Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-15 / 33. szám
Független Budapest 3 tétlenné teszi és sok tekintetben a téves mérlegelést is megelőzi. A szénelosztás adminisztrativ részét az Országos Szénbizottság ellenőrzése mellett a Hadi Szénbehozatali Részvénytársaság fogja ellátni. Az ellátás alapja a háztartási tüzelőszénkészleteknek szeptember elsején megejtendő összeírása lesz. A tervezet szerint a szétosztási rendszer október 1-én lép életbe, de már addig is gondoskodni kívánnak arról, hogy megfelelő szén kerüljön Budapestre. Annak a szénnek, amelyet igazságosan és ácsorgás nélkül kell elosztani, előbb a magyar bányákból a vonatokra kell kerülnie, a külföldi szénnek pedig a vonatokon Budapestre kell jönnie anélkül, hogy egyes külföldi városokban és határállomásokon napokig vesztegeljen, vagy esetleg el is tűnjön. És a Budapestre érkezett szénnek a kiskereskedő üzletébe kell kerülnie, anélkül, hogy előbb különböző, hosszadalmas adminisztráción menne keresztül és oh, hol van még ez a szén a szegény ember kályhájától, amely tavaly sötéten és hidegen állott a szoba sarkában, de az idén — a kétségtelenül igazságos tervezet szerint — bőséges meleget fog árasztani. Óriási munka és nagy energia, az illetékes hatóságok minden erélye kell ahhoz, amig a szén a bányától a szegény ember kályhájáig jut. Ezt a munkát vállalja az Országos Szénbizottság, amelyben a közellátási ügyek legképzettebb szakférfiai ülnek. Hisszük, hogy ezt a kimondhatatlanul fontos kérdést tetjes energiával és lelkiismerettel fogják elintézni. A főcél az, hogy a hideg idő beálltáig a szénellátás ügye teljesen organizálva legyen, hogy szociális igazsággal jusson mindenkinek szén, gazdagnak-szegénynek egyaránt. Szűnjenek meg e téren a tavalyi szégyenletes állapotok — s akkor a szénbizottság a legnagyobb hálára fogja lekötelezni Budapest egész népét. Hirek a városházáról. A városok kongresszusának állandó bizottságát, amely a városi pártszervezkedés kérdésében is illetékes, Bárczy polgármesternek szabadságáról való visszatérése után ülésre hívják össze. Az ülésen megvitatják az uj politikai helyzetet a polgári szervezkedés szempontjából. A L. Á. B. megalakulása. A Lakásépítési Állandó Bizottság megalakulási munkálatai már folyamatban vannak. A napokban küldték szét a felhívást a lakásankéten résztvett negyven egyesület vezetőségéhez, hogy a bizottságba egy-egy szakértő tagot delegáljanak. Az alakuló ülést szeptember elején tartják meg. PÉNZ ÉS HITEL. Az átmeneti gazdaság. Az ipapt a háború abba a helyzetbe segítette, hogy hiteltőkéket most egyáltalán nem vesz igénybe, sőt iparvállalataink számszerűleg meg nem állapítható követeléseket tartanak fenn. Elég, ha arra utalunk, hogy például az a fővárosi iparvállalat, amely a háborút megelőző időkben 1 — 1l/2 milliós elfogadványhitelt vett igénybe, a pénzintézeteknél most állandóan 3—4 milliós folyószámla-betéttel rendelkezik és emellett tartaléktőkéit megkétszerezte és lényegesen magasabb osztalékot fizet. Az iparvállatok mostani pénzbősége — ellentétben a kereskedők tőkefeleslegével — tulajdonképpen nem annak tudható be. hogy az iparvállalat a korábban használt forgótőkéjét kénytelen kihelyezési alkalmak hiányában pénzintézeteinknél gyümölcsöz- tetni. Ea helyzet nem következhetett be, mert hisz az iparvállalatok forgó tőkéjének jelentős hányada hitel révén keletkezett tőkékből áll és ezek a tartozások a háború tartama alatt egyszerűen kiegyenlítést nyertek. Ami tőkefelesleg tehát mutatkozik, az mondhatni . teljes összegében üzemi haszonból keletkezett. Az ipar- vállalatoknak most tapasztalható pénzbősége korántsem jelenthet azonban exorbitans nyereségeket, mert a követelések jelentős százaléka normális időkben igénybe vett és beruházásra szánt tőkékből rekrutá- lódnak. A háború tartama alatt nagyobb arányú üzem- kibővités mondhatni kizárólag azoknál a vállalatoknál volt, amelyek kimondottan municiógyártással foglalkoznak, mig a többi termelési ág beruházásai a békeidőben megállapított beruházások kereteit alig haladták túl. Érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a gépipar a magángazdaság szükségletét alig képes kielégíteni, de ha ki is elégíthetné, a munkaerő és a nyersanyag drágulása következtében produktumait oly áron kellene forgalomba hozni, hogy az az iparvállalatoknak beruházásokra szánt tőkéit tetemesen túlhaladná. Ismert dolog, hogy iparvállalataink elhasznált gépek pótlására a háború tartama alatt alig gondolhatnak már azért sem, mert legtöbb ipari üzem külföldről importált gépeket használ és igy a behozatalt a valu- táris viszonyok is megnehezítik. Malom-, szövő-, fonó- és nyomdaiparunk gépszükségletének majd száz százalékát azelőtt Németországban fedezte, de most ez is lehetetlenné vált, mert egyrészt a német gyáraknak a magángazdaság szükségletét illető capacitása is csökkent, a termelési költségek pedig emelkedtek, másrészt viszont a korona és a márka-valuta között fennálló nagy disparitás az importot körülbelül 40—50°/o-kal drágítja. »Nem mind arany, ami fénylik , tartja a közmondás és mi is azon a nézeten vagyunk, hogy az átmenetgazdaság szempontjából az iparvállalatok mostani pénzbőségre nem jelenthet egészséges állapotot. Iparvállalatainknak budapesti pénzintézeteknél elhelyezett folyószámla-betéteinek számszerű kimutatása nem áll rendelkezésünkre, azonban nem mondunk nagy összeget, ha az iparvállalatoknak pénzintézetekben heverő tőkéit fél milliárdra becsüljük. Ennek a fél milliárdnak legalább 35—40°/o-a beruházásokra szánt összegekből áll, ami azt jelenti, hogy a folyton fokozódó nyersanyagszükséglet fedezésére mindössze körülbelül 300 millió korona fog maradni. Nem nagy összeg, ha figyelembe vesszük, hogy az importált készárugyártmányok és nyersanyag értéke egymagában milliárdokat tesz ki. Kézenfekvő, hogy a háború befejeztével iparvállalataink megint csak visszatérnek oda, ahonnét kiindultak és nemcsak hogy a háború alatt felgyülemlett tőkéket fogja elvonni, hanem ezenfelül még nagyösszegű hiteltőkéket is igénybe fog venni. Hogy ez minő arányokat fog ölteni, az számszerűleg pontosan meg nem állapítható és elég, ha a békeidők számításait vesszük alap gyanánt. Nálunk az iparvállalatok nagy saját tőkével sohasem dolgoztak, mert legtöbb iparvállalat pénzintézeti patro- nátus alatt áll és ezért részvény- vagy kötvénykibocsátást a viszonyok kevésbbé indokoltak Külömben sem áll minden esetben az az állítás, hogy pénzintézeteink az érdekköréhez tartozó iparvállalatot egyszer mint adós, egyszer mint hitelező »nyúzza meg«, különösen nem most, amikor az iparvállalatok pénzintézeteinkkel szemben csak mint hitelezők állnak. A háború előtt is észszerűbb hitelpolitikának bizonyult a bankhitel igénybevétele, mint a részvény- vagy kötvény- kibocsátás, mert ez utóbb emlitett utakon szerzett tőkék állandó kamatkötelezettséggel járnak, mig az elfogadvány hitel kondíciói a konjunktúrától függnek. Ez utóbb emlitett tőkeszerzési metódus különösen kényelmes ott, ahol a részvényszaporitás a patronizáló intézet birtokában van. Ily esetben az osztalék nagysága kisebb szerepet játszik, mert az intézetek az osztaléknál mutatkozó kisebb haszonért hitelfeltételek megállapításánál kárpótolhatják magukat. A jővő várható helyzete tehát az lesz, hogy az ipar ' pénzintézeteinkkel szemben nagyobb hiteligényeket fog támasztani és emellett számolnunk kell majd a mező- gazdaság szükségletével is. Felelős kiadó: В. Virágh Géza. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KRT. 31. TELEFON 110-22. Minden este 8 órakor a szenzációs évadnyitó műsor. A Balaton Rómeója. Zerkovitz Béla és Szenes Béla operettje. Edwiga Doley, 3 Facori, Lisí Fluher, Kari és az összes uj színházi és variété-attrakciók. A sörkabaré uj műsora este 8 órakor kezdődik. TAURIL A MAGYAR FFNYF^I PNEUMATIK T Tauril Pneumatik Részvénytársaság Budapest, VI., Mozsár-utca 9. — Telefon 99—02. BUDAPESTI lóversenyek 1917. augusztus 15., 17., 19., 20., 22., 25., 26., 28., 30. és szeptember 1. és 2-án. Kezdetük mindig d. u. 3 óra 30 p. Belépti-jegy naponkint: 1. oszt. (Passepartout) uraknak ...... 10.— К Г. oszt. (Passepartout) hölgyeknek ................6.— ,, I. oszt. (Passepartout) katonatiszteknek . . . 6.— „ II. oszt. (Passepartout)..................................3.— ., II I. oszt. (Passepartout)......................... . . 2.— „ Ál lóhely a versenypálya közepén......................—.60 ,, Au gusztus 20-án, Szent István-díj napján : Uraknak I. oszt..............................................................20. — К Hölgyeknek I. oszt.......................................................10.— ,, Ka tonatiszteknek I. oszt. . ..................................10.— ,, Bé rlet-jegy az augusztusi 12 versenynapra: I. oszt. (Passepartout) uraknak.................100.— К I. oszt. (Passepartout) hölgyeknek.............50.— „ I. oszt. (Passepartout) katonatiszteknek . . . 50.— ,, A külön elkerített fogadási helyre (a bookmakerek körébe) bérlet-jegy mind a 12 napra 140.— K, 2-ig 80.— kor. — Napi jegy 25 kor. E jegyek kaphatók aug. 12-től kezdve a Magyar Lovar- egylet irodájában (IV., Semmelweis-utca 17. II. emelet). A totalizatőrökhöz azonban, mint eddig, úgy ezután is szabad a bemenet. — Totalizator I., II., és III. helyen. — Villamosvasutak egész a helyszínig közlekednek. Frissitö-heiyek minden osztálynál. ts ítif I-!. BUDAPEST. -----------KÖ ZPONTI IRODA: VI., Erzsébet-körut 41. sz. X., Gyömrői-ut 40. szám. Mindennemű mérlegek, kutak, szivattyúk, tűzi fecskendők, sajtoltbádogáru-cikkek gyártása. a női szépség nélkülözhetetlen kellékei. Prébaiioboz V. tégely t.— К 5054 Kagy ,f ,, я 2.50 „ Mindenütt kapható.
