Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-08 / 10. szám
4 Független Budapest PÉNZ ÉS HITEL A háborús nyereségek megadóztatása. A habom milliárdokia menő költségét eddig hadi kölcsönökből fedeztük. Csak nagyon minimális többletet jelentett az állam számára ez a pár millió korona, amit a 20.000 koronán felüli jövedelmek után fizettek be az állam- pénztárba. A milliárdokat kitevő hadikölcsönök kamatainak fedezésére és a később felveendő kölcsönök kamatterheinek kiegyenlítésére az államnak uj bevételi forrásokat kell teremtenie. A bevételi források között természetesen a legnagyobb jelentőséggel hi r a hadiadó, vagyis a háborús nyereségek megadóztatásából befolyó adó. Kétségtelen ugyanis, hogy a Imdiszálli fásokból eredő nyereségeknek és a háborúval összefüggő konjunkturális haszonnak megadóztatása ma a legnépszerűbb. Németország már megmutatta a példáját annak, hogy a háborús nyereségek megadóztatását fontosnak és szükségesnek tartja és a német adójavaslat nálunk is megsza porítottá azoknak a számát, akik ennek az adónemnek minél gyorsabb behozatalát követelik. A hadi nyereségek megadóztatása azonban nem olyan egyszerű kérdés, mint ahogy azt általában elképzelik, sőt az adótechnika szem- jxmtjából a legkomplikáltabbak közé tartozik. Ismerve azokat a helyzeteket, amelyekkel a háború alatt életbelépett hadiadónak' meg kell birkóznia, a legtöbb szakember azt hangoztatja, hogy a háború nem is alkalmas idő|X)nt arra, hogy már mos/ vonjuk adó alá a háborús konjunktúra nyereségét, hanem várjunk ennek az adónak a behozatalával addig, amíg pon tosan ki lehet- puhatolni, hogy a vagyonsza- porulat milyen arányokat öltött a háború folytán. Ha ezt a szempontot fogadjuk el, úgy a- háborús nyereségek megadóztatásánál az uj adónem, mint vagyamul ó jön figyelembe. Ezzel szemben a háborús nyereségek azonnali megadóztatása mellett érvelnek azok, akik most a háború közepén akarják az uj adót behozni, hogy — szerintük — a jövedelem nem megy át teljesen a vagyonba, tehát az egész háborús jövedelem után meg kell állapítani a hadiadót, mivel a háború folytán előállott jövedelemtöbbletet sokan azonnal el is költik, igy tehát a háborús nyereségek egy része az adó alól kibújna. Ez az álláspont feltétlenül helytelen, mert ebben az esetben uj jövedelemadót statuálnánk, holott a jól kialakult felfogás az, hogy nem jövedelemadói. /ищет olyan vág goiuulót kell behoznunk, ami a hadiszállítások folytán keletkezett uj vagyont progresszió' kulcs szerint sújtsa. A háború alatt már hoztak egy uj adótörvényt, amely a 20.000 koronán felüli jövedelmet vonja adó alá, és már akkor bebizonyosodott, hogy a jövedelmi adó nagyon minimális összeget képvisel. A leghelyesebb ; állásponl, amit ma a hadiadó kérdésében el lehet fogadnunk az, hogy a háborús nyereségekei adó alá kell vonni, de viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyen vagyonadó behozatala konszolidált viszo mókát kivárj, amikor pontosan megállapítható és kipuhatolható a vagyonszaporulat. A német uj adójavaslal még nem jelenti azt, hogy nekünk is le kell и német háborús adótörvényeket másolnunk, hiszen egyelőre meg sem gvő- ződtünk arról, hogy ezek a javaslatok gyakorlatilag tényleg beválnak-e, és hogy a német - kormány nem fog-e időközben, — mielőtt még a háború befejeződnék változtatásokat esz közölni rajta. A fő az, hogy a kormány a háborús vagyonadó behozatalához gyűjtse már most az adatokat, hogy a háború befejezése után azonnal előhozhassa a háborús nyereségek megadóztatására vonatkozó 1ör vény java latot. Megnyitják a tőzsdéket. Addig tanácskoztak és an két ez te к Mécsben és Budapesten, inig végül elhatározták, hogy a. tőzsdét átadják a forgalomnak. Nem szerencsés ez az időpont a tőzsde megnyitása szempontjából, mi vei a tényleges árfolyamokat úgy sem fogja egyik nap sem az árfolyamlap megmutatni. Elegendő utalnunk a párisi és londoni tőzsdékre, ahol megnyitották ugyan a tőzsdéket, de egyúttal megállapították az állampapírokra a minimális árfolyamokat. A minimális árfolyam alatt nem kerülhet a papír forgalomba, tehát már eleve ki van annak a lehetősége is j zárva, hogy az árfolyam az illető papírban mutatkozó keresletet és kínálatot pontosan megmutassa. Félő, hogy nálunk olyan szertelen - : seg és spekuláció indul meg a tőzsdén, hogy egyes értékek túlságos favorizálása a tőzscle- : ellenesek táborát növelni fogja. A vetés. Évtizedek hosszú sora óta nem volt olyan kedvezőtlen az időjárás, mint 1915. őszén és telén, s ennek az évnek a két lepergett hónapjában. Az őszi mezei munkálatokat befejezni nem lehetett, mert folyton esett az eső, s a tél oly enyhe volt, hogy sem vékony hóréteg nem vonta be a földeket, sem pedig huzamosabb fagyás nem volt észlelhető. Ez a kedvezőtlen időjárás a jövő termés szempontjából fölötte aggasztó. A tavaszi vetés legalább 25 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben, s ugyanilyen az arány a múlt évi s ez évi őszi vetés között is. Elég istenesapás a munkáskéz folytonos csökkenése, s ehez járul most niég a kedvezőtlen időjárás is. Az első tavaszi hónapot, a márciust a mezőgazdáknak erősen ki kell használniok, mert ha a március sem viszi előre a mezőgazdasági munkálatokat, az 1916—7 év válságosabb lesz a mostaninál. A luxuscikkek. A háború alatt a könnyelműség, a könnyű költekezés határt nem ismer. Kivész az emberekből a józan gondolkodás, a megtakaritási vágy*; a takarékos életmód eltűnik s helyét a könnyelműség váltja fel. Akik két évvel ezelőtt, a béke áldásos idejében szerény és szimpla életmódot folytattak, azok most a legexkluzivabb költekezést viszik 1 végbe. »Selyemruha, prémeskabát és lakkcipő ma legkeresettebb cikkek. Ez a könnyelmű magángazdálkodás arra indította a monarchia felelős vezetőfórfiait, hogy a luxuscikkek be- j hozatalát megtiltsák. Ha a háború történetét megirják, a luxuscikkek importjának eltiltása lesz együk legszégyenteljesebh epizódja háborús ga zda sá gtö rténel m ü n к n e к. A hitelüzletek csökkenése. A legtöbb pénzintézet már közzétette a múlt üzletévre vonatkozó jelentését és ezekből a zárszámadásokból igen érdekes adatok tűnnek ki, amelyek élesen jellemzik a háborús 1915. évet. Elsősorban is konstatálható, hogy a bankoknak igen jó üzletévük volt, a háborús konjunktúra tehát a bankoknak kedvezett. A jó üzletóv dacára a bankok leszámitolási kamaton kevesebbet kerestek, mint a megelőző .1914. évben. Ennek nemcsak az az oka, hogy a kamattételek általában véve alacsonyabbak voltak, mint a múlt évben, hanem a fő ok a váltóforgalom állandó csökkenése. A háborús hiteléletnek ugyanis egészen speciális természete van: A hitelüzletek helyét elfoglalja a készpénzüzlet. Mikor a háború kitört s a kamatláb hirtelen 8 százalékig emelkedett, a teljes bizonytalanság hatása alatt a bankok restringálták a hitelt. Az uj üzletek kötésénél szigorúan ragaszkodtak az áru ellenértékének készpénzben való kiegyenlítéséhez, s a régi üzletekre is követelték a minél nagyobb készpénztörlesztést. A háború alatt nagyobb a tömegfogyasztás, gvoi'sahh jóval az elhasználódás, mint az uj javak produkciója, s ezért lassanként előállott az a különös helyzet, hogy mindenki pénzért vett, s adott el, mert az árunál gyorsabban szaporodott a pénz. Ez a szimptoma, ez a háborús gazdasági jelenség tükröződik vissza a bankok mérlegeiben, amikor kiemelik, bogy a váltótárca milyen nagy csökkenést mutat. Egy óv leforgása alatt Magyarországon a váltóra kihelyezett kölcsönök összege legkevesebb 15 százalékkal csökkent, H a múlt óv utolsó napja óta is állandó csökkenésben van. A hitel ü z I e te к hanyatlását a háborús kon junktura magyarázza meg. A forgalomba any- nyi uj pénz került, a hadikölcsönök olyan nagy pénzcirkulációt idéztek elő, hogy a hitelek egy részét könnyen lehetett készpénzzel kiegyenlíteni. A fogyasztók szempontjából — sajnos —- nem sokat jelent a hitelüzletek hanyatlása. Eddig ugyanis az volt az általánosan kialakult nézet, hogy ha a kereskedő készpénzért vásárol, előnyösebb feltételek mellett szerezheti meg az árut, s igy az olcsóbban jut el a fogyasztóhoz. Nem érvényesült —- sajnos — ez az elv a háború alatt, mert a készpénz nagy tér foglalása dacára is a drágaság folvton emelkedett, ami éppen azzal áll összefüggésben, hogy folyton szaporodott a pénz, ellenben annál rohamosabban csökkent a készáru. Közgazdasági hírek A Kereskedelmi Bank mérlege. A Ftosti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága állapította meg az intézet múlt évi zárószámadását, amely 23,303.083 korona bruttó és (az elmúlt évi 2,408.554 korona áthozatal nélkül) 15,1)18.959 korona tiszta nyereséggel zárul. A ta- j vaíyi nyereség, amely tudvalévőén 15,069.822 I koronát tett ki, az alaptőke 24.11 százalékos kamatozásának felelt meg, az idei nyereség viszont 24.99 százalékos kamatoztatást jelent. A kitűnő eredmény illusztrálására meg kell itt említeni azt az igen fontos tényt, hogy a Kereskedelmi Bank zárószámadásában nemcsak a künlevőségeket bírálták meg a legszigorúbban, hanem a bank tárcájában lévő összes értékpapírokat, valamint a saját kibocsátású címleteket is a legmesszebbmenő óvatossággal és lelkiismeretességgel értékelték. A mérlegnek az ebben megnyilatkozó szolidság, a legnagyobb erénye. Az igazgatóság a március l l-ikére összehívott közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy a tavalyi áldozattal együtt 18,087.514.35 koronára rugó nyereségből a miniszteri rendelet szerint megengedett legnagyobb osztalékot fizessék, vagyis részvén venként 170 koronát. (1913-ban 170 koronát, 1914-ben pedig 150 koronát tett ki az osztalék.) A mérleg szerint az osztalék-tartalékalapba 1.750.000 (tavaly 1,500.000) koronát helyeztek, a bank középponti palotájának törlesztésére 550.000 (tavaly 506.000) koronát fordítottak. A Kossuth Lajos-utcai fiókhelyiség számára vásárolt banképület törlesztésére 283.000 (1914- ben 200.000) koronát róttak le, mig 2,563.291 korona 30 fillért (tavaly 2,468,554 korona 99 fillér) uj számlára vittek át. Ezek után a bank összes nyilvános tartalékai 106 millió koronára az uj banképület értékcsökkenésének alapja pedig 7,689.000 koronára növekedett. A kimutatott belső érték- gyarapodás tehát 4.1 százalékra rúg, azaz részvényenként több mint 40 koronát jelent. Ebben a jövő évre átvitt összeg, mely részvényenként szintén mintegy 40 koronának felel meg, nincs belefoglalva. A Kereskedelmi Bank legutóbbi évének üzleti költsége, terhe és a leírás 5,215.518 korona 95 fillérre rúg, mely tétel csökkenése a tavalyi 6,239.846 korona 29 fillérrel szemben, az egyéb terhek növekedése ellenére, a leírásokra mutatkozó kisobb szükségletnek tudható be. A tiszti fizetés tétele 213.855 korona 70 fillérrel haladja meg a tavalyi hasonló cimü kiadást. Itt elsősorban a lényegesen megnövekedett üzletforgalommal és az ügyfelek számának tetemes szaporodásával járó költségtöbblet jut kifejezésre. Ezen- fölül a bank nagyarányú hadijótékonysága, továbbá a hadrakelt tisztviselők és szolgák járulékának kiutalása, az alkalmazottak drágasági és külön hadipótléka és amellett a bevonult tisztviselők helyébe fölvett 260 ideiglenes alkalmazott fizetése is újabb terhet rótt az intézetre. A bábom másfélévi tartama alatt a bankra hárult háborús kiadások a két és fél millió koronát elérik. E tehertételeket, valamint a, háborús helyzet által egyes üzletágakban okozott visszamaradást, ellensúlyozta azonban a bank rendes folyó üzletének, különösen a kamatszámlának, jutalékszámlának és részben a devizaüzlet nagyobb haszna. A fefolyt üzleti év pénzügyi műveletei közül a mérleg azokat a nyereségeket is elszámolja, amelyeket a következő üzletek eredményeztek: A második és harmadik
