Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-05 / 18. szám
2 Független Budapest 1926. május 5. életbeléptetése válik szükségessé. Szerencsére ez a rémhír nem vált valóra, sőt ellenkezőleg, egy örvendetes hírt regisztrálhatunk el: még pedig azt. hogy az adóterhek csökkennek némileg. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter kifejezett kívánságára ugyanis a főváros a községi pótadót 1926. január 1 -töl visszamenőleg 60 százalékról 50 százalékra szállítja le. Nem nagy enyhülés, de mégis valami, lehet, hogy kezdete jobb, szebb időknek. Nem épül külön palota a Fővárosi Könyvtár céljaira. Az épülő iij íővárosi bérházak egyikében helyezik el Fővárosi Könyvtárt. Az autóbusz-ügy botránya mögött egyéb botrányokat emlegetnek. Miért volt a nagy vihar. — Fel kell deríteni, miért akadályozzák meg egyesek a főváros modern közlekedésének fejlesztését. Alig volt a fővárosnak olyan viharos közgyűlése, mint most pénteken, amikor egy már minden részletében agyontárgyalt kérdésnél mindent felülmúló botrány lett úrrá a közgyűlési teremben. A napi sajtó részletes tudósításokban foglalkozott a zajos botránnyal. amely esti 10 órától hajnali 4 óráig viharzott szünet nélkül. A pénteki harmadik folytatólagos közgyűlés megnyitása után már érezhetők voltak a feltornyosuló viharfelhők és a botrány nem is váratott sokáig magára. Már a napirend első pontja, a közigazgatási státusrendezés is kisebb viharokat váltott ki, de ez csak még előszele volt a készülő orkánnak. 10 óráig körülbelül húsz tárgyat fogadott el minden hozzászólás nélkül a törvényhatósági bizottság és ekkor került sor a napirend következő, egyszerűnek tetsző pontjára, a próbaautóbuszok ügyére. Ez a tárgy már három fórumot járt meg, alapos megtárgyalás után elfogadta az előterjesztést az autóbuszüzemre a felügyelőbizottság, a közlekedésügyi bizottság és a pénzügyi bizottság is. Mind a három fórum hozzájárult a tanács által javasolt 6 különböző gyártmányú próbakocsi beszerzéséhez — köztük 3 kocsi megvásárlásához — és erre a célra, mint ismeretes, 4,750 millió korona kölcsönt szavaztak -meg. Ilyen körülmények között teljesen biztosítottnak látszott, hogy végső fokon a közgyűlés is akceptálja a három előbbi fórum határozatát és minden változtatás, sőt mondhatni, hozzászólás nélkül hozzájárul a kölcsön kiutalásához és a próbakocsik megrendeléséhez. A pártok között e tekintetben előzetes megegyezés is jött létre s a közgyűlés nyugodtan várta a napirend e pontjának síma elfogadását. E helyett a botrányok egész skálája kísérte végig az autóbuszkérdés tárgyalását s hajnali 4 óráig majdnem a tettlegességig fajuló félelmetes viharok közben teljesen megbuktatták a jól előkészített autóbuszügyet. A jobboldal képviselői ugyanis felrúgták a megállapodást és a szónokok egész seregével valósággal obstrukciós keretek között követelték a tárgy napirendről való levételét, azzal a kifogással, hogy az még most sincs kellően és eléggé előkészítve. Két-három bizottsági tag akadt ugyan a baloldal soraiban is, akik a Wolff-pártot ebben az orvtámadásban támogatták, de végül is a demokratikus blokk 50 szavazattal Woiffék 22 szavazatával szemben az autóbuszügy letárgyalása mellett döntött. E feletti elkeseredésükben a jobboldal vezérei „zsidózni“, „kommunistázni“ kezdtek s kiprovokálták azt a példátlan kavarodást, amelyhez hasonlót eddig keveset élt át a főváros közgyűlése. Hiába szakították félbe többször is a tárgyalást. az ülés újból való megnyitása után mindannyiszor fokozott erővel robbant ki a vihar. Végül is a közgyűlés ügy határozott, hogy az autóbuszüzem részére nem szavazta meg a többi bizottságok által engedélyezett közel 5 milliárdos kölcsönt, ellenben utasította az autóbusz- üzem igazgatóságát, hogy 5—6 darab oróbaautóbuszt bérleti alapon szerezzen be. Ezt a bérleti állapotot ügy képzeli a közgyűlés, hogy az üzem napibér fejében járasson itt különböző típusú kocsikat s amennyiben valamelyik köztilök megfelelne és megvásárlását a közgyűlés elhatározná, úgy az eddig fizetett díjak az autóbusz vételárába betudassanak. A közgyűlés határozata egyet jelent az autóbuszüzem fejlesztésére vonatkozó tervezet teljes bukásával. A főváros tanácsa, az autóbuszüzem vezetősége és a közgyűlés baloldali pártjainak tagjai elkeseredetten beszélnek a bekövetkezett helyzetről, mert most már nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények közt az autóbusz-közlekedés fejlesztéséről jó ideig álmodni sem lehet. A külföldi gyárak közül egyetlenegy sem hajlandó az előírt lehetetlen bérleti feltételek alapján autóbuszokat ideszállítani, mert ki van téve annak az eshetőségnek, hogy a kocsi valami szerencsétlenség vagy más előre nem látható eset folytán tönkremegy és a kárt senki sem fizeti meg. De még az esetben is, ha semmi baj sem éri a kocsit, ki van téve a külföldi gyár annak, hogy a főváros esetleg egy hónap múlva kijelenti, hogy nincs szüksége a kocsi további próbajárataira és 10—15 milliós használati díj kifizetésével visszaküldi az autóbuszt, ami nemcsak a kocsi kopását és szállítási költségeit nem fedezi, de egyúttal kellemetlen helyzetbe is hozza a gyárat, ha köztudomásúvá válik, hogy a híres márka Budapest- nem nem felel meg. Hosszú időre tehát nincs kilátás arra, hogy Budapest autóbuszparkja növekedjék, s azok a városrészek és útvonalak, melyek távolesnek az olcsó közforgalmi eszközöktől, belekapcsolódhassanak a város forgalmába. Városházi körökben, elsősorban pedig a közgyűlésen, sokat suttognak arról, hogy az autóbuszok beszerzésének halogatása mögött önző érdekeket kell keresni. Számosán hangoztatják, hogy egyesek azért küzdenek olyan kitartóan és elkeseredetten a külföldi autóbuszok beszerzése ellen, mert az üzem igazgatósága minden közvetítő szerv kikapcsolásával kívánja beszerezni a drága kocsikat. Ezzel szemben az akadékoskodók, a közérdek apostolaiként szereplő urak azt szeretnék, ha az autóbuszüzem a külföldi gyárak autóbuszait egy sereg ügynök bekapcsolásával szerezne be s egynéhány pénzéhes derék férfiúnak pár száz milliós ügynöki mellékjövedelmet juttatna. Ilyen és egyéb ehhez hasonló dolgokról beszélnek a városházán, jő lenne tehát utána nézni, hogy mi igaz ezekből a hírekből s végre a nyilvánosság előtt kell állapítani meg, hogy kik és miért akadályozzák a főváros közlekedésének fejlődését. Egyébként úgy értesülünk, hogy a közgyűlés több tagja a belügyminiszterhez akarja megfellebbezni az autóbuszügyben hozott közgyűlési határozatot, amely egyenesen közérdekellenes. A gróf Károlyi-utcai iskolában levő tóvárosi Könyvtár tudvalévőén már alig fér el a szűk épületben, mely sehogyan sem felel meg e kulturális intézmény céljainak. A főváros ezért tervbe vette, hogy új, modern, minden igénynek megfelelő palotát épít az intézetnek, kidolgozta az erre vonatkozó terveket is^ és a beruházó programmban 20 milliárdot elő is irányozott az új palota felépítésére. Az építést még ebben az évben meg akarták kezdeni, annál is inkább, mert a gróf Károlyi-utcai iskola épületét a tanügyi hatóságok vissza akarják adni eredeti rendeltetésének. A főváros' ezért megfelelő, a könyvtár céljaira alkalmas központi fekvésű telket keresett és talált is a Főherceg Sándor-téren. A magánkézben levő telek tulajdonlásával megindultak a tárgyalások a telek megvételére vonatkozóan, azonban azok rövidesen félbe is szakadtak, miután az új könyvtár-palota ügyében hirtelen, nem várt fordulat állott be. A tanács ugyanis az építési tervezetről jelentést tett a könyvtárügyi bizottságnak, amely most foglalkozott az előterjesztéssel. A bizottság tagjai egyhangúan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a főváros mai súlyos anyagi viszonyai -közepette nem fordíthat 20 milliárdot könyvtár-palota építésére, annál kevésbbé, mert ez az összeg a külföldi kölcsön reményében és> annak terhére van felvéve. A külföld Pedig nem jövedelmező iukszuskiadásokra nem hajlandó tőkéjét a főváros rendelkezésére bocsátani. Ennek következtében a könyvtárügyi bizottság kimondotta, hogy nem járul hozzá a tervezett új könyvtár felépítéséhez, ellenben méltányolja az intézmény elhelyezkedési gondjait s úgy határozott, hogy a legközelebb építendői városi bérházat oly módon építtetik, hogy annak egy részében a Fővárosi Könyvtár, olvasótermeivel egyetemben méltó elhelyezést találjon. Hogy hol épül majd ez a bérház, az persze ma még eldöntve nincsen, de kétségkívül a város szorosan vett belterületén, A határozat értelmében az épületnek még ez év folyamán kell elkészülnie. A Fővárosi Könyvtár fiókintézményeit újabban jelentősen növeli. A közeli napokban nyílik meg a Krisztina-teren, azon kívül az I. és VIII. kerületbe« egy-egy új fiókkönyvtár, amellyel a fiókkönyvtárak száma 13-ra emelkedik. A belügyminiszter jóváhagyta a temetkezési szabályrendeletet. A főváros progresszív alapon állapítja meg a temetési költségeket. Olcsóbb lesz a szegények temetése, a gazdagoké pedig drágább. Egy évvel ezelőtt a főváros tanácsa szabályrendeletet készített a temetkezési ipar gyakorlásáról, amely szoros kapcsolatban volt az 1922-ik évi törvénnyel. Ebben ki volt mondva, hogy Budapest területén ezentúl magánosok részére nem szabad temetkezési vállalkozói iparengedélyt kiadni. Közben a főváros meg is váltotta az összes magánkézben levő temetkezési vállalatokat és egyedül a községi temetkezési intézet temethette el a halottakat. 1924-ben azonban a VII. kerületi elöljáróság tévedésből kiadott egy vállalkozónak koporsó és temetkezési cikkek kereskedésére jogosító iparigazolványt, amelynek birtokában az illető legutóbb nyílt üzletet is nyitott, sőt arra is vállalkozott, hogy holttesteket vigyen a temetőbe. A hatóságok közbelépésére a tévesen kiadott iparigazolványt a vállalkozótól megvonták. de az illető birtokon beliij megfellebbezte a határozatot és tovább is folytatta a tiltott ipart. Most azután az egy évvel ezelőtt készített temetkezési szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyólag küldötte vissza a fővároshoz s ezáltal végérvényesen befejeződött a temetkezési vállalatok megváltásának sok botránnyal tarkított ügye. A jóváhagyott szabályrendelet ugyanis kimondja, hogy Budapest területén, a közegészségügyi és szociális érdekek fontossága miatt. a temetkezési vállalkozás hatósági feladat, amelyet a községi temetkezési intézet végez. Ennek következtében a főváros területén halottak szállításával, temetések rendezésével, koporsóknak és temetkezési cikkeknek árusításával magános nem foglal- kozhatik. Azonban koporsók és halotti cikkek gyártása és nagyban árusítása magánosok részére ezentúl is meg van engedve. A szabályrendelet április 28-án életbelépett s így most már még koporsót sem szabad, a temetkezési intézeten kívül, senkinek sem árusítania. A közegészségügyi ügyosztály legközelebb előterjesztésben számol be a temetkezési vállalatok megválásáról s a megváltás költségeiről. Tervbe van véve ezzel egyidejűleg a temetkezési díjak leszállítása is, annak ellenére, hogy a községi temetkezési intézet ma sokkal olcsóbban végzi a temetéseket, mint annak előtte a magánvállalkozók. Az első osztályú temetés ára jelenleg 1,150,000, a másodosztályú 720,000, a harmadosztályú' temetést úgyszólván önköltségi áron adja a főváros, de még ezt az összeget is mérsékelni akarja, mert sokan még a 410,000 koronát sem képesek elhalt hozzátartozójukért megfizetni. A múlt évben közel 2,000 szegény halottat temetett el a főváros. A rendes temetési díjak mérséklése révén elmaradó bevételt majd a luxustemetések árának felemelésével fogja pótolni a főváros. TUNGSRAM Az új tungsram-d-lAmpa spirális fonállal (15-25-40 Watt) К aph a t <> in indenütt! Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest.
