Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-06 / 1. szám

г, 0ч XXI. évfolvam. <Т\ szám. Varospolitikai és közgazdasági lap. mi ;j Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ... ... 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre _i~ ... ÍO pengő — 125.00 -> korona. Eg yes szám ára 4.000 korona. Főszerkesztő: B. VIRAGü GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Az újesztendő csendben és nyugalomban kezdődött: sem az országos, sem a városi politikában nem történt semmi olyasmi, ami ezt az ünnepi nyugalmat megzavarhatta volna. Budapest ünnepei csen­desek voltak, csupán a szocialistáknak volt élenkebb karácsonyuk, az ő pártkongresszusuk volt az egyetlen mozgalmas esemény, de ez a kongresszus is a megértés és fegyelem jegyé­ben folyt le. Pedig kíváncsian és némi izgalommal várták sokan ezt a kongresszust, amely a magyar mun­kásság jövőbeli politikájának irányát volt meg­állapítandó a következő évre. Az volt a kérdés: helyesli-e a munkásság parlamentje a párt par­lamenti és fővárosi képviselőinek politikáját, avagy új irányt szab-e nekik. A válasz kielé­gítő volt, s így a demokrácia lobogója alatt egyesült polgári és munkáspártok további együttműködése egyelőre biztosítottnak látszik. Most esztendeje nehéz helyzetben találta az újév Budapest lakosságát. A városházán meg­szűnt Wolf fék diktatúrája, de a törvényes álla­pot sérelmére kormánybiztos vezette az ügye­ket, s a polgárság képviselőinek semmi inge- renciája nem volt a város ügyeinek vitelére. De 1925. végre meghozta a nagy változást, a fővá­ros autonómiája helyreállott és a közgyűlés megkezdte azt az alkotó munkát, amelynek új életre kell támasztania Budapest romokban he­verő adminisztrációját, gazdasági életét és kul­túráját. Lázas erővel indult meg ez a munka 1925. vége felé, hogy kemény és nagy feladato­kat rójon 1926-ra, az új esztendőre. Nagyon sokat vár a főváros ettől az évtől. A városházán száz meg száz égető kérdés mered kérdőjelként felénk s erre a sok kérdőjelre mindre 1926-nak kell megadnia a választ. A polgármesteri kérdés személyes vonatkozású ügyétől kezdve, végig a közigazgatás, város­rendezés és városi gazdálkodás minden egyes legkisebb vonatkozásáig rengeteg sürgős munka akad, s hisszük, hogy 1926. meg fogja oldani ezeket a nehéz feladatokat. Nem lesz könnyű munka, mert óriási kérdések merednek felénk, a főváros hajója állandóan Scylla és Charybdis közt vergődik, de bízunk a jövőben, „sors bona, nihil aliud“ és az év végére talán egészen új vizekre kormányozhatja az akarat és munka Budapest sokat hányt-vetett hajóját. Elsősorban gazdasági kérdések azok, amelye­ket meg kell oldani, a politikai természetű vo­natkozások most második sorba kerültek. A fő­város költségvetése 320 milliárdos deficitet mu­tat fel. Az üzemi bizottság jelentése az üzemek gyökeres reformjának halaszthatatlan szüksé­gességét bizonyítja. Az osztendei egyezmény által reánk mért kötelezettségek szörnyűek, s a polgárság terhei elviselhetetlenek. Lerongyolt, tönkrement, verejtékkel küz- ködő polgárságot talált itt 1926. A kereskedő inzolvens, az ipar „leépít“, ezrével küldik el a munkásokat és alkalmazottakat a gyárak meg egyéb vállalatok, a hivatalokban lázas buzgó- sággal készítik az újabb meg újabb B-jistákat. Lakás még mindig nincs, de a lakbérek már toronymagasságúak, s a kereskedő, aki a két­ségbeeséssel küzd, reménytelenül tekint a bolt­bérek felszabadítása elé, amely biztos vesztét fogja okozni. A. tisztviselő pedig, aki megúszta valahogyan a В-listák hullámait, fázósan, ko­pottan, éhesen didereg, mert hiszen fizetése arra nem elég, hogy megélhessen belőle, ahhoz azonban sok, hogy éhen ne haljon. Szomorú és kegyetlen az a helyzet, amely­ben 1926. találta újévkor a fővárost. Az inflá­ciós idők tombolásainak elmúltával ez az esz­tendő a farsang utáni böjt kérlelhetetlenségé- vel mered a főváros népe elé. Az állam nem tesz semmit sem, s a kormány nem tud egyebet, mint rémíteni a polgárságot, mint azt Bethlen István tette, amikor emlékezetes beszédében ki­fejtette, hogy a középosztály 'el van veszve. Ezért a középosztályért, a kispolgárságért a fővárosnak kell sorompóba lépnie. 1926-nak nagy Még Bárczy István polgármestersége idején a városházi közigazgatás reformjával kapcsolatban felmerült a terv, hogy a főváros kerületeinek be­osztását revízió alá kell venni, mert a kerületek között fennálló aránytalanságok lehetetlenné teszik az egyes kerületek megfelelő adminisztrálását. Ez a régi terv, amelynek kivitele annak idején elmaradt, most újra aktuális lett, s illetékes körök a legkomo­lyabban foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a fő­város új kerületi beosztását most már rövidesen végrehajtják, sőt erre vonatkozóan már tervezetek s előterjesztések is készültek. A városházán és a belügyminisztérium városi osztályán egyidöben dolgoznak ezen a nagyje­lentőségű tervezeten. A belügyminisztériumban Janda miniszteri osztály- tanácsos, a városházán pedig Lobmaver tanácsnok és Beliczay Imre tanácsjegyző készítik az üj kerületi beosztások terveit, amelyek valószínűen rövidesen az illetékes végrehajtó fórumok elé kerülnek. Ér­deklődésünkre sikerült megtudnunk, hogy az üj kerü­leti beosztással az eg'yes kerületek között fennálló területi és népesedési aránytalanságokat akarják ki­küszöbölni. Hogy milyen fantasztikus aránytalansá­gok vannak czidőszerint a jelenlegi 10 kerület között, azt szemléltetően mutatja az alábbi hivatalos sta­tisztika: Terület nagysága Lakosság hektárban száma 1. . . . . . . 5.864-22 96,609 II. . . . . . . 907-23 48,705 Hl. . . . . . . 3,645-92 51,164 IV. . . . . . . 95-93 28,306 V. . . . . . . 753-18 72,149 VT. . . . . . . 1,392-54 160,361 VII. . . . 176,321 Vili. . . . . . . 333-81 145,408 IX. . . . . . . 1,236-85 91,128 X. . . . . . . 4,051-54 58,845 Összesen . . 19,444-29 928,990 Amint ebből a statisztikából látható, vannak kerü­letek, amelyeknek kiterjedése 40—50-szerte nagyobb a másiknál, viszont vannak kerületek, amelyeknek területe aránylag csekély, de amelyekben a lakos­ság száma többszöröse a másik kerület népességé­nek. Nyilvánvaló, hogy sem a nagy kiterjedésű, sem a túlnagy számú népességgel rendelkező városrészt nem lehet megfelelő módon igazgatni. Budapest fejlő­dése tehát egyenesen összefügg a kerületi beosztás revíziójával, amelynek szükségét, mint a tények igazolják, felismerték a legilletékesebb faktorok. Ripka Ferenc főpolgármester, aki az új kerületi beosztás ügyében mint összekötő kapocs szerepel a főváros és a belügyminisztérium között, már több tárgyalást folytatott ebben a kérdésben a belügy­minisztérium városi osztályával. Mint beavatott he­lyen értesülünk, a tárgyalások eddigi eredménye szerint a jelenlegi 10 kerület helyett 15 kerületre akar­ják felosztani a főváros területét. A jelenlegi kerületi határok ugyan megmaradná­nak, de ezeken belül 5 új kerület alakulna. A tervek szerint Budán 2, Pesten 3 újabb kerület alakítását tervezik az illetékesek. A budai részen a munkája lesz megmenteni ezt a kispolgárságot, amely most ebek harmincadján van, s sivár re­ménytelenséggel néz a holnap elé. Minden poli­tika félretételével ez a legsürgősebb feladat, ezt kell teljesítenie Budapest székesfőváros vezető­ségének az 1926-ik év folyamán. mostani I. kerület kerülne felosztás alá, amelynek óriási területéből állítólag 3 kerületet alakítanának. Önálló kerület lenne a Vár, úgyszintén a Lágymá­nyos és Kelenföld, míg a kerület többi része szintén önálló kerület marad. A pesti oldalon a VI„ VII. és VIII. kerületeket osztanák fel, amelyeknek határain belül létesülnének az új kerü­letek. A Terézvárost a tervek szerint az Aréna-út vonalánál osztanák ketté, az Erzsébetvárost a Rotten- bHier-utcáinál, ami által a Csikágó és Zugló önálló kerület lenne, a Józsefvárost pedig a Baross-utca vonalánál. Ezek a tervek természtesen nem véglegesek, mi­után különböző befolyások szeretnének érvényesülni a kerületek új beosztásával kapcsolatban. Beavatott helyen közölték munkatársunkkal, hogy erős politikai érdekek jelentkeznek, hogy az új kerületi beosztásnál vegyék figyelembe a lakosság politikai pártállását és az új. kerületi határo­kat úgy jelöljék ki, hogy azokon belül ezeknek a politikai érdekelteknek kedvezzen a talaj. Hírek szerint, ha ez a megoldás sikerülne, akkor a minden­kori választásokat is ilyen kerületi beosztás szerint folytatnák le. Sokan viszont annak a megoldásnak a hívei, hogy a főváros területét IS kerületre osszák fel, miután a pénzügyigazgatóság újabban szintén 18 adókerületre osztotta be a fővárost. A középítési ügyosztályon is foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel, még pedig abból a szempont­ból, hogy a kerületek szaporítása esetén hol épülje­nek a szükségessé váló új elöljáróságok. Amint ille­tékes körök a beosztás módjáról döntöttek, a .kiépí­tési ügyosztályon is azonnal megtörtének az intéz­kedések az új elöljáróságok építése ügyében. A Független Budapest tudósítójának alkalma volt beszélni Janda miniszteri tanácsossal, aki a belügyminisztérium városi osztályán a kerüle­tek üj beosztásának ügyével foglalkozik. Janda osz­tálytanácsos munkatársunknak a következőket mon­dotta ebben a kérdésben: — Nem vagyok felhatalmazva, hogy a nyilvá­nosság számára erről a kérdésről nyilatkozatot tegyek, de a kérdés mai állásában érdemleges in­formációt nem is adhatnék. Annyi tény, hogy rövid idő óta komoly tárgyalásokat folytatunk á főváros­sal a kerületek üj beosztása érdekében s tervek is készülnek annak mielőbbi végrehajtására. Hogy miképen fog történni a főváros kerületeinek új be­osztása, az e percben még teljesen bizonytalan, miután a felmerült tervek fölött még nem volt időnk vitát folytatni. Amennyiben a jelenlegi lü kerület szaporításáról lesz szó, úgy a közgyű­lési szabályrendelet módosításán 'kívül az_ 1893. évi 33. számú, Budapest kerületi elöljáróságairól szóló törvénycikk törvényhozási úton való módo­sítása is szükséges. Ha azonban a kerületek jelen­legi száma megmarad és a jelenlegi aránytalansá­gokat csupán a kerületek határainak új kijelölé­sével fogják kiküszöbölni, akkor a törvényhozás hozzájárulása egyáltalán nem szükséges, hanem csak a közgyűlésnek kell a főváros területi felosz­tásáról szóló szabályrendeletet megfelelően módo­sítani. 15 közigazgatási kerületre akarják felosztani a fővárost. Különböző tervek az új beosztásról. — Budán kettővel. Pesten hárommal akarják szaporítani a kerületek számát. Beszélgetés Janda miniszteri tanácsossal. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel­betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 140.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents