Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-18 / 16. szám
s Független Budapest Nincsen járvány Budapesten. (Szórványosan előfordultak feketehimlő és kiütéses tifuszesetek. — A vidékről hurcolják be a betegségeket.) Néhány fővárosi napilap »Fekete himlő a városházán« és hasonló címek alatt hirt közölt a héten, amely szerint a főváros egyik tisztviselőnőjét hivatalában rosszullét fogta el s a tiszti orvos teketchimlőt konstatált. Ugyanez a bir másnap négy bécsi lapban is napvilágot látott, még pedig olyan beállításban, amely alkalmas arra, hogy a városházát úgy tüntesse fel, hogy az maga is a járványos betegségek fészke, holott bizonyos tekintetben a főváros közegészség- ügyének központja képezi és az egészségügyi felügyeletnek ott kellene a legmintasz'erübbnek lennie. Utánajártunk az esetnek és megtudtuk azt, hogy a főváros gondnoki hivatalának egyik napidíjas tisztviselőnője tényleg megbetegedett feketehimlőben. A tisztviselőnő azonban nem a hivatalban lett rosszul. Ötödnapja nem járt már be hivatalába és dr. Szabó Sándor tiszti főorvos kiszállva a tisztviselőnő erzsébet- falvai lakására, ott konstatálta a ragályos betegséget. A tisztviselőnőt azonnal beszállították a Gellert kórházba s a főorvos több hivatali helyiségét fertőtlenítették. Szabó Sándor dr. tiszti főorvos egyúttal célszerűnek látta, hogy a főváros összes tisztviselőit beoltsa. Eddig hatszáznyolcvan tisztviselő részesült oltásban, ami élénken bizonyltja, hogy a főváros tiszti orvosi hivatala a legmesszebbmenő óvintézkedéseket teszi a veszedelem elterjedésének meggátlására. A főváros területén az utóbbi időben ismét fordultak elő szórványos feketehimlő- és kiütéses tifuszesetek, amelyek legtöbbjénél megállapították, hogy vidékről hurcolták be a ragályt. így volt ez a Beliczey Géza országgyűlési képviselő házában előfordult himlőesetben is ; a képviselő vidéki gazdaságából felhozott nőcselédjén konstatáltak feketehimlőt. A többi eseteknél is vidékről jött katonák és szegényebb ncposztály- beliek hozták magukkal a betegséget. Mindez igen szomorú fényt vet a vidék közegészség- ügyére és nagyon hátráltatja a fővárost abban az igyekezetében, hogy Budapest területét megóvja a fertőző betegségektől. Több ízben szóvá tettük már, hogy még a főváros környékén fekvő falvakban is mennyire el vannak hanyagolva a közegészségügyi állapotok. A főváros a háború alatt fokozott gondot fordit a járványos betegségek meggátlására, munkáját azonban szerfölött megnehezíti, bogy ugyanez a buzgalom az országos egészségügyet intéző belügyminisztérium részéről nem tapasztalható. A fővárostól félórányira lévő községekben a legiarthatatlanabb állapotok uralkodnak s ezt a belügyminiszternek a mostani rendkívüli időkben már azért sem szabadna figyelmen kívül hagynia, mert ezekből a községekből naponta ezrével járnak be tisztviselők és munkások és könnyen elterjeszthetik a fővárosban a ragályt. A fővárosnak épen elég gondot ad, hogy az ellen a veszedelem ellen védekezzék, amit az átutazó katonák jelentenek a főváros közegészségügyére nézve. Legfőbb ideje volna, hogy a belügyminiszter végre alaposan rendezze a főváros közelében lévő falvak egészségügyét olymódon, hogy azokat közegészségügyi tekintetben a főváros rendelkezéseinek vetné alá. A „MODIANO-CLUBSPECIALITÉ" sodornivaló szivarkapapirnak ára ■л fi а I«>■-1 könyvecskében 60 lap van. Minden könyvecskén rajta van a védjegy : fr> és a gyáros aláírása : MŰKŐGYÁR! SZOBRÁSZMŰTEREM! Készít a legjobb kivitelben : lépcsőket, lábazatokat, nyuglemezeket, mellvédoszlopokat, homlokzati szobrászmunkákat, stuccos mennyezeteket, virágvázákat, szökőkutakat, kandallókat. NEY SIMON, Budapest, IX., Páva-utca 39. sz. (Telefon : József 8 51.) Hírek a városházáról. Szervezkedés az ötödik kerületben. Még alig bontotta ki Bárczy polgármester a városi polgárság szervezkedésének zászlaját, már is jelentkezik a Lipótvárosban egy polgári alakulás, amely ugyan egyelőre nem reprezentál kellő jelentőséget, de világos illusztrációjául szolgál annak, hogy a polgárság öntudatra ébredt és szükségét érzi a szervezkedésnek. Ennek persze nagyarányúnak kellene lennie, amit erről a pártalakitási mozgalomról, amelyet Kassai Ferenc dr., bizottsági tag kezdeményezett, épen nem mondhatunk el. Bizonyos azonban, hogy a jövő pártját Budapest polgárságának meg kell alakítania, még pedig a saját erejéből, a maga legjobbjainak: a közgyűlés klikkeken felülálló, puritán, bátor elemeinek, a városi politikában még nem szereplő tiszta értékű egyéniségeknek és a becsületes szociális haladás után sóvárgó tömegeknek bevonásával. Ezek grandiózus egyesüléséből kell kialakulnia annak a pártnak, amely hivatva lesz egy tisztult várospolitikai szellem uralmát biztosítani a fővárosban. Ezt az első jószándéku szimptomát szélesebb hullámveréseknek kell követniük s azt hisszük, csak rövid idő kérdése, hogy Budapest polgárságának ma szétforgácsolódott értékes erői egy szellemben tiszta és emelkedett, számban pedig nagy és erőteljes pártalakulásban végre megtalálják önmagukat, lelkiismeretük céljait és eszményeit. A záróra-meghosszabbitás. Mondani sem kell, hogy a főváros kereskedelmi és társadalmi életének mekkora hasznot jelentene, ha az illetékes körök legalább egy órával meghosszabbítanák a zárórát. Az április-szeptemberi korai időszámítás szerint úgyis egy órával korábban élünk, mint rendes időszámítás szerint. Az összes üzletek még fényes nappal bezárnak s az estének egész rövid szakában lehet csak gondolni a szórakozásra. Bécsben a rövidített időszámításért már kárpótolták a polgárságot a záróra meghosszabbításával. A fővárosban is, úgy tudjuk, okvetlenül meghosszabbítják a zárórát, de mikor? Illetékes helyeken nagyon lassan és sok huzavonával érlelődik meg ez az elhatározás, holott minden érdek, az állam- raison is a gyors döntést parancsolja. Hoszpotzky Alajos. A főváros gazdasági haladásának és fejlődésének ügyét súlyos veszteség érte. A budapesti kereskedelmi kikötő nagytudású, lelkes tervezője, Hotzpotzky Alajos miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium vízügyi osztályának vezetője, fővárosi bizottsági tag meghalt, Hoszpotzky résztvett a Vaskapu szabályozási munkálataiban s igen behatóan foglalkozott a Duna hajózhatóvá tételének kér- désoivel is. Munkásságának legnagyobb részét azonban a budapesti kereskedelmi kikötő nagyarányú tervének kidolgozása és előkészületeinek intézése kötötte le. Lapunkban is ismételten nyilatkozott a kikötő ügyéről és e nyilatkozatok tanúságot tesznek arról az odaadáról és szerétéiről is, amelylyel a főváros felvirágzása érdekében a kereskedelmi kikötő tervein és megvalósításán doldozott. Halálának hire mély részvétet keltett fővárosi körökben és fájdalommal veszik tumásul elhunytát most, mikor a terv, amelyért- egész életében dolgozott, végre megvalósulásához közeledik. Elöljáró-választás. A közgyűlés Hanvai Sándor helyébe Gsaplovics Pál főjegyzőt választja meg elöljárónak. a közel jövőben azonban már újból elöljárót og választani a törvényhatósági bizottság. Márkus Imrének, az I. kerület kiváló és érdemes elöljárójának elhatározott száridéka, hogy nyugdíjba megy s kétségtelen, hogy nem kerülhet a helyébe más, mint II igh János főjegyző, a X. kerületi elöljáróság helyettes vezetője, aki már régen soron is van. Wigh János kitűnő fő tisztviselője a fővárosnak, aki köz- igazgatási tudásával, tapasztalatával és egyéni szere- tetreméltóságával már régen rászolgált arra, hogy vezető állásba kerüljön. A burgonyajegy. A tanács tudvalévőén elhatározta, hogy e hónap 22-étől kezdődően életbeléptcti a burgonyajegyrendszert és a közélelmező bizottság legutóbbi ülésén már el is határozta, hogy az első hétre egy kilós adagot utal ki személyenkint. Az adag éppenséggel nem nagy, de reméljük, hogy amint a városgazdasági ügyosztály és a zöldségáru- sitó üzem azt tapasztalja, hogy az adag nem elégiti ki a szükségletet, gondoskodni fog a felemelésről. Erre minden módja megvan, mert a főváros Bérezel Jenő dr. tanácsos előrelátásából annyi burgonyakészlet felett rendelkezik, amely egészen az uj termésig elegendő Budapest lakossága számára. Hogy a jegv- rendszert mégis kénytelenek voltak életbeléptetni, annak főképpen az az oka, hogy az egész környék a főváros lakosságának burgonyáját fogyasztotta, de egyébként is, a lakosság között való igazságos elosztást csak a jegyrendszer utján lehet biztosítani. Az árusítás ezentúl annál kényelmesebb lesz: most a fűszeresek is kapnak burgonyát, tehát a jegyrendszer egy csapásra e tolongást is megszünteti. Buchwald is drágítani akar. A Buchwald-székek bérlete oly jövedelmező üzlet, amelyet a főváros joggal bocsáthatna árlejtés alá minden alkalommal, amikor lejár. Akadna Budapesten elég kereskedő, aki pályázna erre az üzletre s lehetságes. hogy a bérleti összeg is több lenne. Ha ez igy áll, aminthogy bizonyosan igy is áll, akkor a fővárosnak nem szabad megengednie, hogy az általános drágítás örve alatt a Buchwald-cég is többet kereshessen a vállalaton, mint amennyit eddig is bőségesen keresett. Elvégre ez a vállalat nem dolgozik semmiféle háborús tulkiadással. A székek eszténdők óta ugyanazok s kicserélésükre csak évtizedenként kerül a sor. Semmi tárgyi alapja sincs tehát semmiféle áremelésnek, s ha nem tetszik, a főváros adja a hozzájárulását ahhoz, hogy a bérlőcég bármely pillanatban visszaléphessen az üzlettől. A jövő generáció egészsége, — A főváros hatósági dajkaközvetitőt állít fel. —* A főváros e héten elrendelte a dajkák összeírását. Ez az intézkedés higénikus szempontból igen nagy jelentőségű intézménynek, a hatósági dajkaközvetitönek felállításával van kapcsolatban. A dajkaközvetitő ügyével dr. Basch Imre városi kórházi főorvos foglalkozik igen intenziven s annak felállítását az a fokozott gond sürgeti, amellyel a háborús vérveszteségek folytán a népszaporodás kérdését kezelni kell. Az^ uj közegészségügyi intézményről a következő információt kaptuk : — A dajkaközvetitő voltaképen kórházi jelleggel fog bírni, amennyiben a dajkákat ott két hétig megfigyelés alá veszik, nem e szenved oly betegségben, amely a gyermek egészségére káros, sőt végzetes is lehet. Ezért Íratja a főváros össze a dajkákat és az a terve, hogy a jövőben csak hatósági ellenőrzés után engedi őket alkalmazásba. A jövő generáció egészsége érdekében történik ez. Minden esetben két irányban van szó gyermekmentésről, amennyiben tekintettel kell lenni úgy a dajka gyermekére, mint az idegen gyermekre, amelynek szoptatására vállalkozik. Elsősorban az anyát kell megvizsgálni, azután gyermekének gondozása iránt intézkedni, az idegen gyermekhez pedig csak akkor bocsátják a dajkát, ha alkalmasnak látjuk a gyermek egészséges táplálására. Sokféle orvosi szempont merül fel e kérdés körül, amelyeket eddig teljesen elhanyagoltak s számos esetben ennek tudható be, hogy a gyermek életének legkritikusabb kezdő időszakában elpusztult. Mindenekelőtt individualizálni kell a dajkák elhelyezését és életmódját s ez csak megfelelő hatósági ellenőrzés mellett ’ érhető el. —■ A fővárosban jelenleg is működik egy magán dajka-közvetítő intézet, ez azonban bizonyos üzleti szempontoknak van alárendelve s igy nem tarthatja oly tisztán szem előtt a közegészségügyi érdeket, mintha a hatóság állít fel közvetítőt.-— Az ideális szempont az volna, hogy az anya maga szoptassa gyermekét s hogy a hatóság csak akkor vállalkozzék dajka közvetítésére, ha orvosilag meggyőződött arról, hogy az anya erre képtelen. Sajnos, a mi viszo- nyaink közt az intézménynek ily rigorózus értelemben való megvalósítását nem lehet remélni. — Nagyon kívánatos volna végül, ha szegényebb sorsú polgári anyák vállalkoznának gyermekek szoptatására. A külföldön ez sokhelyütt régen gyakorlatban van már, szépen jövedelmez és nálunk is véget lehetne vetni már annak az elfogultságnak, amely természetellenes módon irtózik »a más gyermekének a szoptatásától«. — A jövő generáczió szempontjából rendkívüli hordereje van ennek, az első- látszatra kisszerű kérdésnek. A főváros lakosságának szaporodása stagnál és a háború után a legnagyobb mérvben lesz szükség arra, hogy a hatóságok és a társadalom a legfigyelmesebb gonddal és szeretettel foglalkozzék a csecsemők egészséges nevelésének kérdésével.
