Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-22 / 12. szám

4 Független Budapest PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG 'Ш1*Ж Л 0 'i -i % ж JL С& VI. Ж А k'.ß Ж Ж %ß ж\® Irta Domány Gyula. Németországban most folyik a negyedik hadikölcsönre az aláírás, s Ausztriában is a legközelebbi hetekben kibocsátásra kerül a ne­gyedik háborús kölcsön. Az uj hadikölcsönök emissziója jelzi azt az utat, amelyen Német­ország és a monarchia haladnak a háború pénzügyi terheihez szükséges tőke előterem­tése miatt. A negyedik német hadikölcsön ki­bocsátásakor jelenti be a német parlamentben a háborús pénzügyi államtitkár, Helfferich, hogy anyagilag éppen olyan erőt kell kifej­tenünk a háború hátralevő hónapjaiban, mint amilyen erős és szilárd gazdasági viszonyok­ról tettünk tanúságot az első húsz háborús hónapban. A negyedik német és osztrák hadikölcsön kibocsátása a legjobb időpontban történik. A három háborús kölcsönt úgy Németország, mint Ausztria közgazdasági élete teljesen meg­emésztette, tökéletesen feldolgozta. A hadiköl­csönök összegei visszakerültek a kereskedelmi élet forgatagába, uj javakat termeltek velük, s a tőkemennyiségek teljes összegükben ben- maradtak az országokban. Ez az óriási kü­lönbség az angol és a mi pénzügyi hadvise­lésünk között. Anglia felhajszol tömérdek összegben újabb és újabb kölcsönöket, s a kölcsönök hatalmas pénztömegei nem marad­nak bent az országban, hanem nagyrészük vagy a semleges külföldre vándorol, vagy pe­dig a vele szövetséges államok osztozkodnak rajta. így Angliából hihetetlen nagy pénz­összegek jutottak el Görögországba, Amerikába, Svájcba és Hollandiába, továbbá Olaszország­ba. Az itt elhelyezett pénzek soha többé vissza nem folynak Angliába, ellenben Németország és a monarchia hadikölcsöneit saját országai­ban dolgozza fel. Ez az egyik főoka annak, hogy mi aránytalanul nehezebben merülhetünk ki pénzügyileg, mint Anglia, vagy Oroszország. Eddig Németországban három hadiköl­csönre összegyűjtöttek 25 milliárd márkát, Ausztriában három háborús kölcsön végösszege 8 és fél milliárd koronát ér el, nálunk pedig a három kölcsön felülhaladja a négy milliárd koronát. A hadikölcsönökre ugyanis a jegyzé­sek igy oszlanak meg: Mint ebből a táblázatból kitűnik, Német­ország és szövetséges államai három hadi­kölcsönre 42 milliárd koronán felül adták össze. Figyelembe kell vennünk, hogy ez az óriási összeg majdnem teljes egészében ben- maradt az országban, ami egy erőteljes há­borús konjunktúrát indított meg. Mi tehát, amikor zárt gazdasági területté váltunk, ami­kor «az ostromlott vár» lakosai arra voltak utalva, hogy saját szükségleti cikkeiket maguk állitsák elő, az ipari és kereskedelmi produk­tivitás olyan hatalmas munkáját indítottuk meg, hogy nálunk ma kevesebb munkaerővel aránylag többet termelnek, mini normális vi­szonyok idején. Hadikölcsöneiüknek azért kell tehát min­dig sikerülniük, mert az egyik hadikölcsön összege már alapját képezi egy újabb emisszió­nak, a nagy gazdasági munkában a pénz igen gyorsan teszi meg körforgását, aránytalanul gyorsabban jut a termelés egyik mezejéről a másikra, mini amikor a produkció szerényebb keretek között mozog. Óriási a különbség te­hát a mi pénzügyi hadviselésünk és az ántánt államoké között. Az ellenséges országok szak­os napisajtó orgánumaiból nem lehet pontosan és világosan megállapítani, hogy milyen a konjunktúra Francia- és Oroszországban, de egy tényre elegendő hivatkoznunk, hogy vilá­gos képet nyerjünk az orosz és francia gaz­dasági életről: Mindkét állam legfejlettebb ipari és szénbánya vidékeit meghódítottuk. El­vették a németek a franciáktól a termékeny vasérctelepeket, mi pedig a legfontosabb orosz ipartelepeket vetettük uralmunk alá. Nagyipari konjunktúra nem lehet tehát egyik ellenséges államban sem. A hadikölcsönök nagy eredményeit ón te­hát nem abban látom, hogy nőnek a takarék- betétek, mert ez nem ok, hanem csak álta­lános kifejezője a mai gazdasági helyzetnek, hanem minden egyes hadikölcsönünk azért kell, hogy eredménnyel járjon, mert pénzünk nem vándorol ki, itthon termelünk, s az itt­hon produkált javakat magunk fogyasztjuk el. Ha újabb hadikölcsön kibocsátására kerül a sor, bizonyos, hogy annak is éppen úgy meg lesz a kielégítő eredménye, mint ahogy ed­digi háborús kölcsöneink nyomában a legtel­jesebb siker járt. Sok a pénz. Általánosan tudott dolog, hogy a háború alatt a forgalomba túlságos sok pénz került. Nemcsak a hitelüzletek teljes szünetelése nyomja rá bélyegét a háborús köz- gazdasági életre, hanem a kereseti viszonyok javulása is mutatja a különös gazdasági hely­zetet. Ha nézegetjük a pénzintézetek most megjelenő mérlegeit, a legszembeötlőbb jelen­ség a betétállomány óriási megnövekedése, úgy a nagy, mint a kis pénzintézeteknél. A forgalomba került rengeteg pénz számára nincs meg a gyümölcsöző befektetés lehetősége, s igy szaporodik a bankoknál elhelyezett pénz, jóllehet a betéti kamatláb maximuma négy százalék. így van ez különben ma az egész világon. A francia bank bankjegykibocsátásá­nak szélső határát most emelték föl 20 milliárd frankra. Az orosz jegybank engedélyt nyert újabb 4 milliárd rubel bankjegy kibocsátására. Helfferich minapi beszédéből kitűnik, hogy naponta 410 millió korona uj pénz kerül a hadviselő államok részéről forgalomba. Elkép­zelhetetlen, hogy milyen rettenetes módon el­szaporodna a pénz, ha a hadikölcsönök révén vissza nem vándorolna az állampénztárakba bizonyos időközökben. Helyiérdekű villamos vasutak fúziója. A Budapesti Közúti Vaspálya érdekkörébe tartozó Budapest—Budafoki h. é. villamos vasúti r.-t. és a Budapesti helyiérdekű vasutak r.-t. ápri­lis 6-ára egybehívott közgyűlései határozni fog­nak- az egymással való fúzióra vonatkozólag. A társaságok tudvalevőleg szinte teljes egészük­ben a Közúti vaspálya tulajdonában vannak és igy a fúzió nem jelent egyebet, mint hogy a Közúti elérkezettnek látja az időt arra, hogy a külön igazgatás költségeit egyesítés által csök­kentse, annál is inkább, mert e két helyi­érdekű vasút a befektetett tőkéhez viszonyítva igen kis jövedelmet hoz. Legalább is a közzé­tett mérlegekből ez tűnik ki. A Budapest — Budafoki h. é. villamosvasút ugyanis 17 mii lió 995.000 korona részvénytőke mellett mind össze 577.841 korona tiszta nyereséget ért el. A pálya beruházás és az újabb beruházások együttesen 14,654.543 koronát tesznek ki, en­nek ellenéi-e azonban az összes tartalékalapok és leírások csak 26.013 K-ra, tehát a beru házások egyhatod százalékára rúgnak. A Bu­dapesti h. é. vasutak r.-t. részvénytőkéje 55 millió 968.300 K, amely után mindössze 2 millió 249.063 korona nyereséget ért el. Pá­lyaberuházás címén több mint 60 millió ko­rona szerepel a mérlegben, amivel szemben az összes értékcsökkenési és leírási tartalékok 1,353.814 koronát tesznek ki, tehát a beruhá­zások alig 2%-át. A társaság egyébiránt a Budapesti közúti vaspályának folyószámlán 4 millió 050.441 koronával tartozik. Ä megélhetés. Napról-napra súlyosabb terheket ró a megélhetés mindenki válla ira. A súlyos helyzet elsősorban az előre megálla­pított, a fixfizetésbő 1 élő hivatalnokokat érinti. A drágaság folytonosan emelkedik, s ezzel szemben a fizetés növekedés olyan minimális összegeket képvisel, hogy a drágasággal járó fokozott terheket nem lehet fedezni. A nagy vállalatok és pénzintézetek most publikálják mérlegeiket, amelyek hihetetlen nyereséggel zárulnak. Az üzleti jelentések kiemelik, hogy a háborús konjunktúra növelte a bankok be­vételeit, minden vonalon nyereség többlet ál­lott elő, a részvényeseknek több dividenda jut tehát, mint a múlt évben. Ha a részvényesek nagyobb jövedelemben részesülnek papírjaik után, mennyivel inkább megilleti a hivatalno­kokat a nagyobb fizetés, mert végre mégis nekik van a legtöbb részük abban, hogy a vállalatok megkétszerezték üzleti nyereségüket. Közgazdasági hírek * * * A niggyantagyár közgyűlése. A Maqyar Ruggyantaúinigyár Részvénytársaság igazgató­sága ma tartott ülésében megái lapította az 1915. évi mérleget és elhatározta, hogy a köz­gyűlést e hónap 28-dikára hívja össze. A tisz­tanyereség 1,920.027 К 07 fillér (tavaly 1,538.456 К 72 fillér), amelyen felül még az 1914-ből eredő nagy nyereségáthozat, 667 ezer 901 К 52 fillér áll rendelkezésre. Az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozni fog­ja, hogy a megengedett legnagyobb osztalék, 16.5 százalék, azaz 33 korona fizettessék, a fennmaradó nyereségből a rendes tartalékalap növelésére 750.000 korona, a rendkívüli tar­talékalap növelésére ugyancsak 750.000 ko­rona fordittassék, úgy, hogy ez a két tarta­lékalap az uj kibocsátással hat millió koro­nára emelt alaptőkének teljes magasságát érje el s a maradvány, 53.425 korona 89 fillér uj számlára Írassák. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytár­saság. Mándy nyugalmazott miniszteri tanácsnok elnöklőével aminap tartotta meg XX. rendes közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett je­lentés kiemeli, hogy a társaság kocsiállománya javarészben a katonai kincstár használatában áll s hogy egyébként a lejárt bórszerződóse- ket sikerült megújítani, végre, hogy a tartány- kocsiál lományt a tavalyinál kedvezőbben he­lyezték el. A közgyűlés a felügyelőbizottsági jelentés felolvasása után elfogadta az igazga­tóság javaslatát, amely szerint részvényen kint — mint tavaly — tiz -százalékot, azaz húsz koronát fognak fizetni. Az igazgatóságba Iieinslieimer Alfréd, Lederer Ágost, Simon József, Stögermayer Károly, és Orbán Adolf, a felügyelő-bizottságba pedig Rónia hűl у Elemér újból megválasztattak. Az osztalék e hónap 15-ikétől kezdve Budapestén a Wiener Bank verein budapesti fióktelepénél (V., Nádor-utca 4.) és Pécsben a Wiener Bankvereinnél (Wien, I., Schottengasse 6.) kerül kifizetésre.

Next

/
Thumbnails
Contents