Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-16 / 24. szám

4 Független Budapest 1926. június 16. A főváros felvette a kétmillió dolláros kölcsön első részletét. Három részletben veszik fel a kölcsönt. — Ajánlatok a 20 millió dolláros kölcsönre. Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a kölcsön- iigyi bizottság elfogadta a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank és a new-yorki Speyer bankház két millió dolláros kölcsönajánlatát. A mai viszonyok között igen kedvezőnek mutatkozó kölcsön első részletének folyósítása kedden, június 15-én már meg is történt és a 143 milliárdot kitevő összeg első részleteként a főváros 45 milliárdot vett fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pénztáránál. További 45 milliárd folyósítására július 15-én kerül sor, míg a hátramaradó 40—43 milliárdot augusztus 15-én veszi fel a főváros. Az összegek felvétele azért tör­ténik részletekben, mert ezáltal is tekintélyes kama­tot takarít meg a főváros, miután 67/s% mellett a 143 milliárd után havonta kerek 100 milliót tesz ki a kölcsön kamata. Különben sincs a tanácsnak egy­szerre szüksége a teljes összegre, mert a folyamat­ban lévő építkezési munkákat csak időről-időre kell fizetni és a kifizetések símán történhetnek akkor is, ha a főváros a 2 millió dollárt három részletben veszi csak igénybe. A kölcsön fedezetére a főváros csupán egyszerű váltót adott át a hitelező pénzcsoportnak, amelyet egyedül Sipőcz Jenő alpolgármester írt alá. A vál­tón kívül semmi más biztosítékot a hitelezők nem kívántak. Értesüléseink szerint a pénzügyi ügyosztályra már most érkeznek ajánlatok az ősszel felvenni szándékozó 20 millió dolláros kölcsönre. Az ajánlattevők mellé fog sorakozni a Speyer- bankház is, amely a 20 millió dollárt még a mostan folyósított kölcsönnél is kedvezőbb feltételek mellett akarja a főváros rendelkezésére bocsátani. A nagy kölcsön felvétele esetén a főváros természetesen a két millió dollárt azonnal visszafizeti mostani hite­lezőinek. A pénzügyi ügyosztály a többi ügyosztá­lyokkal együtt most dolgozza át a néhány hónappal ezelőtt készített beruházási programmot, hogy a nagy kölcsön felvételekor az ajánlattevő cégek elé egy szerves, mindenképen biztosítékot nyújtó program­mot tudjon terjeszteni. Nemsokára elintéződik Baross János összeférhetetlenségi ügye Az eljárás folyik és nemsokára az igazoló választmány eié kerül a döntésre megérett ügy. Ismeretes a nagyközönség előtt az a sok szóbeszédre okot szolgáltatott ügy, amely Baross János nemzet­gyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag sze­replése és az autótaxi-rendszámok emlékezetes kijá­rása körül támadt. A bérkocsisok tudvalévőén min­den követ megmozgattak, hogy a tanács megengedje számukra az autóüzemre való áttérést és nekik jut­tassa a még kiadható összes taxi-rendszámokat, memorandumokat szerkesztettek, küldöttségeket me­nesztettek az illetékes fórumokhoz, míg végül is siker koronázta akciójukat. A törvényhatósági bizottság tagjainak körében feltűnést keltett, hogy a bérkocsi­sok küldöttségeinek élén a legtöbb esetben Baross János nemzetgyűlési képviselőt, a törvényhatósági bizottság tagját látták és rövidesen kiderült az is, hogy Baross János a bérkocsisok érdekében kifejtett tevékenységéért honoráriumot kap az ipartársulattól. Ennek a hírnek a kipattanása nagy vihart idézett elő és sokan teljes nyíltsággal összeférhetetlenséggel vádolták meg Baross Jánost. A megtámadott bizottsági tag azzal védekezett, hogy 6 már bizottsági tagsága előtt, mint ügyész vállalt állást a bérkocsisok ipartársulatánál, a kül­döttségeket is ügyészi minőségben vezette a polgár- mester elé és a 215 autótaxi-engedély kijárása ellené­ben kikötött 1—1 millió koronát (nem mint bizottsági tag, hanem mint az ipartársulat ügyésze kérte a bér­kocsisoktól. Miután a közgyűlés pártjai ezek után is elítélően nyilatkoztak az eljárásról, Baross János saját maga fordult az igazoló választmányhoz és kérte, hogy állapítsák meg, vájjon összeférhetetlen-e az autótaxi- engedélyek körül folytatott tevékenysége a bizottsági tagsággal. Két hónappal ezelőtt tárgyalta az igazoló választ­mány ezt az érdekes ügyet, de érdemleges határoza­tot nem hozott, hanem Verebély Je/nő dr'.-t bízta meg az ügy kivizsgálásával és az előterjesztés megszer­kesztésével. Időközben Baross János súlyosan meg­betegedett. hosszú ideig kórházban ápolták és e miatt az ügy kivizsgálása elhalasztódott. Most azonban, hogy Baross állapota jobbra fordult, sürgetni kezdte az ügy befejezését. Verebély Jenő dr. ennek folytán újra hozzáfogott az adatok beszerzéséhez és a kihall­gatásokhoz. Most annak a megállapítására kerül a sor, hogy a bérkocsis ipartársulat tulajdonképen milyen természetű megbízásokat adott Baross János­nak és ügyészi megbízatása felhatalmazta-e arra. hogy az autótaxi-engedélyek megszerzése iránt is tegyen lépéseket. Ezeket az adatokat az ipartársulatnak hi­teles okmányokkal kell megerősítenie, vagy meg­cáfolnia. Ügy értesülünk, hogy a vizsgálat rövidesen teljesen befejeződik és Baros János összeférhetetlen­ségi ügyében az igazoló választmány néhány héten belül kimondja a döntést. : A VII. kerületi elöljáróság vezetőhelyettese tovább basáskodlk Újabb interpelláció Sebő Gusztáv működése ellen. Április 28-án a törvényhatósági bizottság közgyű­lésén B. Virágh Géza interpellált a VII. kerületi elöl­járóságon tapasztalható tűrhetetlen állapotok miatt és egy konkrét esetből kifolyólag szóvá tette, hogy a kerületi kiskirályok milyen önkényes hatalmi magatartást tanúsítanak a kerületi polgársággal szemben. Az interpellációban egy alapjában véve jelentéktelen természetű ügyről volt szó, azonban a körülmények klasszikus példáját mutatták a VII. kerületi elöljáróság indolens magatartásának, amely- lyel még a tanács határozatait és egyenes utasítá­sait is egyenesen nem létezőknek tekintik, tudomá­sul sem veszik. Az interpelláció éle Sebő Gusztáv főjegyző ellen irányult, aki Korányi Elemér elöljáró halála óta átvette a VII. kerületi elöljáróság ügyei­nek irányítását. Sebő Gusztáv azóta, mint a példák igazolják, polgármesteri és tanácsi rendeleteken túl- téve magát, teljes önkényességgel kezeli a kerület polgárságának sorsát. B. Virágh Géza interpellációja óta hat hét telt el, de a VII. kerületben a viszonyok semmivel sem javultak. Igaz ugyan, hogy a polgár- mester megbízásából a közgazdasági ügyosztály vezetője átírt Sebő Gusztáv elöljáró-helyetteshez, hogy az interpellációban foglalt sérelmet orvosolja, de elfelejtett intézkedni aziránt, amit az interpelláló szintén követelt, hogy a polgármester biztosítsa alantasaival szemben a hivatali tekintélyt és kötelezze őket a megsértett jogrend helyreállí­tására, a törvények és rendeletek szigorú betar­tására. A polgármester mulasztása folytán Sebő Gusztáv sem tartotta magára nézve veszedelmesnek az inter­pellációt és ezért az ügyosztályi átirat ellenére sem orvosolta az árusító-engedély körüli jogsérelmet. Beavatották úgy tudják, hogy befolyásos protek- torok támogatják Sebő Gusztávot és azért nem hasz­nálhat vele szemben erélyesebb, radikálisabb rend­szabályokat a polgármester. Kiár Zoltán a szerdai közgyűlésen interpelláció keretében fog felszólalni és felelősségre vonja a polgármestert Sebő .Gusztáv zavartalan működéséért. Az interpellációban egyúttal rá fog mutatni azokra az okokra is, amelyek miatt eddig nem történtek intézkedések Sebő tizeiméinek megakadályozására. A VII. kerület hatalmas kiskirálya mindezek elle­nére olyan erősnek érzi magát pozíciójában, hogy elöljárói behelyettesítését is meri követelni. Wolffék részéről többen támogatják is ezt az igyekezetét s azért került le a napirendről egy másik, derék és érdemes tisztviselőnek, Hamvassy István főjegyző­nek a behelyettesítése. Most azután komoly és erő­teljes támadás indul meg Sebő ellen, akit nemcsak az elöljárói szobából, de az egész VII. kerületből el fognak távolítani. Naponkint tíz tüdővészben elpusztult embert temetnek Budapesten. A költségvetésből mégis törölték a két új tüdőbeteg- gondozó felállítására szánt két milliárdot. — Erre nincs pénz. Magyarország átka, a tüdővész, a fővárosban szedi legnagyobb tömegben áldozatait. A legújabb statisz­tikai kimutatás szerint májusban 309 pesti lakos halt el tüdővészben, tehát mindennap 10 áldozatot raga­dott magával ez a legyőzhetetlen kór. A főváros mégsem gondoskodik kellőképen ennek a pusztító veszedelemnek a meggátolásáról vagy legalább is megfékezéséről. Budapest minden ötödik lakosa tiidövészben szenved és a^ 200,000 tüdőbeteg gyógyítására összesen egy 600 ágyas kórház és 4 tüdőbeteggondozó intézet áll rendelkezésre. A sűrűn lakott nagy kerületekben egyáltalán nincs gondozó intézetük a tüdőbetegek­nek. Nagynehezen. a tiszti orvos és a közegészség- ügyi ügyosztály javaslatára elhatározta a tanács, hogy a VII. és IX. kerületben egy-egy új tiidőbeteg- dispansairt létesít s erre a célra két milliárdot irá­nyozott elő. Kerestek megfelelő területet is az inté­zetek megépítésére és a tiszti főorvos azt indítvá­nyozta^ hogy az egyik dispansairt a szegényház területén építsék meg, míg a másikat helyezzék el a Mester-utca és Dandár-utca sarkán most épülő városi bérház alagsorába. A szegényház igazgatósága és a mesterutcai ház­ban kijelölt lakók természetesen élénken tiltakoztak az ellen, hogy akár a szegényházban, akár a 106 lakásos mesterutcai bérkaszárnyában tüdőbeteg-inté­zetet telepítsenek be. Illetékes körök is meggyőződ­tek arról, hogy ennek a tervnek a végrehajtása már közegészségügyi szempontból is lehetetlen és ezért egyhangúan elvetették a tiszti főorvosnak a helyek kijelölésére való indítványát. Közben a pénzügyi ügyosztály törölte a költség­vetésből a két tiidöbeteggondozó-intézet meg­építésére előirányzott két milliárdot is, mire nemcsak az intézetek megépítésének helye hiányzott, hanem a megépítésre szükséges pénz is. Budapesten ezek szerint tovább szedheti áldoza­tainak százait a tüdővész, mert a főváros urai sem helyet, sem pénzt nem adnak tüdőbeteggondozó­intézetek létesítésére. Mindennap újabb és újabb 10 koporsó hirdeti, hogy Budapesten mindenről tör­ténik gondoskodás, csak a drága emberi élet meg­mentéséről nem. I |Ef В QYURSCZA és RÉNER Él ■ felvonó (Lirt) vállalat Ш E 9e В Budapest, VI., Lovag-u. 7. Telefon : 74-63. Mérnöki iroda. — Hatósági felvonószakértők. — Mindennemű felvonók és szállító berendezések. s ZONGOTHJÁNOS BUDAPEST, I. KÉR., HORTHY M1KLÓS-UT 49. SZ. Telefon: József 83—29. Bádogos, vízvezeték- és gázszerelési vállalata. KONDOR REZSŐ lakatosáru és redőnygyár Stii iái lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezetek, vászonredőnyök. ________ _______________ Л7" i d. élrre ti íj mentes csomagolás Bu dapest, VII., Peterdy utca 14. sz. Telefon: József 26—18. Alapíttatott 1896-ban. Bostivigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek.

Next

/
Thumbnails
Contents