Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-22 / 12. szám
4 Független Budapest PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG 'Ш1*Ж Л 0 'i -i % ж JL С& VI. Ж А k'.ß Ж Ж %ß ж\® Irta Domány Gyula. Németországban most folyik a negyedik hadikölcsönre az aláírás, s Ausztriában is a legközelebbi hetekben kibocsátásra kerül a negyedik háborús kölcsön. Az uj hadikölcsönök emissziója jelzi azt az utat, amelyen Németország és a monarchia haladnak a háború pénzügyi terheihez szükséges tőke előteremtése miatt. A negyedik német hadikölcsön kibocsátásakor jelenti be a német parlamentben a háborús pénzügyi államtitkár, Helfferich, hogy anyagilag éppen olyan erőt kell kifejtenünk a háború hátralevő hónapjaiban, mint amilyen erős és szilárd gazdasági viszonyokról tettünk tanúságot az első húsz háborús hónapban. A negyedik német és osztrák hadikölcsön kibocsátása a legjobb időpontban történik. A három háborús kölcsönt úgy Németország, mint Ausztria közgazdasági élete teljesen megemésztette, tökéletesen feldolgozta. A hadikölcsönök összegei visszakerültek a kereskedelmi élet forgatagába, uj javakat termeltek velük, s a tőkemennyiségek teljes összegükben ben- maradtak az országokban. Ez az óriási különbség az angol és a mi pénzügyi hadviselésünk között. Anglia felhajszol tömérdek összegben újabb és újabb kölcsönöket, s a kölcsönök hatalmas pénztömegei nem maradnak bent az országban, hanem nagyrészük vagy a semleges külföldre vándorol, vagy pedig a vele szövetséges államok osztozkodnak rajta. így Angliából hihetetlen nagy pénzösszegek jutottak el Görögországba, Amerikába, Svájcba és Hollandiába, továbbá Olaszországba. Az itt elhelyezett pénzek soha többé vissza nem folynak Angliába, ellenben Németország és a monarchia hadikölcsöneit saját országaiban dolgozza fel. Ez az egyik főoka annak, hogy mi aránytalanul nehezebben merülhetünk ki pénzügyileg, mint Anglia, vagy Oroszország. Eddig Németországban három hadikölcsönre összegyűjtöttek 25 milliárd márkát, Ausztriában három háborús kölcsön végösszege 8 és fél milliárd koronát ér el, nálunk pedig a három kölcsön felülhaladja a négy milliárd koronát. A hadikölcsönökre ugyanis a jegyzések igy oszlanak meg: Mint ebből a táblázatból kitűnik, Németország és szövetséges államai három hadikölcsönre 42 milliárd koronán felül adták össze. Figyelembe kell vennünk, hogy ez az óriási összeg majdnem teljes egészében ben- maradt az országban, ami egy erőteljes háborús konjunktúrát indított meg. Mi tehát, amikor zárt gazdasági területté váltunk, amikor «az ostromlott vár» lakosai arra voltak utalva, hogy saját szükségleti cikkeiket maguk állitsák elő, az ipari és kereskedelmi produktivitás olyan hatalmas munkáját indítottuk meg, hogy nálunk ma kevesebb munkaerővel aránylag többet termelnek, mini normális viszonyok idején. Hadikölcsöneiüknek azért kell tehát mindig sikerülniük, mert az egyik hadikölcsön összege már alapját képezi egy újabb emissziónak, a nagy gazdasági munkában a pénz igen gyorsan teszi meg körforgását, aránytalanul gyorsabban jut a termelés egyik mezejéről a másikra, mini amikor a produkció szerényebb keretek között mozog. Óriási a különbség tehát a mi pénzügyi hadviselésünk és az ántánt államoké között. Az ellenséges országok szakos napisajtó orgánumaiból nem lehet pontosan és világosan megállapítani, hogy milyen a konjunktúra Francia- és Oroszországban, de egy tényre elegendő hivatkoznunk, hogy világos képet nyerjünk az orosz és francia gazdasági életről: Mindkét állam legfejlettebb ipari és szénbánya vidékeit meghódítottuk. Elvették a németek a franciáktól a termékeny vasérctelepeket, mi pedig a legfontosabb orosz ipartelepeket vetettük uralmunk alá. Nagyipari konjunktúra nem lehet tehát egyik ellenséges államban sem. A hadikölcsönök nagy eredményeit ón tehát nem abban látom, hogy nőnek a takarék- betétek, mert ez nem ok, hanem csak általános kifejezője a mai gazdasági helyzetnek, hanem minden egyes hadikölcsönünk azért kell, hogy eredménnyel járjon, mert pénzünk nem vándorol ki, itthon termelünk, s az itthon produkált javakat magunk fogyasztjuk el. Ha újabb hadikölcsön kibocsátására kerül a sor, bizonyos, hogy annak is éppen úgy meg lesz a kielégítő eredménye, mint ahogy eddigi háborús kölcsöneink nyomában a legteljesebb siker járt. Sok a pénz. Általánosan tudott dolog, hogy a háború alatt a forgalomba túlságos sok pénz került. Nemcsak a hitelüzletek teljes szünetelése nyomja rá bélyegét a háborús köz- gazdasági életre, hanem a kereseti viszonyok javulása is mutatja a különös gazdasági helyzetet. Ha nézegetjük a pénzintézetek most megjelenő mérlegeit, a legszembeötlőbb jelenség a betétállomány óriási megnövekedése, úgy a nagy, mint a kis pénzintézeteknél. A forgalomba került rengeteg pénz számára nincs meg a gyümölcsöző befektetés lehetősége, s igy szaporodik a bankoknál elhelyezett pénz, jóllehet a betéti kamatláb maximuma négy százalék. így van ez különben ma az egész világon. A francia bank bankjegykibocsátásának szélső határát most emelték föl 20 milliárd frankra. Az orosz jegybank engedélyt nyert újabb 4 milliárd rubel bankjegy kibocsátására. Helfferich minapi beszédéből kitűnik, hogy naponta 410 millió korona uj pénz kerül a hadviselő államok részéről forgalomba. Elképzelhetetlen, hogy milyen rettenetes módon elszaporodna a pénz, ha a hadikölcsönök révén vissza nem vándorolna az állampénztárakba bizonyos időközökben. Helyiérdekű villamos vasutak fúziója. A Budapesti Közúti Vaspálya érdekkörébe tartozó Budapest—Budafoki h. é. villamos vasúti r.-t. és a Budapesti helyiérdekű vasutak r.-t. április 6-ára egybehívott közgyűlései határozni fognak- az egymással való fúzióra vonatkozólag. A társaságok tudvalevőleg szinte teljes egészükben a Közúti vaspálya tulajdonában vannak és igy a fúzió nem jelent egyebet, mint hogy a Közúti elérkezettnek látja az időt arra, hogy a külön igazgatás költségeit egyesítés által csökkentse, annál is inkább, mert e két helyiérdekű vasút a befektetett tőkéhez viszonyítva igen kis jövedelmet hoz. Legalább is a közzétett mérlegekből ez tűnik ki. A Budapest — Budafoki h. é. villamosvasút ugyanis 17 mii lió 995.000 korona részvénytőke mellett mind össze 577.841 korona tiszta nyereséget ért el. A pálya beruházás és az újabb beruházások együttesen 14,654.543 koronát tesznek ki, ennek ellenéi-e azonban az összes tartalékalapok és leírások csak 26.013 K-ra, tehát a beru házások egyhatod százalékára rúgnak. A Budapesti h. é. vasutak r.-t. részvénytőkéje 55 millió 968.300 K, amely után mindössze 2 millió 249.063 korona nyereséget ért el. Pályaberuházás címén több mint 60 millió korona szerepel a mérlegben, amivel szemben az összes értékcsökkenési és leírási tartalékok 1,353.814 koronát tesznek ki, tehát a beruházások alig 2%-át. A társaság egyébiránt a Budapesti közúti vaspályának folyószámlán 4 millió 050.441 koronával tartozik. Ä megélhetés. Napról-napra súlyosabb terheket ró a megélhetés mindenki válla ira. A súlyos helyzet elsősorban az előre megállapított, a fixfizetésbő 1 élő hivatalnokokat érinti. A drágaság folytonosan emelkedik, s ezzel szemben a fizetés növekedés olyan minimális összegeket képvisel, hogy a drágasággal járó fokozott terheket nem lehet fedezni. A nagy vállalatok és pénzintézetek most publikálják mérlegeiket, amelyek hihetetlen nyereséggel zárulnak. Az üzleti jelentések kiemelik, hogy a háborús konjunktúra növelte a bankok bevételeit, minden vonalon nyereség többlet állott elő, a részvényeseknek több dividenda jut tehát, mint a múlt évben. Ha a részvényesek nagyobb jövedelemben részesülnek papírjaik után, mennyivel inkább megilleti a hivatalnokokat a nagyobb fizetés, mert végre mégis nekik van a legtöbb részük abban, hogy a vállalatok megkétszerezték üzleti nyereségüket. Közgazdasági hírek * * * A niggyantagyár közgyűlése. A Maqyar Ruggyantaúinigyár Részvénytársaság igazgatósága ma tartott ülésében megái lapította az 1915. évi mérleget és elhatározta, hogy a közgyűlést e hónap 28-dikára hívja össze. A tisztanyereség 1,920.027 К 07 fillér (tavaly 1,538.456 К 72 fillér), amelyen felül még az 1914-ből eredő nagy nyereségáthozat, 667 ezer 901 К 52 fillér áll rendelkezésre. Az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a megengedett legnagyobb osztalék, 16.5 százalék, azaz 33 korona fizettessék, a fennmaradó nyereségből a rendes tartalékalap növelésére 750.000 korona, a rendkívüli tartalékalap növelésére ugyancsak 750.000 korona fordittassék, úgy, hogy ez a két tartalékalap az uj kibocsátással hat millió koronára emelt alaptőkének teljes magasságát érje el s a maradvány, 53.425 korona 89 fillér uj számlára Írassák. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság. Mándy nyugalmazott miniszteri tanácsnok elnöklőével aminap tartotta meg XX. rendes közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett jelentés kiemeli, hogy a társaság kocsiállománya javarészben a katonai kincstár használatában áll s hogy egyébként a lejárt bórszerződóse- ket sikerült megújítani, végre, hogy a tartány- kocsiál lományt a tavalyinál kedvezőbben helyezték el. A közgyűlés a felügyelőbizottsági jelentés felolvasása után elfogadta az igazgatóság javaslatát, amely szerint részvényen kint — mint tavaly — tiz -százalékot, azaz húsz koronát fognak fizetni. Az igazgatóságba Iieinslieimer Alfréd, Lederer Ágost, Simon József, Stögermayer Károly, és Orbán Adolf, a felügyelő-bizottságba pedig Rónia hűl у Elemér újból megválasztattak. Az osztalék e hónap 15-ikétől kezdve Budapestén a Wiener Bank verein budapesti fióktelepénél (V., Nádor-utca 4.) és Pécsben a Wiener Bankvereinnél (Wien, I., Schottengasse 6.) kerül kifizetésre.
