Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-12 / 19. szám
1926. május 12. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul vl!:i5Órhán'".u.1 15. 20. Bécs város igazgatása és pénzügyi rendszere Dr. Sober* Danneberg előadása. Bécs város igazgatása a háború összeomlása óta a szociáldemokraták Vezetése alá került. A szocialista városkormányzat, s.zinte egyik napról a másikra, lényegében megváltoztatta a városigazgatás rendszerét. Üj utakra tért úgy a városi alkotmányberendezés, mint a pénzügyi rendszer tekintetében. Az új bécsi várospolitika a lelkes hívők és a gyűlölő ellenfelek kereszttüzébe került. Világszerte figyelemmel kísérik, ami a legjobb bizonyítéka annak, hogy a bécsi várospolitikában figyelemreméltó események mennek végbe, amelyek nem maradnak hatás nélkül az egyetemes várospolitikára. • A székesfővárosi törvény- hatósági bizottság szociáldemokrata csoportja meghívta dr. Robert Danneberget, a bécsi Landtag elnökét. hogy két előadás keretében ismertesse a bécsi szociáldemokrata községi politika rendszerét. A régi képviselőházban szombaton este nagyszámú hallgatóság előtt, amelynek soraiban a közgyűlés polgári tagjai közül Ereky Károly, Scheuer Róbert és B. Virágh Géza foglaltak helyet, dr. Danneberg Bécs város igazgatását és adópolitikáját ismertette. A szociáldemokrata párt, mint hatalmi tényező. Elöljáróban dr. Danneberg megmagyarázta, mi tette lehetővé az osztrák, közelebbről a bécsi szociáldemokrata pártnak, hogy a polgárság jelentős töredékeinek akaratával szemben új, a régivel ellentétes irányú útra térjen. Az osztrák szociáldemokrácia — úgymond — kiépítette hatalmas szervezeteit és elég okos volt ahhoz, hogy amit viharos időkben megszerzett, azt meg is tartsa. Az osztrák szociáldemokrata párt hatalmi pozíciójának megértésére abból kell kiindulni, hogy az osztrák főváros lakossága 30 százaléka egész Ausztria lakosságának. A legutolsó általános választásoknál, 1923. októberében az osztrák szociáldemokraták az 1,312,870 szavazat 40 százalékát kapták meg. A szociáldemokrata szavazók 44 százaléka berni van a szociáldemokrata párt politikai szervezeteiben, ami azt bizonyítja, hogy a párt választási sikerének szilárd alapja van. Bécsben a párt 571,464 szavazatot kapott, ebből 310,000 a párt bejegyzett tagja. A választások óta letelt több. mint két év alatt ez a helyzet csak javult ■— úgymond — a szociáldemokrata párt javára. Ausztria fölnőtt, és pedig a 19—70 éves életkorban lévő lakosságát tekintve, minden 10,000 férfi lakos közül 2,155, minden 10,000 nő -közül 775 tagja a szociáldemokrata pártnak, ami azt jelenti, hogy Ausztriában minden ötödik fölnőtt férfi és minden tizenharmadik nő bent van a párt politikai szervezetében. Bécsben a helyzet még jobban eltolódik a párt javára, amennyiben minden 10,000 fölnőtt férfi közül 3,524, minden 10,000 asszony közül 1,298, tehát minden harmadik férfi és minden hetediK asszony Bécsben szervezett szociáldemokrata. A párt bécsi szervezete 13,500 politikai bizalmi ember munkáján alapul. Ez az agitációs szervezet nemcsak a választások idején működik, hanem mindenkor napról-napra, házról-házra járva kapcsolja össze a hatalmas szervezetet. A lakásokban szedik be a pártadót, ott kézbesítik ki a pártszervezetek lapjait és szinte negyedórákon belül mozgósítani tudják Bécs munkásságát. A parlamentben ugyan egyelőre nem tudták megszerezni a többséget, de a párt a legkonzervatívabb vidékeken is, a falukban is előrenyomul és a párt toborzó ereje messze kiterjed immár az ipari munkásság kereteiből. A bécsi választások szavazóaránya számokban is igazolja ezt a tényt. Minden leszavazott 10,000 férfi közül 1,698 volt az önálló, 408 a szabadfoglalkozású, 1,724 a magán- alkalmazott, 1,891 a közalkalmazott és csak 3,794 az ipari munkás, tehát a választóknak mindössze 37-5 százaléka. Ám az a tény, hogy a férfi választók 57-5 százaléka szavazott a szociáldemokrata pártra, igazolja, hogy úgy a magán- és a közalkalmazottak, mint a kispolgárság sorából jelentős tömegek vonultak a szociáldemokrata táborba. Az új iírazgatás. Bécs város kormányzata 1919. óta a legdemokratikusabb választójogból kerül ki. Minden húsz éven fölüli férfinak és nőnek szavazójoga van. A keresztényszociális városigazgatás hosszú korszakának választójogára, jellemző, hogy a munkások ás az alkalmazottak széles rétegeire támaszkodó szociáldemokrata párt a közgyűlés 156 mandátuma közül mindössze 8-at tudott meghódítani. Ennek következtében a párt évtizedeken át jelentéktelen kis oppo- zíció maradt, amelynek sem betekintése, sem beleszólása nem volt az ügyek vitelébe. A demokratikus választójog alapján lezajlott választás azután egyik napról a másikra a szociáldemokrata pártot többséggé emelte és ezidőszerint a közgyűlés 120 tagja közül 78 a szociáldemokrata. Át kellett venni a vezetést a legsúlyosabb infláció napjaiban, üres városi pénztárral, a háborúban leromlott üzemekkel, minden községpolitikai tapasztalat híján és olyan hivatalnoksereggel, amely a szociáldemokrata párt intencióitól mérföldnyi távolságra állott, részben pedig gyűlölettel tekintett az új rezsim felé, mert a korábbi keresztényszociális aiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiie Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme E a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. E = Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. E 55111111111111111111111111111111 f 1111111111111111111 ii 111111111111111 и 1111111 ■ 11111111111111111111 in rezsim — ellentétben a szociáldemokrata igazgatástól — nem tűrt meg hivatalnokot az ellentáborból és sok esetben politikai jutalomként vont be embereket az adminisztrációba. Ilyen körülmények között kellett vállalni egy tömegpárt igényeinek megfelelő várospolitikát. A szociáldcmoklrata párt elsősorban megváltoztatta a város alkotmányát olyképen, hogy az igazgatás hatályosan a párt kezébe kerüljön. Elvetette azt az általában ma még uralkodó elvet, hogy az adminisztráció élén álló polgármesternek és tanácsnokoknak a tisztviselői karból kell kikerülniök. tehát csak fegyelmi felelősséggel tartoznak a közgyűlésnek. Az új rend szerint a polgármester és a tanácsnokok politikai felelősséggel is tartoznak, mert a közgyűlési pártok sorából választják őket. A bécsi szenátusnak, vagyis a tanácsnak 12 tagja van, ebből nyolcat a pártarányoknak megfelelően a szociáldemokraták és 4-et a keresztényszociálisok sorából választott a közgyűlés. Viszont az igazgatást nyolc főcsoportra osztották fel, midegyik élére egy- egy hivatalvezető tanácsnokot állítottak, akiik valamennyien a szociáldemokrata párt sorából kerültek ki. A négy keresztényszociális tanácsnok résztvesz az üléseken, de nincs reszortja. Az irányítás hierarchiájának alapjául a közgyűlés választmányt küld ki a maga sorából, ez a választmány a kisebb ügyeket önállóan irányítja. A nagyobb ügyek a tanács és a legfőbb kérdések a közgyűlés kompetenciája alá tartoznak, Áz összeomlás után a klerikálisok), általában a polgárság reakciós elemei gyűlölködő támadás- sorozatot intéztek Ausztria „vízfeje“, á milliós Bécs ellen és azt vitatták, hogy ez a nagy város a kerékkötője az ország boldogulásának. Az állampolitiká- I ban a reakciós irányzatok, mint többség ennek megfelelő követelésekkel állottak elő. Ez a reakciós politika azonban alapgondolatában bukott meg, mert immár nem kétséges és elismert tény az, hogy az egész állam gazdasági ereje Bécs város iparán és kereskedelmén alapul. Az osztrák reakciós pártok Bécsellenes politikája megteremtette az osztrák föderatív alkotmányt, ugyanakkor, amikor Németországban a weimari alkotmány hatalmas lépést tett előre az állami centralizmus útján. A föderatív alkotmány értelmében az egyes tartományok javára igyekeztek elvonni minél több ügyet a központi parlamenttől. Ennek célja az volt, hogy tartományonkint, a falusi lakosság segítségével annál könnyebben legyőzhessék a szociáldemokrata pártot. Éppen ezért Alsóausztriát külön választották Bécstől. Azonban a föderalizmus, mint fegyver, éppen visszafelé sült el. Bécs város önálló és egyenrangú tartomány lett, a városi tanács egyúttal tartományi kormány, a közgyűlés tar- tománygyülés, amelynek törvényhozási joga van mindama kérdésekben, ameliyek nincsenek fenntartva a központi parlamentnek. Tehát minél több jogot juttattak a reakciós pártok a tartományoknak, annál több jog jutott a szociáldemokrata igazgatás alá kerülő Bécsuek. Breitner adópolitikája, A bécsi közgyűlés tartománygyülési jellege jelentőségében főként az adópolitikai törvényhozás területén domborodik ki. Bécs közgyűlése önállóan maga állapítja meg a város adótörvényeit. Ez olyan messzemenő kompetencia, amely más városok jogköréből általában hiányzik. Erre az önálló adóiör- vényhozási jogkörre alapította a világszerte híressé vált Breitner pénzügyi tanácsnok Bécs város ú'j pénzügyeit és erre alapította az új igazgatás a szociáldemokrata községi politikát. Üj pénzügyi módszerekhez nyúltak, amely körül a legélesebb küzdelem folyik. Amíg a koiübbi keresztényszociális rezsim - mondotta Danneberg — a társadalmi rend előnyeinek élvezetét teljesen mentesítette a közterhek alól és az adókat a fogyasztó tömegektől hajtotta be, addig a szociáldemokrata adópolitika a szerint rójja ki a terheket, amint valaki kiveszi részét az élet örömeiből és abból a kényelemből és biztonságból, amelyet az igazgatási szervezet és a társadalmi rend számára biztosít. A keresztényszociális igazgatás a maga adórendszerét igen egyszerűen állította fel. A bevételek feie a lakásadóból folyt be. A keresztényszociálisok ugyanazon százalék szerint adóztatták meg a legszegényebb munkáslakást, a kispolgár két szobáját és a fényes palotákat. A lakbérek 40 százaléka volt ez az adó, amely a lakások megdrágításával a leg- visszariasztóbb lakásnyomorúságot teremtette meg Bécsben, mert jelentős rétegek egyszerűen nem tudták megfizetni ezeket a lakbéreket. Ebből a lakásnyomorúságból merítette erőforrásait a keresztényszociális községi politika. A llakásadő mellett a keresztényszociálisok a legszükségesebb élelmiszerekre kivetett fogyasztási adót tartották fenn és ezekből folyt be a községi jövedelmek egykilenced része. A harmadik oszlopa a keresztényszociális adórendszernek az volt, hogy például 1913-ban a községi közüzemek 30 millió aranykorona tiszta nyereséget szállítottak a községi pénztárba. Ezt a nyereséget a város a gáz, víz, az elektromos áram és a villamos közlekedés megdrágításával érte el. így volt ez 1919-ig. Ekkor a szociáldemokrata igazI gatásnak döntenie kellett a tekintetben, fenntartja-e I a keresztényszociálisok adórendszerét, vagy új utakra tér? A szociáldemokrata párt habozás nélkül az utóbbit választotta. Az összeomlás éveinek szörnyű pénzügyi káosza, az infláció és a koronaromlás volt az elsősorban, amely megbuktatta a stabil koronára felépített előző pénzügyi politikát. A házbéradó nemcsak azért omlott össze, mert a lakóvédelern megállította a házbérek emelkedését, de azért is, mert a jobb koronában kivetett adó mindenkor rosszabb koronában folyt be. így volt ez a többi jövedelemmel is. A közüzemek nyereségei is leolvadtak. A szociáldemokrata igazgatás a korábbi jövedelmi forrásokat teljesen feladta. Nincs lakásadó, nincs fogyasztási adó és a közüzemeknél az lett az alapelv, hogy önmagukat tartsák el, de ne törekedjenek magas tiszta nyereségre. Az új adórendszert az 1919—192U. évek folyamán vezették be. Breitner egyrészt az inflációnak megfelelő új adótechnikára rendezkedett be. Különböző tárgyi adóalapok után — nem a jövedelem, hanem elsősorban a forgalom megadóztatásával, tehát könnyen megfogható adóalap révén — százalékokban kifejezve szabta meg az adót, amivel elérte, hogy az értékek változásával együtt automatikusan változott az adó is. A másik adótechnikai célja Breitnernek az volt, hogy minden adókötelest kivétel nélkül megfogjon. Adót fizetni ugyanis sehol a világon nem szeretnek. Módszere nem volt népszerű, de hát az volt a fontos, hogy a rohamos elértéktelenedés napjaiban az adókat teljes' értékükben hajtsa be. Bevezették a havi adófizetés rendszerét és az adófizetők köztartozásaikat önként, ^felhívás bevárása nélkül kellett, hogy befizessék. És hogy ne fizetődjék ki a halasztás senki számára, a pontosan nem fizetőket 25%-osi késedelmi kamattal terhelték, tehát nagyobb kamattal, mint amennyit a be nem fizetett pénze után másutt az illető kaphatott. A bécsiek hozzászoktak a pontos adófizetéshez és ezidő szerint a késedelmi kamatnak alig van jelentősége. Az adók az egész vonalon fokozatosak a teljesítőképesség arányában Az új adók egyik csoportja a luxusadók neve alatt foglalható össze. Különösen az infláció idejében nagyon sok hazai és idegen gazdag élt nagyon jól. A gazdagok e luxuséletét a mai társadalmi rendszerben piegsztintetni nem lehet, de viszont arra lehetett őket kényszeríteni, hogy jólétük egy részét engedjék át a szükséget szenvedők javára. A luxus fogalmát széles alapon tartja a bécsi pénzügyi politika: felöleli mindazt, ami nem nélkülözhetetlen a létfenntartás szempontjából. A munkásoknak is lehet és van luxuskiadásük. Fizetik ezt az adót, amikor a színházba, hangversenyre, moziba stb. járnak, azonban sokkal jobb a munkásságra nézve, ha mulatságai után fizet adót, mintsem hogy adót fizessen a mindennapi kenyere, az elfogyasztott vize, világítása és villamosközlekedése utánT A vigalmi adó, amely egyébként ma már mindenütt elterjedt, egyike a legtániadottabb adónemeknek. Erre az adóra igyekeznek ráfogni, hogy megfojtja a színházakat és egyéb vigalmi helyeket. Tény az, — fejtette ki Danneberg — hogy rosszul megy a színházaknak és egyéb vigalmi helyeknek, azonban így van ez a legtöbb városban. Nem az adó miatt, hanem azért, mert jelenleg is 90.000 munkanélküli van Bécsben, a gazdasági válság következtében sokkal kevesebb ezeknek a helyiségeknek a látogatója, mint a békében volt, viszont sokkal több a szórakozóhelyek száma, mint a háború előtt. A nagy kínálat és a kicsiny kereslet szabálya érvényesül. A vigalmi adó a napokban változott. A beszélő színházak és az opera 5 százalékot, a koncertek 7 százalékot, az operett előadásiok 10 százalékot, a tánctanfolyamok, cirkusz, varieté 23 százalékot, a sportünnepélyek 26 százalékot, a mozi 28‘5 százalékot, a kis mozi 20 százalékig, a lóverseny, a box- és birkozóverseny 33*3 százalékot fizet brutto bevétele után. A vigalmi adót átalány ózni is lehet. Ebből az adóból 1926-ra 120 milliárd bevételt irányoztak elő. Egy másik adócsoport a luxushelyíségekben elfogyasztott ételeket és italokat terheli. Békében a vasúti és hajóállomásokon ott állottak a pénzügyőrök és keresték a csomagokban az ennivalót, hogy megadóztassák. A pénzügyőrök ma már nem állanak ott. Az állam átengedte a fogyasztási adókat a városnak, a város viszont olyan fogyasztási adót vezetett be, amelyeket csak a tanács által kiválasztott helyiségekben tartoznak fizetni. Ezek a ’ helyiségek leginkább a nagyobb elegánsával, nagyobb konforttal berendezett, jobbmódú közönségtől látogatott kávéházak, mulatók, cukrászdák stb., amelyek forgalma 2—15 százalékig esik adó alá. Az éjtszakai lokálok 15 százalékot fizetnek. Ebből az adóból a jelen évre 130 milliárd jövedelmet irányoztak elö4 BUDAPESTS ECSET-, KIESZELŐ- és 5CEFEGYÁR RÉSZVÉNVTÁRSASÁG Budapest, VIII., Mária-utca 46- Telefon: ]. 106-97.1 Minden nemű felvonók villamos berendezések SCHWEIGER ZSIGMOHD és TÁRSAI Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11.
