Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-15 / 11. szám
4 Független Budapest PÉNZ ÉS HITEL A háború költségei. A negyedik német hadikölcsön kibocsátása alkalmával az egyik német napilapban igen érdekes kimutatás jelent meg arról, hogy mibe kerül naponként, havonként és évenként minden hadviselő országnak a hábor'u. Ez az összeállítás gyönyörű adatokat tartalmaz a háború pénzügyi arányaira vonatkozólag, s bennünket is közelről érint, mivel a magyar és osztrák monarchia hadügyi költségeit is feltünteti. Nálunk igen eltérő adatok cirkulálnak a forgalomban arról, hogy mennyi egy napi háborús költségünk és mibe került a háború 1914. augusztus elsejétől kezdődőleg. A háború költségeinek megállapításánál a kiinduló pontot az képezi, hogy hány ember áll fegyverben mozgósítás óta és mibe kerül egy katona békeidőben. Figyelembe kell vennünk továbbá azt is, hogy a háború kitörése óta milyen arányban drágultak úgy az élelmiszerek, mint a hadviselésnél számításba jövő különféle cikkek, mint a réz, puskapor, ólom, továbbá ruházati cikkek: bőr, posztó. Ezekre az adatokra támaszkodva Magyarország és Ausztria hadiköltségeit a következőképen állapíthatjuk meg: A monarchia elkölt ma naponta átlag minden katonájára 9 koronát, egy napi hadiköltségünk pedig kitesz 40 millió koronát. Ez az adat, még ha kombinativ jellegű is, túlságosan fiktiv nem lehet. Az adat helyességét a többi hadviselő államok háborús költségei támogatják. Az egyes hadviselő országok 'napi háborús kiadásait a következő összeállítás tünteti föl: Anglia — —- — --Németország ~~ Franciaország ___ ___ — — Magyar-Osztrák monarchia ___ Oroszország — — — Olaszország ... .... — — — 110 millió korona 70 „ márka 45 „ korona 40 78 „ „ 25 v> ,, Kiindulva ebből.a táblázatból, arra a meglepő adatra jutunk, hogy a legnagyobb hadibüdzsével Anglia dolgozik, mivel ő naponként 110 millió koronát költ hadseregére, amely egy óv alatt 36 milliárd koronát tesz ki. Hasonlóképen igen tekintélyes összeget képvisel Francia- és Oroszország évi hadiköltsége is. Az egyes hadviselő országok évi háborús kiadá salt ez a táblázat ismerteti Anglia — — —36 milliárd К Németország — — 25 Franciaország — --14 Magyar-Osztrák monarchia 12 Oroszország — — 24 Olaszország ... ... — — i A nagyobb hadviselő államok tehát egy év alatt 120 milliárd koronát költenek hadseregükre. Hogy ez a szám milyen horribilis, elegendő felemlítenünk, hogy az egész világ arany és ezüstkészlete nem több 150 milliárd koronánál. Ennek a háborúnak olyan hatalmasak az arányai, hogy egy év alatt a hadsereg finánszirOzása fölemészti az egész világ aranykészletét. S ami a legkülönösebbé teszi a háború költségeit, napról-napra emelkedik, mert a hadiköltségek növekedése a drágaság miatt nem áll egyenes arányban a fegyverbe szólítottak számával. A háborús konjunktúra. Beléptünk a háború huszadik hónapjába és minél tovább tart a háború, annál inkább tapasztaljuk, hogy a háborús konjunktúra a tőkék milyen óriási kamatozását idézi elő. A nagyobb vállalatok most publikálják mérlegeiket és ezekből a zárószámadásokból megállapítható, hogy minden nagy vállalat kihasználta a háborús konjunktúrát és üzemét a háború szolgálatába állította. Vállalatok, amelyek ezelőtt állandóan veszteséggel dolgoztak, és többszörös részvény- lebélyegzéssel szanálták szomorú anyagi helyzetüket, most a legfényesebb üzleteredményt mutatják ki és az évek hosszú során át szenvedett veszteségeik, leirása után még mindig tekintélyes nyereség mutatkozik mérlegeikben, így különösen a textilipar, bőr- és cserzőanyag ipar, továbbá a vas- és fémipar érnek el tekintélyes nyereségeket. Az iparvállalatok és a kereskedelmi társaságok fényes üzletévét a háborús gazdasági viszonyok tökéletesen érthetővé teszik. A há- : ború ugyanis olyan óriási tömegprodukciót indított meg, hogy a legnagyobb háborús üzem mellett is a gyárak állandóan bőven voltak megrendeléssel ellátva. Emiatt minden ipari termelvény ára olyan horribilis emelkedést mutat, hogy még a magasabb termelési költségek dacára is busás hasznot tudtak felmutatni. A háborús konjunktúra tehát megcáfolta mindazokat a feltevéseket, amelyeket háború előtt a háborús iparról tápláltak és kitűnt, hogy az ipar és kereskedelem sokkal nagyobb szerephez jutott a háború alatt, mint béke idején. A záróra. Március 16-án életbe lép a korai záró óra az éjjeli üzletekben. Ennek gazdaságilag is van hatása, még pedig nem lekicsinyelendő. Az összes hadviselő államokban nálunk volt egyedül a záróra korlátlan Mindenütt hire volt a háborús budapesti éj ■ szakának, meid sehol annyi pezsgő a háború alatt el nem fogyott, mint éppen Budapesten. A háború takarékosságot és józanságot parancsol az emberekre. Ennek hiányát tapasztaljuk — sajnos —- a háború egész tartalma alatt, nagyon helyes tehát az uj intézkedés, amely a záró órát rövidebbre fogja. Nálunk az emberek gazdaságilag nem tudnak gondolkodni, s ennek átka a társadalmi életre is kihat. A háború, a sok pénz könnyelművé tette az embereket, s ez a könnyelmű gondolkodási mód az éjszakai életben is kifejezésre jutott. Legjobb alkalom kínálkozott a ledér életmód megfékezésére a záró óra szabályozásában, s remélhetőleg ez az intézkedés fölébreszti az emberekben a helyesebb gondolkodásmódot. A földárak. A rossz munkásviszonyok dacára a föld ára állandóan emelkedik. Ennek' oka abban keresendő, hogy az agrárterményeknek ma óriási áruk van. Még soha arra eset nem volt, hogy egy kilogramm babért 50 krajcárt kell fizetni, sőt még ilyen árért sem kapható. A mai helyzet a földárak alakulásának azért is kedvez, mert a paraszt igen nagy készpénzkészlet fölött rendelkezik, annak nagy részét arra tartogatja, hogy háború után sok föld válik gazdátlanná, s azokat olcsó pénzen lehet megszerezni. A föld árának fokozatos emelkedése várható, s *ma az a helyzet, bogy háború után nagy ingatlanforgalom lesz, de amíg a lakóházakban alig lesz tulajdonosváltozás, addig a földben nagy lesz a forgalom. A parcellázásnak nagy a jövője, s háború után az emelkedő földárak megélénkítik a parcellázási tevékenységet. Közgazdasági hírek Fellner Frigyes dr. előadása az Akadémiában. Fellner Frigyes dr., nyilvános rk. tanár, a Magyar Agrárbank ügyvezető igazgatója, akit tudományos irodalmi működéséért a Magyar Tudományos Akadémia tagjául választottak, március 6-ikán tartotta a székfoglalóját, ,előkelő, díszes közönség körében. Tárgya Magyarország és Ausztria nemzeti jövedelmének az összeállítása volt, s bizonyos, hogy mig iát végső eredményig eljutott, s a tanul many legvégső adatát megfejthette, nagy munkát kellett végeznie. Fellner azt állapítja meg az elemzése végén, hogy Magyarországnak 1913-ban 41.52 milliárdra becsülhető nemzeti vagyona, és 6.741 milliárd tiszta nemzeti jövedelme volt, Ausztria 84.73 milliárdot tevő vagyonával és 12.564 milliárdra rugó évi tiszta nemzeti jövedelmével szemközt. Ebből az alapból -adódik aztán két rendkívül érdekes arány - szám, amely szerint a monarchia két államának nemzeti jövedelme úgy aránylik egymáshoz, mint 34.92 : a 65.08-hoz. Magyarország és Ausztria nemzeti jövedelmének kipuhato- lása céljából abból indult ki, hogy a termelés költségének levonásával mekkora értéket képviselnek az évente előállított mezőgazdasági és ipari javak. Továbbá mekkora Magyarországnak a külfölddel szemben fennálló nettó kain at - és járadékadóssága. Végül a személyes szolgálatból eredő jövedelmet is számításba véve, azzal az érdekes adattal zárta a fejtegetést, hogy a nemzeti vagyon a né]) munkája folytán Magyarországon 16.23, Ausztriában 14.83 százalékkal gyarapodik. Fellner Frigyes dr.-t mint az Akadémia uj tagját Concha Győző üdvözölte s ő is mondott neki köszönetét - a hallgatóság zajos tapsa közben — a rendkívül érdekes előadásért. Kinevezések a Hitelbanknál. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága Engel Emilt cégvezetővé, Bán Tibort, Lóránt Ernőt és Forgács Józsefet az intézet titkáraivá, továbbá Csillag Imrét felügyelővé nevezte ki. A Magyar Fakereskedök Hitelintézete megtartott tizedik rendes közgyűlésén az igazgatóság által előterjesztett összes indítványok egyhangúlag elfogadtattak. A 16. számú szel vény folyó hó 13-ától kezdődőleg kerül beváltásra. A közgyűlés az alaptőkének 20.000 darab uj részvény kibocsátásával 10 millió koronára való felemelését határozta el. Tízezer darab uj részvényre az elővételi jog az eddigi rész vény birtokosoknak biztosittatik akképen, hogy minden három darab régi részvényre egy uj részvény, 230 korona árfolyamon átvehető, mig a többi 10.000 darab részvény szabad utón eladatható. Az uj részvények az 1916. év jövedelmében már részesednek, mihez képest e hó 15—24-dike között eszközlendő befizetés alkalmával az ez évi január l-étől számítandó kamat is befizetendő. Az eddigi felügyelő bizottsági tagok újból megválasztattak, uj tagul Missák Henrik lett beválasztva. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Részvénytársaság e hó 9-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Tabódy József miniszteri tanácsos elnöklete mellett. Keleti Lajos, vezér- igazgató terjesztette elő az igazgatóság jelentését, mely szerint az 1915. üzletévben 1 millió 415.000 korona bruttónyereséget ért el az előző évi 1,323.000 koronával szemben. Az intézet pénzbőségét felhasználva, összes ^engedményezett jelzálog-kölcsöneit magához váltotta, úgy hogv egyetlen visszleszámitolt váltója vagy engedményezett kölcsöne sincs, miáltal 20 millió körüli kölcsönállománya saját tárcájában van. Diemár Károly ki r. főügyészhelyettes a felügyelő-bizottság jelentését terjesztette elő. Elnök ezután ismertette a biztosító-intézet alapítása tárgyában benyújtott indítványt. Az intézet több ezer részvényese a takarékpénztár tizóves fennállásának megünneplésére felajánlotta szolgálatait az uj intézet fellendítésére. Lakos Gyula kir. főmérnök és Lukács István kulturfőmérnök javaslatára kimondotta a közgyűlés azt is, hogy az ország gócpontjain a helyi részvényesek tömörítésével képviseleteket állít fel és szerves blokkot képeznek a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára és biztosító-intézetének fejlő-
