Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-13 / 2. szám

1926. január 13. Független Budapest 7 Dr. Glücksthal Samu előadása a magyar aranymérlegről. Dr. Glücksthal Samu bizottsági tag kedden este előadást tartott a magyar aranymérleg­ről az Egyesült Lipótvárosi Polgári Körben. Az előadásnak — mely a legszélesebb pénz­ügyi és közgazdasági körök érdeklődésére tarthat számot — eszmemenetét a követ­kezőkben adjuk: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kötelesek /926. április hó végéig arany-mérleget készíteni és azokat közgyűlésük elé terjeszteni. Az egyéni cégekre és a magántársaságokra vonatkozólag nincs határidő kitűzve, de abból ■az általános rendelkezésekből, hogy ezek feb­ruár hó végéig vallomást tartoznak adni, követ­kezik, hogy aranymérlegükkel február végéig kell, hogy elkészüljenek. Az aranymérleg készítése abból áll. hogy minden kereskedő, tehát mindennemű társaság is köteles 1925. január 1-re visszamenőleg cse­lekvő és szenvedő állapotát újból értékelni és annak alapján új mérleget alkotni. A vagyon mikénti értékelésére vonatkozólag a kormányrendelet csak azt a rendelkezést tar­talmazza, hogy a vagyontárgyakat legfeljebb a forduló napon fennálló értékben lehet felvenni ezen határon belül. A vagyon szabadon értékelhető. Minden kereskedő tehát sajátos körülmények szorgos vizsgálata alapján fogja az aranymér­leget elkészíteni. Ez az értékelési politika a legszorosabban függ össze az adózási kérdésekkel, mert minden jövő adózás kiinduló pontja az aranymérleg lesz. A részvénytársaságoknál az aranymérleg he­lyes elkészítése a közhiteinek és a tőzsdei ér­tékek alakulásának a problémája lesz. Az adózás szempontjából célirányos a vagyontárgyakat két csoportba osztani. Az első csoportba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek eladásra vannak rendelve. Ezeknél" a legcélszerűbb eljárás az, ha azokat teljes piaci áron értékeljük, mert olcsó értékelés esetén a későbbi mérlegekben felesleges adóalap fog elő- állani. • Az egyéni cégek és a magántársaságok nem alkothatnak latens tartalékokat az árukészletek­nél, mert a következő mérlegekben az áru­készlet teljes áron lesz felveendő és akkor a latens tartalék már adóztatásra kerül. A részvénytársaságok alkothatnak egyelőre még az árukészletnél is latens tartalékokat, mert a következő mérlegeknél az árukészlet ugyanolyan áron vehető még fel, mint amily áron az ugyanazon mennyiség mellett az arany­mérlegben szerepel. Az eladásra nem szánt vagyontárgyak az aranymérlegben lefelé szabadon értékelhetők, mert ezek a kereskedő minden kategóriájánál ! későbben is ugyanúgy lesznek értékelhetők, mint amily értékkel azok az aranymérlegben szerepelnek. A latens tartalékok alkotásának tehát megvan a lehetősége. A részvénytársaságoknál egyik döntő szem­pont az lesz, hogy a vagyon csak oly magasan értékeltessék, hogy annak kamatoztatása a jö­vőben előreláthatólag valószínűsítve legyen. ^ Az értékek alakulásának a jövőben kétség­telenül az lesz a döntő szabálya, hogy csak az a vagyon fog megfelelőképen tőzsdén és azon­kívül is értékeltetni, amelynek megvan az a kamatoztatása, amelyet a mindenkori kamat- viszonyok megkövetelnek. Ezt a szempontot azonban túlzottan nem sza­bad alkalmazni, mert különben az értékeknek felesleges devalvációja következnék be. Helyes átlagot kell tehát a két szélső szempont között keresni. I Transformátorok Szénkefék Motorok Farkasíölgyi-íÉlE Villamossági és Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON: 77-39, 147—75, József 95-10. Külön figyelmet kell fordítani a tőzsdén jegyzett értékpapírok aranymérlegére, amelyek az utolsó évek során békebeli értékük­nek csekély töredékére estek vissza. Ha ezeknek az aranymérlege túl alacsony vo­nalakon fognak mozogni, úgy a vállalatok szen­tesítik ezt az alacsony árfolyamot és az árala­kulás kedvező menete kizártnak tekinthető. A vállalatoknak részvényeseikkel és a nem­zeti vagyonnal szemben az a feladatuk, hogy az airanymérlegeket azzal a körültekintéssel al­kossák, amely az értékek egészséges fejlődé­sének lehetőségét megnyitja. A magasabb értékelés adózási szempontból is előnyös a vállalatukra, mert minél nagyobb a vállalat vagyona, annál nagyobb dotációban részesíthető az értékcsökkenési tartalékalap és annál kisebb lesz az adókulcs, amely végered­ményben a rentabilitás elvére van fektetve. Az a tiszta vagyon, amely az aranymérlegben mutatkozik, az egyéni cégeknél a tulajdonos tőkeszámlájára kerül, a közkereseti társaságnál pedig megoszlik a tulajdonosok tőkeszámlái között. A megoszlás mikéntje szerfelett nehéz kérdés és annak megoldására nálunk is célszerű lesz külföldi mintára választott bíróságokat alkotni. A részvénytársaságoknál a vagyon meg­osztandó a részvénytőke és a tőketartalék között. i Azoknál a vállalatoknál, amelyek részvény- összevonást nem hajtanak végre, a megosztás szabadon eszközölhető; azoknál azonban, ame­lyek összevonást eszközölnek, a vagyonnak leg­feljebb fele vihető a tőketartalékra. Az aranymérleg pengővalutára kell, hogy szóljon és így az új részvényeket is pengő­ben kell kiállítani. A legkisebb részvény 10 pengőről szólhat. Ha a részvényre eső vagyon 10 pengőnél kisebb, úgy összevonást kell eszközölni; az összevont részvény azonban ismét csak 10 pengős lehet, ha csak a tőzsdén jegyezve nincs, amely esetben az összevont részvény névértéke 10 pengőre emelkedhetik. Kivételes esetekben van meg­engedve a 200 pengőre való összevonás. Összevonás esetében hányadrészvények adan­dók ki annak a részvényesnek, aki a cseréhez szükséges elegendő számú részvényt be nem mutatja. Elegendő számú hányadrészvény három éven belül cserélhető be új részvényre, ezen időn túl azonban a vállalat a be nem cserélt új részvé­nyeket értékesítheti és csak a befolyt vételárhoz van joga annak a hányadrészvényesnek, aW a cserét a hirdetményileg megállapítandó határ­időn belül nem eszközölte. Ha az aranymérlegben szereplő vagyon' 50,000 pengőnél, helyi jellegű vállalatoknál 10,000 pengő ■ nél kisebb, úgy a vállalat tartozik egy éven belül vagyonát erre tíz összegre felemelni, mert különben hivatalból mondja ki a cégbíróság a vállalat felszámolását. Uj részvénytársaságok csak az esetben jegyez­hetők be, ha alaptőkéjük legalább is 150,000 pengőre, helyi jellegű vállalatoknál pedig legalább 100,000 pengőre rúg. Az aranymérleg készítésénél a részvényesek kisebbségét a rendesnél jóval nagyobb jogok illetik meg. A részvénytőke egytized részét képviselő rész­vényesek jogosítva vannak követelni, hogy szak­értő küldettessék ki a műveletek felülvizsgálása végett. És ugyancsak a részvénytőke egytized része megtámadhatja az aranymérleget a cég­bíróságnál, ha azt állítja, hogy a társaság tiszta vagyona a rendes kereskedő gondosságával össze nem egyeztethető módon túl alacsonyan lett értékelve. A közgyűlésnek tehát nincs teljes szuveréni- tása az aranymérleg tekintetében és a cégbíró­ság fogja végeredményben elbírálni azt a kér­dést, hogy vájjon az értékelési politika, amely követetett, figyelembe veszi-e mindazokat a szempontokat, amelyeket a közhitei és a rész­vényesek érdekei joggal megkövetelhetnek. Ezek szerint az aranymérleg lesz a próbaköve annak, hogy a vállalatok és különösen a vezető intézetek áílriak-e nagy közgazdasági feladataink magaslatán. De egyúttal az aranymérlegek össze- sége fogja a bizonyítékát megadni annak, hogy a kereskedelmi és ipari vállalatokban rejlő nem­zeti vagyon a maga egészében sziklaszilárd, amely megérdemli a bizalmat és amely, ha bölcs országos politika fogja kísérni, át fog segíteni minket azon a súlyos krízisen, amely ezidőszerint kíméletlenül uralkodik. Tőkét emel a Hitelbank. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hónap 25-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésén az intézet 690 millió alaptőkéjének 575,000 új részvény kibocsátása után 920 millió koronára leendő feleme­lését fogja javasolni. Az új részvények, melyek 1926. évi január hó l-étöl osztalékjogosultak,' az alapszabályoknak megfelelően teljes egészükben az eddigi részvényeseknek fognak 3 régi részvénynek 1 új részvényhez való arányában, a közgyűlés által megállapítandó árfolyamon felajánltatni. Az alaptőkeemelés keresztülvitele akként van biz­tosítva, hogy az intézet a veié" kezdettől fogva leg­benső kapcsolatban levő S. M. у. Rothschild bécsi bankházzal és az Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel und' Gewerbe bécsi intézettel, valamint a banknál évek óta jelentékeny mérvben érdekelt, a Schneider & Cie. — Union Européenne Industrielle et Einander e ■— Banc/ue de V Union Parisienne veze­tése alatt álló francia csoporttal, továbbá az Indus­trial Finance & Investment Corporation Ltd. londoni, az International Acceptance Bank Inc. és a Hall- garten & Со. newyorki, valamint az M. M. War­burg & Со. hamburgi cégekkel, nemkülönben a Klein- worí, Sons &. Со. londoni és a Mendelssohn & Со. berlini bankházak vezetése alatt álló csoporttal meg­felelő megállapodásokat létesített mindazon részvé­nyek egész mennyiségének ‘ átvételére, melyekre a régi lészvényesek az elővételi jogot nem gyako­rolnák. Az Industrial Finance et Investment Corpo­ration Ltd.-nél főként a N. M. Rotschild and Sons, a S. Japhet & Co. Ltd., a M. Samuel N Co Ltd., a Prudential Assurance Co. Ltd., a Barclays Bank Ltd., Sir Alfred Mond, Bart., London, valamint az American and Continental Corporation Newyork van érdekelve. Az International Acceptance Bank Inc. és a Hallgarten &. Co. cég vezetése alatt álló amerikai csoporthoz rajtuk kívül még a Lehman Bros. és a Goldman, Sache & Со. newyorki cégek tartoznak, míg a Klednwort, Sons & Со. londoni és a Mendelssohn & Со. berlini bankházak vezetése alatt álló csoport tagjai: Mendelssohn &. Со. Am­sterdam, a Nederlandsche Handel Maatschappij, a Pierson & Со. amsterdami cégek, valamint a Klein­wort, Sons & Со. és a Mendelssohn 5; Со. bécsi érdekeltsége a Kox, Bloch & Со. cég. A fentemlített csoportok kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy az általuk esetleg átveendő rész­vényeket hosszabb időn át piacra nem hozzák. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága erre az alaptőkeemelésre — dacára a piacok igen kedve­zőtlen helyzetének, melyeken részvényei ezidősze­rint jegyeztetnek —- azon megfontolástól vezérel­tetve határozta el magát, hogy az intézet üzleteinek az utóbbi időben újból nagyon jelentékenyen emel­kedő terjedelme saját tőkéinek szaporítását célsze­rűvé teszi, —- annyival is inkább, mert a bank igaz­gatósága — mely kötelességének ismeri az ügyfelek állandóan emelkedő hiteligényeinek kielégítéséről gondoskodni — ezúttal újból csak elégtétellel tapasz­talhatta azt az érdeklődést, mely több elsőrangú nemzetközi pénzcsoportnál az intézet és a hozzá csatlakozott vállalatok iránt megnyilvánul. Az alaptőkeemeléssel kapcsolatban _ az intézet tervbe vette részvényeinek a londoni tőzsdére való bevezetését. _____ A h ivatalos és a magánbank- kamatláb. A mai súlyos hitelviszonyok között nem érdektelen az a statisztika, mely az egyes országok hivatalos bankkamatlábait hasonlítja össze. E szerint a kimuta­tás s'zerint legdrágább a pénz, illetve legmagasabb a hivatalos bankkamatláb Lengyelországban, ahol ^12 százalék a hivatalos bankkamatláb. Utána mindjárt Németország és Ausztria következik 9 százalékos bankrátával. Ezután jövünk mi, elég jó társaságban: Belgiummal együtt 7 százalék hivatalos bankkamat­lábbal. Utánunk azután a következő Sorrendben csök­ken á kamatláb: Csehszlovákiában 6’5. Franciaország­ban 6, Angliában 5, Svájcban és Hollandiában 3*5 százalék. Ugyancsak 3-5 százalék volt a hivatalos bankkamatláb az Amerikai Egyesült-Államokban egész a legutóbbi napokig s azt csak most emelte föl 4 százalékra a Federal Res'erve Bank. E statisztika szerint a magyar ipar és kereskedelem meg lehetne elégedve, mert и hivatalos kamatláb tekintetében kedvezőbb helyzetben vagyunk Német­országnál és Ausztriánál, ahol 2 százalékkal drágább a pénz. mint nálunk. Sajnos, ez az olcsóbbodás csak papíron van, mert mire a Jegybanktól a hiteligénylő­höz. különösen a kisiparoshoz és kiskereskedőhöz kerül a péírJ, az annyira megdrágult, hogy a hivata­los kamatláb között mutatkozó előnyös különbözet teljesen eltűnik. LIKTOR FERENC festő és mázoló. — Vili., József-körút 77-79. Telefon: József 49—83. Elvállalja lakások, dísztermek, templomok, egyesületek, stb. festését és mázolását. Linlirnst autánzatobban specialista. FÉHSTZ ÉS HITEL

Next

/
Thumbnails
Contents