Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-09 / 23. szám
2 1926. június 9. Függeilen Budapest Jön a klotür-javaslat! — Elkészült ax új közgyűlési ügyrend tervezete. — A tervezet rendkívüli mértékben korlátozza a badságát és szinte abszolutisztikus Л közgyűlés komoly tárgyalási rendjét az utóbbi időben különféle oldalról fenyegette veszély. Hivatalos helyen ennek következtében lépések történtek, hogy a törvényhatósági bizottsági tárgyalások zavartalan lefolyása valami úton-módon biztosítható legyen, mert mint a közelmúlt eseményei igazolják, az egymásután tartott közgyűlések sokszor minden ok nélkül botrányba fulladtak s csak a baloldali pártok józan mérséklete mentette meg sok esetben a közgyűlést attól a szégyentől, hogy korcsmái hangok színvonalára súly edjen. A tárgyalások rendes menetét oly módon kívánták biztosítani, hogy tervbe vették a közgyűlési ügyrend revízióját és olyan rendszabályok életbeléptetését, melyek segítségével a jelenlegi állapotok megszüntethetek lennének. A Független Budapest egyik legutóbbi számában beszámoltunk ezekről az ügyrend módosítását célzó tervekről s megszólaltattuk lapunk hasábjain a pártok vezető férfiait is, akik véleményüket nyilvánították a tervvel kapcsolatban s egyhangúan helyeselték az ügyrend revíziójának mielőbbi keresztülvitelét. Azóta néhány hét telt el és várospolitikai körökben semmit sem lehetett hallani a szóbanforgó terv sorsáról. Érdeklődtünk tehát, milyen stádiumban van a nagy érdeklődéssel kísért és minden tekintetben nagyfontosságú kérdés, s illetékes helyen az alábbi információt sikerült nyernünk. — Ripka Ferenc főpolgármester nemrégen megbízta Szabó Imre dr. tiszti főügyészt a közgyűlési ügyrend teljes átdolgozásával s bizonyos instrukciókat adott a főügyésznek a módosítás mikénti végrehajtására. Szabó Imre dr. a rábízott feladattal elkészült s mintegy két héttel ezelőtt a teljesen átdolgozott új ügyrendi tervezetet átnyújtotta a főpolgármesternek. Most tehát egyedül a főpolgármestertől függ, mikor kerül sor a tervezet részletes megvitatására, illetve annak életbeléptetésére.-— A főügyész által készített ügyrendtervezet nagyjában azokat a pontozótokat tartalmazza, amelyek a nyilvánosság előtt már ismeretesek. így mindenekelőtt arról intézkedik az új ügyrend, hogy az interpellációk a jövőben csak a közgyűlési napirend teljes letárgyalása után kerülhetnek sorra. Ezáltal megszűnnék az a tarthatatlan s mindenki által jogosan kifogásolt állapot, hogy este 7 órakor, akármilyen iontos tárgy vitáját az interpellációk miatt meg kelljen szakítani és közérdekű, fontos tárgyak további törvényhatósági bizottság tagjainak szólási sza- jogokat akar biztosítani az elnöknek. tárgyalását c miatt napokra, sőt hetekre el kelljen halasztani. — Igen érdekes pontja lesz az új ügyrendnek az a szakasz, mely az úgynevezett klotürt kívánja életbeiéptetni, még pedig oly módon, hogy a szónokok beszédidejét bizonyos időre korlátozza. Ez az időbeli korlátozás nemcsak az egyes tárgyaknál történő felszólalásokra, hanem az interpellációkra is alkalmazható lenne. Teljesen új intézkedést tartalmazna az ügyrendnek az a szakasza, amelyik kimondja, hogy 10, esetleg 20 bizottsági tag kívánságára az elnök bármely tárgy vitáját további szónokok feliratkozása esetén is bezárhatja. A vita bezárására maga az elnök tehet indítványt, amelynek elfogadására 10—20 tag igenlő szavazata elégséges. Ha az ügyrendnek ezt a szakaszát elfogadnák, úgy megszűnnék a közgyűlésen az obstrukció lehetősége, A rend fenntartása érdekében külön szakaszok biztosítanának az elnöknek különleges, eddig még nem alkalmazott jogokat. Az elnöki jogok kiszélesítése mindenekelőtt a szómegvonás jogából állana, de legvégső esetben jogában lenne az elnöknek a rendzavaró bizottsági tagokat egy vagy több ülésről a közgyűlési teremből kizárni. — A módosított ügyrend-tervezet a fent említetteken kívül még több más üj pontot tartalmaz, amelyek mind azt célozzák, hogy a törvényhatósági bizottság munkáját megkönnyítsék. Tudomásunk szerint Ripka Ferenc főpolgármester a költségvetés letárgyalása után magához kéreti a pártok vezéreit, akikkel előzetesen, közvetlenül kívánja megvitatni a tervezet egyes pontjait. Csak a pártvezérekkel folytatott eszmecsere után kerül az ügyrend-tervezet a jogügyi és a többi illetékes bizottság, majd a közgyűlés elé. Ha minden simán megy, a nyári szünet után talán már az új nyugalmat biztosító ügyrend szerint kezdheti meg tárgyalásait a főváros törvény- hatósági bizottsága, de arra mindeneseire vigyázni kell, hogy az új ügyrend ne adjon az elnöknek olyan jogokat, amelyek abszolutisztikusak. A közgyűlés rendje és nyugalmának örve alatt nem szabad megfosztani a törvényhatósági bizottságot az önrendelkezéstől. Az interpellációs jognak bármiféle korlátozása ellen is eleve vétót mondunk és a klótür intézményes biztosítását a legteljesebb mértékben perhorreszkáljuk. Az Elektromos Művek és a Gázművek múlt évi zárószámadása. Mindkét vállalat fejlődése kedvező volt. — Rendkívül mértékben emelkedik a villanyfogyasz- tás. — A középeurópai koksz-krach. — Emelkedni fog a gázfogyasztás. Az Elektromos Müvek és a Gázmüvek az új költségvetés tárgyalására való tekintettel most terjesztették be múlt évi működésükről szóló zárszámadásaikat. Mint ezekből kitűnik, az Elektromos Müvek múlt évi üzeme 68,816,157,923 K, a Gázmüvek múlt évi üzeme pedig 4,387,488,874 К tiszta nyereséggel zárult. A két üzem egy évi tiszta nyeresége pengőre átszámítva 5,856,000 pengő. A községi alap a két üzem tiszta nyereségéből összesen 73 milliárdot kapott. A külföldi kölcsönök törlesztésére az Elektromos Művek, bevételük 10 százalékának megfelelően, 34'5 milliárdot fizettek be a központi pénztárba. Az Elektromos Müvek igazgatósága rámutatott arra. hogy a háború óta az 1925. évről szóló zárszámadás az első, mely az üzleti eredményeket valódi értékben tünteti fel, mert a háború óta ez az első esztendő, amikor valutánk értéke megközelítőleg állandó maradt. Érdekes, hogy az üzembe befektetett töke a inult év folyamán több, mint 6-5 millió aranykoronával növekedett, amelyhez hasonló nagy befektetést az üzem még egyetlen egy évben sem teljesített. 1914-ben 35\5 millió aranykorona volt az üzembe befektetett tőkék összege, amely az elmúlt év végén már 83 millióra emelkedett. Az elektromos áramfogyasztók száma 166,000-re emelkedett. ami 14,000-rel több az előző évi fogyasztók számánál. A háború kitörésekor mindössze 33,000 fogyasztóval rendelkeztek az Elektromos Müvek. A termelt áram 156-5 millió kilowatt volt, 13 millióval több, inint 1924-ben. Emelkedett az ipari áramfogyasztás is, 78-5 ezerről 89-6 ezer kilowattra. Ez megfelel 16-7 százaléknak. A múlt évben nagy arányban szaporította az üzem a közvilágításra szolgáló lámpákat. Összesen 1,103 különböző nagyságú új lámpát helyeztek el a főváros területén, úgy, hogy ezidőszerint 11,207 villamos lámpa látja el Budapest közvilágítását. Feltűnő ez a szám a többi európai nagyvárosokhoz viszonyítva, mert Berlinben mindössze 6,631, Frankfurtban 540, Hamburgban 2,22b, Kölnben 1,050, Münchenben 5,594, Koppenhágában 4.006, Stockholmban 4,782, Becsben 2,552 yillanylámpa szolgálja a köz- világítást. Viszont ezekben a városokban sokkal nagyobb szerepe van a közvilágításban a gáznak, ami sokkal helyesebb, egyszerűbb és biztosabb. Az Elektromos Müvek igazgatósága megemlíti zárszámadásában, hogy bár tovább is folytatja a közvilágításra szolgáló lámpák szaporítását, mégis múlhatatlanul szükségesnek tartja, ha a gázvilágítás a jelenleginél nagyobb mértékben terjedne el ti főváros útvonalain, legalább is annyira, hogy elérje a békében alkalmazott gázlámpák felét. A múlt évben nagymértékben folytatódott a kelenföldi telep kibővítése, és a kevésbbé gazdaságosan dolgozó telepekről 35 millió kilowattot kapcsoltak át a kelenföldi telepre. Folyik egy új vízmű építése is, és elkészült a kelenföldi telep melegvíz csatornája. A kábelhálózat kibővítése érdekében 10,000 méter kábelt rendeltek, amelyből 4,400 métert már lefektettek, a többit pedig ez évben lefektetik. Hivatkozik a zárszámadás az üzemellenőrző bizottságok lefolytatott vizsgálataira és megemlíti, hogy mindkét bizottság a kelenföldi telep további kibővítését javasolta. A mindinkább fejlődő kelenföldi telep üzemének biztosítása érdekében tisztviselő- és munkáslakások építését határozta -el az igazgatóság s az építkezést rövidesen meg is kezdi. Többek között a Markó-utca és a Honvéd-utca sarkán épül egy tisztviselői lakóház és a Váci-út 72. szám alatti kétemeletes igazgatósági épületet további két emelet ráépítéssel fogják kibővíteni. A városháza udvarán a Belváros számára egyenáramú állomás épül. Ezekre a célokra 39 milliárdot vettek fel a zárszámadásba. Az Elektromos Művek alkalmazottainak száma emelkedett a múlt évben. Az üzemi személyzet 9, a központi személyzet 11. az elosztási személyzet 62 fővel emelkedett, amit az áramtermelés növekedésével indokolnak. Az órabéres szerelők és a többi üzemi alkalmazottak létszámában szintén nagyobb arányú emelkedés történt. Az átalány-fogyasztókat az tizem teljesen ki akarja küszöbölni, s ezért a múlt évben 10,000 új árammérő órát szereltetett fel. A Gázmüvek zárószámadása szintén örvendetes üzleti eredményről számol be, annak ellenére, hogy a gázfogyasztás a múlt évben 89 millió köbméterre csökkent, ami 6-5 millióval kevesebb az előző évi fogyasztásnál. A gázfogyasztás csökkenésének legfőbb oka az, hogy négy évi munka árán sikerült csak a magyar szénből termelt gáz által elpusztított gázmérőket rendbehozni és a gázveszteséget teljesen leszorítani. Az elmúlt évben a koksz ára, amely messze az aranyparitás felett állott, a békebeli árig hanyatlott vissza, míg a szén ára a múlt évben is 59-11%-kal volt drágább, mint békében. 1925-ben az üzem megépítette és üzembe helyezte a szénőrlő- és keverőberendezést, melynek segítségével kedvezőbb arányban használhatja fel az olcsóbb, apróbb szenet a darabos szénnél. A termelés javítása érdekében a kőszéngáz-termelést külön választották a generátorgáztermeléstől és pontosan szabályozták a két gáz keverési arányát. Az ipari gázfogyasztás érdekében szükségessé vált, hogy az óbudai gyárban vízgáztermelő berendezést létesítsenek, az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak s minden valószínűség szerint még ebben az évben, de legkésőbb 1927. elején már 4,000 kalóriás gázt szolgáltathat az üzem a közönségnek. A jobb gáz átmenetileg, valószínűen, csökkenteni fogja a fogyasztást, mert kevesebbre lesz szükség, de minden remény megvan arra. hogy céltudatos propagandával a minőség javítása által okozott veszteséget hamarosan pótolni lehet. A propaganda következtében a közönség nagyon megszerette a gáz használatát s a múlt évben 10,177 darabbal, 25 százalékkal növekedett a bérbeadott gázíözök száma. Az üzem ezenkívül 14.000 fogyasztó tárgyat adott el a közönségnek, 55%-kal többet, mint 1924-ben. Részben a propaganda érdekében, de nagyrészt a fogyasztó közönség érdekének megvédésére átdolgozták a gázszolgáltatási rendeletet, amely most van az illetékes fórumok előtt tárgyalás céljából. A gázművek fogyasztóinak száma 82,416, a" múlt évivel szemben 617-tel több. Egy fogyasztóra átlag 883 m3 fogyasztás esett, míg 1924-ben 941 m3 volt az átlagos fogyasztás. A kereskedők, iparosok, gyárak, városi és állami intézmények és a Máv. jelentékenyen csökkentették gázfogyasztásukat, míg a vendéglők, szállodák, nyomdák, kórházak és a köz- világítás fogyasztása emelkedett. A koksz-értékesítés terén a viszonyok erősen súlyosbodtak. A Gázművek a pesti piacon 7,253 vágón kokszot helyeztek el, míg külföldről 2,335 vágón jött be. Ezzel szemben az üzem termelése 11,237 vagont tett ki. Külföldön sem lehetett a pesti kokszot eladni. A külföldi koksz olyan olcsó, hogy a főváros még akkor sem tudta volna elhelyezni, ha a termelési költség feléért adta volna. Ilyen nagymértékű ármérséklést azonban az üzem azért sem hajthatott végre, mert a koksz árának mértéken tűi való csökkenését a gáz árának emelésével kellett volna pótolni. A kátránytermelés és eladás körül már nem mutatkoztak ilyen súlyos körülmények. Az év elején az építőipar pangása miatt ugyan még nehéz volt a kátrány eladása, a későbbi hónapok folyamán mégis sikerült több mint 250 vágón kátrányt eladni. A gázgyár többízben kapott ajánlatot, hogy a Közép- Európán uralkodó kátránykartellbe lépjen be. azonban ezt az ajánlatot a hazai kátrányipar védelmére és önállóss,ágának biztosítása érdekében nem fogadta el. A többi vegyitermékeket illetően a helyzet szintén kedvező volt az elmúlt évben. 1925-ben 5,478 gázlámpa égett a főváros utcáin, 892-vel több, mint az előző évben. A csőhálózat szaporítása és javítása szintén folyamatban volt. .A gázpropaganda erőteljes lendületet vett, és a most épülő fővárosi és állami bérházakba gáz-takaréktűzhelyeket szerelnek fel. Megengedték a Margitszigetre a gáz bevezetését, ami most van folyamatban. Az alkalmazottak számát az üzem néhány fővel csökkentette és a gépszámolási rendszer bevezetésével további létszámcsökkentésre van kilátás. A tüzházban dolgozó munkásoknak^ időközben szíkvízzel kell magukat felfrissíteniük és a víz előállítására a gázmüvek házilag rendezkedtek be. ^:ilMlll;!!l!lllllllllllllllllllllííiH ЁМКЕ KAVÉHAZ VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 2. SZÁM = Az előkelő társaság találkozó helye! Minden szombaton záróra reggel 5 órakor! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini
