Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-05 / 18. szám

4 Függeilen Budapest 1926. május 5. Felújul a harc az autótaxi-restdszámok körül. — Fellebbezés a belügyminiszterhez. — A közlekedésügyi bizottság több folytatólagos ülésen letárgyalta a bérkocsisok autóüzemre való áttérésének komplikált kérdését s mindenki abban a hitben volt, hogy ezáltal végérvényesen elintéződik ez sok harccal és botránnyal tarkított kérdés. A bi­zottság, mint tudvalevő, úgy határozott, hogy a még meglevő 650 bérkocsi megszűnése esetén 215 autó- taxi forgalomba állítására ad engedélyt és mind a 215 engedélyt a bérkocsis ipartársulatnak juttatja. Azoknak a bérkocsisoknak, akik az utóüzemre _ át akarnak térni, ez év szeptember 30-tg kell ezt a szán­dékukat s a megfelelő bérkocsi-rendszámokat a tanács­nak bejelenteni, illetve átnyújtani s a kiadandó enge­dély alapján ez év végéig kötelesek az új autótaxikat üzembehelyezni. Amennyiben 215-nél kevesebb bér­kocsis jelentkeznék taxiengedélyért, úgy a fenn­maradó rendszámokat a tanács a többi érdekelteknek adja ki. A bérkocsisok ezzel a határozattal meg vannak elégedve, mert nem is remélték, hogy a bizottság az összes kiadandó taxirendsizámokat részükre biztosítja. A bérkocsisok előzőleg megállapodtak a többi érde­keltségekkel, hogy saját részükre csak 130 rendszámot tartanak fenn. míg a többit megállapított arányban a autótaxi-válla­latnak, a bérautók szövetkezetének és a hadirokkant katonatisztek csoportjának engedik át. A közlekedési- ügyi bizottság határozata felborította ezt a meg­egyezést. Az autótaxi-vállalat, a bérautófuvarozók és a rok­kant katonatisztek a közlekedésügyi bizottság hatá­rozatát sérelmesnek tartják és most a belügyminiszterhez fellebbeznek és azt kérik, hogy a kereskedelmi rrjiniszter a 215 autórendszámot az érdekelt felek előzetes megállapodása szerint annak arányában ossza szét. A bérkocsisok viszont most_ már tudni sem akarnak az előzetes megállapo­dásról és a bizottsági határozat birtokában maguknak követelik a megítélt taxirendszámokat. Ezek szerint tehát újra feléled a harc az autótaxi körül, ha csak a kereskedelmi miniszter döntő szavával rendet nem teremt ebben a kérdésben. Itt említjük meg, hogy a legutóbb engedélyezett 120 autótaxi forgalomba állítása megkezdődött s úgy az autótaxi-vállalat, mint a bérkocsisok az előírt határidőn belül üzembe kívánják állítani az új kocsikat. Beketowék bohóc-szerepet szántak a fővárosnak. Kérvénnyel fordultak a fővároshoz, amelyben bérleti engedményt kérnek. — Mi ezt már egy év előtt megírtuk. Bekefow Mátyás és Schmidt Mihály, a két város­ligeti cirkusz bérlője kérvényt intézett a fővároshoz, amelyben azt kérik, hogy az elviselhetetlen helyzetre való tekintettel, mérsékelje a főváros a cirkuszok bérleti összegét. Ez a beadvány nem lep meg bennünket. Annyira nem, hogy mi ezt már több mint egy év előtt megírtuk, akkor, amikor a cirkusz még nem is volt Beketowéké, hanem bizonytalan volt, hogy ki kapja meg. Megírtuk akkor, hogy Beketow ajánlata, amellyel elnyerte a cirkuszt, teljesíthetetlen terheket vállal és teszi ezt abban a reményben, hogy ígéreteiből majd később lealkuszik annyit, amennyit éppen lehet. Emlékezetes még, hogy a cirkusz bérletére pályázók ajánlatai közt óriási feltűnést keltett Beketow pályá­zata, aki a többi ajánlattévő reális feltételeit messze fölülmúlva, galoppban jött be elsőnek. Mi akkor meg­írtuk, hogy az ajánlat nem reális. és hogy Beketow arra számít, hogy idővel le fogja könyörögni azt a pluszt, amelynél fogva elvitte a bérletet a reális pályázók elől, úgy résen leszünk és meg fogjuk akadályozni ezt a frivol játékot. Hogy nem voltunk egészen rossz próféták, azt Beketowék mostani kérvénye igazolja, amellyel a fő­város százalékrészesedését akarják lényegesen redu- káltatni. A főváros azonban nem mehet bele Beketowék manövrirozásába és nem engedhet egy fillért sem, nem nevettetheti ki magát Beketowék bohócaitól, de nem is játszhatja a bohóc szerepét, amelyre Beketowék a fővárost ítélték. A konjunktúra tavaly is rossz volt, Beketowék nagyon jól tudhatták, milyen időkkel kell számolniok, amikor ajánlatukat benyújtották. Most tehát ne apel­láljanak a főváros szívéhez, ne siránkozzanak, mert a sírás most nem használ. Nem vehetjük komolyan azt a sírást, amelyet több mint esztendeje — be­ígértünk. Ж. Patika-engedélyekért ostromolják a városházát. Nincs szükség új gyógyszertárakra. — Egy nagy vá­rosban sincs aránylag annyi patika, mint Budapesten. — A régi engedélyesek nem tudják megnyitni gyógy­szertáraikat. A közegészségügyi ügyosztályt állandóan ostro­molják patika-jogért folyamodó kérvényekkel, azon­ban az ügyosztály és a tanács mindeddig azon az állásponton volt, hogy szükségtelen Budapest te­rületén a gyógyszertárak számának emelése s ezért a beérkező kérvényeket nem is vette érdemleges tár­gyalás alá. A gyógyszerész-segédek folytonos ostro­mának engedve, most mégis foglalkozott az ügyosz­tály a patikanyitási kérelmekkel s a helyzet megis­merése céljából statisztikai adatokat kért be, hogy azokból megállapítsa, vájjon a lakosság időközi szaporodása szükségessé teszi-e valahol a meglevő gyógyszertárak számának növelését. Ezidöszerint 143 gyógyszertár működik Buda­pesten, tehát minden egyes gyógyszertárra 6,280 lélek jut. Ezzel szemben Bécsben 10,000, Hamburgban 10,900, Berlinbe 1.1,000 személyt tart el egy-egy gyógyszer- tárat s hasonlóak az arányok a többi nyugati nagy városokban is. Az újabb statisztikai adatokból kiderült, hogy a főváros lakossága egyetlen egy körzetben sem nö­vekedett olyan arányban, hogy újabb gyógyszertá­rakra lenne szükség. A mai súlyos gazdasági viszo­nyok meg éppen feleslegessé teszik az újabb gyógyszertárakat, mert a közönség nem tudja megfizetni a drága gyógyszereket s a meglévő patikák is alig képesek magukat fenntartani. Ez oknál fogva a tanács a beérkezett 49 gyógyszertár-nyitási kérelem elutasítását javasolja, de egyúttal kijelenti, hogyha a közgyűlés mégis el­határozza gyógyszertár-engedély kiadását, úgy azt, vagy a Váci-út és a Gyöngyössi-út sarkára, vagy a Gyáli-útnak a vasúti síneken túl levő részére enge­délyezze. Ezen a környéken ugyanis nagyobb terü­leten nincsen gyógyszertár s körülbelül 8,000 lélek tarthatná el az esetleg létesülő patikát. Érdekes, hogy miközben a fővárost tucatjával ro­hanják meg patikanyitás iránt való kérelmekkel, addig a már régebben kiadott engedélyeket az engedé­lyesek fel sem használják. így például 1923. végén adtak ki engedélyt az Atilla- kőrúton, az Egyetem-téren és Maglódi-úton létesí­tendő egy-egy gyógyszertárra. Annak ellenére, hogy azóta közel két és fél esztendő telt el, az engedélyezett gyógyszertárak a mai napig sem nyíltak meg ezeken a helyeken. Főelörusítás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. — Telefon: 76—02, 99—02. Stella D’Italia luxusgőzösén Triestből Dalmácia, Görögország, Sicilia, Nápoly vagy Afrika, Riviera, Spanyolország vagy Török­ország, Kisázsia, Egyiptom felé és vissza. Május 1-töl októberig 8 utazás 10-20 napi időtartammal. Első osztály ellátással négy millió koronától feljebb. Prospektust küld : €e§ulleli bine Budapest, VII., Thököly-út 2. sz. — Telefon: József 14—13. Az utazási irodák : IV., Váci-utca 29. — Telefon: T 128-48. A népjóléti miniszter különben egyidőre gátat akar vetni a további gyógyszertár-kérési áradatnak s ezért leiratot fog intézni a főváros közegészségügyi ügyosztályához, azzal az utasítással, hogy további intézkedésig a főváros ilyen irányú kérvényeket el se fogadjon. Két új tüdőgondozó, amely egyelőbe csak gondot okoz. Nem tudja szaporítani a főváros a tüdőgondozókat. — Akadályok a két új intézet elhelyezése körül. A legszörnyűbb fertőző betegség, a tüdővész ellen­állás nélkül pusztít még ma is Budapesten. Hivatalos statisztikai adatok szerint a főváros lakosai közül 96,000 szenved ebben a rettenetes kórban, ami egyet felent azzal, hogy Budapest minden tizedik lakosa örök eljegyzésben él a reá leselkedő halállal. A ható­ságok eddigi intézkedései mind kevésnek s hiába­valóknak bizonyultak, a vész pusztítását mindeddig sem lefékezni, sem meggátolni nem tudták. Ugyan­csak a statisztikai adatok bizonyítják, hogy Buda­pesten naponta 10—13 halottja van a tüdővésznek. Ezek az adatok borzalmas képet adnak arról a vesze­delemről, amely, úgy látszik, feltartóztathatatlanul viszi a pusztulás felé az országot és elsősorban a fő­várost. Végh János dr. tiszti főorvos évi jelentéseiben mindannyiszor rámutat a tüdővész elképzelhetetlen pusztításaira s állandóan sürgeti a főváros tanácsát, hogy új tüdőbeteg-gondozó intézetek létesítésével vessen gátat a fertőző veszedelem ter­jedésének. Az eddigi kérések és sürgetések mind eredménytelenek voltak, de most végül a tanács is belátta, hogy a főváros lakosságának megmentése érdekében múlhatatlanul szükséges a tüdőbeteg dis- pansairek szaporítása. A tiszti főorvos véleménye alapján legelőször a sűrűn lakott VII. és IX. kerüle­tekben szándékozik a főváros új gondozó intézete­ket felállítani, amiáltal a dispansairek száma Buda­pest területén hatra emelkedne. A két új gondozó intézet építésére a tanács két milliárdot irányzott elő s megkezdte az építés céljára alkalmas helyek kije­lölését. Tekintettel azonban, hogy az előirányzott két milliárd két intézet felépítésére és az azokhoz szük­séges telkek megvásárlására nem elegendő, a tanács úgy határozott, hogy csak az egyik dispansairnek épít külön épületet s azt a VII. kerületi szegényház udvarán építi fel. A IX. kerület részére viszont a most épülő Mester-utca 37—39. számú bérház alag­sorában kíván helyet biztosítani. Ilyen módon csu­pán egy intézet építési költségeit kellene fedezni, miután a másik kész épületben kapna otthont. Ezt a megoldást azonban több oldalról indokoltan és hevesen ellenzik, mert az új tüdőbeteg-gondozó intézetek a terv szerint olyan helyeken és oly módon lennének elhelyezve, ami csak újabb tápot szolgálna a tüdővész terjedésének. A szegényházban, ahol több száz öreg, beteges ember lakik, nagy rémületet kel­tett a hír, hogy az épület szűk udvarán akarják el­helyezni a tüdőbeteg dispansairt, amely esetben a szegényház valósággal búcsújáró helye lenne a VII. kerület sok ezer tüdőbetegének. A szegényház igaz­gatója máris tiltakozott illetékes helyen a terv meg­valósítása ellen. A mesterutcai új bérház beköl­tözni készülő lakói szintén aggodalommal értesültek a tanács tervéről, hogy a száz lakásos bérpalota alagsorában tiidőbeteggondozó intézetet szándékozik beköltöztetni. A lakók küldöttséggel készülnek fel­keresni a főváros illetékes tényezőit, hogy a terv megváltoztatására bírják őket. Ha a tiltakozások meghallgatásra találnak s a két tüdőbeteg dispansair a tervezett helyeken nem kap helyet, úgy a VII. és IX. kerület valószínűleg hosszabb időre újra nélkü­lözni lesz kénytelen ezeket a fontos közegészségügyi intézményeket, mert a főváros nem tudja előterem­teni az önállóan épülő külön intézetek súlyos költsé­geit. ISCHER és HARTMANN mázolómesterek ЙгЙ&к BUDAPEST, IV., Képíró-utca 3. Telefon : J. 101-36. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. \ I?" А 71ЛГ А У~"> Л mozgóképszínház mJLm JL тЛт Wmím ajL -JLm С/«JLTJL.< Dohány utCR 42. Telefon JÓZSef 140-27.. Fricsay léiével SO fogú zenekar! Elsőrendű műsor minden héten !

Next

/
Thumbnails
Contents