Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-19 / 38. szám
T i z e n U ei i e d i к év i о I v a m. 1917, szeptember 19. 38^ iszdim Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ♦ Előfizetési ára я „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. ♦ Félévre 10 kor. Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAjOS Felelős szerkesztő: B.VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-u. 22 TELEF'ONSZÁM; józsef 45 a?. A fővárosi törvény reformja szerepel egy intervjuban a Déli Hírlap első számának hasábjain. A kérdést Ugrón Gábor bel-' ügyminiszter vetette felszínre és sietett megnyugtatni a közvéleményt, hogy ő, mint a főváros autonómiájának hivatali őre, hive az elavult fővárosi törvény demokratikus reformjának, hive annak is, hogy ez a kérdés kikap- csoltassék a közigazgatás általános reformjából, de. — 5 itt következik a miniszteri nyilatkozat csattanója: Ugrón Gábor minderre nézve a fővárosul várja a kezdeményezést. E pillanatban nehéz megállapítanunk, hogy az autonómia tisztelete, avagy más okok késztették-e a belügyminisztert arra, hogy ilyen kesztyűs kézzel nyúljon ehhez a kérdéshez. De bármikép álljon is a dolognak ez.a nüansza, vitán felül áll, hogy a fővárosi törvény reformját még az októberi képviselőházi cikluson; meg kell csU nálni. Ez a kötelezettség- nemcsak a közintézmények demokratizálásából folyik, de természetszerűen összekapcsolódik a választójogi- törvény reformjával is. Nem lehet az általános jogkiterjesztést úgy elképzelni, hogy a főváros mindenre ndii és rangú polgárának beleszólása legyen az ország sorséinak intézésébe, de ne intézhesse teljes hatályigal a maga és polgártársai sorsát a közgyűlésen. ilyenformán Ugrón Gábor belügyminiszter finom tapintata, amellyel a fővárostól várja a kezdeményezést, végeredményében nem jelenthet egyebet, mint azt, hogy mozduljon meg tehát a f őváros polgárságának szine-java s akár a közgyűlés útján, akár egyéb szervezetei révén követelje, hogy a választójogi reformmal egyidejűleg csinálja meg a törvényhozás a fővárosi törvény reformját is. A Független Budapest fennállása óta követeli ezi. S amikor az Esterházy-kormány megalakult s Vázsonyi Vilmos is tárcát vállalt a kabinetben, nyomban felállította a jnnktimot a véliászt ói- jog ki! erjesztése és a fővárosi törvény reformja közölt. Már ekkor követeltük' az új rendszertől, hogy tekintse ezt a kérdést is legsürgősebb feladatai egyikének, nemcsak azért, mert Vázsonyi aktiv tényező lett, hanem azért is, mert az általános jogkiterjesztésnek egyik szerves kiegészítő része ez a reform is. Ami pedig a főváros kezdeményezését illeti, erre nézve nem szükséges egyéb, csak az, hogy a legközelebbi közgyűlésen álljon fel valaki es figyelmeztesse a kormányt arra, hogy egy mutt esztendei közgyűlési határozat egész világosan és félre magyar ázhatlanul lekötötte magén ahhoz az állásponthoz, hogy a fővárosi törvény legradikálisabb reformja nélkül az autonómia ma nem egyéb, mini klikkek jár szalagja, amelynek segítségével egy autokrata kormány azt leheli velük, amit akar. Ha sehol másutt nem indokolt, de itt legelső kötelezettség a viril izmus eltörlése, mert elsősorban a virilisták veszedelmesek a közélet tisztaságára nézve. MERLEGEN. * Szénről okvetlenül gondoskodni kell, mert egy milliós főváros lakosságát nem lehet ebben a kérdésben eshetőségeknek kitenni. Bármilyen nehézségek álljanak is fenn a szén szállítására nézve, a legsúlyosabbakat is muszáj eliminálni. hogy a közélelmezési bajok mellé ne kerüljön halálos csapásként a megfagyás veszedelme is. Ez a lap a maga részéről első pillanattól kezdve azt hirdeti, hogy — igenis — szükség van a legmesszebbmenő önmegtartóztatásra és áldozatkészségre is, de a szénkérdést mi is kikapcsoljuk az állampolgári kötelezettségeknek e konglomeratrumábol és kénytelenek vagyunk figyelmeztetni az illetékeseket, hogy ne hagyjanak fázni senkit se, mert az önmegadásnak ez a legveszedelmesebb aknavetője. * Ha a piacokon nem találsz elegendő élelmiszeri, kedves polgártárs, ne vádold a le általános erővel a fővárosnak ama közegeit, amelyeknek kötelességévé lelted, hogy élelmiszerekkel való ellátásodról gondoskodjék. Nézz körül egy kicsit a közélelmezés rendszertelenségében s csak azután formáld meg ítéletedet. Észre kell venned többek közölj hogy az állandó mizériáknak egyik kúlforrása az is, hogy nincsenek országosan maximálva az élelmiszerek árai. A fővárosnak ugyan joga van bizonyos megállapítod körzetekben halósági árakon összevásárolni az élelmiszerkészleleket, de nincs módja azokat meg is találni. Meri az élelmiszer elegendő mennyiségben csak oil talál haló, ahol nincs maximálva az eladási óira. A termelőnek is van annyi esze, vagy für fang ja, hogy a hatósági rekvir állás elől idejekorán olyan helyeken raktározza el készleteit, ahol a maximális árnak négy-ötszöröséi is megkaphatja érle. Ha lehál a Közélelmezési Hivatal nem akarja azt, hogy a lélen ál éhség verje fel a budapesti utcákat, maximálja a legsürgősebben országosan az élelmicikkek árait. Enélkiil a generális rendszabály nélkül minden jóakaratéi intézkedés csak — félrendszabály marad. * Nem látjuk még a csiráit sem annak, hogy a városházán megindult volna a nagy átalakító munka előkészítése, kapcsolatban azzal a ténnyel, hogy a demokrata kormányzás alatt végre ki lehetne építeni a főváros biztos fejlődésének szilárd pilléreit. A bizottságok közül csak a tízesek szólaltak meg a nyilvánosság előtt, ezek is csak azért, hogy felesleges voltuknak ékes tanubizottságát szolgáltassák. Pedig minden pere drága s minden legkisebb mulasztás katasztrofálisan megbosszulhatja magát. Jó lenne, ha ezt sohasem felejtenék el azok, akik olyan büszkén tartják magukat — bizottsági tagoknak. A főváros és a Közélelmezési Hivatal. — Reflexiók a tizes bizottság üléséről. — A tiz s bizottság pénteken este nyilvános ülést tartott s végre alkalmunk volt betekinteni ennek, á nyilvánosság kizárásával működő bizottságnak munkájába. Nagy meglepetések nem igen érhettek bennünket, mert azt már régóta tudtuk cs láttuk, hogy a bizottság működésének gyakorlati haszna nincs, aminthogy nem is lehet, mert semminő irányban nem rendelkezik pouvoirral. A nyilvánosság szemében a bizottság ülésezése csak azt az ódiumot kelti fel, hogy tehetetlen emberek ülnek a bizottságban s a tájékozatlan közönség nem tudja, hogy a bizottság tevékenysége csak illuzórikus, mert semmi hatalommal nem rendelkezik s igy a legészszerübb az volna, ha kimondaná a feloszlását. Nemcsak a tizes bizottság, de a tanács is ferde helyzetben van amiatt, hogy voltaképen nincs döntő befolyása a főváros közélelmezésének intézésére. A közélelmezési hivatalé a teljes rendelkezés joga s a fővárosnak be kell érnie az eloszlás szerepével. A Közélelmezési Hivatal gyakran megbeszélésekre hívja meg a fővárost. Ez a félpasszivitás azonban nem elégíti ki a fővárost. A bizottság tagjai a pénteki ülésen élénken panaszolták, hogy a fővárosnak nincs hatásköre, holott a fővárosnak külön organizmusnak kellene lennie az országos közélelmezésben. Felcki Béla dr. bizottsági tag rámutatott felszólalásában arra, hogy ezzel a tiltakozással erősen megkéstek, mert amikor a Közélelmezési Hivatal megalakult, a főváros megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy leveszik válláról a közélelmezés intézésének gondját. E tekintetben mi is utalhatunk arra, hogy a Közélelmezési Hivatal megalakulásakor a Független. Budapest körinterjut közölt, amelyben a törvényhatóság több előkelő tagja helyesléssel és várakozással fogadta a hivatal felállítását. Ezek a várakozások a Knrlhy -éra alatt csak igen csekély részben váltak be. A polgármester reflektálva Feleld szavaira, utalt arra, hogy a politikai válságok folytán az utóbbi két-három hónapban a Közélelmezési Hivatal nem állhatott feladata magaslatán. A kormánnyal szemben teljes bizalommal viseltetik s igy reméli, hogy ha a közélelmezési viszonyokból folyóan nagyobb nehézségeket kell is leküzdeni, végeredményben a főváros ellátása nem tog lényeges hiányt szenvedni. Mi is teljes mértékben osztjuk a polgármesternek ezt a felfogását, mert Hadik János gróí, azalatt a rövid idő alatt is, amióta a Közélelmezési Hivatal élén á!l, ismételten bizonyságát adra annak a messzemenő jóakaratnak, amelylyel a főváros ellátása érdekében dolgozik. Minden esetben a lehetőségek legfelsőbb határáig tesz eleget a főváros kívánságának, sajnos azonban, vannak olyan körülmények, mint például a német és osztrák kivitel kötelezettsége, amelylyel feltétlenül számolnia kell. Hogy azonban minden lehetőt megtesz a fővárosért, bizonyítja, hogy teljesítette a fővárosnak azt a jogos kívánságát, hogy a 7 kilogrammos budapesti cs a 12 kilogrammos vidéki lisztfejadag közti igazságtalanságon változtasson. Ezt egészen megszüntetni az adott viszonyokkal 'számolva, nem - volt
