Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-12 / 19. szám
XXI. évfolyam. 1926. május 12. 19. szám. gelenBudapesi Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre.............. IQ pengő = 125.000 korona. Eg yes szám ára 5.000 коrona._____________ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) A főváros és a belügyminiszter állandóan szemben állnak egymással, a fővárosnak már külön ügyosztályt kell lassankint szerveznie, amelynek egyéb dolga sem lesz, mint a belügyi kormány felesleges gyámkodásának és minduntalan való beavatkozásának visszautasítása. A kormánynak minden igyekezete arra irányul, hogy a főváros engedelmes kiskutya módjára parírozzon s a fővárosnak állandóan bizonyítgatnia kell, hogy Budapest nem kiskutya. A magyar kultúra szíve és feje Budapest. A mi iskoláink, szociális és kultúrintélzményeink, a mi gazdálkodásunk és a mi adminisztrációnk mérföldekkel jár az államhatalom működése előtt, Budapest kulturális és szociális munkája összehasonlíthatatlanul kitűnőbb, mint amit az állam produkál az országban. Budapest népe nem politizál, a városháza dolgozik, alkot, igazgat és egy szívvel-lélekkel minden világszemléleti szempontot félretéve naggyá, széppé, hatalmassá és műveltté teszi Budapestet, a magyar fővárost, amelynek lakossága ma az ország népességének legalább is egy nyolcád- részét teszi. Budapest világító fáklyája az országnak. de a belügyminiszter azt szeretné, ha ezt a fáklyát ő tarthatná, ha ez a világító fény úgy ragyogna, ahogy ő akarja. A főváros autonómiáját törvény biztosítja, de ha nem biztosítaná is a törvény, akkor is a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy ez :i komm. r:iiíi s«:- .*u ..Umí.;«.,: -•о.-г- kviov felöl. A nélkül, hogy politikai véleményt kockáztatnánk. vagy a nemzetgyűlést akarnók megbírálni, kétségtelenül bizonyos az is, hogy a főváros közgyűlésének színvonala és értéke messze felülmúlja a nemzetgyűlését, munkaképessége pedig hatványozottan nagyobb, mint a törvényhozásé. Budapest kitűnően végzi a maga dolgát, s ha vannak is a pártok közt oclső ellentétek s kívánatosak is személyi, meg egyéb változások, Budapest hasonlíthatatlanul jobban funkcionál, mint az állami szervezet működése: de a belügyminiszternek mélgis Budapest fáj. A tanács már újból azzal foglalkozik, hogy a belügyminiszter egy illetéktelen beavatkozását utasítsa vissza, ezúttal isten tudja hányadikat. És nem szabad ócsárlásnak minősíteni, de végtére is meg kell már egyszer mondani az igazságot: Budapest jobban ért ahhoz, miti kell csinálnia, mint a belügyi kormányzat, amelynek volna éppen elég dolga a sepregetésre az országban, meg a maga portáján, hagyja békén Budapestet. Egy régi vígjátékra emlékeztet a belügyminiszter szerepe a fővárosnál: Fry Pál figuráin jut eszükbe. Pry Pál alakja átment a köztudatba, a mindenbe beleavatkozó és mindenhol felesleges jóakaróé, aki csak árt a jóakaratával, aki sohasem segít a beavatkozással. Budapest dolgozik, a porondon lázasan folyik a munka, de Budapestet akadályozzák benne és félkézzel mindig védekeznie kell, a helyett, hogy teljes erővel dolgozhatnék. Ezt az állapotot meg kell szüntetni, meg kell értetni végre valahára a kormánnyal, hogy Budapest nagykorú és hogy Budapest nem alkalmas politikai játékok eszközéül, meg kell magyarázni, hogy Budapest külön kis állam az államban, még pedig elsőrendű állam ebben a megcsonkított országban. Vezető, amely elől jár, nem pedig alantas, amelyet másoknak kell vezetniük. Kitört a harc a fovaros es a belügyminiszter közt — A tanács előterjesztése a főváros jövendő üzemi politikájáról. — Tiltakozás a belügyminiszternek az autonómiát sértő intézkedései ellen. — A tanács álláspont! » az üzemi gazdálkodás tekintetében. Emlékezetes, hogy a belügyminiszter még a múlt év folyamán leiratot küldött a főváros tanácsához és ebben egy állandó üzemgazdasági bizottság alakítását javasolta, természetesen oly módon, hogy a bizottságban a döntő szó azoké legyen, akiket a kormány bizalma delegál a tágok sorába. Annak idején hangos tiltakozást s hosszas vitát váltott ki az említett leirat s a többség egyetértett abban, hogy a belügyminiszter által tervezett bizottság megalakítását megengedni nem szabad, mert az az autonómia semmibevevését jelentené, A tanács szintén ellene volt az üzemgazdasági bizottság megalakításának és Borvendégh Ferenc tanácsnokot bízta meg azzal, hogy a főváros nevében az észrevételeket megtegye s egyúttal előterjesztést készítsen a fővárosi üzemek igazgatásának átszervezésére. Borvendégh tanácsnok február elejére el is készítette a 28 nyomtatott oldalra terjedő előterjesztést, melyet a tanács sorozatos üléseken egész a legutóbbi napokig tárgyalt. Kedden végül a pénzügyi bizottság elé került a javaslat, ahol élénk vita fejlődött ki a nagyfontosságú kérdés körül. A tanács előterjesztésében javaslatot tesz a közgyűlésnek, hogy kérje fel a belügyminisztert az üzemgazdasági bizottság felállítására vonatkozó terv teljes elejtésére. Jelentse egyúttal a közgyűlés _a belügyminiszternek, iavaslatok'ícaiл a?öf#ír.vrtYi ttféagi' miottssg^iv,vfee&dt érdemlegesen foglalkozik és ennek során minden bizonnyal kielégítő megoldást talál arra nézve is, hogy a főváros üzemi gazdálkodásával kapcsolatban* úgy a közgyűlés ellenőrzési, mint a kormány vagyon- feliigyeieti joga törvényes keretek között az önkormányzat sérelme nélkül biztosítható legyen. Foglalkozik az előterjesztés az üzemvizsgáló bizottság jelentésével s méltatlankodva állapítja meg, hogy az tendenciózusan állítja be a tanács működését az üzemekkel kapcsolatban. Hivatkozik a szenvedésekkel s nyomorúságokkal teli legutóbbi 10 évre s mindazokra, akik é 10 év alatt az üzemek igazgatásában résztvettek s akik igazolói lehetnek azoknak a nehézségeknek, melyekkel az üzemek fenntartásában és igazgatásában meg kellett küzdeni. A nagyüzemeknél a háború kitörése, a rekonstrukciós es bővítési munkálatokat akasztotta meg. Amikor kiütött a háború, akkor a kormány az összes közmunkák végrehajtását letiltotta, a háború alatt az anyag- és munkáshiány, a háború befejezése mán pedig a zavaros állapotok nemcsak a rekonstrucios munkaiatok végrehajtását tették lehetetlenné, hanem a normális fenntartási munkálatokat is akadályozták. Kijelenti a tanács, — amely méltatlankodik azon, hogy az üzemvizsgáló bizottság laikus testület elvien nevezte _hogy az üzemeket nehéz időkön vezette át, az okat minden nagyobb károsodástól megóvta, sőt rekonstruálta és fejlesztette s ennek folytán nyugodtan bízza a gondosan mérlegelő es elfogulatlan ítéletre azt hogy ez alatt az idő alatt a főváros lakosságának az üzemekkel szemben jogosan támasztott érdekeit megfelelően képviselte-e. , . . Az lizemvizsgáió bizottság javasolta a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek oly ад kiegészítését, melyek számolnak a közüzemek különleges helyzetével. Itt elsősorban olyan úi típusú törvény megalMására gondol, mely az önálló vezetést igénylő közüzemi vállalatoknak felel meg. Javasolta egyúttal az 1872. évi Fővárosi Törvény revíziója utján a közhatóságok üzemalakítási jogának szabályozását. annak megállapításával, hogy mely közhatóság, milyen alakiságok mellett, milyen üzemeket alapíthat és tarthat fenn. A tiszti főügyész ezekre a javaslatokra vonatkozóan kifejtette álláspontját s leszögezte^ hogy ^ a kereskedelmi törvény- revíziójára semmi szükség nincsen, mert a kérdés lényege nem az, hogy az új típus létesítésével kifelé miként ren- deztessék az ügy, hanem az, hogy befelé milyen rendszabályok állapíttassanak meg a helyes kezelés és ellenőrzés tekintetében. A fővárosi törvény revíziójával nem lehet megoldani ezt a kérdést, mert az üzemek létesítésére, kezelésére és vezetésére vonatkozó szabályok megalkotásának joga a törvényhatósági bizottságot illeti meg. Az üzemellenőrző bizottság az üzemek megalakítására hat szervezet megalakítását javasolta. Ezek leimének az üzemi tanács, az üzemirányító bizottság, az országos üzemellenőrző bizottság, a központi anyagbeszerző hivatal, az üzemellenőrző hivatal és esetleg a szakértő állandó bizottság. Megállapítható mindezekből, hogy az alapgondolat nem más, mint elválasztani az üzemeket a közigazgatástól és kivenni az üzemeket a tanács igazgatása alól. Az előterjesztés ennek a tervnek a végrehajtását lehetetlennek, de egyúttal törvényellenesnek is lxI1vjtr usjdiKs. nog.v feíiéteTTen a tóvárosi Törvényi akként megváltoztatni, hogy a tőváros vagyonún а к kezelésében a-tanács ne vegyen részt. Kell ugyanis lenni egy, a vagyonkezelés tekintetében felelős szervnek, mely a törvényhatósági bizottság autonóm hatáskörében hozott határozatok végrehajtásáról gondoskodik, azokért felelős s bármikor felelősségre is vonható. A tanácsnak az üzemek igazgatásából való teljes kikapcsolása esetére nincs megjelölve az a szerv, mely az üzemekre vonatkozó javaslatokat a közgyűlés* elé terjesztené, s ott azokat felelősség mellett képviselné. , , A . . A tanács részletes javaslatot is dolgozott \i üzemek igazgatásának újjászervezésére vonatkozóan s ez nagyjában a következő: „ . .. A főváros üzemi szervezetének egyszerűnek, ко,r,y- nyen áttekmthetőnek és mozgékonynak kell Imimé, az ellenőrzésnek pedig olyannak, hogy az adminisztrációt ne akadályozza, a felelősséget pedig azoK vallani hagyja, akik azt intézkedéseik révén mseim is tartoznak. Egyesíteni keli a magánvállalkozás szervezeti előnyeit a közüzemi gazdálkodás hátrányai nélkül. Minden üzem egyénileg bejegyzett cég lenne, melynek vagyonát a többi községi vagyontól c.yalasztva, mint az üzemek külön vagyonút kell kezelni. Az üzemek legfőbb irányítása a közgyűlést illetne meg s ez a fórum állapítaná meg azok költségelőirányzatát еь zárszámadását. , .. , A tényleges igazgatásban a közgyűlés, az igazgatóságba és a felügyelő bizottságba kiküldött tagyai útján venne részt. A tanács kétféle módón venne részt az üzemek igazgatasaban, az igazgatósadbai v küldött tagjai útján és a részére fen^a tott hatáskörben A rokontermészetu üzemek egy igazgat su hatáskörébe volnának utalandok s amennyiben lehetséges a tényleges adminisztráció is összevonatnek. P7"n szervezet a részletes kidolgozás során szükségesnek mutatkozó módosításokkal alkalmaztatnék, nemcsak a kereskedelmi jellegű vállalkozásokra, ha nem a főváros különböző intézeteire cs a fovaro* saját szükségleteinek ellátása céljából alapított üzemekre is A részvénytársasági formában mukouo üzemek közül azokra, melyeknél a főváros nem kizárólagos részvénytulajdonos, ezt a szervezetet a kalmazni lehet s így azok reszvenytarsasagi ton . - továbbra is meghagyandó volna. Legmodernebb gyógy- intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-S ANATORIUM Ж1: ÍiÉf§I Magánklinikái osztályon teljes ellátási cäij napi 1S0.000 korona.
