Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-05 / 49. szám
Független Budapest Szociális követelések a tarlfareviziónál (A Független Budapest ludósilójától.) Minden jel arra mutat, hogy még a gyökeres közlekedési reformok megvalósítása előtt lehetetlen lesz kitérnie a közgyűlésnek az elől, hogy napirendjére ne tűzze a villamos vasutak egységes tarifa- revízióját. A villamos vállalatoknak az a lépése, hogy egységes beadványban kérjék a villamos jegyek árának gyökeres rendezését, már a tanács előtt fekszik. Az erre vonatkozó akciót a közúti vasút igazgatósága indította meg azáltal, hogy egyrészt nem hajlandó máskép a közlekedési adót beszedni, csak akkor, ha az egységes tarifa keretében történhetik meg, másrészt azáltal, hogy bejelentette a városi villamos vezetőségének, hogy az átszállójegyek kiszolgáltatását be akarja szüntetni. A közútinak ez az állásfoglalása, úgy látszik, arra az útra tereli ezt a kérdést, amelyen az egész közlekedésnek várositása előtt kénytelen lesz foglalkozni vele a közgyűlés is. A Független Budapest, amely elsőnek sürgette az egységes tarifát, de juuktimban a közúti megváltásával, ma is azt az álláspontot foglalja el, hogy a villamos jegyek árának felemelésében nem lehet merényletet látni az utasok zsebe ellen, ha az ebből eredő többlet-jövedelem részint a forgalom gyökeres megjavítására és a forgalmi szeméfyzet anyagi helyzetének kielégítő rendezésére, részint a főváros jövedelmeinek szaporítására juthat. A tarifarevizió szükségessége hova-tovább annyira megérlelődik, hogy maga az utasközönség is jobbnak fogja tekinteni, mint a mai rendszert, ahol a szakasz- és az átszállóforgalom bogarainak egész özönével kell lépten-nyomon pokoli idegharcot megvívnia. A közgyűlés' többségében, úgy tudjuk, meg is van a hajlandóság arra nézve, hogy a tarifarevizió kérdésével egyszersmindenkorra leszámoljanak. Más kérdés azonban, hogy mikép Hatósági élelmiszerek a kávéházaknak és vendéglőknek. — Д közélelmezési ügyosztály az olcsóbb árakért. (Saját tudósítónktól.) A főváros közélelmezési ügyosztálya már hosszabb idő óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy miképen lehetne a vendéglők és kávéházak tulmagas árait csökkenteni? Tekintettel vannak ennek a kérdésnek gyökeres megoldásánál elsősorban arra, hogy' ezeket a közélel mező helyeket épen a háború folytán a lakosságnak nagyobb része veszi igénybe, mint azelőtt s ennek folytán az anyagi kár, amely a tulmagas árakból háramlik a publikumra, kétszeresen elviselhetetlen. A közélelmezési ügyosztály az akcióból kifolyólag már régóta tárgyal az érdekeltekkel, köztük a vendéglői és kávésipartársulattal. A tárgyalások során kialakult az a helyzet, hogy a vendéglők és kávéházak megfelelően mérsékelni tudnák áraikat, ha a hatóságok segítségükre sietnének olyan élelmicikkek bevásárlásánál, amelye et ma uzsoraárakon kell megszerezniük. Kiderült ebből, hogy a kávésok és a vendéglősök publikumuk kiszolgálásában még a törvényes határokon is tulmennek olyankor, amikor egyes élelmicikkekért, amik üzletekben vagy a piacokon egyáltalán nem ka> hatók, élelmiszeruzsorásoknak a leg- képtelenebb arakat is fizetik, csakhogy üzemeik zavar- lala nságát biztosíthassák. A közélelmezési ügyosztály ugyan szintén tud erről az uzsoráról, de kénytelen szemet h unyni fölötte, mert ezáltal, ha s tikosén is, de olyan cikkek is forgalomba kerü'nek, amelyek egyébként nem kaphatók. akarják ezt megvalósítani a villamos vállalatok s mi-kép kell közérdekű szempontból megoldani. Abban a tekintetben a főváros vezetőinek is egységes az álláspontjuk, hogy a villamosjegyek megdrágításéival nem lehel megterhelni a munkásosztályt. Rendszerré kell tenni, hogy a munkások, akik hosszú utakra ké^delenek igénybevenni a villamos vasutakat csak azért, hogy napi keresetükhöz idejében hozzájuthassanak, olcsó jegyekkel vehessék igénybe a villamos forgalmat. Ragaszkodnia kell tehát a városnak ahhoz, hogy reggel hét óráig 10 filléres munkásjegyek legyenek csak a villamosokon. De ugyanígy meg kell védeni azoknak az érdekeit is, akik kenyérkeresetükhöz naponta többször kénytelenek villamoson menni. Ezeknek és főleg a tanulóknak olcsó bérletjegyekkel — .amelyeknél legkevésbé játszhat szerepet az üzleti szempont — kell lehetővé tenni, hogy a tarifarevi- zióban ne lássák olyan újabb megadóztatásukat, amely szorult helyzetükkel és szervezetlenségükkel visszaél. A legfontosabb szociális szempont azonban az, hogy a fővárosnak és a közgyűlésnek csak azzal a- kikötéssel szabad belemenni a tarifa- revizióba, hogy a villamos vállalatok elsősorban gyökeresen és teljesen kielégítően rendezzék alkalmazottaik anyagi, munka- és jogviszonyait és a főváros ellenőrzését és büntető szankcióit fogadják el a forgalom megjavítására vonatkozó intézkedéseknél. Ezekkel a szociális kikötésekkel a polgárság érdekei sem panaszkodhatnának olyan súlyos mellőzésről, amilyenekről a revízió elvi ellenségei beszélnek. A revizió részletei egyébként még nem kerültek nyilvánosságra s a villamos vállalatok eme akciójáról csak akkor' lehet majd végleges ítéletet mondani, ha a beadvány a közlekedési bizottság elé kerül. Hogy ez a helyzet gyógyítható legyen, szükséges I volna, hogy a forgalomba kerülő élelmicikkeket haló- I sági közvetítés utján kaphassák meg a kávéházak és j vendéglők. Sztankovics Szilárd főjegyző, aki ennek a resszoitnak a vezetője, az ügyosztályban, már hetekkel ezelőtt részletes elaborátumot készített arról, hogy miképen lehetne a kávéházak 'és vendéglők hatósági utón való ellátását megoldani. Az akció a maga rendes utján a Közélelmezési Hivatal elé került,' ahol Nagy Ferenc államtitkár lokonszen- vesen fogadta a tervet s ezidőszerint azoknak az akadályoknak elhárításán fáradozik, amelyek a kérdés megoldását megnehezítik. Túlsók remény ugyan nincsen arra, hogy a hatóságilag való ellátás minden élelmicikkre vonatkozólag megvalósulhat, de a Köz- élelmezési Hivatalnak az az intenciója, hogy legalább részletekben lehessen a kérdést megoldani. Ennek során vetődött fel az az ötlet, hogy a kávésok és vendéglősök alakítsanak beszerző központot. A közélelmezési ügyosztálynak ugyanis az az álláspontja. hogy szívesen támogatására siet bizonyos, rendelkezésre álló élelmicikkekne'< hatósági utón való megszerzésében a kávésoknak és vendéglősöknek, ha ezek kellő garanciákat tudnak nyújtani, hogy a szétosztás igazságos és mindenkit kielégítő kulcs szerint történik, anélkül, hogy ezen a műveleten bárki is külön hasznot akarna magának. A főváros altruisztikus beszerző központra gondolt, olyanra, amely a hatóságilag rendelkezésére bocsátott árúkat önköltségi áron szétosztja s ezzel olyan viszonyokat teremt mindkét közélelmezési ügyosztályban, hogy a tulmagas árak leszállíthatok legyenek. Amit az ügyosztály korrektül és bölcsért kigondolt, arra, mint finom prédára csaptak le az élelmesebbek. így történt aztán, hogy a beszerző központ dolga, mint külön üzletág, külön került például a kávésipartársulat elé, amelyből egyesek, köztük Harsányi Adolf bizottsági tag is busás tantiémeket akartak zsebrevágni. Az ötlet ugyan megbukott, de azért a közélelmezési ügyosztály, amely természetesen nem úgy képzelte a hatósági támogatásért funkcionáló beszerzési központot, mint Harsányi és társai, nem adta fel a reményt, hogy sikerülni fog valamilyen formában és megfelelő eszközökkel olcsóbbá tenni a kávéházi és vendéglői árakat. Mindaddig azonban, amig a megfelelő erkölcsi testületek valamikép nem jelölik meg azt a tényezőt, amelyért esetről-esetre a főváros exponálhatja magát, természetszerűleg a kérdést gyökeresen nem lehet rendezni. Az árvizsgáló bizottságok működése ezen a héten — ettől függetlenül is — megindul. A hét valamelyik napján megalakulnak, hogy az egész fővárosra kiterjedően rendezzék a kávéházi és vendéglői árakat. A bizottságok feladata elsősorban az lesz, hogy a büntető hatóságoknak véleménnyel szolgáljanak. Ezenkívül havonként vagy félkörönként úgynevezett tájékozta'ó árakat fognak megállapítani, amelyek maximális jelleggel fognak birni s a kávéházak és vendéglők kötelesek lesznek alkalmazkodni hozzá. Enyedi Simon szerepe. (Saját tudósítónktól.) A fővárosnál meglehetős megütközést keltett a Közélelmezési Hivatalnak az az intézkedése, hogy Enyedi Simont a közélelmezési ügyosztály ellenőrzésére rendelte ki. Enyedi Simon a külügyminisztérium kereskedelmi osztályának a vezetője s mint ilyennek, természetszerűleg, szoros érintkezése van az osztrák közélelmezési minisztériummal is. Abból a tényből tehát, hogy Hadik János gróf közélelmezési miniszter éppen Enyedi Simont bizta meg a főváros közélelmezésének ellenőrzésével, arra következtetnek városházi körökben, hogy ez a speciális intézkedés Höfer osztrák közélelmezési miniszter intervenciójára történt, aki ezen az úton akar adatokat nyerni arra vonatkozólag, hogy miképen él a főváros polgársága s Budapest autonom hatóságának milyen eszközök állanak rendelkezésére a közélelmezés irányítása tekintetében. Enyedi Simon kirendelésében ezenkívül az autonómia súlyos sérelmét is látják azok, akik azt hirdetik, hogy ellenőrző közegre szükség nincs, mert hiszen az ellenőrzést az ügyo ztály felett elsősorban a tanács, másodsorban a közgyűlés, harmadsorban a belügyminiszter gyakorolja. Enyedi Simon egyébként már meg is jelent a közélelmezési ügyosztályban, sorra járta ott az összes referenseket s a Közélelmezési Hivatalra való hivatkozással felvilágosításokat kért. A. referensek, amint értesülünk, meg is adták azokat a felvilágosításokat, amelyek különben is publikusok. Enyedi tanácsos ezenkívül semmixel sem jelezte, hogy mit szándékozik csinálni, vagy mik jövőre nézve a tervei. Virilisták! A néma tekintetek is azt kérdezik: Mennyit jegyzett a hetedik hadikölcsönre? MinHonl/i megszereti és dicséri már első próba IVIIIiUwbIIxl után a kitűnő szabású,, szabályozható nyakbőségü férfi-ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, IV., Muzeum-körut 15. SZ. Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 -45, 128—13. Ш Д| П FEST, TISZTIT!