Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-12 / 50. szám

Független Budapest

3

egyáltalán kapjon’ árut. A mai rendszeren tehát valóban csa_k akkor szabad 'változtatni, ha az áruellátás kilátásai erre komoly alapot nyújtanak.

A Közélelmezési Hivatalnak tehát komolyan kell számolnia a helyzettel, mielőtt a körzeti rendszert megvalósítja. Reméljük és hisszük, hogy Hadik János gróf közélelmezési miniszter azzal a különös figyelemmel és jóindulattal, amelyet eddig a főváros ellátására fordított, azon lesz, hogy megfelelő árukészletekkel biztosítsa a rayon-rendszer sikerét. Aminthogy a külföldi példákra is csak ezzel a feltétellel szabad hivatkozni, mert hiszen köztudomású, hogy a német városokban, ahol a rayon-rendszer kitünően bevált, párját ritkító szervezettséggel gondoskodnak arról, hogy a korlátozott, szükséghez mért árumennyiség zavartalanul rendelkezésre álljon.

A lakáskérdés

az Átmenetgazdasági Tanácsban.

(A L. Á. B. válsága. — Harrer tanácsnokra bízták a lakásépítkezések előkészítését.)

A Lakásépítési Állandó Bizottság még junius hónapban megalakulj nem lehet azonban azt állítani, hogy a bizottság égisze alatt a lakáskérdés azóta bármit is haladt volna előre, ellenben a lakásínség mind nyomasztóbbá vált a fővárosban. A L. Á. B. működését eredetileg úgy tervezték, hogy abban az összes érdekelt társadalmi rétegek képviselői szóhoz jutnak, utóbb azonban csupa építész kapott csak szerepet a vezetőségben. Ez még nem lett volna végzetes baj, azonban az építészek annyira egyoldalúan hajtották végre az előkészületeket, hogy ennek voltaképen az ügy semmi hasznát nem látta.

Az építészekből álló vezetőség tervet tervre halmozott és működését kimerítve látta azzal, hogy a napilapokba hasábos kommünikéket helyezett el egy kétszázhetven milliós lakásépítési programúmról. Hogy ennek a nagyszabású programmnak keresztülvitele teljesen kívül esik a közeljövő lehetőségein, azzal vajmi keveset törődtek. Ahelyett, hogy egy redis programmot dolgoztak volna ki és behatóan keresték* volna annak a módjait is, hogy miként lehetne pont- ról-pontra elhárítani az akadályokat az építkezések megindításának utjából, beérték ezzel a díszes, de lényegében semmitmondó programmal.

A L. Á. B. ekként teljesen eltért eredeti céljától. A terv az volt, hogy külön bizottságokat alakítanak, amelyek kellő invencióval megtárgyalják a munkáskérdést, a fuvar, az építkezési anyagok, a hitel ügyét s az építkezések lehetővé tételének egyéb kisebb- nagyobb problémáit. Mindez nem tö tént meg s a L. A. ß.-nak azok a tagjai, akik emiatt elégedetlenkedtek a bizottság munkásságával, nyílt ülésen lemondásra szólították fel az elnökséget. Egymást követték a viharos felszólalások s végre is-a vezetőség kénytelen volt elhagyni helyét. Az elnökség, amelyben pedig kétségtelenül igen értékes szakférfiak is helyet foglaltak, lemondott és ezzel a L. A. B. működése uj fejezethez érkezett.

Ebben az újabb stádiumban igen bizalomkeltő, hogy a L. Á. B. és az Átmenet gazdasági Tánács között szoros összeműködés van kialakulóban a lakáskérdés körül. Az Átmenetgazdasági Tanács építkezési osztályának Harrer Ferenc dr. tanácsnok, a főváros város- építési osztályának vezetője az elnöke, aki máris igen intenziven foglalkozik a lakásépitkezések ügyének minden részletével. Harrer tanácsnoknak ekként nagy és fontos szérep jut a lakáskérdés megoldásánál s ez a körülmény garanciaként támasztja alá azokat a reményeket és várakozásokat, amelyek a közeljövő e nagyfontosságu problémájához fűződnek.

Az Álmenetgazdasági Tanács építkezési osztálya a L. Á. B. bevonásával a múlt hét keddjén már megtartotta első értekezletét. Értékes előterjesztések hangzottak el a téglaméretek kisebbítése dolgában. Európa egyetlen metropolisában sem oly nagy az előírásos téglaméret, mint Budapesten. Ha a téglaméretet kisebbítik, ez nagy anyagtakaritásra vezet és olcsób- bitja az építkezést. Hasonlóan fontos az építkezési szabályzat reformja is, amelynek ügyében szintén

becses tervei vannak az Átmenetgazdasági Tanácsnak. Szó van egy Építőanyag-Központ létesítéséről is, amely az országban feltalálható építőanyagot gyűjtene össze és az anyaggyárak termelésére i§ befolyást gyakorolna. De ezenkívül is a praktikus eszmék egész tömege foglalkoztatja Harrer tanácsnokot. Ezek közül különösen nevezetes terv az, amely szerint az összes állami tisztviselőknek, alkalmazottaknak és munkásoknak természetbeni lakást akarnak adni, ami által sok városi lakás felszabadul.

A L. Á. B. egyébként a kedvező regenerálódás útján van és remélhető, hogy az Álmenetgazdasági Tanácsot eredményesen fogja támogatni munkájában A régi elnökség által készített terveket mellőzik s most uj előterjesztéseket dolgoznak ki. E célra íizen- hattagu végrehajtóbizottságot választottak, amelyben az építészeken és az anyaggyárak képviselőin kívül Garbai Sándor, Pickier J. Gyula dr. statisztikai hiva- i tali aligazgató és egyes társadalmi szervezetek képviselői is reszt vesznek.

ЧтГЯ Din kötvénVek а I eg előny ö- U ff UH № //£ sebbek élet-, tűz, baleset

szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál

ffuDGÁRIB

Felvilágosításokkal, prospektusokká és díjajánlattal szívesen szolgál a

Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám

és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefoni 153—98, 2—11,2—12.

APOLLO

A KOVAL,SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN.

Az előkelő világ mozgóképszínháza.

NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM

BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT. 31. Telefon 110-22.

Minden este pontosan fél 8 órakor :

Az utolsó Bankó-nóta.

Nagy Endre és Zerkovitz Béla énekes-játéka és a fényes decemberi műsor.

QÍÍííEíAPASJí’ ■ Szenes Béla művészi vezetése alatt uwibiTMÜHSüL . 1 /lC—11-ig az uj novemberi műsor.

Csütörtök délután olcsó hclyárakkal a teljes esti műsor, az összes attrakciók fellépte.

A fővárosi törvény revíziója.

A főváros 19Э9. évi felterjesztése a belügyminiszterhez. —

V.

5. A hatáskör megoszlása a szervek közt.

a) A képviselőtestület hatásköre.

A képviselőtestület hatáskörébe a következő ügyek volnának sorolandók :

a) a szabályrendeletek alkotása ;

b) a közigazgatási és a választókerületek alakítása ;

c) a képviselőtestület elnökének, két alelnö- kének, a városi választmánynak, a bizottságoknak, küldöttségeknek, a tanács tagjainak és a főtisztviselóknek választása ;

d) a hivatalok szervezése és az alkalmazottak illetményeinek megállapitása ;

e) a költségvetés megállapitása, a zárszámadások megvizsgálása és a költségvetés keretén kívül fedezendő kiadások engedélyezése ; jövő évi költségvetés, mellyel a zárszámadás együtt tárgyalandó, legkésőbb november hó 20-ig megállapítandó ;

f) a város rendelkezése alatt álló vagyon és javadalmak kezelési módjának megállapitása;

g) ingatlanok vagy ezzel egyenlő jogosítványok szerzése vagy elidegenítése, ha az érték a 10.000 koronát meghaladja;

h) ingóvagyon szerzése vagy elidegenítése, ha az érték az 5000 koronát meghaladja;

i) minden bérlet, melynél az évi bérösszeg a 10.000 koronát meghaladja, vagy ha az évi bérösszeg kevesebb is 10.000 koronánál, de a bérlet 6 évnél hosszabb időre szól; azonkívül a szabadkézből kötött bérletek akkor is, ha 6 évre vagy ennél rövidebb időre szólnak, de az évi bérösszeg az 5 000 koronát meghaladja:

j) a bözter illetek igénybevételére vonal kozó szerződések, kivéve a partbélieteket és a szabályrendelet szerint való járdafoglalásokat;

k) szerződések kötése és felbontása, ha a szolgáltatás értéke számszerűit meg nem határozható vagy meg nem határoztatott;

l) ajándékok elfogadása vagy visszautasítása, ha azok értéke a 10.000 koronát meghaladja;

ni) alapítványok tétele, vagy a város kezelésébe való elfogadása;

n) peregyezségek kötése, ha az érték a 10.000 koronát meghaladja;

o) jogokról való lemondás, behajthatatlan városi követelések leírása, ha az érték egyes esetben a 10.000 koronát meghaladja;

p) mindennemű közszolgáltatások (adók, ille- tskek, díjak, járulékok, vámok, helypénzek stb.) behozatala vagy meglévők emelése, leszállítása és megszüntetése;

r) kölcsönvételek; jótállás és szavatosság elvállalása ;

s) városi építkezések engedélyezése, ha az érték 10.000 koronát meghalad;

t) közművek, közintézmények és községi berendezések létesítésének, átalakításának megszüntetésének elhatározása és az e célokra szükséges összegek megszavazása;

u) történelmi és műemlékek fentartása, átalakítása és lebontása;

v) a szabályozási terv megállapitása és módosítása ;

z) az önkormányzati igazgatás, ügyvitel és pénzkezelés felett való felügyelet;

w) a kérelmezés), levelezési és felirati jog gyakorlása;

x) indítványok tárgyalása; a városi választmányból felebbezett ügyek elintézése;

y) mindazon ügyek, melyeket a törvény kifejezetten hatáskörébe utal.

b) A városi választmány hatásköre.

E képviselőtestület hatáskörét lényegesen megszorítottuk a mai állapothoz képest. Szükségesnek tartottuk azonban, hogy az ide tartozó ügyeket fontosságuknál fogva pontosan részletezzük.

A városi választmány:

a) a főváros határozó szerve az önkormányzat körébe tartozó mindazon ügyekbe, melyek a közgyűlésnek fentartva vagy a kér. elöljáróságnak, illetőleg a kér. választmányoknak átutalva nincsenek ;