Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-19 / 51. szám

Független Budapest szén bajt fog okozni és inkább 1—2 napig szünetelt volna a gázvilágitás — ez hatalmas demonstráció lett volna a szénhiánynyal szem­ben — semmint rossz szénnel befütsenek. Pető Sándor dr. felszólalása közben egy kis vihar is támadt akörül, hogy a gáz nélkül maradt lakásokat nem látták el petróleummal és gyer­tyával, nagyobb baj azonban ebből sem támadt es Becsey Antal szakszerű felszólalása után napirendre tértek a gázgyári »műhiba« ügye fölött, — abban a reményben, hogy a jövőben bőségesen kap jó minőségű szenet a gázgyár. Nyolc óra körül áttértek a napirendre, amelyen a kisipari hitelszövetkezet ügyén kívül neveze­tesebb tárgy nem szerepelt s Így gyorsan le­tárgyalták. A teremben ekkor már nem nagyon sokan voltak, de ennek a közgyűlésnek ese­ménye nem is a napirend, hanem az az meg­előző indítványok, Pető Sándor, Nigrinyi György és Vaigand József felszólalásai voltak, amelyek a polgárság napi gondjait és eleven érzéseit hozták be a közgyűlés termébe. Sütnek-e a pékek? — A Független Budapest tudósilójától. -— Az a válság, amely a pékiparban tört ki, még min­dig nem ért véget. A sütők ipartársulata tudvalevőleg megfenyegette a fővárost, hogy az összes pékek be­szüntetik az üzemüket, ha nem teljesitik azt a köve­telésüket. hogy a kemencék fűtéséhez szükséges fa­mennyiséget idejében kaphassák meg. A zavar ugyanis akkor tört ki, amikor a nagy hó­fúvás' következtében semmiféle fuvart sem lehetett kapni s a pékmesterek hiába szaladtak fühöz-fához, hogy a fővárostól kiutalt fát házhoz szállíthassák. Ilyen körülmények között — ezt az illetékes ügyosz­tályban is belátták — a pékek kénytelek voltak azzal fenyegetőzni, hogy beszüntetik üzemüket. A közlekedési zavar elmúltával, mint értesülünk, a pékipari válság is engedett valamelyest a feszültségé­ből. A főváros katonai fuvarokért tett lépéseket, ame­lyek kellő sikerrel biztatnak s igy minden valószínű­ség szerint még e hét folyamán sikerülni fog a sütés Htjából minden akadályt elhárítani. A pékek, akik teljes joggal követelhették meg a fővárostól a közbelépést, mindössze csak abban kö­vettek el hibát, hogy telelármázták az egész varost azzal, hogy nem lesz pékkenyér és sütésre sem fo­gadnak el megbízást. Ugyan természetes, hogy a könnyen hevülő közönség ebből már a legfurcsább rémeket látta és kétségbeeséssel gondolt arra, hogy mi lesz, ha a pék nem süt kenyeret?! Miután szerencsés mederbe terelődött az elintézés, a pékek is levonhatják belőle azt a tanulságot, hogy kár időelőtt félreverni a harangokat. A főváros ügy­osztályai minden pillanatban résen állanak, hogy a háború okozta bajokat megszüntessék. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT. 31. Telefon 110-22. Minden este pontosan fél 8 órakor : Az utolsó Dankó-nóta. Nagy Endre és Zerkovitz Béla énekes-játéka és a fényes decemberi műsor. QnRIÍARARP ■ Szenes Béla művészi vezetése alatt uUnGKUHliL . i/ 8—11-ig az uj novemberi műsor. Csütörtök délután olcsó helyárakkal a teljes esti műsor, az összes attrakciók fellépte. Megindul a szervezkedés a kerületekben. (A Független Budapest tudósítójától.J A Füg­getlen Budapest vetette fel azt az eszmét, hogy kerületenként uj szervezkedések induljanak meg azzal a feladattal, hogy előkészüljenek a fő­városi törvény reformja által megteremtendő uj helyzetre. Az eszme biztos talajra talált mind­azokban a kerületekben, ahol a klikkuralom alól szabadulni szeretnének. Egyik független bizottsági tag, aki semmiféle kerületi alakulás­nak" nem tagja, a következőképen nyilatkozott előttünk arról, hogy miképen kellene megkez­deni a szervezkedést: — Az idea ugyan nem uj, mert hiszen minden bizottsági tag, aki megcsömörjött a mai állapotoktól, régóta lelke mélyén hordja a vágyat, hogy átalakuljon a közgyűlés, de a felvetése mindenesetre sokkal Időszerűbb volt, mint első pillanatra látszik". Tagadha­tatlan, hogy a polgárszövetség, mint hasonló alakulás, megbukott. Megbukott pedig amiatt, mert az országos politika kikapcsolását éppen olyankor hirdette főprogrammpontjának, ami­kor az embereket semmi egyéb sem érdekelte, csak épp az országos politika. De feltétlenül megbuktatta volna előbb-utóbb az a körül­mény is, hogy a polgárszövetségbe legelébb azok az elemek igyekeztek betódulni, amelyek ma a klikkeknek legerősebb támasztékai. S bár helyesnek kellett elfogadni Bárczy mesternek azt az álláspontját, hogy ezek az elemek nem hathatnak zavarólag a polgár- szövetség működésére, mégis joggal tartani lehetett attól, hogy idők során, ha az uj szervezetben megmelegednek, ott is ugyanazt Enyedi Simon szerepe. A múlt héten nyilatkozatok és kommünikék egész özöne támadt Enyedi Simon személye körül. Nem lehet azonban még ma sem meg­állapítani, vájjon közélelmezési diktátornak vagy csak ellenőrnek küldték-е Enyedit a városházára. Ő maga egy ujságiró előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy Hadik János gróf közélelme­zési miniszternek van alárendelve. • Viszont egy utóbb megjelent félhivatalos kommüniké szerint Enyedi a polgármester utasításait tartozik be­tartani. Nézetünk szerint a kérdés nem ezen a hatás­köri szemponton dől el. Bárczy polgármester egyik kommüniké szerint maga is új alapokra kívánja helyezni a főváros közélelmezési ügyei­nek intézését. Kétségtelen, hogy ennek a szán­dékának keresztülvitelében nagy segítségére lehet Enyedi Simon, akinek stílusra és egyéni kon­cepcióra valló tehetségét és szakértelmét nem lehet eltagadni. Ha bárkit azzal a céllal külde­nek a városházára, hogy a közélelmezési álla­potokon segítsen javítani, ennek a küldetésnek csak örülni lehet, kivált ha valóban tehetséges és hozzáértő emberre esik a választás. Enyedi személyét ez irányban nem is érheti kifogás és feltétlenül be Íveli várni, mit fog produkálni, tényleg fog e javítani a mai nehéz helyzeten. Egy szempontot azonban még sem lehet el­hallgatni. S ez a kitűnő, a tehetséges Enyedi- nek összeférhetetlen és némileg tirannikus ter­mészete. Enyedi személyi súrlódások után távo­zott másfél év előtt a városházáról es most azok kellemetlen emlékével tért vissza. Nem mondanánk tehát igazat, ha azt állíta­nék, hogy Enyedit túláradó szimpátiával fogad­a szellemet igyekeznek majd érvényesíteni, amely a klikkszervezeteknél dominál. — Az uj szervezkedésnek, azzal a célzat­tal, hogy minél gyorsabban megteremtse az átalakulás szilárd alapjait, már a legközelebbi hetekben okvetlenül meg keil indulnia. Ezt a mozgalmat szerény véleményem, szerint füg­getleníteni kellene minden hivatalos appará­tustól. Arról van ugyanis szó, hogy azok a bizottsági tagok, akik feltétlenül szükségét látják a regenerálódásnak, ne új pártot akar­janak alakítani, hanem olyan kerületi terveze­teket, amelyek a maguk közérdekű akaratát minden kérdésben rákényszeríthessék a köz­gyűlésre. Ennek a szervezkedésnek ne legye­nek párthatalmi ambíciói, hanem a kerület­közi bizottsághoz hasonlóan minden fontosabb kérdésben kooperáljanak s már a tanácsi elő­terjesztésekre gyakorolják egységes állásfogla­lásuk irányitó szerepét. Olyan kommun-féle szervezetre gondolok természetesen, de anél­kül, hogy ez megbénítani akarná a tanács kezdeményezését. Sőt! Ezek a kerületi szer­vezetek, amelyek program injukból ki fognak kapcsolni minden egyéni vagy anyagi célzatú törekvést, egyenesen arra lesznek hivatva, hogy a tanács közérdekű kezdeményezéseit a legmesszebbmenőleg támogassák. — Vagyunk már jó nehányan, akik meg­untuk az örökös gyámkodást és a klikkek terrorizálását. Csöndben indítjuk meg a szer­vezkedést s ha eleinte kevesen leszünk is, bízunk benne, hogy táborunk hamarosan meg­erősödik és végleg megtörheti a klikk-uralmat. ták most a városházán. Ezen azonban a tör­téntek után nincs is mit csodálkozni. De Enyedi uj városházi szereplését is a re­ginek jegyében kezdte- el. Nem épen szeren­csés lépés volt tőle, hogy egyik déli lap ha­sábjain nyilatkozott a főváros közelelmezésének tanulmányozása körül szerzett tapasztalatairól. Enyedi nem kímélte a tizes bizottság tagjait sem és azt mondta róluk, hogy szónoki mutatványok­kal nem lehet jóllakatni a lakosságot s hogy a bizottság tagjai közélelmezési ügyekhez egyálta­lán nem értenek. A tanács ez irányú munkáját pedig nehézkesnek és bürokratikusnak mondotta. Mindezt szóvá is tették a tizes bizottság múlt pénteki ülésén, azonban Bárczy polgármester távollétében nem hoztak határozatot. Nézetünk szerint Enyedinek nem kellett volna e nyilatkozatot megtennie. Szavakkal lekicsi­nyelni mások működését, amíg tettekkel be nem bizonyította, hogy eredményesebb működésre képes: ezt semmiesetre sem tartjuk szerencsés gondolatnak. Értjük, hogy Enyedi némileg inge­rült volt, mert nem tudjuk honnan, de azt a vá­dat röpítették fel ellene, hogy Landwehr közös élelmezési miniszter kéme, aki Budapest élelmi- szerkészleteit jött kikémlelni, hogy aztán Bées részére elrekvirálhassa. De ez sem mentség arra, hogy ott kezdje, ahol másfél év előtt elhagyta: a személyi torzsalkodásoknál. Enyedi egy későbbi nyilatkozatában kimagya­rázza a dolgot ys azt állítja, hogy csak a rend­szer és nem a személyek fölött akart kritikát gyakorolni. Ez némileg enyhiti azok sérelmét, akik éveken át rendkívüli buzgalommal és leg­jobb tudásuk szerint foglalkoztak a közélelme- zés kérdéseivel, de egyben felfokozza azt a kí­váncsiságunkat, hogy most már szeretnék látni: Mit tud hát Enyedi Simon ?! T, TISZTIT! Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 45, 128 13.

Next

/
Thumbnails
Contents