Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-06 / 23. szám

A

Független Budapest

jelentőséget tulajdonit a lakbérrel amortizálható lakás- építkezési módszernek.

Fenyő Miksa Vázsonyival polemizálva, a kartelleket védi az anyagdrágitás vádjával szemben. Egyébként a gyáriparosok nevében elismeri a kislakásépitkezés fontosságát és, csatlakozik a szociális mozgalomhoz.

Palóczi Antal, Glasner Antal és Sziklai Zsigmond után dr. Müller József a lakás nagyságának korlátozását ajánlja a háború utánra a lakáshiány enyhítésére. Dr. Halasi Béla közmunkaügyi minisztériumot sürget.

Befejezésül még egyszer kínos epizódként vissza' tért a lakbértilalmi kérdés, amelynek pedig vajmi kevés köze van a lakáskérdéshez. De a háztulajdonosok ezt az alkalmat is jónak ítélték arra, hogy követeléseikkel okvetetlenkedjenek. Szájbély Gyula, a Háztulajdonosok Egyesületének elnöke, a meetingre kivonult háztulajdonosok elszánt segédlete mellett nem kevesebbet kért, minthogy a számos szociális egyesület aláírásával történő felterjesztést egészítsék ki a lakbérrendelet elleni tiltakozással. A meglepetésszerű indítvány ellen Bródy Ernő dr. szólalt fel, kifejtve, hogy az egyesületek nem ezért jöttek össze, hanem épen ellenkezőleg szociális népjóléti célokért akarnak dolgozni. Wekerle finom érveléssel elhárította a próbálkozásaikban fáradhatatlan háztulajdonosok újabb kísérletét és csakis az eredeti határozati javaslatot bocsátotta szavazásra.

... Az elfogadott javaslat értelmében kérik a kormánytól, hogy átmeneti épitésgazdasági szervezetet állítson fel s amig ez megtörténik, a Mérnökegylet tagjaiból létesítenek permanens bizottságot. Amikor még az is teljesen bizonytalan, ki kerül kormányra, nem lehet jóslásokba bocsátkozni afölött sem, hogy az átmeneti szervezet mikor valósul meg, kívánatos azonban, hogy az egyesületek és a Mérnökegylet bizottsága továbbra is fentartják a közérdeklődést a kérdés iránt és hogy az építkezés első lehetőségének, a komolyabb békekilátásoknak bekövetkeztével teljes felkészültségben álljunk itt a lakásügy terén fenyegető veszedelmek leküzdésére. Rengeteg számú új lakás kell és egészséges, olcsó, jó lakások. Ennek a kérdésnek megoldása a háború utáni új közszellcmnek egyik sarkalatos próbája lesz.

Progresszív jövedelmi pótadó.

Az uj adótervek során felmerült az az eszme, hogy a jövedelemadó után községi pótlékot szedjen a főváros. Erre vonatkozóan a városi adókérdések egyik neves szakértője a következőkben nyilatkozott a »Független Budapest« munkatársa előtt :

— Nem tartom valószínűnek, hogy a kormány feladná a jövedelemadó után kivetendő községi pót- adó tárgyában eddig elfoglalt álláspontját, bár ez a pótlékolási tilalom teljesen indokolatlan és sérelme a fővárosnak. Nézetem szerint, ha teljes eredményt nem is lehetne még elérni,, arra igenis van lehetőség, hogy e tilalmon rést üssünk, még pedig az 19r9. évi törvény 74-ik paragrafusának segítségével. E szakasz második bekezdése ugyanis kifejezetten megengedi a községeknek, hogy azon lakosokra, kik állami adót egyáltalán nem fizetnek, a napszámosokra megállapított községi adót kivethessék.

— Ha a létminimum címén állami adó alól mentes polgárok tartoznak a község terheihez hozzájárulni, miért mentesek a községi adó alól azok a nagy jövedelemadót fizetők, kik hozadékadól vagy egyáltalán nem fizetnek, vagy jövedelmeikluz képest aránytalanul keveset ?- A fővárosban nagy számban élnek vagyonos magánzók, tőkések, itt állandó lakással biró vidéki földbirtokosok, adómentes vállalatok tulajdonosai, kik mind anélkül élvezik a főváros közintézményeit, hogy ezek fenlarlásához hozzájárulnának. Községi adómentességük kizárólag azon alapszik, hogy nincsen terhűkre olyan állami adó kivetve, amely után • községi adót lehetne reájuk kiróni. Ha tehát a kormány ragaszkodnék a jövedelemadó póladómen- tességéhez, módot kellene találni arra, hogy azok, akikre a jövedelemadón kívül egyáltalán nem, vagy pedig nem megfelelően róttak ki más állami adó után községi adót, jövedelemadójuk arányában községi adóval is megterhelhetők legyenek. Ez az adóztatás, ha a kormány ezt a kivételes pótlékolást sem engedélyezné, önállóan is történhetik, mért az adóalapnak két különböző hatóság által esetleg különböző összegben történő megállapítása — ami az önálló községi adónak legfőbb akadálya — itt elesnék, ha a jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem egyúttal a községi adó alapja is volna.

— Az adókulcsnak aszerint kellene változnia, hogy a fővárosban állandó lakással biró jövedelem- adót fizető egyáltalán nem, vagy csak Budapesten nem fizet jövedelemadót, avagy aránytalanul kevés községi adót fizet.

— Azok közé, akik egyáltalán nem fizetnek községi adót, tartoznak azok, akik kizárólag részvények, adómentes értékpapírok vagy takarékbetétek kamataiból élnek és az adómentes vállalatok tulajdonosai, szóval mindazok, akik sem Budapesten, sem máshol oly állami adót, mely után községi pótlék kivethető, nem fizetnek.- Budapesten nem fizetnek községi adót mindazok a fővárosi lakosok, akik földbirtokaik' vagy vállalataik után vidéken fizetnek ugyan községi adót, a fővárosban azonban ilyennel megróva nincsenek.

— Külön elbírálás alá esnek azok, akik fizetnek ugyan községi adót, de ez aránytalanul kevés a jövedelemadó alapjául vett anyagi viszonyaikhoz képest. Ha ugyanis a községi adó fizetése egymagában már mentesítene ettől a javasolt községi adótól, a legnagyobb aránytalanságok, sőt visszaélések fordulnának elő. Valakinek, aki például 30—40.000 korona jövedelem után fizet .adót, hozadéki adója csak 2—8 korona (föld, vagy másodosztályú kereseti adó), az ennek megfelelő 33°/o-os községi adója (66 fillértől 2 korona 64 fillérig) valóban nem tekinthető megfelelő hozzájárulásnak.

— Az itt említett disztinkciók különleges figyelmet érdemelnek az alkalmazandó adótételek megállapításánál, amelyeknek természetesen progresszi- veknek kellene lenni.

Hírek a városházáról.

A főváros hadikonyhái. A kormány hir szerint három millió koronával hajlandó hozzájárulni a fővárosban felállítandó hadikonyhák költségeihez. Tizenhat jótékonysági egyesület szintén támogatja a tervet. így kilátás van arra, hogy a Központi konyha, amelynek felszerelése is kész, sőt a személyzet is már rendelkezésre áll, végre megnyílik. Ezenkívül természetesen a népkonyhákat is belekapcsolnák a hadikonyhák szervezetébe. Remélik, hogy elegendő meny- nyiségű élelmiszert — nyáron főként zöldségféléket — tudnak biztosítani, mert eddig is az c tekintetben fennállott aggályok késleltették a tervet. Az ebédek nem lesznek ingyenesek, hanem egészen minimális árúak; a költségkülönbözetet a kormány és a jó- tékonyegycsületek hozzájárulásából akarják fedezni.

Az Albrecht Hildegard kisipari szövetkezet,

Arról értesülünk, hogy hosszú vesztegelés után az Albrecht Hildegard-alap felhasználásával létesítendő kisipari szövetkezet ügye jelentős lépéssel halad előre. A kereskedelemügyi és a belügyminiszter jóváhagyták a szövetkezei alapszabályait. Még csak a pénzügyminiszter hozzájárulása van hátra. Reméljük, hogy ez nem fog ily sokáig késlekedni.

Tűzoltási járulék — magasabb tűzbiztositási

díj. A közgyűlés még nem is tárgyalta a biztosítótársaságok tűzoltási járulékairól szóló előterjesztést, a fővárosi biztosítótársaságok azonban, mint azt könnyen megjósoltuk, máris siettek felemelni a biztosítási díjakat. A »díjreform« junius 1-én életbe is lépett. Kétségtelen, hogy a biztosítótársaságok a városi tűzoltási járulék kivetése nélkül is felemelték volna a díjakat s a fővárosnak így legalább haszna van a díjemelésből. Ezzel szemben igaz az, hogy a fővárosnak az volt a szándéka, hogy a nagyarányú tűzőrségi apparátus fenntartásából származó költségeit egy részét a biztosítótársaságokkal téríttesse meg. Ezt az intencióját, megállapíthatjuk, a biztosítótársaságok könnyűszerrel játszották ki a közönség rovására, jóval előbb, mint az adó megvalósult volna.

A bérkocsisok a közlekedési adó ellen. A

bérkocsis ipartársulat beadványt intézett a tanácshoz, hogy a közlekedési adó behozatalánál az egyes személyszállító járművekre tervbe vett 200 koronás adó alól mentesítse őket. Kérelmüket azzal iudokolják, hogy az adótervezet szerint a bérkocsi, autotaxi, magánfogat és magánautó egyformán kétszáz koronával lenne megterhelve. Ezzel fgyelmen kívül hagyják az autotaxik és a bérkocsik jövedelmezősége közti különbséget, holott a magánfogatok és luxusautók tulajdonosai összehasonlithatlanul könnyebben bírják ki a

kétszáz koronás adót, mint a bérkocsisok. Ez az indokolás bizonyos részeiben helytálló, de csupán annak érdekében, hogy az adónál progresszivitást alkalmazzanak, nem pedig, hogy a bérkocsikat egészen mentesítsék 'az adó alól. Ismételten kifejtett felfogásunk szerint a közúti villamos és omnibuszforgalom tekintetében tartjuk helyénvalónak az adómentességet s ez is nehezen érhető el. Az ellen semmi kifogásunk, ha bizonyos méltányos progressziót állapítanak meg a bérkocsik és a magánkocsik megterhelése közt. A bérkocsik adójának megállapításánál azonban fontos volna tudni, hogy azt a berkocsilulajdonosok mostani jövedelműkből fizetnék-e, vagy pedig újabb tarifa- emeléssel az adót a közönségre hárítanák át.

Duna-konferencia

Bécsben.

— Weisskirchner szives invitálásai. —

Weisskirelmer Richárd dr. bécsi polgármester e héten nem várt meghívással tisztelte meg Budapestet. A meghívók junius hó 20. és 21 -iк napjára Becsbe invitálják a budapesti hatóságokat és egyesületeket. Duna-konferenciát rendez Bécs városa és szívesen venné, ha elmennénk staffagenak azokhoz a tanácskozásokhoz, amelyeken Bécs számára központi jelentőséget akarnak megalapozni a jövő dunai forgalomban Budapest rovására. Úgy tudjuk, a városházán még nem tárgyaltak a fölött, vájjon a főváros képviseltetni fogja-e magát a bécsi konferencián. Mielőtt határoznak, nem ártana emlékezetbe idézni, milyen erőszakos módon akadályozta meg Weisskirchner a budapesti Duna centrum felállítását. Nem tulajdonítunk nagy jelentőséget a bécsi konferencia határozatának, mert a dunai központ valóságban ott lesz, ahol megfelelő kikötő épül, de nem látjuk be annak szükségét, hogy a főváros elmenjen statisztálni Bécsnek az ő dunai álnagyságának kinyilvánításához. A bécsi konferencia bennünket csak egy szempontból érdekelhet s ez az, hogy a budapesti kikötő építését ezután még erősebben kell szorgalmazni. Ennek munkáját pedig idehaza kell elvégeznünk, minél gyorsabban és minél tökéletesebben. Nincs semmi keresni valónk Bécsben, ha csak azt nem akarjuk, hogy a bécsiek önérzet-hiányunkban gyönyörködjenek.

PÉNZ ÉS HITEL.

Hámori Biró Ármin halála. Hámori Biró Ármin, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság vezérigazgatója," Karlsbadban hirtelen elhunyt. Halála a magyar vasiparra, amelynek vezére volt, mély gyászt jelent. A Rimamurányi az ő vezetése alatt fejlődött azzá a hatalmas tényezővé, amely ma már a nemzetközi vasipari körökben is tekintélyes szerepet játszik. Egész fiatal korában Ausztriából jött Magyar- országra s itt egész tudásával arra törekedett, hogy a magyar vasipari oly faktorrá tegye, amely a legádázabb versenyben is megállja helyét. Alapos ismeretei és rendíthetetlen igazságszeretete folytán bel- és külföldi szakkörökben egyaránt nagy tekintélynek örvendett. Néhány hónappal ezelőtt egészen csöndesen megünnepelte negyvenéves működésének évfordulóját s ez alkalommal munkatársai lelkes ovációkban részesítették. Nagy érdemeit legfelsőbb helyen is méltányolták; régebben a magyar nemességet kapta, a közelmúltban pedig a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével tüntették ki. Halálát felesége. született Lánczy Anna, gyermekei: dr. Biró Pál és Biró Rudolf, a Rimamurányi igazgatói, Bin) Leó, a Kereskedelmi Bank aligazgatója, leánya : Helen és ennek férje: dr. Siklóssy József, a Kisbirtokosok Földhitelintézetének jogtanácsosa siratják.

A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb i zivarkalűivelye :

A védjegy. „Modiano-Clubspecialiíé“

Vigyázat: М5Г Utánzatok vannak forgalomban !

SodornlvalO papír lira 20 fillér.