Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-04 / 14. szám

Független Budapest is hat és alkot nemzeti irányban. Magyarországon az ügy­védségnek egészen más rendeltetése van, mint más orszá­gokban. Nemcsak a jogszolgáltatásnak vagyunk a szervei, dega magyar géniusz és tradíciók letéteményesei, a magyar társadalom vezetői és a jogfejlődés nehéz munkájának elő- harcosai. A magyar ügj^védség és az ügyvédi kamarák sohasem feledkeztek meg arról, hogy a jogfejlődésnek fő­irányzata a haladás. Haladásért küzd' az ügyvédi kar nem­csak a jogszolgáltatás terén, de közéletünk minden meg­nyilvánulásában.- Az ügyvédi kar előtt szimpátikus minden irányzat, mely liberális, mely előbbre viszi a nemzetet s mely alkalmas a jogegyenlőséget megszilárdítani.-—Csak ily értelemben és szellemben képzelhetjük el a kü­szöbön álló közigazgatási reformot és a fővárosi törvény revízióját. — Az ügyvédi kar súlyt helyez minden reformmunkálat­nál a jogfejlődésre demokratikus alapokon, mert ez a jog nem lehet az egyes kiváltságos osztályok részére fen- tartott privilégium, de közkincse a társadalom minden rétegének. Természetes, hogy mára-hónapra nem lehet egy tollvonással megvalósítani oly reformokat, amelyeket csak az idő érlelhet meg s melyekbe a fejlődő állami és tár­sadalmi irányzatoknak mintegy bele kell nőni. A felfor­gatás — ha a legjobb intenciókból is fakadt — mindig veszélyes, üdvös csak a természetes, fokozatos fejlődés lehet, ennek azonban bátornak és céltudatosnak kell lennie. A közigazgatási reform után revideálni fog kelleni a tör­vényhozás épületét is. Ma sokan a választói jognak álta­lános kiterjesztésétől várnak minden jót. Pedig az, hogy a választói jog* milyen rendszeren alapuljon, csak egyik kérdés, elismerem, hogy fontos, de nem minden. Emellett van igen sok megoldandó más kérdés is. Szükséges-e fentartani a két kamarás rendszert, nem lehetne-e a kép- vlselőbáz összeállításánál tekintettel lenni oly szempon­tokra, amelyek sokban feleslegessé tennék a főrendiházat, de ez mind részletkérdés, amelyről egy interjú keretében bővebben nyilatkozni nem lehet. — A tervezett városi párt a felvetett kérdésekben igen hálás és szép sserepkörhöz fog jutni. Kívánatos, hogy érvényesüljön minden erő a köz és fővárosunk javára. * Rákosi Jenő, főrendiházi tag : — Esztendők óta nem veszek részt a kom­munális életben, mert, bár igaz, hogy egyszer voltam fővárosi bizottsági tag is, meguntam azt, hogy egyszerű szavazógép legyek, akinek kezébe nyomnak egy cé­dulát s ahhoz, kell alkalmaznia a maga egész kommunális hitvallását. Emiatt hosszú időn át nem is vettem ki a sza­vazólapomat. — Természetesen minden olyan alaku­lást, amely az országos politikától teljesen függetlenül csak arra törekszik, hogy a városi polgárság érdekeit a leghathatósab- ban érvényesíthesse, én is szükségesnek tartok s teljes rokonszenvvel üdvözölnék. Soltész Adolf dr., az Országos Iparegyesület igazgatója: — Az ipari köröknek régi kíván-'ága, hogy a törvény- hozásban az iparoselem erősebben legyen képviselve. Ez a kívánság a mai választási rend mellett utópiának bizonyult és a Tisza-féle választási törvény kevéssé alkalmas az eddigi állapotok lényeges javítására. Ezt én csak az általános, titkos választójogon fölépülő gyökeres parlamenti reformtól várom. Mindenesetre szimpatikus az a kezdeményezés, amely a városi pol­gárságot tömörülésre igyekszik bírni és ha ez a tö­rekvés sikerül, az az iparosérdekeknek is csak javára válhat. A városi érdekek érvényesülésd egyet jelent az ipari érdekek intenzív felkarolásával. Égy ilyen irányú kezdeményezésre mindenesetre az elsősorban illetékesek közé kell számitanunk az ország első tör­vényhatóságának fejét, Budapest polgármesterét. Bárczy István polgármester kezdeményezésének sikere annál kívánatosabb az ipar szempontjából, mert a háború után lokozottabb teendők várnak az ipar érdekében a varosokra is, a törvényhozásra is. Szükségesebb tehát, mint valaha, hogy ezek az érdekek a parlamentben az eddiginél jelentékenyen nagyobb nyomatékkai legyenek képviselve. * Szende Pál, az 0. M. K. E. főtitkára, a radikális polgári frakció egyik vezetője : ■— A városi pártnak megalakulását a leg­nagyobb örömmel üdvözlöm és ettől a jövő politikai élet szempontjából igen sok üdvös dolgot várok. Elengedhetetlen feltétel azonban, hogy az uj alakulásban csak a városi polgár­ságnak igazán demokratikus elemei vegyenek részt. Vigyázni kell különösen arra, hogy az uj pártból teljesen kimaradjanak mindazok a vá­rosi érdekkörök, melyek soha nem ismertek más szempontot, mint a mindenkori kormány kiszolgálását és a saját üzleteik előmozdítását. Ezek részvételükkel az uj pártot már kezdettől fogva prostituáltnak. A főváros közgazdasági és szociális tervei. — Déri Ferenc dr. alpolgármester nyilatkozata. — A főváros nagyfontosságu közgazdasági és szociális alkotó terveiről Déri Ferenc dr. al­polgármester a következőkben volt szives nyilatkozni a »Független Budapest« szá­mára : A kereskedelmi kikötő. — A budapesti kereskedelmi és ipari kikötőnek az ügye, meggyőződésem szerint, egy nagy lépéssel ha­ladt előre azáltal, hogy megalakult a kikötő terveinek és a kikötővel kapcsolatos kérdéseknek a tárgyalására az a bizottság, amelyben a kormánynak és a fővá­rosnak azok a képviselői ülnek együtt, akik ezekkel a kérdésekkel hivataluknál fogva foglalkoznak. Eddig csak iratváltások folytak a kormány és a főváros kö­zött és talán fölösleges bizonyítani, mennyivel alkal­masabb mód a megértésre és a kérdések gyorsabb elintézésére a szóbeli tárgyalás. Különben a bizottság megalakulásának a ténye már magában véve azért .is biztató, mert magát a bizottság kiküldését is tárgya­lások előzték meg s igy az a körülmény, hogy a bi­zottság egyáltalán megalakulhatott, a véleményeknek bizonyos egyöntetűségére enged következtetést. — Az albizottság mindjárt husvét után megkezdi a munkát. Első feladata lesz, hogy javaslatot tegyen arra nézve, hogy a soroksári Duna-ágban tervezett kikötő milyen feltételek mellett tehető alkalmassá és vehető sürgősen használatba. Azért tekintjük ezt legelső fel­adatnak, mert ennek az utján juthatunk leghamarabb kikötőhöz. A soroksári Dun.iágban ugyanis meder­munkálatok (kotrás, zsilip, partbiztositás stb.) már meglehetősen előrehaladott stádiumban vannak és ha a háború közbe nem jön, már bizonyára készen is volnának. így csak azt remélheljük, hogy a háború, megszűnése titán hamarosan be lesznek fejezhetők. Ugyancsak mindjárt a béke bekövetkezésével szeretnők megkezdeni a parti muhi-.álatokat, azokat a berende­zéseket, amelyek a partoknak a kikötők céljaira való forgalom lebonyolításához szükségesek. Azért akarjuk a legközelebbi időt ezeknek a terveknek a letárgya- lására forditani. — Reméljük, hogy ilyen módon, ha nem is az egész kereskedelmi és ipari kikötő, de legalább egy része nem sok idő múlva rendelkezésünkre fog állani. A soroksári Dunaágban tervezett kikötő ugyanis a nagy kikötő első részletéül van szánva, amelybe az­után szorosan fog belekapcsolódni. így tervezte azt a kereskedelmi kormány, amikor a medencének 120 méter fenékszélességgel és 2 5 méter mélységgel való kikotrását és a partterület feltöltését elhatározta. És azt kérte a főváros is, hogy a sor ksári Dunaági ki­kötő a kereskedelmi és ipari kikötő első részlete gya­nánt építtessék ki mindenekelőtt. A Duna-kérdés ? — A kereskedelmi és ipari kikötő azonban csak egy része, mindenesetre egyik legfontosabb része az úgy­nevezett Duna-kérdésnek, amelynek egyik részeiről a Duna-konferencia volt hivatva tárgyalni és megálla­podni. Az egész Düna hajózhatóvá tétele, más nagy folyamokkal való összekötése, a folyamhajózásnak nemzetközi jogi vonatkozásai és a belhajózás szabá­lyozása voltak a konferencia tárgyai; a főváros állan­dóan napirenden akarja tartani ezeket a kérdéseket is. Közmunkák a háború után. — A háború utáni feladatok között első sorban nagy közmunkák végrehajtása vár a fővárosra s kö­zöltük nagy óbb arányú lakásépítés. Több szempontból lesz ez szükséges. Mindenekelőtt a várható lakáshiány enyhítése okából. És ha a főváros az egész lakás szükséget maga nem is fedezheti és nagyon kívána­tos, hogy a magánépitési tevékenység is meginduljon, mégis a főváros a maga építkezéseivel jelentékenyen hozzájárulhat a lakáskérdés megoldásához, annál is inkább, mert tapasztalati tény, hogy a főváros épít­kezése jó hatással van a magánépitkezés fellendíté­sére. Szükséges lesz az építkezések megindulása azért is, mert a harctérről visszatérő munkásoknak és ipa­rosoknak minél előbb munkaalkalmat kell adni, hogy ők is, meg a főváros közgazdasága is minél hama­rabb kiheverhessék a háboru-okozta bajokat és veszte­ségeket. Es szüksége lesz az építkezések megindítására a főváros háztartásának is, meri az építkezéssel fel­lendülő gazdasági viszonyok a tapasztalat szerint egyik legbiztosabb forrása a közbevételeknek. a lakáskérdés. A háború alatt, sajnos, építkezni nem lehet, de a-hátralévő időt a tervek elkészítésére akarja a főváros felhasználni, hogy mihelyt meglesz az építkezés lehető­sége, akkorára már elő legyen készítve minden. Első­sorban természetesen kislakásokat kell majd a főváros­nak építenie. A kereskedők és iparosok segítése. — A hadból visszatérő vagy a háború folytán szen­vedett iparosok és kereskedők segítésére többféle mód is lesz. A főváros közgyűlése legutóbb elhatározta, hogy a Hadihitelintézetnél a főváros garanciája mellett adható kölcsönöket elsősorban a háborúból visszatérő iparosok és kereskedők vagy az elesettek özvegyei vehetik igénybe. Megmaradnak továbbá az Albrecht- Hildegárd-alapból adható kamatmentes kölcsönök. Végül ugyanennek az alapnak a felgyülemlett tartalé­kából kívánja a főváros létesíteni a kisipari hitelszö­vetkezetet, amely iparosok és kereskedők részére olcsó kamat mellett fog kölcsönöket nyújtani. A fővárosnak erre vonatkozó határozata még kormányhatósági jóvá­hagyás alatt áll Mielőbbi és mindenesetre még a béke bekövetkezése előtt való jóváhagyását reméli és óhajíja a főváros annál is inkább, mert ettől az intézménytől várja a jelzettek között a leghatásosabb segítséget azon kisiparosok és kereskedők részére, akik a háború után újra be akarják rendezni megszűnt műhelyeiket és üzleteiket. A rokkantkérdés. — A rokkantak dolgáról szóló ügyosztályi előter­jesztés már elkészült és azt hiszem, legközelebbi tárgya­lás alá kerül. Javaslatot fog tenni a főváros a rokkantak ellátásának a rendezésére és a gazdasági munkába való visszavezetésére nézve. A rokkantak ügyeinek a gon­dozását a főváros bele kívánja kapcsolni a legutóbb létesített Népjóléti Központ működésébe, amelynek külön rokkantügyi szakosztálya is lesz és remélhetőleg nemsokára megkezdi a munkáját. Egyéb szociális tervek. —- A többi szociális célzatú szociális tervek között megemlitendőnek tartom a fővárosnak a munkásvéde­lem fokozatos kiépítésére, a munkanélküliség ellen való védekezésre, a magán alkalmazottak jogviszonyai­nak rendezésére, az otthonmunka szabályozására és az ipartörvénynek szociális szempontból való reiviziójára vonatkozólag tervezett akcióit. Gyermekhalandóság és szociális és egészségügy. — A gyermekhalandóság ellen való küzdelemre máris több intézménye van a fővárosnak. Vannak bölcsődéi, amelyeknek számát mindenesetre még sza­porítani kell. Tervbe vette a kórház több esecsemő- kórház létesítését s az erre vonalkozó előterjesztést már el is fogadta a főváros közgyűlése. Szülőotthonok berendezése, a szoptatóanyák segítése, amire a Népjóléti Központ működése már ki is terjed s a gyermek- védelemnek egyéb ágai: a napközi otthonok, szünidei üdülőtelepek, erdei iskolák, a gyermekek étkeztetése és felruházása mind részei a gyermekhalandóság ellen való munkának. — A szociális egészségügy javítására a lakásépítési akció és a lakásfelügyelet, továbbá a tüdőbeleg-dispen- sairek fognak szolgálni, amire nézve már szintén van határozata a főváros közgyűlésének. tfünc Ш ПГЯ D m kötvénvek 3 legelönyö- sebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betöréses - lopás elleni, üveg-, jég- és állat biztosításoknál­Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11,2—12. ffűncieia FEST, TISZTIT! Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Gyiijtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.

Next

/
Thumbnails
Contents