Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-02 / 18. szám

Független Budapest

vagy ■pedig minden hatalmi eszközzel, amely rendelkezésére áll, azon lesz, hogy a városok szervezkedésének gátat vessen.

— A kormánynak természetesen olyan alakulat volna kedves, amely még szorosabban kötné hozzá a városokat és még alázatosabbá és türőbbé tenné a városok alárendeltségét a a belügyminisztériummal szemben. Magyarán szólva, a kormánynak akkor volna igazán kedve szerint Bárczy akció/a, ha Bárczy lifcr&liiá neki a városokat, ami a háború után csakhamar bekövetkező képviselőválasztások szempontjából bir számára elsősorban fontossággal.

Bárczy tárgyalásai a belügyminisztériummal.

— A kormány ennélfogva felvilágosítást kért Bárczytól és mint főpolgármester-helyettestől számon kérte tőle, mennyiben szolgálna az új alakulás a kormány céljait. Bárczy kijelentette, hogy az alakulásnak nincs politikai célja és kizárólag a polgárság gazdasági és kulturális jólétének fokozását akarják közvetve, a városok országgyűlési képviselői utján elérni.

— A kormánynak erre az volt az álláspontja, hogy e célból külön szervezkedésre nincs szükség, annál inkább, mert a legközelebbi választásokon a városok kormánypárti jelöltje amúgy is hangsúlyozni fogják, hogy a városi .polgárság érdekeit az eddiginél intenzivebben kívánják képviselni a parlamentben. Bárczy erre azzal felelt, hogy ez esetben a kormánynak nem lehet kifogása az akció ellen, mert hiszen egy- vonalban halad a kormány szándékával és csak örülni lehet annak, ha a városok törekvéseit a kormánypárt jelöltek felkarolják. A kormány azonban nem érte be ezzel a válasszal és miután olyan határozottabb Ígéretet. Bárczytól hapni nem tudott, amely biztosította volna arról, hogy az új alakulás semmi körülmények közt nem válhatik veszedelmessé számára, nehézségeket gördít Bárczy akciója ellen. E célra kézenfekvő eszköznek találta a háborút és utasította Bárczy/ mint főpolgármester-helyettest, hogy amíg a háború tart, ilyen akciókkal ne zavarja a városok megnehezült közigazgatásának sákritikus munkáját. A kormány arra a rideg álláspontra helyezkedett, hogy a háborús gondok kell, hogy egészen lekössék a városok vezetőit, akik nem felelhetnek meg mostani suyos kötelezettségeiknek, ha ilyen akciókkal vannak elfoglalva.

— A májusi kongresszus ekként aligha fogja azt kimondani, hogy teljes erővel és gyorsasággal hozzáfognak a szervezkedéshez, hanem meg fog elégedni annak a kívánságnak kifejezésével, hogy a jövőben erősebben kell szorgalmaznia városok céljainak megvalósulását és ezért a városoknak szorosabb kapcsolatot kell keresniök egymással.

A politika-mentesség egérfogója.

— Érdekes és jellemző, hogy amint az a kormány és Bárczy közt folytatott tárgyalásokból kitűnik, a kormány mindenképen politikai jelentőséget tulajdonit Bárczy mozgalmának. Persze, azt szeretné, ha a maga részére fölözhetné le a mozgalom politikai hasznát és a szervezkedés arra vezetne, hogy a városok a kormány uralmának szilárd bástyáivá lennének. Hogy valóban azzá lenne-e Bárczy szervezése, az nehezen hihető, mert ha a szervezet becsületes következetességgel • akar működni, csakhamar ellentétbe jönne a kormánnyal és igv

— nolens volens — a kormány ellen volna kénytelen dolgozni, ami semmiben sem különbözik a politika üzésétől. Vegyük erre példának a leghamarabb várható esetet. A városok tágabb autonómiát akarnak, ez azonban nem tetszik a belügyminisztériumnak s a kormány tudni sem akar róla. Meg fog ez esetben elégedni Bárczy azzal, hogy a kormánypárti városi képviselők mossák kezeiket, sajnálattal jelentvén ki, hogy ők mindent elkövettek, de agitácziójuk megtört a kormány ellentállásán, vagy pedig az ellenzéki részen fog keresni agresszív parlamenti szövetségeseket, tudva azt, hogy a kormány egyetlen kézmozdulata elég, hogy leintse pártjának képviselőit. A kormányt egyébként is csak a legközelebbi választások szempontjából érdekli a városi párt. Nem is gondol arra, hogy a városok függőségét lazitsa és módot engedjen nekik a szabad fejlődésre, de a választásokon megengedné jelöltjeinek, hogy mézes madzagnak használják azt, hogy küzdeni fognak a városi polgárság érdekeiért. Ez jó korteseszköz a polgárságnál, a kormány mellé tereli a városi párt embereit és gyengítij az igazi demokrata-jelöltek kilátásait. A kormány tehát

• megalázó kényszerhelyzete elé állítana a városi párt embereit, akik Így szembe kerülnének azzal a jelölttel, aki becsületesen akar küzdeni a városi polgárságért. Bárczy politika-mentes csoportjának tehát csak az a humorisztikus sors juthat osztályrészül, hogy épen a politika-mentessége folytán kerül bele a kormány egérfogójába.

Életképes-e a politika- mentes párt ?

Bárczy pártja abból akarja meríteni életerejét, hogy mentes volna a politikától. Nos, épen ellenkezőleg, ez kergetné a sorvadásba, a lassú pusztulásba vagy a kormány fosztogató ölelésébe. Mert kétségtelen, hogy a többi pártok sem lesznek közben tétlenek és uj, őszintén gondolt vagy csak alkalmilag felkapott jelszavakkal törekednek megnyerni a polgárságot. A helyzet Így az lesz, hogy Bárczy politika-mentesen akarja szervezni a polgárságot, holott az egyidejűleg politikailag fog tagozódni ; a munkásság szocialista lesz, a kisemberek és az öntudatos középosztáfy demokraták vagy függetlenségiek, a többiek pedig kormánypártiak. És ez talán jól is. lesz igy, mert a gyakorlati életben teljes képtelenség Bárczy eszméje és ezen az utón vajmi keveset érne el a polgárság. Már pedig mit ér a legszebb programúi, ha a köréje csoportusoló párt nem életképes ?! Legyünk tisztában azzal, hogy ma minden a politika arénájában dől el és aki nem a saját embereit állítja ki a. porondra, hanem idegenektől, más pártok embereitől várja, hogy kegyes szívességből őt is megvédjék, ő érte is harcoljanak, az nem számíthat igazi győzelemre, pláne, ha ezek legtöbbje csak úgy tessék-Jássék kedvéért száll síkra érte.

Radikális programm klikkekkel.

— De lássuk, kik azok, akikkel Bárczy a szervezkedést meg akarja csinálni. Budapesten az összes kerületi klikkek siettek helyeselni Bárczy akcióját s igen érdekes, hogy ezek közt nemcsak munkapárti egyesületek vannak, hanem ellenzékiek is, mint a belvárosi Nös-kör, amelyhez való viszonyát akkor újította fel Bárczy, mikor már a városi párt eszméjével foglalkozott.

Sem a Saskörről, sem a munkapárti klikkekről nem lehet feltételezni, hogy őszintén hajlandók volnának radikális demokrata várospolitikát folytatni, már pedig, ha jól olvastam, Bárczy programmja ilyen irányú. Az általános községi választójog es a virilizmas eltörlése ugyan nincs megnevezve benne, de a törvényhatóság gyökeres átalakulása alatt csak ezt lehet érteni. Akarják ezt a belvárosiak, akar jóik ezt a- munkapártiak? Itt tátong a legnagyobb szakadék Bárczy programmja és szervezkedési- metódusa közi és igazán nem tudok túlzott maliciát szemére hányni egyik kitűnő barátomnak, akinek Bárczy akciójáról az a véleménye, hogy háború van, mindenjele divatos a központok felállítása, Bárczy tehát szintén áIlit magának egy központot, a klikkek központját.

— Es itt közbevetőleg konstatálni kell egy igen érdekes jelenséget. Az összes konzervatív városi körök, kormánypárti klikkek és egyéb csoportok készek támogatni Bárczyt. Egyedül a demokrata Vázsonyinak nem tetszik az akció, holott a programm olyan, hogy Vázsonyi az, akinek legkevésbbé lehet kifogása ellene. Ez a’ programm ugyanis nem a munkapárti klikkeknek, sem a Sas-körnek, hanem Vázsonyinak a programmja. Mégis ezek sietnek leghamarabb csatlakozni hozzá. Vájjon azért-e, mert nagyon komolyan veszik ?

— Ha Bárczy ezzel az alakulattal akar neki vágni a legközelebbi választásoknak, akkor Budapest legközelebb kormánypárti jelölteket hozna be a képviselőházba, mint a városi párt embereit. Hogy ezek mennyire bizonyulnának demokratáknak és mily messzemenő harcot folytatnának a városi polgárságért, azt nem kell ismételnem. A mérleg tehát végeredményben ez : a polgármester és az egyesült erejű klikkek uralnák a közgyűlési termet és ennek fejében a kerületi klikkek kormánypárti képviselőket kiil- clenének a házba.

Vázsonyi legyen a vezér.

— A 'em hihetem, hogy Bárczynak ez volna a- célja, de amilyen irányban ma halad a mozgalom, más eredményre nem vezethet. Ez pedig minden volna, csak nem annak a demokratikus, haladó, tiszta iránynak az uralma, amelyet Bárczy progra'mmjában inaugurált.

— Ily körülmények között ne csodálkozzék azon Bárczy, hogy várakozásainkkal inkább Vázsonyi felé fordulunk. Különben is Weiss- kirchnernek, mint politikus-polgármesternek azonkívül, hogy nem mint tisztviselő áll Bécs város élén, van még egy ilyen számottevő személyi előnye Bárczyval szemben. 0 ugyanis nem orgánuma egyben a kormánynak is, nem főpolgármester-helyettes.

— Bárczy mai helyzetében túlságosan inkompatibilis ahhoz, hogy megcsinálja a polgárságnak azt az erőteljes szervezését, amelyre a mai időkben szükség van. En azt mondom, hogy ezt maga a polgárság, a polgárságnak öntudatra ébredt elemei fogják megcsinálni. Olyan erővel fog jelentkezni a demokrata, akarat, amely a ma meg nem egészen határozott Vázsonyi/ is magával fogja ragadni. Talán épen Bárczy akciója is egygyel több nyomós ok lesz arra, hogy Véizsonyit végre teljes aktivitásban lássák. Elismerem, hogy a háború alatt, amíg a polgárság javarésze a lövészárokban küzd, • nem lehel teljes erővel hozzáfogni a de makraKOVÁI 0 FEST> tisztíts Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37.

■ »w W Tiki AJ Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13,