Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-28 / 17. szám
6 Független Budapest 1926. április 28. Ai arar&ymérSe^ek manifesztáló ja. (bp.) Gyökeréig egészséges a magyar közgazda- sági élet. Ezt az örömmel teljes valóságot manifesztálja az aranymérlegek áradata. A szkepszisssel és bizalmatlansággal szemben, amely szorongón nézett a fölértékelt mérlegek közlése elé, mi mindig az optimista álláspontot képviseltük. Lehetetlennek mondtuk, hogy amit hát évtized tőkeerőben, ipari termelőképességben, kereskedelmi vagyonban és vagyonnal felérő kereskedelmi kapcsolatok megteremtésében és kiépítésében felhalmozott hat viharos esztendő megingassa. A gazdasági válságban, amelynek a tavasz ellenére is kopár fáján csak most hasadoznak, bontakoznak az enyhülés rügyei, éppen alaptalansága és megokolatlansága az elkeserítő. Jóakarat, segítő készség, jobb belátás, szakítás azzal a képtelen, az okot az okozattal összetévesztő gazdaságpolitikai állásponttal, hogy a tőkét elzárkózásra késztető fizetésképtelenségi járvány okozta a válságot, nem pedig a tőke tartózkodása a fizetés- képtelenségeket — és minden rendbe jön. Ha pénz van, van minden: munka, kereseti lehetőség, vásárlóképesség, kereskedelmi forgalom, általános föllendülés, jólét, konszolidáció, nyugalom, biztosság politikai és társadalmi téren egyaránt. Pénz pedig, mint ahogyan azt a közzétett pénzintézeti és iparvállalati mérlegek bizonyítják, aranyban is rettentő van. A nagy, vezető vállalatok szinte egész béke- vagyonúkat átmentették háborún, forradalmakon, pénzelértéktelenedésen, vagyonváltságon és a világ- jelenségként fellépő gazdasági depresszión át, sőt voltak, amelyeknek egyharmadával több is a kimutatott saját tőkéjük, mint amennyi a békében volt. Az ipari vállalatoknak e tekintetben sokkalta könnyebb volt a helyzetük, mint a pénzintézeteknek. Áruban, nyersanyagban könnyen valorizálhatták vagyonértékeiket. A bankokat és takarékpénztárakat azonban a békevagyon átmentése szinte megoldhatatlan feladatok elé állította. Üzletük tárgya a pénz, ami legérzékenyebben reagált az értékdevalvációra. Mégis, amit okos előrelátással, bölcs konzervativizmussal, munkával lehetett, ezek is kimentették a pénz elértéktelenedésének szörnyű áradatából, amely a gazdasági élet termőföldjeire zúdult. A Kereskedelmi Bank fényes pengiőmérlege valósággal rácáfol a gazdasági válság szomorú valóságára. A bank a vagyonmentés terén rekordot teremtett. Kimutatott nyeresége a tavalyi kétszerese és az osztalék, amit ezen az alapon részvényeseinek juttatott, 67%-kal nagyobb, mint amekkora tavaly volt. Az előrehaladás, amit a békeviszonyok felé tett, valósággal meglepő. Hasonló a helyzet a Magyar Általános Hitelbanknál is, amely a hazai pénzintézetek között a legnagyobb saját tőkét — 6L8 millió pengőt — mutatja ki és a nyeresége is horribilis: 3-29 millió pengő. Méreteiben kisebb, de eredményeiben nem kevésbbé jó a Hazai Bank mérlege is, amely 12 millió pengőre értékeli saját vagyonát. Kimutatott tiszta nj^eresége 715,000 pengő. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár egészen különleges helyzetet foglal el a pénzintézetek státuskimutatásában. Húsz millió pengőre értékeli vagyonát, ami azt jelenti, hogy békevagyonát nem sikerült teljesen átmentenie. Igen ám, csakhogy nem volt egyetlen intézet sem. amelyet súlyosabban érintett volna a korona értékcsökkenése, mint őt, mert egész struktúrájának, minden berendezésének alapja a pénzérték állandósága volt. A szolid, konzervatív vezetés garantálja, hogy —- amire különben minden lehetőséget nyitvahagyott — az intézet a közgazdaság rekonstrukciója kapcsán ismét megnöveszti a háborúból és a gazdasági összeomlásból megmentett vagyont. Üzleteredmény szempontjából kiváló mérleget produkált az Általános Takarékpénztár is. A mérlegben, amely 10 millió pengő vagyont és 8-5 milliárd korona tiszta nyereséget mutat ki, legfeltűnőbb a betétek nagy emelkedése. Ez az intézet iránt való megérdemelten nagy bizalom jele. A Moktüir, ez a régi és tekintélyes intézet, béke- vagyonának 32‘74%-át mentette ugyan csak át, de így is 13-4 millió pengő vagyont mutat ki. A tavalyi 8-43 milliárd tiszta nyereség a vezetés nagyszerűségére vall. Két intézet, a Föláhitelbank és az Ingatlanbank. nemcsak átmentette, de tetemesen növelte is békevagyonát. A Földhitelbank mérlege a lehető legnagyobb konszolidáció képét mutatja. Tíz millió pengőt, a békevagyonnál 33%-kal többet mutat ki vagyonként, pedig 37,000 hold földjét 40%-kal a forgalmi ár alá értékeli, fővárosi székházát pedig mindössze 1 pengővel veszi fel. Konszolidáció szempontjából kitűnő benyomást tesz az Ingatlanbank mérlege is, amennyiben 4-56 millió korona békevagyon- nal szemben 5-87 millió aranykoronára értékeli mostani vagyonát. Renault taxik REIMAN V., Vörösmarty-tér 3. Ha a 4 millió pengő vagyont és 4T milliárd korona tiszta nyereséget kimutató Belvárosi Takarékpénztárt, a 15-2 millió pengő vagyonnal szereplő Leszá- mitolóbankot, a 13‘8 millió pengő vagyonnal ékeskedő Magyar-Olasz bankot és a 4 millió pengős Cseh bankot is felsoroljuk, körülbelül végére értünk a pénzintézetekről való beszámolónknak és büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy két leggrandiózu- sabb iparvállalatunk, a Ganz-Danubius és a Salgótarjáni kőszén fényes mérlegeket produkáltak. Nem kevesebb, mint 54‘6 millió pengő vagyont mutat ki a Salgó, ami megnyugtató módon dokumentálja, milyen óriási anyagi erők vannak ebben a vállalatban összetömörítve. A Ganz-Danubius, amely '25 millió pengőre értékeli önmagát, ugyanannyi osztalékot fizet, mint békében, ami annyit jelent, hogy a Ganznak sikerült elsőként elérnie — a békeparitást. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fiilöp elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta. hogy az április 30-ára egybehívandó 83. rendes- évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a bank felértékelési mérlegét 25 millió pengő tökével. 25 millió pengő tőketartalékkal és 5,882,57605 pengő nyugdíjrendezési tartalékkal ádapítsa meg. A Kereskedelmi Bank felértékelési nyitómérlege az eddigi 131 milliárd saját tőkével szemben tőkében és tartalékban — a nyugdíjrendezési tartalék nélkül — 625 inilliárdot mutat ki. Ezenfelül kereken 75 milliárdot helyez tartalékba nyugdíj céljaira, minthogy a bank vezetősége jobbnak látja, hogy a nyugdíjterhek fedezetére elegendő tőkét hasítson ki, amely lehetővé teszi a kitűnő hivatalnoki kar részére megfelelő nyugdíjak megállapítását a nélkül, hogy az ebből eredő teher — amely évröl-évre kétségkívül fel fog merülni — a jövőben a folyó üzleti eredményeket csökkentené. Az igazgatóság indítványozni fogja, hogy az ezidöszerint 2,000 korona névértékű részvények 50 pengő névértékre bélyegeztessenek át. Részvényösszevonás nem lesz. Egyidejűleg bemutatták az 1925. évi zárszámadásokat. Ezen zárszámadások 35.362,454,997-33 korna tiszta nyereséggel! végződnek, amelyből 25 milliárd osztalékra fordíttatik, olymódon, hogy az 1925. évi szelvények 50,000 koronával fognak beváltatni, szemben a múlt évi 30,000 koronával. Az igazgatóság ezenkívül indítványozza, hogy a Tiszta nyereségből 3-5 milliárd korona a rendes tartalékalapra fordíttassék és 500 millió koronával javadalmaztassanak a különböző hivatalnoki segélyalapok. A Magyar Általános Takaré-kpénztár igazgatósága megállapította a megnyitó aranymérleget, amely 10.010.000 pengőt tesz ki olyképen, hogy az alaptőke 5.844.000 pengő, a tőketartalék pedig 4,166,000 pengő. A mai részvény névértéke e szerint 8 pengő lesz és 25 régi részvényt 4 darab új 50 pengős részvényre fognak összevonni. A közzétett aranymérlegben kimutatott saját tőke alapján minden mai 8 pengő névértékű részvény tulajdonképen 171,286-79 К nyilvánosan kimutatott bel értéket képvisel. Az aranymérlegben a takarékpénztár 18 budapesti és vidéki ingatlana összesen 3,150,000 pengővel szerepel, ami a békcértéknck csak egy töredékét jelenti és jóval a mai forgalmi érték alatt marad. Az 1925. üzletévre kimutatott tiszta nyereség 8,438,849.357-16 К-t tesz ki, amelynél figyelembe veendő, hogy a folyó év terhére a tisztviselők nyugdíjalapját már belsőleg 1 milliárddal dotálták. Az igazgatóság az április 29-re egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tavalyi 7.500 koronás osztalékkal szemben az 1925. évre részvényenként 10,000 korona osztalék kerüljön kifizetésre. A Földhitelbank igazgatósága Paupera Ferenc dr. elnöklete alatt tartott ülésében az 1925. január 1-i megnyitó-mérleget megállapította, mely szerint a bank tiszta vagyona 10,005,336 pengő 73 fillér. Az igazgatóság javaslata értelmében a bank alaptőkéje 6.500.000 pengő, tőketartaléka 3,505,336 pengő 73 fillér. A folyó hó 30-ára összehívott évi közgyűlésen az igazgatóság javasolni fogja, hog3r 5 részvény I darab 50 pengő névértékű részvényre vonassák össze. Az igazgatósági ülés egyúttal az 1925. évi zárómérleget is megállapította. A zárszámadás szerint az 1925. évi tiszta nyereség 8,780,068,731 К 12 fillér. Az igazgatósíág a közgyűlésen javasolni fogja, hogy az 1925. évi osztalék-szelvények darabonkint 10,000 koronával váltassanak be. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága április 29-ére hívta egybe a takarékpénztár LIV-ik rendes közgyűlését, mely elé múlt évi zárómérleget és az 1925. január 1-ről készített felértékelt megnyitó mérleget fogja terjeszteni. A felértékelt mérleg 167'/-л miláárd tiszta vagyonnal zárul, vagyis békebeli utolsó mérlege szerint békevagyoná- nak 32-74%-ával. Az intézet tiszta vagyona 130 millió pengő (167'/2 milliárd korona) melynek megosztására nézve az igazgatóság javasolni fogja,, hogy a részvénytőkére 8 millió pengő, a tőketartalékra 5 millió pengő és a nyugdíjtartalékra 400,000 pengő (5 milliárd korona) irassék. Javasolni fogja továbbá, hogy a részvények új névértéke 50 pengőben állapíttassák meg és minden 5 darab régi részvény helyet: 1 darab új részvény adassák ki. Az év tiszta nyeresége, melynek megkeresésében a legutóbbi tőkeemelésből befolyt új tőke még nem vett részt, miután alkalmazottaink segélyalapját évközben további 894,310,000 koronával dotáltuk, az előző évi 7,497,303,512 koronával szemben 8,435,426,699 korona, melynek felosztására nézve az igazgatóság indítványozni fogja, hogy osztalékjogosult 500,000 darab részvény szelvénye egyenkint 12,500 koronával (tavaly 10,000 korona) bevláltassék és az alkalmazottak nyugdíj- és segélyalapjának gyarapítására együttesen 114o millió korona fordíttassék. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy az április 30-án tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1925. április 1-i megnyitó mérlegben a társaság alaptőkéje 18,000,000 pengőben, a tőketartalék pedig 9,000,000 pengőben állapíttassák meg, úgyhogy a társaság tiszta vagyona 27,000.000 pengőt tesz ki, az utolsó háború1 előtti 1913—19914. üzletévben kimutatott és az időközi tőkefelemelesekkeli 22,500,000 pengőre szaporodott összeggel szemben. Az alaptőke 100 pengő névértékű részvényekre fog oszlani, amelyekre 150 pengő kimutatott vagyon esik. A lefolyt üzletév a cukor világpiaci árának igen erős süllyedése következtében a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult és az igazgatóság ehhez képest az elmúlt évinél némileg alacsonyabb osztaléknak és pedig részvényenkini 8 pengő, azaz 100,000 korona fizetését fogja javasolni. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank most tette közzé az 1925. évi január 1. napjának vagyon- állagáról készített fölértékelési megnyitó mérlegét. E mérleg szerint a bank vagyona 15,200,000 pengő. azaz 190,000.000,000 korona, amely összegből 8,000,000 pengő (100 milliárd korona) mint alaptőke, 6,000,000 pengő (75 milliárd korona) mint tőketartalék és I, 200.000 pengő (15 milliárd korona) mint nyugdíjtartalék szerepel, amely utóbbi tétel mellett még kerekszámban 800,000 pengőt (10 milliárd koronát) tesz a nyugdíjalap vagyona. Az igazgatóság a föl- értékelési mérleggel kapcsolatban javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy /21/2 darab részvény egy darab 50 pengő névértékű részvényre vonassák össze. Az új értékelési mérleggel egyidejűén tette közzé a Leszámítolóbank az 1925. üziet- évre vonatkozó évi mérlegét. Az igazgatóság jelentése említést tesz az intézet betétállományának lényeges emelkedéséről. A betétek 171 milliárd koronáról (13*7 millió pengőről) 432 milliárd koronára (34-6 millió pengőre) emelkedtek. Az intézet kimutatott tiszta nyeresége az 1924 évi II, 051,207,577-52 koronával szemben 12,248,081,143-42 korona (979,846-49 pengő). A nyereség- és veszteségszámlánál említésre méltó a kamatszámla hozamának tetemes emelkedése: az e címen kimutatott nyereség 19-8 milliárdról 37-5 milliárd koronára emelkedett. Az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a kimutatott tiszta nyereségből 10 milliárd korona fordíttassék osztalékra. 625 millió korona használtassák föl a tartalékalap javára. 625,000,000 korona csatoltassék a nyugdíjalaphoz és 125 millió korona a báró Madarassy-Beck Miksa-alaphoz. E javaslat elfogadása esetén a részvényszelvény az előző évi 4.000 koronával szemben 5,000 koronával fog május 1-től kezdve beváltásra kerülni. Az Angol-Magyar Bank május 12-iki közgyűlésének megnyitó mérlege szerint 12 millió pengő tiszta vagyont mutat ki, amelyből 5,936,364 pengőt a részvénytőkére, 5,565,636 pengőt tőketartalékra és 500,000 pengőt nyugöijtartalékra fordít. 25 régi részvényt egy részvénnyé vonnak össze, úgy, hogy a pengőrészvér, ytőke 118.727 és т/зг drb. 50 pengős részvényből áll. A felértékelt mérleg részvényenként 100 pengő vagyont tüntet fel, azaz a mai tőzsdei árfolyamot mintegy 85%-kal meghaladó saját vagyont mutat ki az intézet aranyban. A bank jelentékeny ingatlanai csupán 4V'2 millió pengővel, az értékpapírállomány messze aláértékelve, 5,683,284 pengővel, az árukészletek csak 1,953,208 pengővel szerepelnek. Az 1925. üzletév zárószámadásaiban a 33 milliárd K-val szereplő pénztári készletek és bankkövetelések 42 milliárd K-ra, 73 milliárdnyi váltótárca 149 milliárdra szaporodott. 772 milliárd К váltót számítottak le (1924-ben 394 milliárd), fizetésképtelenségeknél mégis említésre sem méltó összeggel voltak érdekelve. Az adósok 175 milliárd K-ról 265 milliárdra emelkedtek. Betétek 82 milliárdról 265 milliárdra növekedtek, a olyószámlai és egyéb hitelezők 169 milliárd К-t, az iruosztályi bizományi hitelezők 55 milliárdot tettek, degen tőkék összege 489 milliárd K, = 39-12 millió jengő volt. Az 1925. évi eredménysziámla szerint 62 7 nilliárd К bruttó-nyereséget értek el, a tiszta kamat- övedelem 27-6 milliárd, nyereségek és jutalékok a Tanküzletben 15-1 milliárd, áruosztályok 17-8 milliárd. \ tiszta nyereség 7,977,625,000 K, amelyből 2,000 К Tsztalékot fizetnek, ami az új pengő-részvénytőke 1%-os kamatozásának felel meg. A Magyar Általános Ingatlanbank újjáértékelő riérlegc szerint a saját tőke 6 millió 800,000 pengő 1914.' év végén 4,556,000 K). Az alaptőke 3 millió )engő, a tőketartalék 3 millió pengő, értékcsökkenési artalék 760,000 pengő, nyugdíjalap 40,000 pengő, nnely az 1925. évi dotációval 100.000 pengőre emelkedik. Egy részvény belértéke 33-8 pengő (a név- Tték 15 pengő). A bérházak 3,881,200 pengővel, a Tőkeértékének 20—30 százalékán. A 872,682 pengőben ;zereplő telkek a békeérték 10—12 százalékán vannak élvévé a Hungária-fürdő, Continentál-szálíló és az ijtátraftiredi érdekeltség 1,326,000 pengővel, az ipar- /állalatok a jövedelmezőség alapján^ 1,070,00() pengővel a tőzsdén jegyzett ertekpapirtarca _ 2zJ 000 Tengővel 10 részvényért 3 drb a 50 pengő névértékű •észvényt adnak. Az 1925. év tiszta nyeresége 1030,039,496 К (354,403 pengő) a nyugdíjalapra ü>0 niílió (60,000 pengő). A bérjövedelmek 5 és félmilliár- Jot ingatlan üzletek nyeresége, jutalékok, kamatok itb’ 7 milliárdot tettek ki. Részvényenkini 20,000 К óbevonások Mintás és egyszínű NEMEZEK. és Padlót Helvetia linóleumok. Suberit paraíapaillók. M0SK0VICS EMIL, V., Berlini-tér 3. Telefon 965-25 PÉNZ ES HITEL »РИЧИ шшюаяжятп----
