Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-09 / 19. szám

4 Független Budapest nemzeti hegemónia veszedelmét látja. Ez helyes, amíg a munkapárt álláspontja a régi választói kerületi beosztásból indul ki, amely a megyékben és a vidéken alapszik. Ma azonban a városok magyar lakossága teszi a többséget s mihelyt ezt figyelembe vesszük, nem láthatunk többe veszélyt a választójog széles kiterjesztésében. Semmiféle veszélylyel nem jár, ha bármily messzire el­megyünk a demokratikus reform terén. Ez egyezik Bárczy törekvéseivel. Bárczy még nem vonta le a konzekvenciát, csak a diagnózist állapította meg. A polgárság politikailag teljesen súlytalan. Egyedül a polgárságnak nincs szer­vezete. Az a véleménye, hogy ebből Bárczynak le kell vonnia a konzekvenciát, mert nem hiszi, hogy megállna a polgárszövetségnél; a polgár­ságnak az ország politikájában kell. teljes sulylyal érvényesülnie. A programm: a polgári Magyarországnak, az összes munkás magyarok­nak egyesítése. Meg kell teremteni a polgári Magyarországot, ahol elsősorban azoknak van becsülete, akik dolgoznak, nem pedig azoknak, akik mágnáspikniken intézik az ország dolgát. Lehetetlen, hogy aki dolgozik, ne szólhasson bele az ország ügyeibe, aki pedig nem dolgozik, az intézze az ország ügyeit. Nem üz demagó­giát, hanem teljes szívvel rokonszenvezik Bárczy törekvéseivel s bár még nincs felhatalmazása, azt hiszi, hogy már most bejelentheti a Bel­városi Polgári Kör csatlakozását a mozgalom­hoz, amely mellett a testvéregyesület már állást foglalt. Harrer tanácsnok a választójogról. Harrer Ferenc dr. tanácsnok: Bárczy jelezte a szervezkedés nehézségeit. Gazdasági alapokon nyugvó, de nem egynemű gazdasági rétegekből álló szervezkedésről van szó. Mégis könnyen állíthatnak olyan programmot, amely a félre­értést kizárja. Azok érdekeit kell a szervezke­désnek ápolnia, kik szellemi munkából élnek, vág}7 van tőkéjük, de inkább munkájukból tartják fenn magukat stb. Nem szabad elfelejteni, hogy polgári mozgalomnak a munka bázisán kell állnia, mert csak ez hozhat létre nagy ered­ményeket. A francia forradalomban a polgárság összefogott a munkássággal s a történelem azt is mutatja, hogy amint a polgárság elárulta az igazi munkaérdekeket, el volt veszve. Osztja Székely álláspontját, a dolgozó Magyarországot kell megszervezni. A választójog az a. veszedel­mes pont, amely robbantással fenyeget. Objek­tiven kíván foglalkozni a választójoggal. A vá­lasztójog az a forma, amellyel a polgárság bekap­csolódik az állami életbe. Á szervezkedés tovább megy ezen, mert az egész polgárságot, az egész életet belekapcsolja az állam működésébe. Nem helyesli, hogy megtagadják a választójogot egyes rétegektől azon a címen, hogy az országos kérdé­sekhez nem értenek. A polgár szavazatával arról dönt, ki képvisel becsületes érdekeket, a polgár­ságot tehát az érdekek helyes felismerésére kell rávezetni a szervezkedés utján. A miniszterelnök előbb a hősöktől megtagadta a jogot, most meg­adja a kitüntetetteknek. A jogkiterjesztés ellen­őrzőinek másik aggodalmas szempontja a nem­zetiségi kérdés, amely pedig nem választójogi, hanem főként kulturális és gazdasági kérdés és ha annakelőtte igy fogták volna fel, sok minden máskép történt volna. Ne vezettessük magunkat léire, a választójog nem minden. Jelentősége feltétlenül kisebb, mint amennyire azok becsü­lik, akik nem akarják. Ne hagyjuk a szervezke­dés akadályéiul odadobni a választójogi kérdést. í'égezzünk ezzel a kérdéssel, hogy odajuthassunk, hogy dolgozhassunk! A mezei hadak felfogása. J'aral Gusztáv: Felesleges az elvfentartás hangoz­tatása, mert a régi politika ma már tcirgytalan lett. Az igazi gazdáknak a vidéken nem lehet ellenszenves a polgárság szervezkedése, csak a székesfővárosban székelő exponensek látják feladatuknak, hogy érdek­ellentéteket támasszanak a polgárság és a gazdaközön- seg közt. Nigrinyi György dr. lelkes hangon üdvözli Bárczyt a szervezkedés megindításáért. Reméli, hogy sikerül a polgármesternek a kerületi koncentrációt egyen­rangúan megcsinálnia, hogy megszűnjön az az álla­pot, amikor egy ember okosabb akar lenni, mint har­minc más és mindenkit letorkol. A koncentrációban az egyjormán tehetségesek foglaljanak helyet Ungár Bertalan: A választójog kiterjesztését nem lehet tovább halasztani. A po'gárság szervezkedésére azért is szükség van. mert a legközelebbi választáson 30—40 szociáldemokrata képviselő kerül be a kép­viselőházba s egyedül a polgári érdekeknek nem volna képviselete. A válasstójog a munkások politikai érvé­nyesülését segíti elő részben a polgárság rovására s ezért van szükség a polgárság szervezkedésére, amely a demokratikus céloknak fog képviseletei szerezni a parlamentben. A sasok csatlakoznak. Hahólhy Sándor a Kászonyi-Krammer-féle határozati javaslatot egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki. Felszólítja a polgármestert, hogy gán- csoskodóktól ne zavartassa meg munkáját, hanem haladjon egyenesen nemes célja felé, a miben kör támogatására mindenkor számíthat. Hírek a városházáról. Az uj városháza tervpályázata. Mint értesülünk, junius hó folyamán fog összeülni a városházán az ankét, amely hivatva lesz az uj városháza építése körül felmerülő összes kérdéseket tisztázni, hogy a tervpályázat kiírható legyen. Az ankét egyben első ülése is lesz az uj városháza építése ügyében kikül­dött bizottságnak, melynek elnöke tudvalévőén Bárczy polgármester, előadója pedig Kabdebo Gyula műszaki tanácsos. Az ankéten a művészeti egyesületek is kép­viselve lesznek. Az építkezési ügyosztály már meg­kezdte azoknak a kérdéseknek összeállítását, amelye­ket a tervpályázat előtt dűlőre kell vinni. Elsősorban a városháza helyére nézve van szükség végleges meg­állapodásra, mert az az erősen kolportált hir, hogy az uj városháza más helyen fog felépülni, még korántsem tekinthető befejezett ténynek. A bizottság alkalmasint öt-hat ülést is fog tartani, amig az összes kérdések­ben elhatározásra jut s ennek alapján kiírhatják a tervpályázatot. Információnk szerint a pályázat kiírása az ősz folyamán várható. A Josephinum telkének beépítése. A főváros múlt hét keddi tanácsülése elhatározta, hogy kiírja a tervpályázatot a József-fiárvaház telkének beépítésére. Azokkal a hírekkel szemben, melyek szerint a főváros a kislakások számát akarná szaporítani az uj városi bérházakkal, úgy értesülünk, hogy azokban három- és négyszobás lakások lesznek tisztviselők és a közép- osztálybeli lakosság számára. A tanács felfogása szerint a fiárvaház olyan helyen fekszik, hogy már ezért sem alkalmas kislakások építésére. Az építendő bérházakban mintegy kétszáz lakást terveznek. A pá­lyázati feltételek szerint a teleknek egynegyed része — 909 négyszögölnyi terület — kihajtandó és fen- tartandó az árvaház végleges elhelyezésére. A bér­házak körül parkot létesítenek. Az árvaház homlok zata mellékutcára néz, mig a bérpaloták frontja az Üllüi-uton lesz. A tervpályázaton 1. dij 5.0 0 K, II. dij 3.000 К, Ш. dij 2.000 K, öt tervet 1.000 K-val vásárolnak meg. A tervek benyújtási határideje októ­ber 1. A zsűri elnöke Bárczy polgármester, tagjai városatyák, az illetékes tanácsnokok, az építészeti hatóságok képviselői és a József-fiárvaház képviselője. Az építkezést a háború után hajtják végre. Jegyadó vagy egységes tarifa ?<A közlekedési ügyosztály a pénzügyi bizottság pénteki ülésén ter­jeszti elő a kétfilléres jegyadóról szóló tervet. Eszerint elejtik az egységes tarifarevizió eszméjét, a két filléres jegyadóból pedig, amelyet a társaságok szednének be, mitsem juttatnak a Közútinak. Információnk szerint a főváros nem ragaszkodik mereven ehhez a tervhez és amennyiben a húsz filléres egységes tarifa tekintetében sikerül megfelelő megegyezést létesíteni a Közútival, el fognak állani ettől a tervtől. Voltaképen tehát nem a jegyadó, hanem az egységes tarifa eszméje áll elő­térben. Az utóbbival kapcsolatban felmerült a Közúti megváltásának eszméje is, de a bizottsági tagok han­gulata szerint az időpont erre most nem alkalmas. Inkább arra van kilátás, hogy a Közúti kisebb része­sedéssel is beéri s megállapodásra kerül a sor. Ez esetben a húsz filléres egységes tarifa valósul meg, amely a közönség szempontjából jelentékenyen káro­sabb. mint a két filléres adó, mert a vonaljegyek megolcsóbbodó, de kisebb forgalma távolról sem egyenlítené ki a szakaszjegyek nyolc filléres drágu­lását. Nem all helyt az, a közlekedési bizottságban elhangzott érv sem, hogy a szegény ember rendsze­rint a tizenkét fillérnél drágább útvonalakon közieke dik. A villamoson általában nem gazdag emberek utaznak s nem lehet határozottan állítani, hogy a tizenkét filléres útvonalon nem közlekedik annyi sze­gény ember, mint a huszonnégyesen, az azonban egé­szen bizonyos, hogy ha a tizenkét filléres ut is húsz filléres lesz, a szegény emberek egy része inkább meg fogja takarítani a villamos viteldíjat. A Városi Villa-. mosnál, amely a főváros birtokában van, a jövedel­mezőség tekintetében ezt nem utolsó sorban kell mér­legelni. Az sem igaz, hogy a jegykezeiés egyszerűsí­tése miatt a közönséget kevesebbet fogják zaklatni; az ellenőrzés ezentúl is csakúgy meglesz, mint eddig. A jegykezelés egyszerűsítése csakis a társaságoknak érdeke, — miért fizesse meg ezt 70 százalékos eme­léssel a közönség? Rényi tanácsnok a munkás-bérlet­jegyek fentartását sine qua non-nak állítja fel. Ez nem elég. A tisztviselők és alkalmazottak bérletjegyei­nek árát sem szabad megdrágítani és nem szabad változtatni a dohánytőzsdékben vásárolható 16 filléres jegyek kedvezményén. Rényi tanácsnok a jegyek egy­ségesítésében uj rendszer életbelépését látja. Mi csak a szegényebb lakossággal szemben kíméletlen régi rendszer újabb hajtásának tekintjük a jegydrágitást, amelynek a mai nehéz viszonyok közt szabadna leg­kevésbé megvalósulnia. Az automobilok és fogatok megadóztatását a közlekedési bizottság nem siet eny- nyire tárgyalni. A budapesti Duna-kikötö ügye. ha a meg­építéstől messze van is még, biztos mederben halad előre. A főváros kikötő-albizottsága szombaton tar­totta második ülését és most végre egységes alapon folynak a tárgyalások a kikötő létesítésére, aminek hiánya hosszú ideig szerfölött gátolta az ügy előbbre vitelét. A bizottság ülésein tárgyalták az ut- és csa­tornaépítési ügyosztálynak a soroksári Dunaágban lé­tesítendő kikötőrészről készült terveit, amelyet nagy­jában elfogadtak a tárgyalások alapjául. Sok vitára adott alkalmat az a kérdés, hogyan lehetne a kikötőt a Duna és a Máv. pályateste között alkalmas módon elhelyezni. A bizottság legközelebb újra összeül és azon lesz, hogy az építkezés összes kérdéseiben tiszta helyzetet teremtsen. A soroksári Duna-ág kotrási mun­káinak folytatásához amelyeket a háború alatt egy- ideig házilag foganatosítottak, még mindig nem fog­tak hozzá, mert a kotrógépek továbbra is katonai cé­lokra vannak igénybe véve. Az adójavaslatok a pénzügyi bizottságban. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén tárgyalja a huszas bizottság adójavasiatait. Ez lesz az adójavaslatok első nyilvános tárgyalása. Amennyiben a bizottság e heti ülésén letárgyalnák a napirendet, a költségvetési köz­gyűlést a jövő héten megtartják. NYÍLTTÉR. A „MODIANQ CLUBSPECIALITÉ“ sodornivaló szivarkapapirnak ára Ш • R Z Ш í í Й í ■ 1 könyvecskében 60J lap van. Minden könjrvecskén raj táj van védjegy : íuwSf* J Telefon: ■ József ■ 3-85. ; Ámon Antal és Fiai ♦ : útépítési, csatorna- és beton- épitési vállalat Budapest, VIII», Futó - utca ío. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál.

Next

/
Thumbnails
Contents