Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-04 / 1. szám
4 Független Budapest KOMMUNÁLIS SZEMLE. Korlátozzák a j?áz- és villanyfogyasztást Pozsonyban is. A pozsonyi polgármester a következő hirdetést tette közzé : Városunk szén- és hajtóolaj-készlete részint a vasúti szállítás, részint pedig a nyersolajtermelés körül mutatkozó nehézségek okából annyira leapadt, hogy úgy a légszesz, mint a villamos árammal a lehető legnagyobb mérvben takarékoskodni kell. Evégből a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara elnöksége véleményének figyelembevétele mellett elrendeljük, hogy az összes üzletekben, a kávéházakban, szállókban, kocsmákban és mozgófénykép- szinházakban f. évi december hó 3-ával kezdődőleg, további intézkedésig a múlt téli évad december- március hónapjai mindegyikében elhasznált szén- és árammennviségnek legfeljebb felél szabad fogyasz tani; a jelen rendelkezés ellenére, a szabott mennyiségen túl netalán mégis fogyasztott áram, illetőleg légszeszért a rendes fogyasztási bérek ötszöiöse lesz kiszabva és beszedve! Az ekként rendelkezésre bocsátott 50°/„-os áram, illetőleg légszeszmennyiség mikénti felhasználását az említett üzletek tulajdonosai, illetve vezetőire bízzuk. Temesvár uj községi adói. Temesvár városa költségvetésébe körülbelül 5—600.000 koronára tehető deficit mutatkozik, amelynek fedezésére a város vezetősége uj községi adókat szándékozik behozni. Természetes n elsősorban a községi pótadó fölemelését tervezték, ezt azonban két szempontból mellőzték. Az elsó szempont az volt, hogy azok az elemek, akik az állami q.dózásból és igy a községi pótadó fizetéséből is kivonták eddig magukat, ezután sem járulnának hozzá a város folyton emelkedő közterheihez, a második szempont pedig az, hogy maradjon meg a községi pótadó alacsony százaléka, mert ez a letelepedésre vonzó erővel bir. A tanács három adójavaslatot terjeszt elő : A házbérfillérek behozataláról, a villa- mosárom megadóztatásáról és a villamos vasúti menetjegyek árának fölemeléséről. Ami a házbérfillért illeti, a legtöbb magyar város már régen behozta ezt es pedig úgy, hogy a nyers házbérjövedelmet 3—10 százalékkal terhelte meg. A temesvári tervezet abban tér el a többi városok rendszerétől hogy nem a ház- tulajdonost, hanem a lakói terheli meg és a beszedéssel a háztulajdonost bízza meg. A további eltérés az, hogy nun egységes százalékban állapítja meg a házbérfilléreket, hanem 400 koronáig mentesiti a lakásbért, 4< 0—600 koronáig 2°/o-ot, 600—-1000 koronáig 3°/o ot, 1000—1400 koronáig 4°,o-ot, 1400—2000 koronáig 5°/o-ot és 2 00 koronán felül 6°/u-ot szed házbérfillér címén. Állagban ez 3u/o-nak felel meg. Ebből az adónemből 200 000 korona évi jövedelmet vár a város. A villamos áram megadóztatását úgy tervezik, hogy a világításra szolgáló áramol 1 és lji fillérrel, a motoiikus áramot pedig xji fillérrel terhelik meg. Ebből az adóból 150 160.000 korona uj jövedelmet vár a város. A villamos vasúti jegyek árának felemelésével a város eleinte közlekedési adó behozatalát tervezte, majdarre a megállapodásra jutott, hogy az egyes jegyek árát az egész vonalon két fillérrel felemeli, a hónapi bérletjegyeket pedig, a munkásjegyeket kivéve 1 koronával megdrágítja. Ebből évi 110.000 korona jövedelmet vár a város. Ezt az ösz- szeget a villamosvasutnak azon a címen kellene befizetni, hogy vágányaival és vezetékeivel a város közterületeit használja, ami után eddig nem fizetett dijat. A három uj adónem 450—460.000 korona uj jövedelmet jelentene a városnak. A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelye: 1ШГ Vigyázat Tje Védjegy. Utánzatok vannak forgalomban ! • korábbi évfolyamai (1906,1907,1908,1909,1910, 1911,1912, 1913,1914,1915) félvászonkötésben kötetenként 20 koronáért kaphatók a kiadóhivatalban: VII., Szövetség-utca 22. szám. Emelik a gáz árát Szegeden. A Központi Lég- szeszvilágitási Részvénytársaság arról értesítette a város tanácsát, hogy a gáz árát föl fogja emelni. A részvénytársaság levelében hivatkozik arra, hogy a közvilágítás korlátozása folytán az évi gázfogyasztás alul marad a másfél millió köbméteren. A szerződésnek erre vonatkozó része igy hangzik : »A fönt meghatározott árak 3 százalékkal leszállnak, mihelyt a fölhasznált légszesz évi mennyisége a másfél millió köbmétert eléri». Ez egyúttal azt is jelenti, hogy másfél millió köbméteren alul 'ölemelkednek a gáz egységárai. A mágánfogyasztók egységárai eddig 19 4 százalék volt, amelyet a gázgyár három százalékkal húsz percentre akar emelni. A tanács utasítására a városi gépészmérnök és a számvevő megvizsgálták a gázgyár számadásait s úgy találták, hogy az évi lég- szeszfogyasztás csakugyan kevesebb másfél millió köbméternél. Komáromban olcsóbb lett a marhahús. Komárom város közélelmezési bizottsága ülést tartott F. Szabó Géza polgármester elnöklésével, aki bejelentette a bizottság tagjainak, hogy a marhahús-árakat legutóbb olcsóbban maximálta a hatóság. Egyben a hatósági sertéshús-üzletre vonatkozóan jelentést tett a bizottságnak és határozatot kért arra nézve, hogy a hatósági üzemet továbbra is fenntartsák-e, vagy pedig a hentesekre bízzák a város köz nségének hússal és zsírral való ellátását. Többek felszólalása után a bizottság a hatósági husszék változatlan fenntartása mellett döntött és elhatározták zsirjegyek kiadását, továbbá, hogy a város területén három helyen fogják árusítani a sertéshúst. Kassa város pőre a gázgyárral. Kassán a legutóbbi napokban folyt le a gázgyár megváltása érdekében folyamatba tett per. Az ítélet megállapítja, hogy Kassa város közönségének a gáz- és villanyteleppel 1895. augusztus 31-én létesített szerződésben biztosított és az 1913. augusztus 31-én Írásbeli fölmondással érvényesített joga, mely szerint a gázgyárat és a villanytelepet 1915. augusztus 31.-e után is megválthatja, fönnáll és e jogot nem szüntette meg az a tény, hogy a város a megváltást 1915. augusztus 31,-étől számított két éven belül nem foganatosította és annak foganatosítását el sem határozta. A biróság kimondotta, hogy a város megváltási jogát 1915. augusztus 31-e után is jogszerűen gyakorolhatja. Fiume gyógyszertárt vásárol ? A város vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy gyógyszertárt vásároljon és ezáltal megvalósítsa azt a gyakran felmerülő eszmét, hogy legyen városi gyógyszertár is. Minthogy a szóbanforgó gyógyszertár reáljogu, a város birtokában is folytathatná az eddigi nyilvános működést, mig kúlömben a hatósági gyógytárak csakis a kórházak szükségletéről gondoskodhatnak és a közönség számára semmitsem szolgáltatnak ki. A termelők összeköttetése a fogyasztókkal. Szeged városa két teherautót szerzett be, hogy a tanyával való összeköttetését a városnak szorosabbá, élénkebbé tegye. Pénzügy Kereskedelem Pénz és hitel Ipar és Tllezögazdaság Az államhitel problémája. Harmadik háborús karácsonyra tekint vissza a gazdasági élet. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a nemzetek elszegényedése, amely a javak pusztulásában, az államadósságok halmozásában és a pénzforgalom szaporodásában jut kifejezésre. Az állammal szemben az egyéni háztartás nem mutat romlást, mert a háború alatt sok oly existencia óriási vagyonra tett szert, amely még a háború előtt nap- ról-napra a legszerényebb viszonyok között tengette életét. Ez a gazdagodás is azonban túlságosan relativ, mert a pénz szaporodása nem jelenti egyúttal vagyonok arányos növekedését. A háború ugyanis óriási árdrágulást idézett elő s ugyanannak az árucikknek ugyanannak ä jószágnak a megszerzéséhez aránytalanul több pénz, nagyobb mennyiségű bankjegy szükséges, mint normális viszonyok idején, igy tehát az értékét vesztett pénz korántsem képvisel akkora vagyont, mint amikor a svájci franknak a magyar koronával szemben nem volt 80 százalékos ázsiója. Az állam még szomorúbb helyzetbe jutott a háború alatt, mint a magánháztartás. О még azzal sem vigasztalhatja magát, hogy több a pénze, mint a háború előtt, mert neki nem a vagyona, hanem az adóssága szaporodott. Akármelyik háborús országot vesz- szük alapul, a háború alatt felvett államadósságok összege jóval hatalmasabb összeget képvisel, mint a háború előtti összes államadósságuk együttvéve. Elegendő a magyar államadósságok álladékára utalnunk, s vilsgos lesz előttünk, hogy ennek a háborúnak az arányai olyan óriási méretűek, amilyen háborúval eddig mág szemben nem állottunk. Az összes magyar államadósságok 1913. december 31-én. 6]/2 milliárd koronát tettek ki, mig az eddig lebonyolított négy hadikölcsön, hozzávéve a jelenleg aláírás aiatt levő ötödik hadikölcsönt, 10 mitliárd koronára tehető a lebonyolított hadi hitelműveletek összege. A 10 milliárdon felül a függő adósságok is jelentős. összeget képviselnek, úgy hogy az állam 28 . hónap alatt nálunk kétszer akkora adósságot csinált, mint amennyit elköltött évtizedek hosszú során át kulturális és gazdasági célokra. Ez az államadóssági összeg óriási feladatot ró az államra a kamatszolgáltatások miatt. 10 milliárd korona évi kamata 6 százalékos alapou 600 millió korona, jóval nagyobb ösz- szeg, mint amennyit az állam máskor 1 — 1 államkölcsönével felvett. A legnagyobb gondot tehát az államnak a kamatfizetés fogja okozni. Sokféle elmélkedés hangzott el már eddig afelől, hogyan fogja tudni az állam az óriási kamatterheket fedezni. Legegyszerűbb felelet arra, hogy uj adóalapokat fog statuálni. Elméletben gyönyörű a helyzet, mert a legegyszerűbb a terhek fedezésére az uj adósság behozatala. Ez az ideális állapot azonban megszűnik abban a pillanatban, ha országunk gazdasági állapotát, továbbá eddigi adórendszerünket vesszük figyelembe. 600 millió koronát uj adóból előteremteni lehetetlenség, különösen ha figyelembe vesszük, hogy nálunk az adómorál eddig sem állott olimpusi magaslaton. Mindenki igyekezett az állam elől vagyonát elrejteni. minél isebb adólapoj kimutatni és ahol csak lehetett, áz államot megkárosítani. Kérdés, hogy ezek az elvek háború után megváltoznak-e. mert különben igen nehéz problémává válna az állam eladósodásának, az eladósodásból- származó tartozások terheinek rendezése. Minden attól függ,'hogyan fejezzük be a háborút. Az előjelek jelenleg arra mutatnak, hogy a háborút dicsőségesen fejezik be fegyvereink s igy egy győztes állam sokkal könnyebben tudja állami pénzügyeit és egész gazdasági életét rendezni, mint egy a harc mezején elbukott ország. Ebben bizakodhatunk, amikor szomorú áliamgazdaságunkat tesszük tanulmányunk tárgyává, mert soha egy állam pénzügyf helyzete nagyobb fejtörésre okot nem adott, mint a háborús államok állampénzügyeinek alakulása. A harmadik háborús karácsony már közelebb hoz bennünket a békéhez, mert most terjedtek el először békehírek pozitív formában s reméljük, hogy többé nem lesz szükség hadikölcsön emisszióra és az ötödik hadikölcsön volt az utolsó hadihitel művelet. Békehírek és hanyatló árfolyamok. Amint az első békehírek elterjedtek, minden európai tőzsdén árhanyatlás következett be. Nem volt tehát speciális jelenség a mi tőzsdénkén beállott depresszió, mert a bécsi tőzsde épugy megérezte a békehíreket és azokra ugyanúgy reagált, mint a berlini és budapesti értékpiac. Bizonyos, hogy a békehírektől mindenki árfolyamjavulást remélt, s ha ennek dacára áresés következett be, az nem kizárólag a túlságosan felhajtott árfolyamok, mint inkább az általános háborús gazdasági helyzet következménye. Háború alatt ugyanis a pénz értéke fokozatosan alább szállott, ami elsősorban az ár drágulásában jutott kifejezésre. Minden egyes árucikknek megszerzéséhez nagyobb tömegű pénz volt szükséges, ami az áru fokozatos áremelkedésében mutatkozott. Amint a háború befejezéséről kezdtek a hirek elterjedni, a pénz értéke rögtön javult, ami az
