe kerül. Ezen az összegen kívül még 16'5 milliárdot fog fordítani a főváros a kórházak tatarozására, mert 12 év mulasztását kell még pótolni. Az ügyosztály a 16*5 milliárdos tatarozást nem a kórházi alap terhére kívánja végezni, hanem a közgyűléstől külön hitelt akar e célra kieszközölni. A munkák költségének a felét a népjóléti minisztertől kérik. A bevétel a múlt évihez képest csökkent. A különszobák közül a négyágyas szobákat az idén megszüntetik, minek következtében a különszobák bevétele 55,000 pengővel csökken. Az ápolási napok kiszámításánál a legnagyobb körültekintéssel és figyelemmel járt el az ügyosztály. A megejtett számítások szerint a Rókus-kór- házban és fiókjaiban az ápolási díj naponta 573, a Szent István-kórházban és fiókjaiban 5-34, a S'zent László-kórházban 8'94, az Üj Szent János-kórházban és fiókjaiban 545 pengő lenne. Ezeknek az összegeknek átlagában, 5'85 pengőben állapították meg tehát a napi ápolási díjat. A fővárosi kórházakban ezidöszerint 6,847 ágy van, amelyekből 360 kiilönszobában van elhelyezve. A Rókus-kórházban 704, a kunutcaiban 320, a gyöngyösiútiban 60, a Szent Istvánban 1,551, a telepiutcaiban 285, a Bakács-tériben 120, a Szent Lászlóban 1,501, az Üj Szent Jánosban 1,980, a régi Szent Jánosban 186, a Szent Margit-kórházban 140 az ágyak száma. s ZŐDY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel.: J. 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. TÓÁSÓ PÁL építész, építőmester BUDAPEST, II., Zsigmond-utca 10. Telefon 66-64. TUMPEK FERENC épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés és csatornázási vállalata BUDAPEST, IV., KIRÁLYI PÁL-UTCA 8. SZÁM. HUTTERER és KOSA épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték- fürdőberendezés és csatornázási vállalata Budapest, IV., Magyar-utca 44. Telefon : J. 152-23. 1111111111111П1111111111111111111111111111111II11111II11111111111111И111111111111П111111111111ILi E Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. E Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. E Fül и 111 ti 111 ii 111 и 11 in in in 11 ii 11111 и i III и i и I и и I и i lull til I и I и I и i шш и I и ui ui I IliiKerschenbaum Gusztáv Fia pala-, cserépfedési és tetö-jókarbantartási vállalat BUDAPEST, VIII., BEZERÉDY-UTCA 10. Telefon : József 21-33 NAGY LAJOS MESTER Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitele. — Költségvetés díjmentes. I/IIPI CD lÁlinC autójavító-, kovács- IlUUL[.li ÜAIlllu és kocsigyártó-üzeme VII. KÉR., HA]TSÁR-UT 125. SZ. (Saját házában.) Elvállal: gépjavításokat s minden e szakba vágó munkákat. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERTJÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendtzések vállalata, városi vízművek és szivattyúberende- zések készítése Budapest, V-, Szabadság-tér 5. TELEFON : 6-40.
