Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-11 / 2. szám
о független Budapest — Átalakulásra feltétlen szükség van. A probléma megoldását abban látom, hogy a városi lakosság nem mint városi párt, hanem mint erős liberális és polgári párt tömörül a maga érdekeinek istáp olás ára itt és az égés;: országban mindazok ellen, akik e haladó irányzatnak természetes ellenségei. Vázsonyi Vilmos dr.-nak ez az álláspontja teljesen fedi Bárczy István dr.-nak ugyancsak e lap hasábján hangoztatott álláspontján Mindketten megegyeznek abban, hogy a jövő város- igazgatása az erők egyesítése nélkül elképzelhetett en. A demokrata-párt kitűnő vezére szerint »átalakulásra feltétlen szükség van«. A polgár- mester is ezt hirdeti. Vázsonyi is ugyanabban a tömörülésben látja a probléma megoldását, mint mi. Az a körülmény, hogy ő nem városi pártnak, hanem liberális és polgári pártnak nevezi el az uj alakulást, a lényegen semmit sem változtat. A Független Budapest a városi párt megjelöléssel nem akart prejudikálni az uj alakulás elnevezésének, csak szorosan meg akarta jelölni a- szükséges és elkerülhetetlen átalakulás karakteréi. De nevezzék az uj pártot akárminek. a lényeg az, hogy mielőbb megalakuljon és szigorúan megszabott programmal álljon a polgárság elé. A mai klikkrendszer széthúzó törekvéseit és érdekeinek állandó féltékenységi rohamát egyszersmindenkorra ki kell küszöbölni a közgyűlésből. Ám tömörüljenek ugyancsak egy párttá mindazok, akik a mai rendszernek megcsontosodott hívei. Viszont minden olyan közgyűlési elemnek, amely a liberális haladás hive, csatlakozni kell ahhoz a törekvéshez, amely az erők egyesítését tűzte ki céljául. És csatlakozni kell minden fentartás nélkül, mert csak igy lehet az átalakulás hatékony és eredményes. A főváros ellátása. A tél közepén vagyunk s egyelőre nincs kilátásunk arra, hogy béke legyen, számot kell tehát vetnünk azzal: mink van és mire várhatunk ? A helyzet nem a legbiztatóbb, bár semmi különös okunk sincsen arra, hogy sötéten lássuk a viszonyokat. Nem élünk bőségben, a drágaság is nagy, de bizonyos az is, hogy szükséget nem szenvedünk. Van lisztünk, van burgonyánk is, egyelőre a sertéshúsnak és a zsírnak nem vagyunk híjával s kétségtelen, ha igy el tudnánk hűzni az uj termésig, nagyon meg lehetnénk elégedve. A főváros már alig dézsmál az ellátás tekintetében. Az Országos Közélelmezési Hivatal egészen magához ragadta a vezetést s éppen úgy dirigál a fővárosnak, mint az ország többi részének. Az kétségtelen, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal tekintetbe veszi a főváros különleges viszonyait. Mig az ország többi részében elrendelte a lisztadag leszállítását, addig megnyugtató felvilágosítást adott arra nézve, hogy Budapesten nem fog bekövetkezni ez a helyzet. Az első kivételes bánásmód ez, melyet Budapest a háború folyamán érez, de remélhető, hogy nem az utolsó, hiszen Budapestén sok olyan körülményt kell tekintetbe venni, amelyek nem jönnek számba a vidéken. A rekvirálás, melyet az Országos Közélelmezési Hivatal az egész országra kiterjedően elrendelt, Budapestet is érinti. A háztartási készletekre vonatkozóan a Közélelmezési Hivatalnak az a rendelkezése, hogy az egy évet meghaladó szükségletet el kell venni mindenkitől. Egyelőre csak a vidéki városokra nézve rendelte el a Közélelmezési Hivatal a rekvirálásnak ezt a módját, kétségtelen azonban, hogy hasonló rendelet következik Budapestre vonatkozólag is Kürthy báró kijelentette, hogy a fölösleges készletet azok számára kell biztosítani, akiknek egyáltalában nincs készletük, igy tehát a fővárosban sem maradhatnak magántulajdonban a kelleténél nagyobb készletek. A báró már megsürgette a közélelmezési ügyosztálynál a legutóbbi élelmiszerösszeirás eredményének kimutatását, illetve feldolgozását s mihelyt ez a munka készen lesz, meg fog jelenni a budapesti háztartások fölösleges készletének rekvirálásáról szóló rendelet. A Közélelmezési Hivatal minden élelmiszernél a jegyrendszer mellett foglal állást. Ez helyes is. Amióta Budapesten életbelépett a cukorjegy- rendszer, azóta rend van. Megszűntek a csoportosulások, a tolongások az üzletek előtt s mindenki a legnagyobb rendben hozzájut a maga adagjához. Nincs baj a zsírral sem, aminél-: az is a magyarázata, hogy egyelőre elegendő mennyiség kerül forgalomba, ug}g hogy a közönség legnagyobb része nincsen ráutalva arra az adagra, melyet a főváros engedélyezett a saját készleteiből. A száraz főzelékek közül a babot árusítja a főváros. Legközelebb rizsjegyeket is ad ki a közélelmezési ügyosztály, úgy hogy ebben a tekintetben sem lehet panasz. Meg kell még említenünk a lekvárt is, melyet a főváros forgalomba hoz és bízvást konstatálhatjuk, hogy a főváros a maga szűkre szabott hatáskörében sok mindent elkövetett a lakosság helyzetének javítására. A jövőt nem kell sötét színben látnunk, bár a túlságosan nagy reményekre sincs okunk. A drágaság igen nagy, viszont sokkal nagyobb a készletünk, semhogy bármiféle nehézségtől vagy zavartól kellene tartanunk. Egy azonban kétségtelen : tüzelőszerünk alig van s ha nem segítenek rajtunk, Budapest igen sok lakásában hideg kályha mellett fogják eltölteni a telet. Ezen a téren a főváros minden fáradozása kudarcot vall s a legnagyobb eredmény, amit el tudtunk érni, nem több, mint hogy a koronázás idejére bizonyos mennyiséget engedélyeztek nekünk De mi lesz a legközelebbi jövőben ? Még szerencse, hogy eddig elég kedvező volt az időjárás, hiszen különben fagyos lakásokban dideregne Budapest népe. korábbi évfolyamai (1906,1907,1908,1909,1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915) félvászonkötésben kötetenként 20 koronáért kaphatók a kiadóhivatalban: VII., Szövetség-utca 22. szám. Az adó javaslatok sorsa. (Képtelen számok a deficit nagyságáról. -- Mi van a költségvetéssel ? — A pénzügyi ügyosztály munkája.) A legutolsó közgyűlés óta, amikor a demokraták vezére, Vázsonyi Vilmos dr. nyíltan állást foglalt a közlekedési adó ellen, fővárosi körökben sok találgatás folyik, hogy most már miképen kellene a deficit csökkentésére vonatkozólag olyan bázist teremteni, amely egyformán kielégítené' az összes érdekelteket. A kérdés nemcsak rendkívül bonyolult, de emellett folytonos purparlekat igénylő, mert a tanácsnak, mielőtt valamilyen tervét elfogadtatni akarja, természetszerűleg tisztába kell jönnie azzal is, hogy a közgyűlés különböző hatalmi csoportjai mikép bírálják cl erre vonatkozó javaslatait. Miután különböző napilapokban a legkülönfélébb kombinálgálások merülnek fel, szükségesnek tartottuk, hogy illetékes helyen részletes információt szerezzünk egyrészt az adójavaslatok sorsáról, másrészt a deficit nagyságáról. Értesüléseink igy szólnak: — Aki közelebbről figyeli a főváros pénzügyeit, súlyos hibát követ el, ha tárgyilagos alapon a legszélsőbb pesszimizmus alapján bírálja el a mai háborús helyzetet. Arról, hogy a deficit évről-évre nő, legkevésbé a főváros vezetősége tehet, hiszen köztudomású, hogy ez együtt jár a rendkívüli állapottal. De, ami feltűnő, azt senki sem akarja észrevenni, hogy a közigazgatás minden zökkenő nélkül folyik s a főváros háborús feladatainak mindig fokozottabb mértékben felel meg. A dejicit pótlására meglévő pénzügyi forrásaink teljesen elegendők s ha a dolog természete szerint foglalkozunk is egyrészt uj jövedelemforrások megteremtésével, másrészt újabb függő kölgsönnek esetleges felvételével, ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a lehetőségekkel számolván, minden eshetőséggel szemben biztosítva akarjuk érezni magunkat. — A fővárosnak már most számolnia kell azzal, hogy a háború befejezése után nem a főváros adminisztrációjának zavartalan egyensúlya fogja a vezetőséget a legsúlyosabb feladatok elé állítani, hanem a visszaözönlő polgári és munkás elemnek a normális munka gépezetébe való beállítása, egy heroszi feladat, amelynek még csak körvonalai vannak meg, de részletes megalapozásában még rengeteg munkát fog igényelni. De ha igaznak bizonyult az, hogy a háborúhoz mindenképen csak pénz kell, a főváros ugyanígy eh'ül állította fel azt a tételt, hogy a háború után normális állapotoknak zökkenő nélkül való • helyreállitásához talán még több pénz fog kelleni, mint a háborúhoz. Ezért igyekszik a pénzügyi ügyosztály minden rendelkezésere álló eszközzel biztosítani a főváros jövedelmeinek szaporodását, hogy azok a. pénzügyi források, amelyekből most átmenetileg a deficitet fedezi, minél teljesebben állhassanak rendelkezésére azoknak a beruházásoknak, amelyekkel egyrészt munkaalkalmakat kell adni a hazaözönlő munkástöm egeknek, másrészt biztosítani kell a. pénzügyi egyensúlyt addig is, mig az állammal folytatandó tárgyalások során tisztázódik azoknak a millióknak fedezisi módja, amelyeket a hadi állapot rótt a fővárosra. Salgótarjáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagymányoki-, karwini-, ostraui- és porosz <?\ szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyáripirszenet ipari, gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és zsákokban is szállít SALAMAN IÁI# AR CC TÓI szénnagykereskedés Budapest, V., Erzsébet-tér 19. Шт 1^1 \Jr 14 JfMilMO Cd I dMa TELEFONSZÁMOK : 73-96, 73-97, 73-98, 73-99, 156-56, 172-26.
