Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-21 / 47. szám
Független Budapest döntést, amely titkos szavazás utján Szigethy Jánosnak juttatta a hivatalos függetlenségi jelöltséget, annál inkább megnyugvással vehetnők tudomásul, mert Szigethy szimpatikus egyénisége köztetszéssel találkozik, — a döntés azonban oly mélyen és veszedelmesen érinti a választási rend igazságának nagy elvi szempontjait, hogy rendkívül káros mulasztás volna, ha erre nem mutatnánk rá s ezzel a titkos jelölésnek annyira igazságos rendszere továbbra is téves irányban érvényesülne. Rá kell ugyanis -imitálnunk arra, hogy Szi- .gethy nem nyerte el a szavazatok abszolút többségét, holott véleményünk szerint annak tisztázására, hogy ki bírja a jelölő bizottság tagjai többségének bizalmát, feltétlenül titkos pótjelölésre lett volna szükség, pláne mikor a szavazatok oly csekély eltéréssel oszlottak meg a három jelölt között, mint ebben az esetben. E ponton tehát elvi okokból nem érthetünk egyet a döntéssel, mert határozott meggyőződésünk, hogy a hivatalos jelöltnek a jelölő bizottság tagjai szavazatának legalább felét kellett volna megkapnia arra, hogy kétségtelenné váljon, hogy a kerület függetlenségi elemeinek többsége őt kívánja képviselőül. Amennyire helyes és igazságos a jelölésnek titkos módszere, annyira kívánatos, hogy ily esetek, amelyek végül is a céllal ennyire ellenkező eredményre vezetnek, ne forduljanak elő s a választók bizalma tényleg teljesen tisztán és félreérthetlenül nyilvánuljon meg. A budai jelölés eldőlt anélkül, hogy a legkevesebb szavazatot kapott Perczel Béla hatvankét szavazójáról kiderült volna: Szigethyt vagy Ripkát akarják-e képviselőjüknek, holott enélkül megmarad a kétség, kié tehát valójában a többség s hogy vájjon nem-e azé, aki a képviselőválasztáson nem is juthat szóhoz, mert nem rendelték el kettőjök között a pótjelölést ? A kerületben egyébként pártonkivüli programmal fel akarják léptetni Becsey Antalt is, akinek különösen a Lágymányoson van számos hive. Becsey még nem döntött, elfogadja e a jelöltséget, melyre kitűnő közéleti tevékenysége teszi méltóvá. Értesülésünk szerint meggondolási időt kért, amig a központi választmány kitűzi a válasz - tás napját és megkezdik a választási előkészít - leteket. Ö jegyzünk hadikölcsönt! Hazafiui kötelességét tehát tőke néíküí is teljesítheti, ha hadi- köícsőn-biztositást köt a Нипсдшд ess? W тавмди—МИМШУ1 § fi.-Z.-náf Zubapust, unTáróit) fciráfi)-ut3. vagy vidéki képviseíeteinéí A jegyzett összeg, választása szerint, biztosítási díjjal tíz vagy tizenöt év alatt törleszthető. Kérjen tájékoztatót! uj Idők szerkeszti HERCZEG FERENC Az Uj Idők változatos, gazdag tartalmával, mii" vészi kivitelű képeivel a legnépszerűbb, legolvasot» tabb képes hetilap. Kőnyvkedvezményei kiegészítik az Uj Idők magas irodalmi színvonalú köziemé» nyeit. A kettő együttvéve kitűnő és vonzó olvas» mánnyal gazdagítja a magyar családok könyvtárát. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy»ut 16. sz. Az uj menürendszer hibái. — Miért nem állítják fel az árvizsgáló bizottságokat ? — Hétfőn délben lépett életbe az uj menürendszer, amely sajnos nem felelt meg azoknak a várakozásoknak miket a fővárosi lakosság vendéglőben etkező ezrei fűztek a vendéglői étkezés háború? reformjához. Megírtuk már régebben, hogy mily nagy drágaság dúl a főváros vendéglőiben s hogy a pesti vendéglők kosz- tosai csak nag.on drága pénzen jutnak a jóllakás elégedett örömeihez. Olyan átszervezésére lett volna szükség a vendéglői étkezésnek, amely mindenben az étkezés olcsóságát tartja szem előtt, s kizárja annak a lehetőségét, hogy az olcsó menürendszer csak csábitő eszközül szolgáljon a drága ételek és nagyobb, helyesebben rendes adagok fogjmsztására. Az uj menürendszernek legnagyobb hibája valóban az, hogy a vendéglősöknek ezt a konjunkturális ér dekét szolgálja. Az uj rendelet tizenöt dekagrammban maximálja a menü szerinti husadagokat. Ellenben a menün kívüli húsételekre nézve csak annyit állapit meg, hogy egy adag húsétel tizenöt dekánál kevesebb nem lehet. Ezzel szabad tér nyílik a vendéglősöknek a tizenöt dekánál nagyobb adagok megdrágítására — a fogyasztóknak pedig arra. hogy jóllakásuk érdekében .igazán messzemenő áldozatokat hozzanak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a déli tizenöt dekegrammos husadagok, avagy a két korona nyolcvan filléres főzelékadagok hat dekagrammos husfeltéttel legfeljebb előételnek jók, jóllakni azonban még akkor sem lehetne, ha a hozzájáró tésztaadagok sokkal kiadósabbak volnának. Egészen bizonyos, hogy egyszeriben meg Jog nőni a menün kívüli husadagok becsülete és a vendéglősök nem lesznek restek, hogy a nagy adagok árát fürgén emelgessék felfelé. Aki jól akar lakni, az ezt a vakmerő passzióját ezentúl még drágábban fogja megfizetni, mint azelőtt, amikor még nem volt részünk a menü- rendszer gyönyöreiben. Másik hiba, hogy a menürendszer mellett nem maximálták az egyéb húsételük árát, amit most már annál nyugodtabban megtehettek volna, mert a vendéglősök többé nem panaszkodhatnak amiatt, hogy mindenféle ravasz utakon és módokon, és jóval a maximális áron felül juthatnak csak kellő élelmiszerkészletekhez. A Közélelmezési Hivatal ugyanis legmesszebbmenően támogatja azt a részvénytársaságot, amelyet a vendéglősök az élelmiszerbeszerzés céljára alakítottak. Ha maximálják a többi ételek árát, akkor a menürendszer elvesztette volna azt a jellegét, hogy voltaképen csak árclrágitási engedély a rendes, nagyobb ételadagok fogyasztásánál és kétségtelen, hogy a vendéglősöknek igy nem volna érdeke az, hogy a menüszerinti adagok minél gyengébbek és silányabbak legyenek, hogy ezzel a menünkivüli kiadósabb étkezésre ösztönözzék a vendégeket. Félő az is, hogy ennek a rendeletnek betartását nem is fogják komolyan venni, mert azt, hogy hetenként egyszer be kell küldeniök a vendéglősöknek az étlapot a vásárigazgatóságnak, komoly garanciának ndm vehetjük. A főváros már régebben elhatározta, hogy két árvizsgáló bizottságot állít meg a fogyasztók bevonásával, amely rendszeresen ellenőrizné a vendéglői árakat és az ételek minőségét. Sajnos ezek a bizottságok, nem csekély örömére a vendéglősöknek, még mindig nem jöttek létre, holott ha például az uj menürendszerről szóló rendeletnél már meghallgatták volna a fogyasztók képviselőit, akkor a rendelet kétségtelenül jobban szo'gálta volna a kevésbé vagyonos' közönség érdekeit. Nem lehet itt figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kávéházi italok és fogyasztási cikkek árait még mindég nem szabályozták, holott e téren is rendkívül kívánatos és sürgős volna, ha megvédenék a közönség érdekeit. A két árvizsgáló bizottságot tehát sürgősen Jel kell állítani, mert egyedül ettől rém Illetjük, hogy mégis némileg enyhíteni lehet a rendelet várható kedvezőtlen gyakorlati kihatását és hogy a vendéglők és kávéházak árai körül végre rendet teremtenek. Az átszálló-jegyek megszüntetése. Reformálni kell az egész jegyrendszert. — A tarifarevizió ügyéről néhány hónap előtt, amikor börzei célokra túlságos bőven kombinálták a felújítását, a főváros hivatalos kommünikében tudatta, hogy az ügy aktáit irattárba helyezték. A revízió ügye azonban, úgy látszik, ezzel sem került le a napirendről, mert a két villamos- társaság e héten olyan megállapodás hírével lepte meg a közönséget, amely az eddigi viteldijak fentartásának elvébe ütközik. Ennek dacára nem tartjuk nagy esetnek, hogy a Városi és a Közúti megszünteti az egyik társaság kocsijáról a másikra szóló átszálló- jegyeket. Azért az utért, amelyéit eddig húsz fillért fizettek, a jövőben huszonnyolcat kell fizetni, mert kétszeresen ke l megfizetni a közlekedési adót és két szakaszjegy váltására lesz szükség. A társaságok nyeresége azonban igy sem lesz jelentékeny, mert ez az átszálló-forgalom nem oly közkeletű és mert a tizennégy filléres szakaszjegy árából két fillér lévén a közlekedési adó : az előző huszfilléres jegyhez képest csupán két fillért lehet haszontöbbletnek tekinteni. Bódy alpolgármester már kijelentette, hogy ezt a többletet az alkalmazottak jólétének emelésére fogják fordítani. Sándor Pál, a Közúti vezérigazgatója pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ebből folyó többletjövedelem teljesen elenyészik a milliók mellett, amelyet a közúti az ő akalmazottai jólétének előmozdítására fordít. A tanács nem akarja elzárni a törvényhatóságot az ügy kritikája elől és az ügyet legközelebb tárgyaltatni fogja a közlekedési bizottságban és a közgyűlésen. Kétségtelen, hogy az egész ügynek nem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani, nem lehet azonban eltagadni, hogy a viteldijak dolga általában nincs rendezve s e téren hetyes és okos, alapvető reformokra van szükség. Ha az átszálló-jegyeket megszüntetik, akkor mindazok, akik mindkét társaság kocsijait kénytelenek használni: dupla közlekedési adót fognak fizetni, ellentétben azokkal, akik ugyanazon társaság kocsijaira szállnak át. E ponton a forgalmi viszonyok kissé furcsán játszanak bele az adózás szabályaiba és felbontják az egyenlő adózás rendszerét. Az átszálló-jegyek megszüntetésének indokául többi közt épen a közlekedési adó életbeléptetését is emlegették. A helyzet tehát megint az, hogy a közlekedési adó behozatala révén a társaságok magánjövedelme is gyarapszik, ami az adózás szempontjából határozottan antiszociális.' Mindebből az látszik, hogy a jegyrendszer egyre kuszálódik, mind több kifogás alá esik s hogy sürgős szükség volna már arra, hogy ez a kérdés alapos, egységes végleges rendezést nyerjen. A jegyek mai kháosza helyeit egységes tarifa kell, de természetesen olyan, amely számot a közlekedés olcsóságához fűződő érdekekkel, igy elsősorban azzal, hogy a rendszeresen utazó közönség megfelelő kedvezményekhez jusson, továbbá. hogy a perifériákra irányuló közlekedés ne legyen drága, mert ez előfeltétele a főváros terjeszkedésének, a perifériák kiépülésének. Andai Manó Budapest, Erzsébet-körút 42. sz. Arany-, ezüst- és ékszer-raktár. — Valódi svájci zsel>órá.l£. — Pontosan járó faliórák. — Mindennemű javítások olcsón s pontosan elvállaltatna U. (Telefon 10!)—!>“.) KOVÁI n FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. 1 w П&вУ Gyüjtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
