Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-25 / 17. szám
Független Budapest 3 prezentál különösebb jelentőségei, ellenben mindennél Jön tusa bírnak tartják, hogy a kor Hiánynak ne kellemetlenkedjenek az ilyen lialározotl céln, sürgető Jel- terjesztésekkel. A memorandum előkészítésében - tevékenyen részt- vett építészeket azonban szerfölött kínosan érintette a választmány határozata. Hosszas munkálkodásukat teljesen hiábavalónak látják s á választmány furcsa gyámkodását a szakosztályok súlyos sérelmének tartják. Ezenkívül nem helytálló a választmány határozatának indokolása, mert az építészeknek nincs külön érdekképviseletük és méltán elvárhatják a Mérnökegyesülettől, hogy ezekben az építőiparra páratlanul súlyos időkben ne helyezkedjék arra az álláspontra, hogy nem hagyja zavartatni tudományos cirkulusait. Sőt, a szakosztályok tagjai az egylet kötelességének tekintik, hogy az abnormis nehéz viszonyok közt a maga erkölcsi nimbuszának egész erejével támogassa az építőiparnak ezt az exisztenciális ügyét. A választmány azonban épen ebben az esetben cserbenhagyta az építészeket, kiknek körében most erélyes akció indult meg. hogy az egylet belső szervezetének megváltoztatását kivívják és többé hasonló megszégyenítés ne fordulhasson elő. Az építészek nyíltan hirdetik elégedetlenségüket s a szakosztályok ülésein napirenden tartják az ügyet. A választmány részéről ugyan erős kapacitálás indult meg, de a gerinces elemek nem hajlandók napirendre térni a választmány szervilis eljárása fölött s a megkezdeti akciót folytatni akarják, amíg megjelelő elégtételt nem kapnak. A választmány amerikázása. Téves volna azonban azt hinni, hogy az ilykép jelentőségétől megfosztott memorandumot a választmány most már sietett felterjeszteni a kormányhoz. A választmányi ülés óta is egy teljes hónap telt már el, a memorandumot azonban még mindig nem juttatták el a kormányhoz. Az első napokban a miniszter- elnök betegeskedésére hivatkoztak, azóta azonban már eltelt két hét, a miniszterelnök újra zavartalanul intézi a folyó ügyeket, a választmánynak azonban nem sürgős a memorandum átnyujtása. Pedig időközben megjelent a kormány félhivatalos híradása is arról, hogy felállítja az átmeneti hivatalt. A kormány ezzel maga kifejezésre juttatta, hogy foglalkozni akar a békeidők közeledtével különösen fontos kérdésekkel, amelyek közt a lakásügy és az építkezés fellendítése bizonnyal az elsők sorában áll. A választmány azonban ebben nemcsak hogy nem látót' alapot arra, hogy most már az egész programmot a kormány elé terjessze, de még a megcsonkított és eltorzított memorandum beterjesztésével is rendületlenül késlekedik tovább. Ezek után nem tudjuk, hogy egyáltalán beterjesztik-e valaha a memorandumot, de ha erre mégis sor kerülne, bizonyos, hogy a Mérnökegylet választmányát bajosan lehetne megvádolni azzal, hogy a mérnökök és építészek érdekeinek különösen. buzgó sáfárja volna. A Mérnökegylet és a városi párt, A Mérnökegylet választmányának egyébként a közeljövőben újabb alkalma nyílik, hogy a kormány iránti alázatos hűségét kimutassa s úgy tudjuk, a választmány ezt az alkalmat sem fogja elmulasztani. Amikor Bárczy polgármester nyilvánosságra hozta a tervezett városi párt programmját, az építészek körében meleg szimpátiát keltett, hogy a polgármester felismerte a lakáskérdés szociális súlyát és az építőipar felsegitésének nagy gazdasági fontosságát. Bárczy programmjánok két pontjában is magáévá teszi az építőipar ügyét s erre vezethető vissza, hogy olyan hírek keltek szárnyra, hogy a Mérnökegylet magának ambicionálja az elsőségei a polgári testületek között, amelyek sietnek támogatni Bárczy törekvéseit. Mi sem természetesebb, mint hogy a Mérnökegyletnek valóban a leglelkesebben kellene fogadnia azt az erős pártfogást, amely Bárczy akciója részéről kínálkozik. A mérnökegyletben azonban most is más a felfogás és a választmány előtt most is csak az a kérdés lebeg, vájjon rokonszenvezik-e a kormány Bárczy akciójával s nem-e irányul annak éle épen a kormány ellen? Ez utóbbi tekintetben a Mérnökegyletben egy gyanús tünetet már konstatáltak is. Bárczy ugyanis utalt arra, hogy a kormánynak az eddigiek szerint az a terve, hogy a háború után takarékossági okokból tíz évig nem Jog ép it ö) beruházásokat engedélyezni a városoknak; ez ellen a városi polgárságnak szervezetten kell fellépnie. Félő tehát, hogy a kormány rossz szemmel fogja nézni azt, ha valamely testület vezetősége Bárczy mozgalmához csatlakozik. A Mérnökegylet tehát, amennyiben egyáltalán érdemlegesen foglalkozna e kérdéssel, az opportunius kormányhüség szent nevében egyelőre várakozó álláspontot fog elfoglalni. Kajlinger a városi pártról. Erre enged következtetni Krajünger Mihálynak, a Mérnökegylet elnökének e kérdésben munkatársunk előtt tett nyilatkozata is. Érdeklődtünk az elnök urnái, mi igaz azokból a hírekből, hogy az egyesület az elsők közt csatlakozik Bárczyhoz. Az elnök ur a következőkben felelt munkatársunknak : — Ezeket a híreket ne tessék komolyan venni. Ez csak felhívás a keringőre. A legközelebbi választmányi ülésen foglalkozunk a kérdéssel. A választmány véleménye az én véleményem is, addig tehát sem az akció mellett, sem ellene nem beszélhetek. Ismétlem azonban, a híreket ne tessék komolyan venni... Csak felhívás keringőre . .. A Mérnökegylet és a politika. Az elnök úr nyilatkozata valóban nem hangzik túlságos biztatóan s ezek után aligha tételezhető fel, hogy a Mérnökegylet vezetősége kész volna követni Bárczyt, ha arra kerülne a sor, hogy az építő ipar érdekében talán még a memorandumügynél is kellemetlenebb formában kellene fellépni a kormánynyal szemben. E példán elindulva, tartani lehet attól, hogy azok hogy azok a szép számban levő polgári testületek, amelyek vezetősége nem kevésbbé tudja kötelességét a kormány iránt mint a Mérnökegylet, az első kényes alkalommal, amikor a polgári érdekek védelmében szembe kellene helyezkedni a kormány-nyál, magára hagynák Bárczyt. Hogy ily körülmények között mily értéke van annak, hogy a városi párt kiküszöbölni próbálná a politikát, az egészem más lapra tartozik, de egészen világos, hogy a városi kormánypárti klikk- egyesülések állásfoglalásukat minden felmerült kérdésben politikai hovatartozandóságuk szerint fogják kifejezésre juttatni. Ez annyit jelent, hogy ha Bárczy arra fog is törekedni, hogy a politikát kiküszöbölje, a polgári szervezetek állásfoglalását mégis csak a politikai szempont fogja irányítani és nem leszek kaphatók határozott, bátor állásfoglalásra, ha az a kormány intenciójával ellenkezik. Nálunk mindent a politikai szempont igazgat s ennek igazságát sajnosán dokumentálják az adott esetben a Mérnökegylet ügyei, amelyekről ezután a röpke bepillantás után meglepetéssel kell konstatálni, mily nagy mértékben dönti el sorsukat a politika. Róbert Oszkár. HTmrÚDin kötvények a legelőnyö- Jsebbek élet-, tűz-, baleset _ szavatossági-, betöréses- jopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a JfunCßR!^ Általános Biztosító Budapest, VII. kerület, R.-T. igazgatósága Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. Vázsonyi zászlóbontása. Tömörülnie kell a polgári társadalomnak. — Vázsonyi- Vilmos dr., ;i demokraták vezére, nagy beszédet mondott a minap a Demokrata körben, amelynek visszhangja fog támadni rövidesen az egész országban. A beszéli lényege az, hogy a polgári társadalomnak, akár városban, akár falun lakik, össze kell fognia az uj, szabad demokratikus Magyarország kiépítéséért. Egyenlő jogok és egyforma igazság az a Programm, amit Vázsonyi hirdet, mint amely alkalmas arra, hogy felrázza az ország összes szunnyadó polgári erőit tétlenségükből s tömörülésre kényszerítse. Tagadhatatlan, hogy ez a programul végcéljában és megalapozásában is legközelebb áll ahoz, amit a Független Budapest karácsonyi zászlóbontásában hirdet. Már akkor is kijelentettük, hogy a lényeget egyáltalán nem érinti, hogy milyen elnevezést nyer a meginduló harcban ez az alakulás. A polgárok pártja, ha a városokban „ azokat a célokat követi, amelyek az egész polgári társadalom javát szolgálják, mindenesetre városi párt is lesz, mert hiszen Budapest szempontjából az a legfontosabb, hogy a közgyűlés mai struktúrája megváltozzék s a klikkuralom letéteményesei átengedjék helyüket azoknak az elemeknek, amelyek az autonómia gyakorlásában is az egyenlő jogok és egyforma igazság álláspontján állanak. Ebből a nézőpontból tekintve a jövő társadalmi alakulások szükségszerűségét, egyáltalán semmi akadálya sem lenne annak, hogy a fővárosban például bomoljanak a válaszfalak azok között a politikai frakciók között, amelyek eddig is egyugyanazon programmot vallották, de más és más utakon törtelv a megvalósulása felé. Nincs szükség többé a főváros közéletében olyan merev elszigeteltségre, mint amilyen eleddig megbénította a tiszta polgári öntudatot reprezentáló politikai pártok küzdelmeit. A demokratikus Magyarország s elsősorban a gemokratikus Budapest kiépítésében egyesülniük kell tehát legelőbb is azoknak, akik eddig de mokrata s függet’enségi jelszavak alatt lényegében teljesen egyforma célokért küzdöttek. Vázsonyinak tehát nem szabad megelégednie azzal az első lépéssel, amit a Demokrata-kör pártvacsoráján tett meg, hanem arra kell törekednie, hogy minél előbb megtalálja a legszorosabb kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, amelyek az ő uj programmját a legnagyobb idealizmussal hajlandók magukévá tenni. Félre kell tolni az útból minden akadályt, amely a polgárok tömörülése elé tornyosul. Ebben az esetben bízni lehet benne, hogy a főváros példáján felbuzdulva megmozdul az egész ország polgári társadalmának lelkiismerete s elsöpri az utjából azokat, akik a klikkuralomból nyerték az erejüket. A tejrendelet és a főváros tejel látása. (A kormány elfogadta a főváros álláspontját. — Májusra a tejfelhozatal emelkedése várható.) A tejellátás országos rendezéséről szóló rendelet néhány nap előtt jelent meg. A Közélelmezési Hivatal ezzel elfogadta a főváros tanácsának azt az álláspontját, hogy a tejellátás csak a kérdés országos rendezése útján lehetséges. A rendelet folytán a fővárosban tizenkét fillérrel emelkedik a tej ára, ennek ellenében azonban azt reméli a tanács, hogy nagyobb lesz rt fővárosba irányuló tejfelhozatal. A rendelet várható hatásáról illetékes részről a következőket mondották nekünk : — A tejárak országos maximálásának előnye főként csak az lesz, hogy megszünteti azt az anomáliát, hogy minden főszolgabíró a tejnek más-más maximális árát szabja meg^. Ez főleg akkor, midőn »a helyi viszonyok kellő mérlegelése« szolgált a maxima1 is ár megszabásának alapjául, olyan zavaros helyzetet teremtett, amely nem volt előnyére a fogyasztóknak, de még a termelőknek sem. — A tej kérdés megoldásánál azonban nem ez a fontos. A rendeletet az az agitáció idézte elő, amelyet Budapesten kifejtettek abból a célból, hogy a főváros tejellátása bőségesebb legyen. Azonban ezzel a rendelettel a Budapestre gravi táló tej aligha lesz több, csak árinak a tejnek az ára lesz aránytalanul magasabb, amely Budapestre kerül.
