Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-08 / 32. szám

Független Budapest 3 intézetlen maradt. A fővárosi és vidéki sajtó is tiltakozott a városokon esett sérelem miatt, a vidéki városok közgyűlési termeiben azonban •csak imitt-amott tették ezt szóvá, nem hívták össze — amint azt sürgősen meg kellett volna tennie — e nagy horderejű ügyben a városok ■ kongresszusát s a parlament egyik oldalán sem akadt szószólójuk a városoknak. Természetes, hogy ilyen körülmények között tisztára csak a kormány önkéntes belátása se­gíthet a helyzeten. Bízunk ebben és bízunk Hadik János grófnak, a Közélelmezési Hivatal uj elnökének szociális jóindulatában, hogy ma­guktól is megtesznek minden lehetőt, nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy ebben az esetben kiderült, mennyire árván áll a városi polgárság akkor, amikor exisztenciális kérdései­ben van megtámadtatva s mily fontos és sürgős, hogy ezután ez máskép legyen. A budapesti szénkérdés. Serényi Béla gróf kereskedelemügyi miniszter hivatalba lépése óta ideje nagy részét azzal a nehéz, de égetően fontos munkával töltötte el, hogy emberi lehetőség szerint biztosítsa a be­következő télre a főváros és az ország szén­szükségletét. A miniszter a múlt esztendő szo­morú tapasztalatain okulva, minden más ügy félretételével legfontosabb kötelességének ismerte a szénügy rendezését, hogy elejét vegye annak a szégyenteljes állapotnak, amikor csikorgó hidegben asszonyok és gyerekek órákon át ácso- rogtak szenes pincék előtt néhány kiló szénért és éjszakákat töltöttek virrasztva szén-üzle­tek ajtajai előtt. A miniszter az Országos Szén­bizottsággal egyetértőleg minden részletre kiter­jedő tervezetet dolgozott ki a főváros és az ország szénellátásának biztosítására. Az Orszá­gos Szénbizottságban, ahol kora reggeltől késő estig lázas munka folyik, a felek százait fogad­ják és kérelmüket lehetőség szerint elintézik. Salgó Béla igazgató az ország szénellátásának biztosítására tett intézkedésekről munkatársunk­nak a következőket mondotta: — Ha valami előre nem látott végzetes csapás be nem következik, lesz Budapesten szene mindenkinek. Nem mondom, hogy Budapest 220.000 háztartásának pincéje zsú­folásig tele lesz szénnel, de annyi szene lesz mindenkinek, hogy ném kell fáznia és nem kell óraszámra ácsorogni a szenes-pincék előtt. A háztartások mellett biztosítani fogjuk még a különböző hatóságok, hivatalok, kórházak, szanatóriumok, színházak stb. szénszükség­letét is. Itt van éppen előttem — folytatta Salgó igazgató — az a hatalmas tervezet, melyet a szénkérdés rendezéséről Rau Gott­lob vezérigazgató vezetésével dolgozott ki a szénbizottság, mely tervezet főirányelveit maga a miniszter adta meg és amelyet még ma eljuttatunk a miniszter kezeihez. Embert annyit dolgozni, mint amennyit Serényi Béla gróf kereskedelemügyi miniszter a szénügy- beri dolgozott, még nem láttam. Ha volt egy terve vagy ötlete, azt mindjárt meg is csinálta és kellett utazott, vagy éjjel-nappal dolgozott. A főváros területét huszonhat körzetbe osz­tottuk be. Minden körzetben a lakosság szá­mához mérten szénelosztó-helyeket fogunk létesíteni, egyelőre Budapesten 536 ilyen szén- elosztó-helyet jelöltünk ki, természetesen e helyek kijelölésénél elsősorban a kereskedő­ket vettük figyelembe, mert mi a szénkérdés rendezésénél a kereskedők szempontját is figyelembe vettük. — Külön tervezet készül a szénfuvarozás megoldására és lebonyolítására, külön terve­zet készül a kereskedelemügyi minisztérium­ban a szénszállítás, ezzel kapcsolatban első­sorban a vagonkérdés rendezésére. Óriási fel­adat az, ami előtt állunk, de bízom benne, hogy tervezetünk alapján simán és elég zavar­talanul fog lebonyolódni a fővárosnak szén­nel való ellátása, mindenkinek lesz fűteni valója, anélkül, hogy kemény hidegben ácso- rognia kell érte. A vidék szénellátására más megoldás készül, ott nagyon megkönnyíti helyzetünket az, hogy igen sok vidéki város közelében van szénbánya, ami e városok és környékük ellátását tetemesen megkönnyíti. PÉNZ ÉS HITEL. Közgazdasági hírek. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ez idén ünne­pelte 75 éves fnnnállását. A bank, amely az ország legnagyobb tőkekoncentrációját jelenti. Hegedűs Lóránt igazgatót bízta meg történetének megírásával. Vaskos, 600 oldalra terjedő, Ízlésesen kiállított kötetben tett eleget Hegedűs Lóránt az igazgatóság megbízatásának, j A Kereskedelmi Bank keletkezésének és 50 éves fennállásának történetét Pólya Jakab dr. irta meg 1892- ben. Hegedűs Lóránt könyve kiterjed természetesen ennek az 50 évnek a tárgyalására is, de ezt csak röviden érinti. Annál szélesebb mederben tárgyalja azután az utolsó 25 év történetét, amelyre a bank fejlődésének javarésze esik. Mint a bevezetésbe*', maga Hegedűs jelzi, kötetében a történeti krónika helyébe közgazdasági törvények kutatása lépett. Mindvégig ebből a fölényesen magas szempontból nézi és Írja az eseményeket Hegedűs, úgy hogy a könyv, amelyet ol­vasunk éppenséggel nem az, mint a hasonló osztrák, né­met, vagy más külföldi munka, nem unalmas, sablonos bankjubileumra készült könyv, hanem érdekes, Hegedűs Lóránt minden kiváló tudását és írói tehetségét csil­logtató gazdasági tanulmány, amelyben az eseményeket oly érdekesen, filmszerűen pergeti le, hogy annak ol­vasását nem is lehel megszakítani. Nem száraz bank­történet, hanem érdekfeszitő. magasabb szempontból megirt, kútforrásnak is szolgáló kiváló munka ez a könyv, amelyben azért megfelelően kidomborodik a Kereskedelmi Bank impozáns fellendülése, amelyre — a sok adatból ez tűnt fel legjobban a betétállománynak az utolsó 25 éven történt szaporodása a legjellemzőbb. 1891. óta 78 millió koronáról 1.285• 7 millió koronára emelkedett a betétek átlaga, amt 3.200°/o-os emelke­désnek felel meg. Már ez az adat is eléggé igazolja, hogy a bank valóbán az ország legnagyobb tőkekon- i centrációját jelenti. A történeti fejlődést tartalmazó fejezetben Hegedűs i meglátja a korszak és a konjuktura minden rezdülését. { Különösen érdekesek e fejezetben a politikai és pénz- I ügyi kríziseket tárgyaló részletek. Külön fejezet tárgyalja a bank kialakulását, a I folyó banküzlet fejlődését, a jelzálogüzletet, a fiókok I és affiliált intézetek szaporítását. A Kereskedelmi i Banknak a Balkánon való térhódításáról is a politikai helyzetre kiterjedő érdekes fejezetben számol be a szerző. Külön fejezet tárgyalja a bank szerepét az iparban, a világháborúban és egy másik fejezetben fejti ki Hegedűs Lóránt véleményét a harci konjunk- | túrának a pénzre való hatásáról. 1 Közli a könyv még az üzletágak 25 évre vissza­menő forgalmát és az intéze' helyiségeit ábrázoló mélynyomásu képeket. Rendkívüli érdekessége a könyvnek Lánczy Leó előszava. 1882. január 1 én vette át Lánczy Leó a^ Kereskedelmi Bank vezetését, melynek fellendülése kétségtelenül az ő nevéhez fűződik. Őszinte önvallomás ez az előszó, amelyben Lánczy Leó elmondja a bankja és a maga küzdelmét, melyet a régi hitelsablónok megtörése, pénzpiacunk függetlenitése, »az uj bank- stilus« meghonosítása érdekében kifejtett. Az akkori pénzpiac ifjú forradalmára volt Lánczy, aki a bank­üzlet modernizálásával uj ösvényt vágott az ország gazdasági életében. Nem csoda hát, ha az előszóban őszintén megvallja, hogy nem tud megilletődés nélkül elhaladni az évforduló mellett. Az igazgatóság is külön előszót irt a kötethez, amelyben kegyelettel adózik azoknak, akikkel már nem ünnepelhetik meg együtt a háromnegyed száza­dos jubileumot. ГRájöttem, hogy az " ■ ' ^ • általam gyártott MQD1ANQ - Clubspecialité­szi varkahiivelyiiek után­zatai vannak forgalomban, amelyek ellen egyedüli véde- Védjegy. lem a védjegy és . _ tos megfigyelése" Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. Első Magyar Papíripar R.-T. Hermaneci Papírgyár R.-T. Az Első Magyar Papíripar R.-T. megveszi a Hermaneci Papiigyár R.-T. részvényeit. A Hermaneci Papírgyár jelenlegi alaptőkéje 2 millió korona, amely legközelebb 4 millió koronára fog fel­emeltetni. A Papíripar igazgatósága az augusztus 6-ára egybehívott közgyűlés elé azt az indítványt fogja ter­jeszteni, hogy az alaptőke 15.000 darab uj részvény kibocsátásával 3 millió koronával felemeltessék. Az újonnan kibocsátandó 15.000 darab uj Papíripari rész­vényből körülbelül 13.000 darab, fog a Hermaneci 20.000 darab részvényének megszerzésére fordittatni. míg a fenmaradó darabokat a Hazai Bankból. Leszá­mítoló Bankból és a Deutsch lg. és Fia cégből álló konzorcium veszi át. A Hermaneci Papírgyár az 1916-i üzletévet jelentékeny nyereséggel zárta le, a folyó évbeli^ pedig ugyancsak jó eredménynyel dolgozik, ami főképen az évek óta folyó nagyarányú beruházá­sok eredménye. Ezen transactio keresztülvitele után a 8 millió korona alaptőkével biró Első Magyar Papír­ipar r.-t. a hozzá tartozó vállalatokkal együtt a spe- ciálizálás lehetőségének megteremtésével versenyképes­ségében lényegesen növekszik. A két vállalat vezető­ségében változás nem áll be. Felelős kiadó: B. Virágh Géza. ftunr Я Din kötvénvek 2 legelőnyö- J/ &J // U fi /С/Д sebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betöréses­lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztositó R.-T, igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12' Mindönki megszereti és dicséri már első próba ITIIIlUClIKI után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü férfi-ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, IV., Muzeum-körut 15. SZ. I Érdekes jelenség, hogy Diana púder nélkül ma egy szép nő még csak az utcára se léphet ki. Próbadoboz ......... 1.— К Nagy doboz ....... 2.50 „ Mindenül! Kapható ■Wjwnij! г г и г ягоявш«ивш^|Г--т^1мп» , ,.шшиан

Next

/
Thumbnails
Contents