Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-09 / 23. szám

4 Független Budapest 1926. június 9. Kedvezően ítélik meg a kétmillió dolláros fiiggőkölcsönt. Az ajánlat feltételei a főváros iránt megnyilvánuló bizalom jele, — Mire fordítják a függo­kölcsönt. Jelentette a Független Budapest annak idején, hogy a főváros 20 millió dolláros kölcsönt kíván felvenni, amelynek felhasználásával a beruházások és alkotá­sok egész sorát szándékozott megvalósítani. A köz­gyűlés. amely tárgyalta az erre vonatkozó tanácsi előterjesztést, elvileg hozzájárult a nagyösszegü kölcsön megszerzéséhez, azonban kimondta, hogy атак felvételét csak alkalmas időben szabad foga­natosítani. Miután ez az alkalmas időpont még nem érkezett el s a folyamatban levő. valamint az ége­tően sürgős építési és beruházási munkálatok anyagi forrásokat igényelnek, a tanács abba a kényszerű helyzetbe került, hogy haladéktalanul egy azonnal rendelkezésre álló kisebb összegű függőkölcsön megszerzése érdekében kezdjen tárgyalásokat. Leg­utóbbi számunkban említést is tettünk arról, hogy a pénzügyi ügyosztály előtt már három ilyen kölcsön­ajánlat fekszik hazai és külföldi bankcsoportok részé­ről. ezek azonban olyan súlyos feltételeket szabtak a fővárosnak, hogy komoly tárgyalásokba nem lehe­tett bocsátkozni az ajánlattevőkkel. A hét végéin azután egy negyedik ajánlat csatlako­zott az előbbiekhez s abban a Pesti Magvar Keres­kedelmi Bank az amerikai Speyer-bankházzal tár­saivá. igen előnyös kamatozással 2 millió dolláros függőkölcsön folyósítása-iránt tett propozíciót a ta­nácsnak. Az ajánlat beérkezése után a kölcsönügyi bizottságot azonnal összehívták és a pénzügyi ügy­osztály vezetői ismertették előttük a beérkezett aján­latokat. A kölcsönügyi bizottság rövid tanácskozás után úgy határozott, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által kínált előnyös kölcsönt fogadja el és ilyen értelemben tesz javaslatot a pénzügyi bi­zottságnak és a közgyűlésnek. A szóbanforgó ajánlat a két millió dolláros függő- kölcsönt minden külön költség vagy jutalék felszámí­tásának kizárásával évi 67/s% kamatozással bocsátja a főváros rendelkezésére, és a kölcsön le- jáiati idejét ez év végében, esetleg a tanács kívánsá­gára, 1927. március 31-ben állapítja meg. A pénz­csoport minden külön garancia, vagy biztosíték lekötése nélkül bocsátja a főváros rendelkezésére a 140 milliárdot kitevő kölcsönösszeget. A fiiggő-kölcsön, mint a fentiekből látható, igen előnyősnek mondható feltételekkel kerül a főváros birtokába. Néhány hónappal ezelőtt a külföld a mező- gazdasági hitelt 14 százalékos, a vidéki városok köl­csönét pedig 11-78 százalékos kamatozással folyósí­totta. Budapest tehát, a néhány hónappal ezelőtt ki­utalt kölcsönökhöz viszonyítva. csupán fele annyi terhet lesz kénytelen magára vállalni. A 140 milliárd kamata azonban így is tekintélyes összeget tesz ki. amennyiben egy évben a 67/s% mellett a kamat 9S0 millióra, havonta közel 82 mil­lióra rúg. Ez az aránylag jelentéktelen összegű függő kölcsön arra enged következtetni, hogy a küszöbön álló 20 millió dolláros beruházási kölcsönnél még na­gyobb lesz a külföldi és belföldi tőke versenye és a főváros lehetőleg még a most elfogadott ajánlatnál is könnyebb feltételek mellett juthat a kívánt anyagi erőforrásokhoz. Remélni lehet ezt abból a körülmény­ből is, hogy a külföld az osztendei egyezmény óta kitűnő adósnak, elsőrendűen hitelképes városnak ismerte el Budapestet és a külföldi tőkések örömmel nyújtják át a főváros biztos kezeibe gyiimölcsöztemi kívánt millióikat. A 140 milliárdot kitevő függő kölcsön a pénzügyi bizottság és a közgyűlés jóváhagyása után azonnal a főváros rendelkezésére áll és úgy tudjuk, hogy még június hónapban rendkívüli közgyűlés elé terjesztik a függő kölcsön megszava­zásának ügyét. Amint ez megtörténik, a főváros ve­zetői már lélekzethez jutva foghatnak hozzá a nagy beruházási kölcsön felkutatásához és nem lesznek kitéve annak, hogy az anyagi helyzet sürgető kény­szere folytán terhesebb ajánlatot kelljen elfogadniok. A most rendelkezésre álló 140 milliárdot a folya­matban levő lakásépítkezési akció befejezésére, új kislakások építésére és a vízgázgyár megépítésére használják fel. A „titkok háza“ lett a városkáiéból. Sajtóellenes hangulatot akarnak teremteni. — Rejtőzködés a sajtó elől. — Folkusházy polgár­mester a sajtó munkásai ellen. A városházán sok titokzatos, nem nyilvánosság elé való munka folyhat, mert egy idő óta hét lakattal el­zárt párnás ajtók mögé bújik mindenki, akinek/ va­lami köze van a közizgazgatás irányításához. Igaz, hogy nem új dolog, hogy a tanácsnok urak és a többi főtisztviselők nem szeretnek nyilatkozni a nyilvánosság számára, ami azonban az utóbbi idő­ben történik a városházán, az több a legszigorúbb titoktartásnál is. A Kispolgárok Városi Pártjának egyik legutóbbi társasvacsorájlán említette meg éppen egy ősz újságíró, hogy milyen furcsán visel­kednek a főváros urai a nyilvánossággal s az azt képviselő sajtóval szemben. Rámutatott arra. hogy Bárczy István polgármestersége idején, valahányszor egy érdekesebb és fontosabb ügy tárgyalása volt küszöbön, a polgármester magához kérette a sajtó városházi munkatársait és mindenekelőtt velük kö­zölte a tárgyalás előtt álló kérdés részleteit, kikérve véleményüket és kritikájukat. Az ősz újságíró, amikor visszaemlékezett ezekre a régi, jó időkre, szomorúan mutatott rá a jelenlegi városházi állapotokra, a titkok házává lett városházára, ahol mindenki némaságot erőitett magára, ha a sajtó informálásáról van szó. A városházi rezsímváltozás sem bírta jobb belá­tásra a főváros urait, mert a helyett, hogy a múlt példáján okultak volna, még szigorúbb rendszabá­lyokat léptettek eleibe, hogy a városházán történő eseményeket elzárják a nagy nyilvánosság kiváncsi szemei elől. Folkusházy Lajos alpolgármester ugyanis a napokban magához rendelte néhány ügyosztály tisztviselőit és szigorú ukázban közhírré tette előt­tük, hogy mukkanni se merjenek az. újságírók előtt és ha valaki mégis közölni mer valamit a sajtó munkásával, az engedetlen tisztviselőt azonnal ki­helyezi az elöljáróságra. Az egyik ügyosztályt meg éppen azzal fenyegette meg az alpolgármester, hogy ha onnan bármiféle hír kiszivárog az egész ügy­osztály személyzetét nyomban kicseréli. A büntetéstől félő tisztviselők nem is merik el­árulni a városház katlanában forró titkokat és be­zárják a szobájukat, ha újságírót látnak közeledni. Miután a tanácsnokok az ügyosztályaikban működő hivatalnokok tetteiért is felelősek, még külön tanács­noki leckében is részesülnek a tisztviselők, ami az­után igazán kizárja, hogy egyetlen újdonság is ki­ről Jpen jen a boszorkánykonyha titkaiból, A hírekre éhező közönség kíváncsiságát azonban az újságíró mégis kénytelen kielégíteni és miután a városházán híreket nem kap, információit nagyobbrészt a város­atyák útján szerzi be. Megtörtént miár ennek folytán, hogy a lapokban megjelent s a bizottsági tagoktól származó hírek miatt a tanácsnok urak a referens tisztviselőket vonták felelősségre és hiába állították az illetők, hogy a hírek nem tőlük származnak, őket tették felelőssé és kellő bizonyíték hiányában, szi­gorú dorgálásban részesültek. A tisztviselők most már a városatyákat kérik fel. hogy ne nyilatkozzanak az újságíróknak, mert megtörténhetik, hogy vala­melyik városatya nyilatkozatáért egyik, vagy másik hivatalnokot kihelyezik a közvágóhídra. A sikló és a fogaskerekű villamosítása Rövidesen megkezdik a munkálatokat. A beruházó kölcsön felvétele most már kétséget kizáróan jövő évre. vagy a legjobb esetben őszre marad, de ez nem zárja ki, hogy a főváros részletei­ben is kidolgozza azokat a terveket, amelyeket a remélt kölcsönből kíván megvalósítani. A kölcsön terhére szánt nagyszabású beruházási munkálatok­hoz tartozik a főváros tulajdonában lévő közlekedési eszközök modernizálása, nevezetesen az ősszel át- háramló fogaskerekű vasút és a budai hegypálya villamosítása. A fogaskerekű vasút modernizálására 410,000 aranykoronát, azaz 0 milliárdot akar fordítani a főváros, míg a sikló eletrif ikálására 138,000 aranykorona, tehát közel 2 milliard van elő­irányozva, Paulini Alfréd, a fogaskerekű vasút és a budai hegypálya közös igazgatója teljesen kidolgozta mind a két üzem elektrifikálására vonatkozó mű­szaki terveket úgy, hogy amint a kölcsön a főváros rendelkezésére áll. megkezdődhetik mind a két köz­lekedési eszköz újjáépítése, A siklót az eletrifikálás- sal kapcsolatban modern, kényelmes fülkékkel sze­relik fel, úgy, hogy a Vár megközelítése már rövi­desen sokkal kevesebb kellemetlenséggel és fárad­sággal jár. A főváros közlekedési ügyosztálya a jövő hétre összehívta a hegypálya üzemére fel­ügyelő bizottságot s először Paulini igazgató ott fogja előterjeszteni a sikló átalakítására vonatkozó terveket. bármilyen rendszerű kapcsolás­nál torzításmentes, hangerós és tiszta vételt adnak. Kapható mindenütt! üti! Egyesült izzólámpa és Villamossági ÜTB öjpest GOODRICH PNEU AZ UTAK KIRÁLYA ’szilárd Béla VI., Lázár ucca 14 (az Opera mögött) Telefon : T. 131 - 28 PÉTER FRIGYES épület- és műlakatos BUDAPEST, IV., Cukor-utca 4. szám. Elvállal épületvasalást, vasszerkezeti munkákat. Készít mindennemű rácsokat és kerítéseket. FISCHER GYULA és TÁRSA hatóságilag engedélyezett villamos-, légszesz-, vízve­zeték-, egészségügyi berendezők és épület-bádogosok Budapest, VI., Nagy János-utca 33. Telefon : 49-77. JT Д 7| /jj jA A mozgóképszínház Fricsscy fülévé, 30 tRgú zenekar! l/X-L Dohány-utca 42. Telefon: József 140-27. ElsŐFeildÜ 111ÜSOF milldeil hété 11 /

Next

/
Thumbnails
Contents