Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-21 / 47. szám
4: Független Budapest megszüntetése, továbbá öt millió koronát meghaladó kölcsön felvétele esetén. E rendelkezésben összhangzásba véljük hozhatni azt a két követelést, hogy egyfelől a képviselőtestület kis töredékei ne hozhassanak határozatokat a képviselő- testülethez már fontosságuknál fogva utalt ügyekben, másfelől, hogy szigorú minősített határozatképességi többségek megállapításával ne tegyük könnyűvé a közgyűlési munkának távolmaradással való megakasz- tását. A községi választói jog és a parlamenti választói jog viszonya. A fővárosi községi választói jog a főváros sajátos viszonyainak elbírálásával önállóan állapítandó meg s nem kell azonosnak lennie sem az országgyűlési, sem az egyéb törvényhatósági, illetőleg községi választói joggal. Ezen álláspontnak meg van a történelmi alapja is. Mert, bár jogrendszerünk szerint a törvényhatósági városi választói jog egyenlő az országgyűlési választói joggal, a törvényhozás a fővárosra nézve a múltban is kivételt állapított meg. És a főváros e téren való különállásának meg van a maga jogosultsága, mert a városi választói jog általános megállapításánál tekintetbe jöhetnek bizonyos országos szempontok, melyek intézményes érvényesítése a fővárosban tárgytalan, itt különösen a nemzetiségi törekvésekkel és az analfabetizmus befolyásával szemben való védekezésre utalunk, a fővárosban tudvalevőleg nemzetiségi kérdés nincs, az olvasás-irás követelése pedig Budapesten már anachronizmusnak tekinthető. A választói jog. A fővárosi községi választói jogot általánosnak, egyenlőnek és közvetlennek kívánjuk ; nevezetesen szavazatot óhajtunk adni minden férfinak, aki 24. életévét betöltötte, aki magyar állampolgár, a város területén legalább egy év óta állandó lakással bir és nincs a választói joggal összeférhetetlen közszolgálatban, vagy a választói jogosultságból kizárva. A választói jogi összeférhetetlenségi és kizárási esetek a szokásosak volnának. Az általános egyenlő és közvetlen választói jogot alapjában indokolja az, hogy a főváros egész állandó lakossága egy érdekközösséget alkot, melynek sorsa e város fejlődéséhez van kötve, együtt élvezi a város javait, együtt viseli annak terheit ; sőt a közvetett adózás túlnyomósága és az adóátháritás folytán a lakosság vagyontalan osztálya a vagyonosnál sokszorta súlyosabb terhet visel. Az általános választói joggal szemben hangoztatott főellenvetés, hogy az osztályérdekek rideg érvényesülésére s igy a közérdek megcsorbulására vezet, nem helytálló, mert a vagyon gazdasági ereje, az általános választói jog mellett is ellensúlyozza a tömegek számbeli erejét, ezenkívül az állami felügyelet, különösen az adóztatás terén, szintén védelmet nyújt az esetleges túlkapások ellen. Ez okoknál fogva már csak kisérletkép is meg kellene valósítani — s ennyiben ez országos érdek is — az általános, egyenlő s közvetlen választói jogot itt a fővárosban, a magyar kultúra központjában, ahol nemzeti szempontok sem lehetnek akadályai. Megjegyzendőnek tartjuk még, hogy a községi általános választói jog ellen annál kevésbé lehet kifogást emelni, minél inkább szerveztetik a képviselőtestület parlamenti jellegűvé, vagyis mennél, kevésbé foglalkozik a szorosan vett közigazgatással. E meggondolás alapján elleneznünk kell az á'talá- nos, egyenlő s közvetlen' választói jognak bárminemű korlátozását; különösen azonban az országgyűlési választói jogi törvényjavaslatban tervezett többes szavazati rendszert, mely a városi terheket csak korlátozva viselő bürokráciának és általában a kormánytól függő választóknak túlsúlyt adna a független polgársággal szemben, sőt ennek befolyását egyenesen kiölné. A korlátolt választói jog rendszerei közül inkább elfogadható a kuriális rendszer, mely, ha korlátok közt is, egyaránt biztosítja a radikális és a konzervatív iránynak érvényesülését. Mégis számot akarván vetni minden eshetőséggel, eszmecserét folytattunk a korlátolt választói jog módjairól is. (Folytatása következik.) Fim stilt és dibit kövessék a józanság, a kötelesség útját és jegyezzenek hetedik hadikölcsönt. Ez az elképzelhető legjobb, legreá= lisabb és leghasznosabb vállalkozás. Hírek a városházáról. A főváros nyugdí jasai megkapják a segélyt. Múlt héten irtunk arról, hogy a főváros nyugdíjas tisztviselői számára még mindig nem folyósították a háborús segélyt. A polgármester most elrendelte, hogy a segélyt november 22—24. napjain utalják ki a főváros agg nyugdíjasainak. A lakáskérdés ügyében a L. Á. B. a közeli napokban újabb ankétet tart. Az építkezések ügye egyelőre holtpontra jutott s a L. Á. B. most azt szeretné kiszorgalmazni, hogy a legszükségesebb 6500 kislakást a tavasszal megépítsék. E célra elsősorban szükséges egy Építőanyag-központ felállítása, aminek érdekében tárgyalást fognak kezdeni az átmenetgazdasági minisztériummal. Hogyan segíthet a főváros a diákmenza ügyén? Hétfőn délben tüntettek a diákmenza kosztosai. Nem ebédeltek a diákok, pedig arra sem volt pénzük, hogy másutt étkezzenek. Megunták a gyenge háborús kosztot, amelyet hónapokon át — amig Hubert Emil dr. vezette a menzát — nap-nap után tapasztalniok kellett. Most, hogy a menza uj vezetés alá került, azt hitték fiatalos hevükben, hogy egyik napról a másikra minden megváltozik. Csupor tanácsnok és Schuller Dezső tanácsjegyző, a menze uj vezetője tényleg nagy jóakarattal vették kezükbe a menza dolgát s megkezdték a viszonyok fokozatos javítását. Amig a Hubert-rezsim alatt margarinnal főztek, Schuller ezt beszüntette és helyette zsírral főzetett. Az ételek minőségének ellenőrzésére pedig vegyészt rendeltetett ki és általában a lehető legfigjml- mesebb volt a diákokkal szemben, -— amennyire azt a viszonyok, amelyekhez kötve van, megengedik. A diákok elkeseredése azonban a hosszú keserves hónapok alatt annyira felgyülemlett, hogy nem volt türelmük bevárni, amig a helyzet teljesen megjavul. Egyik napról a másikra nagyszerű változást reméltek, holott nyilvánvaló, hogy az adott körülmények közt az étrend gyökeres megváltoztatása lehetetlen. Kifejezésre juttatta ezt Bárczy polgármester is abban a beszédben, amelyet a diákok küldöttségéhez intézett. Egyelőre gondoskodni fognak arról, hogy a Népszállóbál, ahol a menza számára főznek, élvezhető, rendes ételek kerüljenek ki. Amint aztán megnyílnak a polgári hadikonyhák, onnan fogják ellátni a diákokat. A diákok hálásan vették tudomásul a polgármester válaszát s estére már beszüntették a sztrájkot. Az eset azonban gondolkodásra késztet. Tényleg tenni kellene valamit, hogy a diákok jobb és táplálóbb kosztot kapjanak, hiszen oly nagy nemzeti érdekek fűződnek különösen a mai időkben ahhoz, hogy a jövő intellektuális elemei zavartalanul készülhessenek pályájukra, nyugodtan élhessenek tanulmányaiknak. ‘ Segíteni kell a szegény diákok dolgán. A fővárosnak kell hogy erre is jusson pénze, akár van deficit, akár nincs. Tavaly, a költségvetés tárgyalásakor ki- pécéztük a költségvetésből, hogy a fővárosnak mily felesleges luxuskiadásai vannak. így a legfeltűnőbbek a fővárosi lóverseny dijak, amelyek együttvéve a százezer koronát is meghaladják. Azonkívül a főváros kulturális segélyben részesít olyan egyesületeket, amelyek arra már egyáltalán nem szorultak reá. Szólni kell még arról is, hogy a főváros színházi, sőt mozivállalatokat (Uránia-mozi) is több ezer koronás pártfogásban részesít. Nem kellene egyebet tenni, mint az ezekről a felesleges, érdemetlen célra pazarolt összegekről szóló tételeket törölni az 1918. évi költségvetésből és az igy megtakarított összeggel a Diákmenza budgetjét feljavítani. Kétségtelen, hogy egyszeriben óriásit javulna ezzel a menza kosztja, ami a főváros számára nagy erkölcsi sikert jelentene es becses lépés volna a fővárosi szociálpolitika terén. Ш Hirdetések--- felvétetnek --Ш a kiadóhivatalban. APOLLÓ A ROXAL--SZÄLL0 ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. A „MODÍANO-CLUBSPECÍALITÉ“ sodornivaló szivarkapapirnak ára i»*» fi ■ s SÜT* 1 könyvecskében 60 lap van. Minden könyvecskén rajta van a védjegy : S.AK"0S Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. aIIIIIIIIIIIIBSBBBIRIIBNBÍI НваВПЕЯ«ВВВНВЕИЙВв&ва«6| ■ ffnnnS'W n /Я kötvények a legelönyö- i ,// ufiliHKIj*j[ sebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betövéses- » lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál J Felvilágosításokkal, prospektusokká в és díjajánlattal szívesen szolgál a ; Általános Biztosító R.-T. igazgatósága I в Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám \ ш és a társaság képviselőségei az ország minden részében, m в Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül, m \ Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98,2—11,2—72. a \ ____________________________ ____________; ko rábbi évfolyamai (1906,1907,1908,1909,1910, 1911,1912, 1913,1914,1915) félvászonkötésben kötetenként 20 koronáért kaphatók a kiadóhivatalban: VII., Szövetség-utca 22. szám. Könyvtárak, Olvasókörök és Kaszinók figyelmébe! Dr Fáik »Oroszország. Útirajzok sok képpel 4,— »Budapesttől Lisszabonig.«Útirajzok 6.— Zsigmond -Lourdes.« Képekkel .......................... 1,— mi íiroi • »Bayreuth és a Wagner-szinház« ...—.40 müvei . «Mindennapi történetek.« Elbeszél. 4,— »Mozgó fényképek.« Elbeszélések... 5,— »Sok mindenről.«Ifjúkori dolgozatok 2.— »Az énekesnő.« Modern novella — 2.— »Repülünk.« Elbeszélések .......... 4.— »A söntéstől a rivaldáig.« Regény. Ifj. Kampis János rajzaival. (Fűzve 2.40) 3.— »Allfags-Geschichien.« Elbeszélések 6,— »Klärchens Brautzug.« Elbeszélések 6.— »Wir fliegen.« Novellák és elbeszélések. Béndek Zoltán fordítása ... 5,— Дz egész gyűjtemény együttes megrendelésé-nél 30°/o engedmény. Mindezek a művek az ORSZÁG-VILÁG rendelhetők meg Budapest V., Hold-utca 7. sz.
