Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-17 / 42. szám

független Budapest 3 PÉNZ ÉS HITEL. Az átmenetgazdasági minisztérium. Feszült érdeklődéssel nézünk az. átmenetgazdasági miniszter működése elé. Az ő hivatása elsősorban odahatni, hogy átmeneti gazdaságunk okszerűen illeszkedjék bele a világháború által már teremtett helyzetbe és abba, amely a mai harcok végső kimeneteléhez és a békeszerződés főbb pontozataihoz képest a háború után fog kialakulni. Nyersanyagbeszerzésünk, vagyis normális mezőgazda- sági és ipari termelésünk helyreállításának egyik első előfeltétele kölcsönös okozati összefüggésben áll egy­felől valutáris helyzetünkkel és a közlekedési lehető­ségekkel ugv a vasúti, mint a viziuti viszonylatok­ban, másfelől kiviteli kereskedelmünk újjáélesztésé­vel. Ha export révén nem biztosítunk magunknak fizetési eszközökéi és visszrakemányt, akkor nem tudunk importálni. Viszont, ha nem tudunk ipari nyersanyagokat és mezőgazdasági segédanyagokat be­hozni, akkor nem tudunk többet termelni és nem lese mit kivinnünk. És mindezekre nézve többé-kevésbbé függünk n nemzetközi helyzet alakulásától. Ezt kell alaposan megismernie az átmenetgazdasági miniszter­nek, hogy a gazdasági szakminisztériumok észszerűen alkalmazkodhassanak ahhoz egész működésükben. Feltételezzük, hogy az átmenetgazdasági miniszter — az osztrák és a német átmenetgazdasági vezérbiz­tosok nyomán — olyan szaktanácsra fog támasz­kodni, mely az ő adatai alapján a hazai gazdasági viszonyoknak legjobban megfelelő, gyakorlatilag ki­vihető és sikerrel biztató gondolatokat és terveket fog megállapítani. Bízvást remélhetjük tehát, hogy a szé­les gyakorlati tapasztalat ilyetén bevonása folytán a miniszter becses útmutatásokkal fog szolgálni minisz­tertársainak az átmeneti gazdaságban megoldandó nagy feladatokhoz. Feladatköre elég széles terrénumot nyújt. Itt van elsősorban a valutakérdés, a maga számos mellék­hajtásával. A német tudományos publicisztika komo­lyan foglalkozik a kérdéssel: képes lesz-e Német­ország a teljes aranyvalutát helyreállítani. A pénz- forgalom ércalapjának szükségessége iránt jobbról-bal- r ól is erős kételyeket támasztanak. Az angol szuverén egyeduralmát meg kell törni, a világ pénzpiacán egész­ségesebb állapotokat kell teremteni. Egy esetleges világvaluta érdekében nemzetközi megállapodásokat kötni. De nemcsak a valuta, hanem a hajótér, de még a nyersanyag beszerzésé tekintetében is nemzet­közi jellegű intézményeket és szervezeteket terveznek és mindezekkel a tervekkel szemben az átmeneti gaz­dasági miniszternek állást kell foglalni. Köztudomású, h gy az átmeneti minisztériumok át­lagos költségvetése egyenként 100.000 К és a tör­vény igen szűk korlátokat szab az uj minisztériumok személyzetet illetőleg. Úgy látszik, az uj miniszterek a többi minisztériumokból hozzájuk ideiglenesen be­osztott közegekkel fognak dolgozni. Képzelhető, hogy azok, akik itt az ügykörüknél fogva szóba jöhetnek, most teljes bizonytalansagban vannak arra nézve, ■ hogy melyik miniszter alatt, tehát kinek az intenciói szerint kell majd dolgozniuk. Ez a bizonytalanság ma megbénítja a munkaerejüket. Egyes kidolgozás alatt álló, sürgősen megvalósítandó reformtervekről egye­nesen nem tudni ma, hogy melyik minisztérum ille­tékességéhez fognak tartozni. Nagyon kívánatos volna tehát, ha a minisztertanács minél előbb megállapítaná a különleges feladatokat, melyeket az 1917. évi XI. t.-c. ér­telmében valamelyik átmeneti minisztériumra akar bízni. Legfőképen óhajtjuk ezt a kereskedelmi miniszté­rium szempontjából, melyet a dolog természeténél fogva legjobban érdekel az átmenetgazdaság problé­máinak túlnyomó része. Nem tartanók kívánatosnak, ha a kereskedelmi minisztérium hatásköréből lényeges feladatokat és kiváló szakközegeket utalnának az uj minisztériumokba. Ennek a minisztériumnak mai ügy­osztályai igen szoros kapcsolatban állanak egymás­sal. Az eredetileg tervezett külön vasúti minisztérium eszméjét is azért ejtették el, mert a helyes közleke­dési politikát az ipar- és kivitelfejlesztés érdekei hatá­rozzák meg és amazt ezek szerint kell irányítani. Kétszeresen áll ez az átmenetgazdaságban. Elannyira, hogy Ausztriában az átmenetgazdasági vezérbiztossá­got, összes szakosztályaival együtt, a kereskedelmi minisztérium keretében helyeztek el. A munka javarészét nálunk is a kereskedelmi mi­nisztériumnak kipróbált erői fogják végezni, az uj miniszternek pedig inkább csak a most alakult és alakuló nemzetközi viszonylatokba való beilleszkedés módszereit kell majd tanácsolnia. E téren azonban fontos missziót kell betöltenie és ez irányban működése erősen kihathat a jövendő Magyarország kialakulására. MOZGÓKÉP-OTTHON TERÉZ-KÖRÚT 28. — TELEFON 144—98. Satanell. Regény 4 felvonásban. Főszerepben : Fenyvesi Emil. Éjfél után. Bűnügyi dráma 4 felvonásban. Főszerepben : Leopoldine Konstantin. ELŐADÁSOK KEZDETE : délután n, 7 és 9 órakor. — PÉNZTÁR : délelőtt 11-töl 1-ig és délután 4 ólától. APOLLO A RÓVA L.SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. 13762. F. A. 917. Figyelmeztetés! A honvédelemügyi miniszter ur 13.421/eln. 20«b/917. számú rendeletével hadicélokra igénybe vette a vörösrézből, sárgarézből, bronzból, vörös fémből, nikkelből, alumínium­ból stb. készült tárgyakat. E tárgyakat már rég be kellett volna mindenkinek szolgáltatnia. Aki kötelességének nem tett eleget, mulasztását sürgősen pótolja, mert aki önként ajánlja fel fémtárgyait, magasabb árakat kap, aki bevárja a kényszerbeszolgáltatást, kisebb térítési összeghez jut. Ne felejtse el senki: a hadseregeknek sürgősen sok fém kell Hivatalos hadifémbeváitóhelyek Budapesten: I. kerület: Eiser Ede, FehérvárDut 9. II. kerület: Lőwy Frigyes, Fő-utca 58. Watterich Adolf, Henger» utca 13, III. kerület: Schmideg Salamon és Társa, BécsDur 6. Frey István, VörösvárDut 9. Holczbauer Testvérek, Fiórián»tér 9. IV. kerület: Fischer László, Kammermayer Károly»urca 3. Sár» kány Pál, VácDutca 2. z.irkelbach Érne, Bolgár király»ut 8. V. kerület: Iván Simon, Vilmos császár«ut 64 VI. kerület: Héber Sándor, Vilmos császár»ut 39. Ulrich В J, Vilmos császár»ut 31. Wiesel Adolf, Vilmos császár»ur 47. BucWald Sándor, Andrássy»ut 3. Waldhauser A. G. Utóda, Nagymező=utca 68. Kovács Károly, Szondy»uica 26. Stark és Petschauer, Király=utca 36. VII. kerület: Hochmann Lajos, RottcnbiIler»urca 9. Szirch Imre, Garay»utca 40. Hirmann Ferenc, CsányDutca 7. Gichner János, Erzsébet»körut 20. Vas Frigyes, Rortenbiller»uica 64. Aczéi Zsigmond, Thököly»« 18. Boldizsár és Kirmayer, Thököly»« 19. Freisinger Lipór, Baross»tér 7. VIII. kerület: Ötvös Ármin, Baross»«ca 56. Reichert Testvérek, Gyulay PáDutca 6. Szabó József, Orczy»« 47. Oroszy Gyula, Baross»utca 117. Farkas Izor, Nap»«ca 10. IX. kerület: Szontágh Pál, Üllői»-« 19. Grosz Mór, Üllői»« 89 c. Suránszky Kálmán, Ferenc»«ca 13. X. kerület: Rabolt Antal, Jászberényi»ut 5. Kurassy Jenő, Jász» herényi»« 1. Újpest: Sonnenfeld Lina és Fiai, Turk és Berkovits. A világ legdrágább, de egyszers­mind legjobb szivarkahüvelye : A védjegy. „Modiano-Clubspecialité“ Vigyázat: ИБГ Utánzatok vannak forgalomban ! .Sotlomívnló pnpir ára 20 fillér. Közgazdasági hírek. A Leszamitolóbank tőkeemelése. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank részvényeseinek Mada- rassy-Beck Miksa báró elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 62.500 darab, egyenként 400 korona névértékű, az 1918. üzletév hasznában részesedő részvény kibocsá­tása utján 25 millió koronával 90 millió koronára felemeli. A kibocsátásra kerülő részvényekből 58.500 darabra a régi részvényeseknek elővételi jog biztosit- tatik oly módon, hogy minden 25 darab régi részvény alapján 9 darab uj részvény vehető át darabonként 620 korona kibocsátási árfolyamon, minden kamat­elszámolás nélkül; a 4 koronát kitevő részvénybélyeg a részvényest terheli. Az elővételi jog e hó 15-tol 2Ö-ig bezárólag gyakorolandó. A részvények elhelyezését az intézet üzletbarátaiból alakult konzorcium garantálja, mely ezúttal átveszi a kibocsátásra kerülő 62.500 darab részvényből a részvényeseknek elővételre fel nem aján­lott 4000 darab részvényt is. A Hernádvölgyi Magyar Vasipar Részvénytársaság a napokban megtartott igazgatósági ülésén előterjesztett mérleg szerint 5,445.232 koronára rúg a nyereség az előző évi 3,366.432 koronával szemben. A múlt évi fölösleggel együtt 6,257.121 korona áll rendelkezésre. Az igazgatóság elhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja, miszerint 14 százalékot fizessenek ki, az értékcsökkenési tartalékra 1.200.000 koronát, adótartalékra 1,500.000 koronát fordít­sanak, a tartalékalap 500.000 koronával javadalmaztassék és a jutalékokra fordítandó összeg levonása, valamint a munkás társládának 200.000 koronával való javadalmazása után fenmaradó 977.121 koronát uj számlára vigyék át. A Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön R.-t. tőkeemelése. A Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön R.-t. Tolnay Lajos dr., V. b. t. t. elnöklése alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, amely elhatározta, hogy az intézet alap­tőkéjét a jelenlegi 20 millió koronáról 50.000 darab, egyenként 400 korona névértékű, az 1918. üzletévvel kezdődő szelvénnyel ellátott uj részvény kibocsátása által 40 millió koronára felemeli. 25.000 darab rész­vényre az elővételi jog az eddigi részvényeseknek oly­képpen biztosittatik, hogy 2 régi részvény tulajdona egy uj részvénynek, 470 korona kibocsátási árfolyamon való átvételére jogosít. A. részvényeseknek biztosított elővételi jog f. évi október 15-től október 25-éig be­zárólag az intézel főpénztáránál (VI., Andrássy-ut 5.) gyakorolható. — Kemény Miklós dr. részvényes kér­désére az elnök kinyilatkoztatja, hogy a folyó év üzleteredménye kedvezően alakul és a tavalyinál ma­gasabb osztalék szétosztását fogja lehetővé tenni. Az alapszabályok javasolt megváltoztatása elfogadtatott és elhatároztatott, hogy a társaság cége Magyar Országos Bank Részvénytársaságra átváítoztassék. Az igazgató­ságba uj tagokként egyhangúlag Castiglioni Kamillo és Goldstein Pál urak választattak be, amire a köz­gyűlés véget ért. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-t. igazgató- sági jelentését az elmúlt üzletévről most tette közzé. Az az óvatos, a jövő biztosítását célzó, de talán tulóvatos üzleti politika, amely legutóbb az osztrák vasipar évi jelentéseiben is megnyilatkozott, kifejezésre jut a Rima- murányinál is, bár a magyar vasművek helyzete köztudo­más szerint jobb volt, mint amazoké. Ennek ellenére a Rnnamurányi a várt nagyobb osztalék helyett 42 koronát (2B\n) fog fizetni, bár nyeresége 17'68 millióra rúg az előző évi 14‘51 miilóval szemben és bár az előző évi át- hozattal együtt 21,583.180 korona állhatott volna az igaz­gatóság rendelkezésére. Érdekes megjegyzése az igazgató- sági jelentésnek, hogy az uj üzletév kilátása elsősorban attól függ, hogy sikerül-e a termelést a múlt évi mérték­ben fóntartani. Elégtelen tüzelóanyagellátás és a munká­soknak az élelmezési nehézségekkel összefüggő kisebb teljesítménye következtében a termelés ezidőszerint csökke­nőben van. Az állandóan növekedő szociális terhek, vala­mint a n}rers- és üzemi anyagok óriás drágulása az uj üzletévet erősen fogják 'befolyásolni. Jelentős eseménye a mai igazgatósagi ülésnek, hogy Biró Pál dr.-t, aki uj, friss üzleti szellemet jelent, a vállalat uj vezérigazgatójává nevezték ki. A közgyűlést október 23-ikára hivták Össze. Az igazgatóság elhatározta, hogy az alapszabályszerü java­dalmazások levonása urán 2 000.000 koronát az érték- csökkenési tartalékhoz utal, 2,500.000 koronát adó- és hadi-nyereségadó tartalékba helyez, 600.000 koronát a külön tartalékalaphoz csatol, a tiszti nyugdíjintézet javára 500.000 koronát, a munkástársládak gyarapítására 500.000 koronát és általános hadijótékonysági és közművelődési célokra ujabbi 300.000 koronát fordít, a társulat elhunyt vezérigazgatója hámori Biró Armin emlékére 500.000 koronával egy a megboldogult nevét viselő alapítványt létesít a társulati alkalmazottak javára, 2,000.000 koronát pedig egy hadialapra szavaz meg társulatbeli munkás hadi­rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák segítésére. A fen­maradó 2,700.486 koronát az uj üzletév számlájára vezetik át. Felelős kiadó: B. Virágh Géza. MmHonl/i megszereti ®s dicséri már első próba inillUClIHI után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbóségü férfi-ingeket. Ajánlják kiváló minőségben ■ és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, IV., Muzeum-körut 15. sz. /

Next

/
Thumbnails
Contents