Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-13 / 2. szám

1926. január 13. Független Budapest 5 Kegyelmet kaptak a halálraítélt városi üzemek. továbbfejlesztik az üzemek nagy részét. — Megszüntetés helyett Hónapokkal ezelőtt, mielőtt nyilvánosságra került az üzemellenőrző bizottság jelentése, úton-útfélcn sajtóban, bizottságokban, gyűléseken követelte a közvélemény a felesleges, ivar cs kereskedelem el­lenes városi üzemek megszüntetését. Amikor három­negyed éves várakozás után végre megjelent a revíziós bizottság vizsgálatának eredményéről, szóló jelentés, a kedélyek kissé lecsillapodtak, mert a bi­zottság a tapasztaltak alapján s a közóhaj nyomá­sának engedve: valóban kilenc nélkülözhető üzem teljes megszüntetését s egy sereg kisebb vállalat be­olvasztását javasolta. A főváros polgársága bízott abban, hogy illetékes helyen mindenben magukévá teszik az üzemellenőrző bizottság véleményét és ja­vaslatát s legelőször is haladéktalanul intézkednek a kifogásolt, felesleges s úgy a polgárságnak, mint a fővárosnak kárt okozó intézmények megszünte­tése iránt. Azonban nem így történt. Most derült csak ki, hogy az üzemellenőrző bizottság működése nem volt más mint komédia s a fővárosnak eszeágában slü?s végrehajtani a bizottság jelentésében foglalt javaslatokat, még kevésbbé megszüntetni bármely üzemét. Különböző albizottságokat hív most egybe a fő­város. hogy a halálraítélt üzemek nyakáról leszedesse a kötelet s úgy latszik ez az igyekezete teljes siker­rel is jár. Az albizottságok ugyanis eddigi még min­den halálraítélt üzemnek és vállalatnak megkegyel­meztek. Első volt a felmentettek sorában , mint meg­írtuk — a ruha- és cipőüzem, amelynek konkurren- ciája ellen éveken át hiába tiltakozott az érdekelt kisipar. A főváros javaslatára bizalmat szavaztak a ruha- és cipőüzemnek, elhalmozták dicséretekkel s végül úgy határoztak, hogy további 2 évig fenn­tartják s csak akkor döntenek annak élete vagy halála felett. Soron következett ezután a községi javítóműhely, amely a St'áhly-utcai rozoga épületben kilenc ipar­ágat foglalkoztat. A kisipari érdekeltségek mindent elkövettek, hogy ezt a műhelyt bezárassák, mert ez áz üzem minden közmunkát elharácsol a magánban elöl. A revíziós bizottság is helytelenítette az üzem fenntartását, jogosnak ítélte az adófizető iparosság panaszát es javasolta a műhely feloszlatását. Ezzel szemben a napokban zártkörű tárgyalás folyt a városházán. amelyen a középítési bizottság néhány városatya helyeslése közben elhatározta a községi javítóműhely tovább fej­lesztését és elhatározták, hogy az üzem mai általuk szűknek tartott hatáskörét kibővítik és az összes közoktatási, közegészségügyi, szociális és’ jótékonysági intéz­mények javítását is erre az üzemre bízzák. Sőt az ügyosztály még tovább ment s azt javasolta, bontsák le a Stháiy-utcai rozoga házat s helyére modern, mindennel felszerelt javítóműhelyt építsenek. Ez irányban azonban még nem döntöttek. A Fővárosi Faárugyár kivégzése viszont az asz- talosipar érdeke. A revíziós bizottság megállapította, hogy még bútorokat is készítettek a Faárugyárban, ami igazán nem városi feladat, s hogy minden köz­munkát a magánipar helyett a Faárugyár végez a fővárosnak. Csak legutóbb a Mester-utcában épülő városi bérház 800 milliós aszíalosrnunkálatainak nagy részét ismét a Faáiugyaniak juttatta a főváros s hír szé­lűit a hat új városi bérház asztalosaiunkdlatuira, amelyek IS milliárd koronára rúgnak s rövidesen végrehajtásra kerülnek, a Faárugyár a legreiuéuyíel.iesebb pályázó. A Vinarium című városi borászat szintén nyuga­lommal várja felmentését a városháza udvarán levő siralomházban, jobban mondva borospincében. A fő­város urai nem akarnak és nem fognak lemondani a borkereskedelem nemes és üdítő foglalkozásáról. A városi pótkávégyárban — hogy aktuális viccel éljünk — ugyancsak tovább folytatják, ha nem is a francia frankok de legalább a Frankikávé után­zását. Az anyagvizsgáló intézet, a műszerüzem. a konyhakerti gazdaság és egyéb halálraítélt üzemek sem fognak megszűnni, sőt mindezeknek tovább fej­lesztését, kibővítését határozták el. Kérdjük ezek után, vájjon minek is kellett egyáltalán a nagy hű­hóval végrehajtott üzemrevizió? Kávésok és vendéglősök harca a közgazdasági ügyosztályban Panaszkodnak a vendéglősök a kávéházak konkur- renciája miatt. A városháza közgazdasági ügyosztálya elé nehéz probléma került. Igazságot kell tennie két testvér­ipar egymás között folytatott kenyérharcában és ítéletet kell hoznia az egyik, vagy a másik fél ja­vára. A két harcban álló fél a kávés- és a vendéglős- ipar. s közöttük a támadó az utóbbi. A rossz gazdasági helyzet s a vendéglők napról- napra történő szaporodása válságos helyzetbe so­dorta ezt az iparágat is. Az elszaporodott vendéglők túlhajtott konkurrenciája szintén hozzájárult a vál­ság kirobbantásához, s e pillanatban a legtöbb ven­déglő napról-napra várja, hogy mikor lesz kényte­len becsukni konyháját. Ezzel szemben a kávéházak sohasem tapasztalt konjunktúrának örvendenek, s valóságos csoda, hu egy körúti kávéházban az esti órákban üres széket lehet találni. A bajba jutott vendéglősök meglehetős irigységgel látják az arany­bányákká változott kávéházak virulását és a ven­déglők rossz üzletmenteiéért a kávéházakat okolják. Azt állítják ugyanis, hogy az éttermek azóta vesztik el napról-napra vendégeiket, mióta minden pesti kávéház bevezette a meleg vacsorák, sőt a meleg ebédek felszolgálását. A közönség túlnyomó része azóta inkább a zenés kávéházakban fogyasztja el ebédjét, vagy vacsoráját, s ezzel megásta sírját a vendéglősiparnak. A vendéglősök a főváros köz- gazdasági ügyosztályához fordultak tehát orvos­lásért a kávéházak konkurrenciája ellen, s egy régi szabályrendeletre való hivatkozással azt követelik, hogy a főváros tiltsa el a kávéházakban a meleg éte­lek felszolgálását. az ipari, kereskedelmi és gazdasági élei autója Budapest, VI., Andrássy-út 10. sz. Telefon 8—14. A hivatkozott szabályrendelet ugyanis kimondja, hogy meleg ételeket estik vendéglői helyiségben szabad felszolgálni, kávéházakban pedig csak akkor, ha a meleg ételek kiszolgálása a kávéháztól elkülö­nített helyiségben történik. A kávésok természete­sen tiltakoznak ennek a régi szabályrendeletnek az érvényesítése ellen, s azt állítják, hogy nekik is van sérelmük, mert a vendéglők viszont kávéházi cikke­ket is árusítanak. A közgazdasági ügyosztály most gondolkodik azon, mikép hozzon salamoni ítéletet a két testvéripar harcában, s mielőtt döntését meg­hozná, előbb az illetékes szakbizottság elé terjeszti ezt a harcos problémát. Kevesebben kértek ínség-segélyt, mint amennyire a főváros számított. Másfél milliárd vár még januárban szétosztásra. A hatmilliárdos munkanélküli, illetve ínségsegély kiosztását nagyrészt befejezték a kerületi elöljáró­ságok. A főváros karácsony előtt tudvalévőén nagy adminisztrációs előkészületet tett a segélyakció le­bonyolítására, és az összes elöljáróságokon nagy­számú tisztviselőt állított be a jelentkezők nagyszá­mának felvételére; 50—60 ezer jelentkezőre számí­tottak a hatóságok és körülbelül 30,000 olyan ínsé­gesre, akiket okvetlenül részesíteni kell a segélyben. A tényleg jelentkezettek száma azonban jóval alatta maradt a várakozásnak, amennyiben mindössze 41,743 munkanélküli váltott ki jelentkezői lapot az elöljáróságokon, ezeknek azonban mintegy 35—40%-a a lapokat vissza sem vitte az elöljáróságra, s nem jelentkezett a segély felvételére. А VI. kerületben például 11,000-en vál­tották ki a segélykérő lapot, de csak 5,200-an vitték azt kitöltve vissza. А IX. kerületben 7,000-en váltot­ták ki a lapot, de csak 3,000-en vitték azokat vissza. Ugyanígy történt a Vili. és а VII. kerületben, ahol a segélykérő lapot kiváltó munkanélküliek nagy­része szintén nem jelent meg újra az elöljáróságon. Ilyen körülmények között mindössze 21,674 mun­kanélküli kapott idáig segélyt az elöljáróságokon, 3,360 segélykérőt ellenben, mint jogosulatlan igény­lőket visszautasítottak az elöljáróságok. A segélyezettek fejenkiut 200,001) К inségse­gélyben részesültek, tekintet nélkül családi vagy egyéb állapotukra. Eddig összesen 4,495 millió К-át osztott ki a fő­város, tehát 1-5 milliárd az akció céljára még min­dig rendelkezésre áll. A közjótékonysági ügyosztály információja szerint ezt az F5 milliárdot január második felében okvet­lenül szétosztják a munkanélküliek között. Az elöljáróságok • kimutatásai szerint kerületen- kint a mai napig a következő összegek kerültek az ínségakció keretében kifizetésre: Kifizetett Kerület Jelentkező lapot kért Segélyt kapott Vissza­utasítottak összeg millió к 1. . . . 2.180 2,149 30 429*8 11. . . . 999 917 22 183-4 111. . . . 2,334 1.414 432 282*8 IV. . . . 450 404 fi 80*8 V. . . . 1,70(1 1,350 40 270*— VI. . 11,000 4,059 1.184 811*8 VII. . . . 6,500 3,571 434 714*2 Vili. . . . 7.980 3,500 548 840*— IX. . . . 7,000 2.990 510 618*3 X. . . . 1,600 1,320 154 264— Lssze.sen 41,743 21,674 3,360 4,405*5 A még hátralevő másfél milliárd kiosztásával aztán efejezöcíött a főváros idei munkanélküli segélye agy ha jobban tetszik inségakciója. щ -чах,»— Alapittatott: 1887. ----В i GRÜNWAID HENRIK I j§ címfestészeti műterme. — Speciálista üvegcégtáblákban. g 1 VI., VILMOS CütÁSZÁR-ŰT 19. — Telefon : 4-1-18. В CZiKQRNYÁY GYULA üvegezés! vállalata I Budapest, VIF, Kevtész-u. 23. 7 etetőn : lózsef 116 64 | g! -t- —---------MA» köfa?ag6meste? kIChOcUiFB ГШГ slrkcgyáres Budape-t, V,, Povsonji-üt 1—3. Telefon 46—74. Cyklops-, kőfaragó-, márvány-, műkő-, szobrász- stb. munkála­tok. Művészi kivitelű sírkövek. CZIGLER JÁNOS VÖRÖSRÉZÁRU- ÉS VEGYIPARI GÉPGYÁROS Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösrézedények és készülékek készítése és ónozása. Aluminium-heggesztés BUDAPEST, VIII. KÉR., KOSZORÚ-UTCA 12. SZ, Telefon : József 68-24, Gépszíj műszaki bőráruk, lószerszám, 9 munkásbakkancsok GÁL MIHÁLY ÉS TÁRSA cégnél Budapest, VI., Lázár-utca 16. — Telefon 130—87. miMiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuimiiiiiiiiiuuiuiiiiiiiuiiiiiiiiMuniiiuiiiiiiniiiiiiiijj Ё Alapíttatott 1893. Telefon: József 123-24. E i Ifj. HABER SÁNDOR f = PALA-, CSERÉP-, KÁTRANVLEMEZ-, FAc.EMENTEEDÉSI = § ÉS TETŐZETJÓKARBANTARTÁSI VÁLLALAT = I BUDAPEST, VII., KIRÁLY-UTCA 7. | niiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuiiMiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiMiiimiMHiiiiiinin Autó- és szántőmotor hengereket speciális csiszológépen leggyorsabban, legpontosabban és legolcsóbban csiszol, dugattyúkat és mindene szak­mába vágó alkatrészeket legjutányosabban készít DEDICS TESTVÉREK BUDAPEST, VIII., 0RIÄS-UTCA 15. — Telefon: József 3-45. Alapittatott 1903. WIESEL ADOLF díszmű-bádogos és vízvezeték-berendező Budapest, VI., Vilmos császár-út 47. sz. TELEFON : 91—20. Műhely: VI. kerület, Podmaniczky-utca 6. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents