Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-19 / 20-21. szám

4 Független Budapest 1926. május 19. nem nyereségre dolgozik, ellentétben a sörgyárral és a hirdető vállalattal. A városi sörgyárat a ke­resztényszociális rezsimtől vette át a város, azóta nem tartozik a kartellhez és a legutóbbi sörbojkott- mozgalom kapcsán is árszabályozóan hatott. Van vagy 68 vállalat, amelyek kötelékébe az utóbbi évek során lépett a város. Az osztrák törvé­nyek jogot biztosítanak az államnak és a városnak, hogy azok az új részvénytársaságok részvényeinek bizonyos hányadát a legolcsóbban, mint bárki más megkapja, igénybevehessék. Ez a részesedés a rész­vények feléig terjedhet. Ezen az alapon jutott be a város az említett vállalatokba. Célja az volt, hogy érdekeltséget szerezzen, építőanyagokat, gépeket stb. előállító olyan vállalkozásokban, amelyek termékeire a városnak szüksége lehet. Nagyobb részvényérdekeltség esetén a város be­vonul a vállalat igazgatóságába is. Szükség volt erre azért, mert különösen az építőanyagokat ter­ * * • melő vállalatok, a városi lakásépítkezésekkel kap­csolatban kar tel lbe léptek, hogy az árakat diktálják a városnak. A keresztényszociális oldalon természe­tesen nem késlekedtek a váddal, hogy a város azért veszi a részvényeket, hogy a vezetők tantiémeket és üzleti részesedést kapjanak. Ezzel szemben áll az a tény, hogy szigorú rendelkezések zárják ki, hogy bármely városi alkalmazott valamely előnyt szerez­zen hasonló megbízatása révén. Az idevonatkozó rendelkezések annyira mennek, hogy a hivatalveze­tőknek, tehát a polgármesternek és a tanácsnokok­nak egyáltalán nem is lehet más jövedelmük, mint amit a várostól kapnak. Ha például Bécs polgármes­tere tagja a parlamentnek, úgy a képviselői napi­díjait levonják a városházi fizetéséből. Ugyanez áll a tanácsnokokra is. Ha valamely vállalkozásban részükre tantiémet vagy igazgatói fizetést utalnak ki, ezt tartoznak beszolgáltatni a városi pénztárba. Dr. Danneberg előadásának befejező részéről lapunk legközelebbi számában közlünk tudósítást. A közgyűlés elé kell vinni a két cirkusz bérleti ügyét. Ä tanács „bedőlt“ Beketownak és Schmidínek. — Tíz százalékra mérsékelték a bérleti díjat. — Mozgalom a bérleengedés ellen. A Független Budapest megírta, hogy a főváros tulajdonában lévő két cirkusz bérlői a nagy pénzte­lenségre s az ebből következő súlyos helyzetre való hivatkozással, szerződésben kikötött bérleti díjaik mérséklését kérték a tanácstól. Hogy ez a lépés a bérlők részéről hamarosan megtörténik, azt a Füg­getlen Budapest már másfél évvel ezelőtt meg­jósolta, akkor, amikor a két cirkuszigazgató, Beke­tov Mátyás és Schmidt Mihály a Fővárosi Cirkuszt és a Néparénát kibérelték a fővárostól. A másfél évvel ezelőtt tartott nyilvános pályáza­ton egész sereg vállalkozó vett részt, akik reális ajánlatokkal pályáztak a két műintézet bérletére és 6—8—10 százalékos bért ajánlottak a cirkuszok bruttó bevételéből a fővárosnak. Ezeket az ajánlatokat messzi túlszárnyalta Be- ketow és Schmidt beadványa, amely 14, illetve 15 százalékos bruttó részesedést kínált a fővárosnak a bérlet elnyerése esetére. Min­denki, de legelsősorban maga a két pályázó tisztá­ban volt azzal, hogy ilyen óriási részesedést egyik cirkusz bevétele sem bír el, de jó előre számítottak arra, hogy egy kis idő elteltével majd íekönyörgik a magas százalék egy részét. Figyelmeztettük erre a következményre annak ide­jén a fővárost és ajánlottuk, hogy reálisabb, komo­lyabb pályázó ajánlatát fogadja el. A tanács azon­ban csak a szürke számokat nézte s mivel a 14—15 többnek látszott a 8—10-nél, a cirkuszt 6 évre Beke­townak, a Néparénát pedig 10 évre Schmidtnek adta bérbe. Most azután elérkezett az az általunk bejósolt idő­pont, amikor a két gavallér cirkuszigazgató köny- nyezve állt a tanács elé, hogy a bér leszállítását könyörögje ki. A tanács pedig volt oly lágyszívű és mind a két vállalkozó bérleti díját 10 százalékra mérsékelte. A határozatot a tanács nem is szándékszik a Köz­gyűlés elé terjeszteni, noha jószívűsége jelentékeny anyagi veszteséget jelent a fővárosnak. Ügy értesülünk, hogy a közgyűlés tagjai sorában mozgalom indult meg, hogy ezt az ügyet a közgyűlés napirendjére felvegyék, mert tiltakozni akarnak a tanács bérletpolitikája ellen, mely lehetővé teszi, hogy szerződésben kikötött béreket minden további nélkül felére mérsékeljenek s indokolatlan előnyben részesítsenek olyan vállal­kozókat, akik nyilvánvalóan irreális ajánlatokkal, mások jogosulatlan háttérbe szorításával jutottak városi bérlethez. Május 30-ig lehet panasszal élni a választói névjegyzék ellen. Kitelték közszemlére az 1927. évi választók névjegyzékét. — Jelentkezzenek a kihagyottak és mellőzöttek. — Négyszázezernél röbb választója van Budapestnek. • Április 15-én be kellett volna fejezniük a nemzet­gyűlési választókat összeíró küldöttségeknek műkö­désüket és az elkészített anyagot a központi választ­mány kiküldött tagjainak felülvizsgálata alá kellett volna bocsátaniok. A jogfosztott választók ez évben oly óriási számban jelentkeztek a névjegyzékbe való felvételre, hogy az összeíró küldöttségek a hatal­mas munkával nem tudtak idejében elkészülni. Előbb reménykedtek, hogy 2—3 napi késedelem után sike­rül majd az ideiglenes névjegyzéket lezárni, de a folyton nagyobb számnál jelentkező választó pol­gárok miatt még egy hónap múltán, május közepén sem készült el az összeírás nagy- munkája, Közben a központi választmány megbízott tagjai is akadályozva voltak a felülvizsgálat végrehajtásá­ban s előállt az az eset, hogy május 15-én a tanács nem tudta a központi vá­lasztmány elé terjeszteni az ideiglenes névjegy­zéket, amelyet május 16-án már közszemlére kellett bocsá­tani. Tekintve,,^ hogy a közszemle határidejének ki­tolását a törvény nem engedi meg, vasárnap 16-á.n, az addigra elkészült névjegyzék-részleteket az elöl­járóságokon közszemlére tették, a többiek kifüggesz­tése pedig hétfőn és kedden történt meg. 46. in. kir. fjg államsorsjáték 875S nyeremény és 1 jutalom. Az összes nyeremények készpénzben fizettetnek ki. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben : 500,000,000 azaz 500 mSSBáő korona készpénzben. 1 jutalom . . 30© miSUíő korona, 1 főnyeremény 20Q тШВ©, azonkívül ' 50 millió, 20 millió, 10 millió, több 5 millió és 1 millió stb. nyeremény mind készpénzben. S-Sósás már Jmbhíms hő 10-árs I Egy sorsjegyre 2 nyeremény is eshét. Egy sorsjegy ára 29.0Q0 когоета­Kapható minden dohánytőzsdében, bank- és sorsjátéküzlet­ben, postahivatalokban, stb. Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése utáifazon"! nal teljesít a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgaíó- ság loífóoszíálya, Budapest, IX., Fővámház. Teljesen' pontos adatok a névjegyzékben felvett választókra vonatkozóan még nem állnak rendelke­zésre. de az eddigiek szerint 401,131 választót vettek íel az 1927. évi ideiglenes névjegyzékbe. Ez nagy fejlődés a múlttal szemben s azt bizonyítja, hogy Wolffék szavazatredukálásának korrekciója folyamatban van. Ha rátekintünk az alábbi táblá­zatta, mel'y 1920-tól a múlt évig a választói névjegy­zék alakulását szemléltetően tünteti fel, azt látjuk, hogy ebben az évben 82,000 olyan polgár kapta vissza szavazati jogát, akiket Wolffék ettől a jogtól megfosztottak. Választók száma 1920. 1922. 1925. 1926. 1. . . . . 41,217 34,561 33,212 34,752 11. . . . . 21,877 18,048 18.912 20,117 111. . ,. . . 20,743 15.910 15,377 16,372 IV. . • . . 13.207 10.453 10,474 11,026 V. . . . . 33.257 25,977 27,535 27,510 VI. . . . . 72,145 54,519 50,778 51,400 VII. . . . . 78,672 63,435 54,815 55,865 Vili. . . . . 66,574 51,555 44,381 49,697 IX. . . . . 38,941 31.522 30,693 32,738 X. . . . . __211.395 16 ,806 18,095 19,095 407,028 322,786 304,272 318,572 Mint látható, 1922-ben Wolffék megkezdték a kímé­letlen szavazatirtást s folytatták 1925-ig. 1926-ban még néhány tíz ezerrel kevesebb választót akartak felvenni a névjegyzékbe, s hogy ez nem sikerült, az csak a községi választások eredményének tulajdonít­ható, amikor ugyanis a demokratikus blokk jutott be többségben a városházára s még ideje volt meg­akadályozni Wolffék jogfosztó terveit. Az idei összeírás, mint említettük, több mint 401,000 választót eredményezett, vagyis 82,000-rel többet, mint tavaly. Rövidesen tehát a választói név­jegyzékek orvoslása elérkezik ahhoz a ponthoz, ahol Wolffék a szavazatirtást megkezdték. A ke­resztény pártnak fáj, hogy Budapesten újra több lesz a választó, mint ahányat ők szeretnének, s ezért igyekeznek szabálytalanságok után kutatni, hogy vádat kovácsolhassanak az ellenzékkel szemben. Csakhogy ez nem sikerül, ellenben a demokratikus blokk már kikutatta, hogy 24 éves szobalányokat fel­vesznek a névjegyzékbe s újra szerepelnek a lis­tában olyan diákok, akiknek lakása, üres telkeken van megjelölve a számláló lapokon. Wolffék most azt szeretnék keresztülvinni, hogy a névjegyzékek összeállításának munkájából teljesen zárják ki a pártokat s e helyett ezt a munkát kizárólag hivatalnokokra bízzák. Azt hangoztatják ugyanis, hogy a névjegy­zékek összeállításánál pártszempontok érvényesülnek. Néhány évvel ezelőtt bizony nem voltak ilyen beis- rnerők a Wolff-párt tagjai. Az ideiglenes névjegyzékek, mint említettük, már közszemlére vannak téve s azok június 14-ig mindennap, a délelőtti órákban, az elöljáróságokon és a központi városházán meg­tekinthetők. A névjegyzékek ellen május 30-ig lehet panaszt be­nyújtani,, a nanaszokat június 14-ig szintén közszem­lére teszik. E helyen is felhívjuk a polgárság figyel­mét, hogy saját érdekében mindenki győződjön meg, hogy fel van-e véve a névjegyzékbe. s ha méltatlanul mellőzték, vagy kihagyták, ügy sürgősen éljen felszólalási jogával. Tavasszal megkezdik a maglódiúti kertváros építését. Megszűnik a fővárosi szölötelep és kertváros lesz a helyén. — Megalakult a kertváros-bizottság. A Maglódi-út mentén elterülő városi szölötelep sorsa most már végérvényesen meg van pecsételve. A tanács minden tiltakozása ellenére a szakbizottsá­gok határozatilag kimondották a telep megszünteté­sét, amelynek helyén rövidesen felépül a modern kertváros. A városrendezési ügyosztály hiába hivat­kozott különféle szempontokra, városrendészeti aka­dályokra. közművek hiányára, a közgyűlés pártjai nem törődve a felsorolt nehézségekkel és kifogások­kal., mégis a szölötelep helyén létesülő kertváros felépítése mellett döntöttek, Különben is kiderült, hogy nem helytálló a tanácsnak az a kifogása, hogy a szőlőtelep területe távol esik a meglévő közművektől, mert a megejtett vizsgála­tok során bebizonyult, hogy a szolőtel'eptöl alig néhány méternyire vízvezeték és csatornahálózat vo­nul végiig, nem is szólva arról, hogy a Maglódi-úton villamos közlekedés is van és ugyanott a villany- világítás is be van vezetve. A 'létesítendő kertváros közművekkel való ellátása tehát semmiféle leküzd­hetetlen nehézségbe sem ütközik s nagy költséget sem okozhat a fővárosnak. A középítési ügyosztályon már dolgoznak a maglódiúti kertváros tervezetén. Az eddigiek szerint 300 kertes családihiáz épülne a területen, melyeket nagyrészt városi tisztviselőknek és alkalmazottaknak osztanának ki. de jutna a házak­ból a közönség közül jelentkező igénylők számára is. Egyelőre még nincs eldöntve, hogy ki és hogyan építse fel a kertváros házait. Szó van arról, hogy külön e célra kölcsönt venne fel a főváros valamelyik nagybanktól, amelyet azután a házak tulajdonosai által fizetett amortizációkból űzetne vissza. A városi közalkalmazottak részletfizetéseire azok lakáspénze szolgálna iedezetül, Természetesen még ezenkvül is sok ötlet és terv merült fel a kertváros mikénti megoldása tekinteté­ben. A pártoknak az az álláspontja, hogy a kertváros építését jövő tavasszal okvetlenül meg kell kezdeni. A szölötelep ez év őszéig megmarad, de a szüret után az üzemet likvidálják. Ez néhány hónapot igénybe vesz s így tavasszal már nem lesz akadálya az építkezések megindulásának. A napokban külön bizottság alakult a kertváros építési tervének végre­hajtására és ebben az összes pártok képviselve van­nak. A bizottság holnap helyszíni szemlét tart a szőlőtelepen a kertváros elhelyezésének megoldása érdekében és pontosán megvizsgálja, hol szükséges a közelben levő közmüvek bevezetése, utak. közle­kedési vonalak létesítése. A bizottság néhány nap múlva ellátogat Bécsbe is. az ott épült kertes csa­ládi lakótelepek tanulmányozására, s az ott nye­rendő tapasztalatokat is fel akarja használni a fő­városi kertváros megépítésénél. EGYEDI JENŐ Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, szellőztetés. Légszesz-, épület- és díszműbádogosmunkák vállalata. Budapest, V., Koráll-utca 10. sz. Telefon: Lipót 971-60 111! Illlllll Ilii Illlll III III lllllllltllllllllllllllll III III III III 1ШШШМ1ШШШ1М III IIIIIIIH = Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme = E a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. = Ё Kapható mindenütt! Telefon : József 112—59. E .........и...........hu.....Ilin....11! 1111111111111111111111111И11111111111II1111 i 1141 HA ZÁN meg kell javítani. — Eternit avagy más TETŐT ha semmi egyebet, de Régi zsindelytetőket lebontják és választott palával, vagy pedig cse­8CNAPPÖVICS és KEPP8CH pala- és cseréptetőfedők VII., Bem-utca 11.Telefon • J. 72-19. Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, át­fedése. — Évi jókarbantartás.

Next

/
Thumbnails
Contents