Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-07 / 6. szám
1 f üggetlen Budapest Városi iskolakönyvek. — A főváros, mint könyvkiadó. — A huszas adókigondoló bizottság munkája nem valami eredményes. Semmi olyan javaslatot nem tud; tak meg kigondolni, amely nem a lakosság legszélesebb rétegeit érintette volna . és pedig hátrányosan, mert a terhekkel szemben semmiféle jó reformot sem tudnak fölmutatni. A bizottság egyik legutóbbi ülésén mégis elhangzott egy jó gondolat, a Hajós Zsig- mondé : az iskolai tankönyvek várositása. Végre egy várositás, amelyet osztatlan örömmel fogadta a város minden polgára. Igaz, hogy a bizottság efölött az indítvány fölött nem vitázott, tehát sem mellette, sem ellene nem foglalt állást, mégis megpróbáljuk ezt a fölvetett gondolatot folytatni.' Micsoda ma a helyzet ? Az, hogy a város különböző iskoláiban különböző tankönyveket használnak, még pedig lehetőleg sok uj kiadást rendezve. A szülők nagy terhet viselnek, amikor esztendőről-esztendőre kénytelenek megvásárolni ezeket a tankönyveket, a városnak pedig semmi haszna sincs e könyvekből. Már most, ha a főváros egyszerűen várositaná a tankönyveket, tehát a saját nyomdájában állítaná elő azokat és ő maga íratná: igen nagy jövedelmet tudna magának szerezni. E nagy jövedelemmel szemben jótékonyságot gyakorolna a lakossággal, mert ha nem is adná a tankönyveket a mai árnál olcsóbban, az uj kiadások rendezésében valószínűleg nem járna el úgy, mint a magánosok. Az elemi iskolai tankönyv egységes, a költség tehát minimális. Úgyszólván annyiba kerül a könyv, amennyibe a papir. Ha a főváros csak ötven százalékot akar keresni, még mindig jól jár a közönség, mert olcsóbb tankönyvet fog kapni. A főváros középiskoláiban más a helyzet. Ahány iskola, annyiféle tankönyv. Ez az állapot fonák, hisszen amelyik könyv jó az egyik iskolában, mért ne lehetne jó a másikban? Semmi értelme sincsen annak, hogy a sok polgári és kereskedelmi iskolában különböző tankönyvekből tanítsanak ; ha a tanterv egységes, mért ne legyen a tankönyv is az ? A tanterv végre is fontosabb, mint a könyv, de azt hisszük, hogy az egységes tantervet sokkal jobban meglehet valósítani az egységes tankönyvekből. Kétségtelen, hogy a közönségnek előnyére válnék a tankönyvek várositása, de — ami most fontos — nagy haszna volna belőle a fővárosnak is. Ma. amikor minden fillér uj jövedelemmel számot kell vetni, amikor rengeteg fáradságba kerül csak megjelölni az uj jövedelmi forrásokat, nem szabad figyelmen kivül hagyni az ilyen ötletet. Meg kell vizsgálni, pontos számítást kell tenni és konkrét előterjesztésbe foglalni Hajós Zsigmond kitűnő indítványát. A tiszti főügyész és a lakáskérdés. — Levél a szerkesztőhöz. A Független Budapest a lakáskérdésről tartott igazságügyminisztériumi ankét kapcsán kritika tárgyává tette azt az álláspontot, amelyet értesülése szerint ezen a tanácskozáson a székesfőváros tiszti főügyésze és a közgazdasági ügyosztály tanácsnoka foglaltak el. Miután közvetett értesülésünk úgy szólt, hogy a főváros képviselői a háziurak érdekei mellett szállottak síkra, álláspontunk alapján, amely ebben a kérdésben is a radikális felfogást képviseli és hirdeti, jogos bírálattal róttuk meg ezeket a szerepléseket. Azóta meggyőződtünk arról, hogy dr. Szabó Imre tiszti főügyész, amint azt alábbi levele is igazolja, köztisztviselői állásához mért objektivitással járt el ezerraz ankéton is s híven ahhoz az iniciativ álláspontjához, amellyel egy régebbi közgyűlésen a lakók mellé szegezte le a városatyák többségének rokonszenvét és támogatáséit, az ankéton is a lakbéremelés ellen foglalt állást. Ezt annyival szívesebben szögezzük le ágy, mert meggyőződésünk tiltaná, hogy egy téves információból eredő kritikát akkor is fenntartsunk, amikor épp az ellenkezőjéről győződtünk meg. A tiszti főügyész magyarázó sőrai a következők: Tekintetes Szerkesztőség! A Független Budapest 1017. év január hó 24-én megjelent szamának első oldalán a »Mérlegen« rovatban »A háziurak« cím alatt megjelent közlemény engem rászánt nyíltan, részint burkoltan azzal vádol, hogy az'" gazságyi minisztériumban megtartott értekezleten s ílgánérdekből a háziurak pártjára álltam és ezzel kicgf" yes és önző szempontból megsértettem közhivatali állásom kötelmeit, a polgári érdekek köteles védelmét s nyíltan megszegtem a polgári bizalom tízparancsolatát. Kijelentem, hogy a közleménynek reám vonatkozó minden állítása valótlan ; valótlan az is, bogyóén magam is háziúr volnék. Fcleségcnl ugyan yi-ed vészben háztulajdonos, de ezen minőségében sem bevétele, sem kiad isa nincs, mert tulajdonrészét másnak javára holtig tartó haszonélvezet terheli, s igy a kérdéses rendeletekből sem kára nem volt, sem pedig azok megváltoztatásából haszna nem lehetett. A közleményben foglalt gyanúsítás kényszerit reá, hogy hivatkozzam arra, hogy úgy a moratórium- rendeleteknek a bérletre vonatkozó intézkedései, mint a lakbéremelések korlátozására vonatkozó rendelkezés a legnagyobbrészt az én javaslataimból keletkeztek s minden javaslatot, amelynek célja az volt, hogy a bérlők helyzetét közérdekből megvédelmezze, mindig a legerélyesebben támogattam. Ha a közleményben említett egyéni érdekem tényleg lett volna, úgy megállapítom, hogy habozás nélkül és mindig ez ellen foglaltam állást, de sohasem abból a tényleg »kicsinyes és önző« szempontból, hogy magam is bérlő vagyok. A kérdéses értekezleten is a lakbéremelési tilalom fenntartása mellett foglaltam állást s javaslatom az volt, hogy lakbéremelést a felállítandó döntő bizottság csakis a házfenntartás igazolt megnagyobbodott költségeinek s a házra fordított szükséges kiadási több lelnek, legfeljebb azonban a házbér a bérlők érdekét megvédő bizonyos százalékának erejéig állapíthasson meg. Bár úgy nekem, mint az alapjavaslatot előterjesztő albizottságnak az volt a meggyőződése, hogy a felmondási tilalom felesleges és helytelen, mert a bérbeadó az uj bérlővel szemben sem szabhatja meg nagyobb összegben a bért, mint amennyit a régi bérlő fizetett s a rendelet kijátszása a magánjogi következményeken kivül súlyosan büntetendő kihágás s ezért a felmondási tilalom megállapítását a főváros nem is kérte, — mégis tekintettel arra, hogy a rendelet a felmondási tilalmat életbe léptette s ennek utólagos megváltoztatása esetleg zavarokat és nehézségeket idézett volna elő, ennek elkerülése érdekében úgy én, mint a főváros részéről megjelent többi meghívott a felmondási tilalom fenntartása mellett foglaltunk állást, csak az abból előállható kirívó igazság'alanságok és helytelenségek orvoslására tettünk javaslatot. Budapest, 1917. január 25. Dr. Szabó Imre, t. főügyész. Hírek a városházáról. A költségvetés. Amikor e sorokat írjuk, a főváros házinyomdája már elkészült a költségvetés vaskos köteteinek munkájával, úgy hogy egy-két napon belül minden bizottsági tag kézhez fogja kapni a budgetet Érdekes újítása az idei költségvetésnek, hogy Csupor József h. tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője kisérő jelentésében ismerteti az európai nagyvárosok idei költségvetését s az ismertetésből az derül ki, hogy valamennyi nagyváros deficittel dolgozott. Ankét a villamos-közlekedés ügyében. Az anyagtakaritás céljából szükséges intézkedések tárgyában, a közlekedésügyi fórumok és a társaságok képviselőinek részvételével február 3-án ült össze a miniszteri ankét. Az első napon — beavatott helyről nyert információnk szerint — kizárólag a feltételes megállóhelyek megszüntetésének, illetve a megállóhelyek számbeli redukálásának ügyét tárgyalták. Az ankét második napján, hétfőn is ez az ügy volt napirenden. A megállóhelyek redukálását vonalanként tárgyalják. Eddig csak a városi villamos vasút vonalain jelölték ki a megszüntetendő állomásokat. A közúti vonalairól a következő napokon tárgyalnak. A villamosok korábbi zárórájáról és későbbi kezdőórájáról eddig nem volt szó. Az ankét c hét végéig fog eltartani. A huszas bizottság tárgyalásai. A huszas adókigondoló bizottság, amely legutóbb az Általános Villamossági részvénytársaság telepének megváltásira vonatkozó előterjesztést tárgyalta, ezen a héten is ösz- szeül és a költségvetéssel fog foglalkozni. A bizottság hatáskörét általában ki akarják terjeszteni olyan ügyekre is, amelyek semmiféle vonatkozásban sincsenek az uj jövedelmi forrásokkal. Az elöljárók értekezletének uj elnöke. Hanvai Sándor nyugdíjazásával Rózsavölgyi Antal Vili. kerületi elöljáró lett az elöljárók értekezletének elnöke. A főváros kukoricalisztje. Nagy feltűnést keltett a múlt héten az a hir, hogy az országos köz- élelmezési hivatal nagyobb mennyiségű kukoricalisztet utalt ki a fővárosnak. Bár a közélelmezési ügyosztály nyomban közöltette, hogy a fölhasználás dolgában nem történt elöntés, mindenki sejtette, hogy a Közélelmezési Hivatal nem azért utalta ki a fővárosnak a kukoricalisztet, mintha meg akarta volna ismertetni vele. A tény az, hogy a vidéki városokat Budapest is követni fogja a kukoricaliszttel való keverésben. Hir szerint tizenöt százalékos keverést fognak elrendelni Budapesten és a pékeknek megtiltják, hogy tiszta buza- vagy rozslisztből való kenyeret fogadjanak cl sütésre. Iskolásfiuk mint hólapátoiók. A tanügyi osztály két kereskedelmi iskola növendékeit próbaképen kirendelte a hó eltakarításának munkájához, illetve önkéntes jelentkezésükre bízta, hogy résztvegyenek ebben a munkában. Mint halljuk, az iskola növendékei közül sokan jelentkeztek, ami azt bizonyítja, hogy a tanácsnak folytatnia kell ezt az akciót. Ma, amikor mindenki egy cél érdekében dolgozik, vegyék ki az iskolásfiuk is a részüket a munkából, amelynek azonkívül nevelő hatása is lesz a tanulókra, hiszen tapasztalni fogják a közcélért végzett munka fáradságosságát. A kávéházi cukor. A közélelmezési ügyosztály tervbe vette, hogy a cukorkészlet kímélése céljából meg fogja tiltani a kávéházakban és vendéglőkben a cukor kiszolgálását. Miután a cukorjegygyel mindenkinek a szükséglete biztosítva van s a cukorjegyet nem lehet olyan apró szelvényekre osztani, hogy például egy feketekávénál használni lehessen, ezentúl mindenkinek magánál kell hordania a cukrot. A közélelmezési ügyosztály már a legközelebb publikálni fogja erre vonatkozó rendelkezését. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM-----------BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 31.-----------Ér dekes műsor! NAGY ENDRE állandó felléptével! APOLLO A ROYAL.SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. OLYMPIA. VII. kerület, Erzsébet-körut 20. szám. Telefon ИЗ—71. Elsőrangú mozgófénykép - előadások. ELŐADÁSOK: Hétköznapokon: 7-4, 7-6, 738 és Vs 10 órakor. Vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjfélig. Számozott ülőhelyek. JEGYEKET bármely előadáshoz eló're lehet váltani. NEW-YORK MOZGÓ Dohány-utca 57. A New-York-palota mellett. Február hó 7-én és 8-án (szerdán és csütörtökön): A léha világ. Egy család regénye 5 felvonásban. FŐSZEREPLŐ : MOJLBROOK ВИШ. Grünfeld Miksa L1KÖRGYÁRA: Budapest, VII., Szövetség-u. 9. Telefon: József 15—46. SÖRRAKTÁRA: Budapest, VII., Munkás-u. 3. Telefon: József 24—89. Az Első Magyar Részvény-Serfőzde főraktára, a müncheni »Kindlbräu« magyarországi vezérképviselete.
