Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-08 / 10. szám
Független Budapest teljes egészében kerülne a közgyűlés elé: az a jelentés, melyet a polgármester terjeszt elő az elöljáróságok múlt félesztendei működéséről. Sajnos, ez a tárgy éppen a legutolsó pontja a közgyűlésnek s ahogy ezeket a jelentésekét ismerjük', igen szűkszavúak és nagy általánosságban tartottak, pedig érdemes volna az elöljáróságok működéséről bőséges és kimerítő jelentést szerkeszteni. Az elöljáróságok munkája különösen most, a háború alatt .nagyon megszaporodott, nem ok nélkül érdekelhet tehát valamennyiünket a mi elöljáróságaink műkő- kése. Hallottunk panaszokat is és méltán vagyunk kiváncsiak arra, vájjon megtett-ek-e mindent, hogy ilyen panaszokat lehetőleg minél kevesebbet halljunk a jövőben. A Times a főváros márkakölcsönéről. Az angol lapok, amelyek többnyire szemelvényeket közölnek német, osztrák és magyar lapokból is, meglehetősen rosszindulattal kezelik mindazokat a pénzügyi dolgokat, amiket mi a háború zavartalan folytatása végett lebonyolítunk. Meg lehet bocsátani nekik ezt az elfogultságot, hiszen az volna a legkisebb baj, ha csak annyi zavart csinálnának, amennyit egy-egy ténynek szándékos elferdítése okozhat. Annái meglepőbb, hogy a múlt héten a legnagyobb angol lapok egyike, a «Times» az elismerés hangján emlékezett meg egy pénzügyi műveletről, amelyet .Magyarország fővárosa bonyolított le. A dolog megértéséhez tartozik, hogy a «Times» egyik állandó rovata «Német szem- divegen át» címmel tárgyalja azokat a dolgokat, amelyek a nekik ellenséges országokban lejátszódó kereskedelmi és pénzügyi eseményekre vonatkoznak. Ebben a rovatban foglalkozott az angol lap a főváros márka-külcsönével is, a melyet tudvalevőleg a Magyar Bank bonyolít le. A xTimés» ezzel kapcsolatosan -«Magyarom szág német kihasználása» (?) címen azt a pikántériát irja meg, hogy ezt a márka-köl- csönt tulajdonképen a német tőke adja a fővárosnak s a Magyar bank csak közvetítőként szerepel. Eszerint a 13 millió márkát, tulajdonképen Donnersmark gróf adja, akinek nagy összeköttetései és pénzügyi tevékenysége Németországban közismert. Mindéhez pedig a «Times» hozzáfűzi még azt a saját s nem idézett megjegyzését, hogy az uj kölcsön Budapest székesfőváros szempontjából ifién előnyös. Minket ebből az egész megvilágításból tulajdonképén csak az érd ekei, hogy a főváros «igen előnvös» üzletet kötött, amikor elfogadta a Magyar bank ajánlatát, .A többi már tisztára a kuláns pénzintézet dolga volna, amely a fővárosnak felajánlotta ezt a hitelműveletet, hogy máik a beszerzési gondjaitól m égsz a baditsa. Tudt ónkkal természetesen a Magyar Bank hátú mögött sem áll semmiféle német érdekeltség s a dolog magyarázata az, hogy hir szerint ez a pénzintézetünk úgy szerzett magának TO millió márkát., hogy németországi ingatlanainak haszonélvezetét lekötötte annak a bizonyos Donnersmark' grófnak, aki a «Times» megemlékezésében is szerepel. Éhez azonban sem nekünk, sem a «Times»-nak semmi közünk sincs. Krausz Simon, mint a Magyar Bank vezérigazgatója, közéleti tevékenységét igen rokonszenvesen kezdte meg akkor, amidőn ezt a márka-kölcsönt félajánlotta a fővárosnak. S ha a «Times» is igen előnyösnek találja a főváros szempontjából ezt a hitelműveletet, nincs semmi okunk reá, hogy a pénzügyi vezetőségnek és általában a tanácsnak ne gratuláljunk ehez a szerencsés kölcsönhöz. A főváros élelmezési költségei. Mibe kerülnek a jegyrendszerek? — Ha a háborn után statisztikát fognak* készíteni arról, hogy mibe- került a fővárosnak a világháború, ebben az összeül Utasban meglehetősen nagy összeggel fog szerepelni az a közélelmezési szervezési költ sei/ és, amelyet a székesfőváros egészen improduktív módon fektet bele a közélelmezés hatósági kezelésűbe. A különböző i о Iák, amelyek főként a kenvér- jegvrendszer sima lebonyolításával foglalkoznak, nagy személyzettel kénytelenek dolgozni, mert hiszen a fővárosnak úgyszólván valameny- nyi lakosával érintkeznék s közel egy millió embernek igényeit leéli kielégíteniük. Arra nézve, hogy ez a hatósági eljárás mibe kerül a fővárosnak, illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk: — Amikor a háborn megindult, a fővárosnak hirtelen, minden átmenet nélkül kellett megszerveznie azt az apparátust, amelynek hivatásává a közé leli nézés zavartalan lebonyolításának biztosítását tette. Természetszerűleg ezt a kérdést nem lehetett úgy megoldani, hogy az uj szervezetét az igények megnövekedése alapján kelljen kifejleszteni. Mindjárt gondoskodni kellett arról, hogy bármilyen funkcióra érett és alkalmas legyen, j A szervezés, — igaz, hogy sok pénzt emésztett fel, de viszont mindjárt be tudott i 1 lesz - : kedni a köztevékenységbe s olyan szerencsésen tudta az adminisztrációs kötelezett- sógeit lebonyolítani, hogy a kenyér jegyrendszer bevezetésénél még a legelemibb zöky : kenők sem fordulhattak elő. Persze ez a szervezet csupa unproduktiv kiadást emészt : fel, amennyiben az az egy millió korona, amibe ezeknek az irodáknak a működése évente kerül, sohasem térülhetne meg, ha a főváros nem folytatná a közélei mezős terén kereskedelmi tevékenységet is. így azonban abban az üzleti nyereségben, amelyet a főváros a magáénak vallhat, bőségesen fedezetet talál ez az egy millió korona is, annak dacára, hogy a tanács soha egy pillanatra sem felejtkezik meg arról, hogy az élelmicikkek árának kialakulásánál árszabályozó és ármérséklő szerepet játszón s igen gyakran emiatt némi veszteséggel kénytelen túladni beszerzett áruin, vagy legalább is nem találnak fedezetet a beszerzési költségei. S ha figyelembe vesszük, hogy ezek az intézmények még néhány évig a háborn után is nagy és fontos szerepet fognak játszani, nem szabad sajnálni a fővárostól azokat az üzleti nyereségeket, amik kereskedelmi élelmességéből kifolyólag egyébként is joggal megilletnék. Híresztelések Bódy alpolgármester lemondása körül Hetek óta járja a városházán az a lappangó hir, hogy jelentős személyi változások lesznek. Mindenekelőtt Bódy Tivadar dr.. alpolgármesterről beszélnek, s meg teszik őt a Városi Villamos Vasút vezérigazgatójának, majd az egyesilett közlekedési üzemek vezére nek, elfeledvén persze azt, hogy az egyesített közlekedési üzemeknek a Közúti vasul nélkül nincs sok jelentőségük. Lehetetlenség, hogy a sok lappangó hírnek ne legyen alapja, persze ezi a való alapot éppen, ezekből a híresztelésekből lehetetlen kihámozni. Annyi mindeneseire tény, hogy készül valami a városházán, ha nem is éppen most s ha nem is éppen a Városi Villamos Vasút áprilisi közgyűlésével kapcsolatban. A közlekedés legfőbb vezetőjének' és irányitójának lenni olyan föladat, amel\ mindenképpen méltó Bódv nagyszerű tehetségéhez, bár őt, mint alpolgármestert igazán nehez lenne nélkülöznünk. Úgy érez zűk, hogy Bódy azon a helyen, amelyen most van, a legkitűnőbbén teljesíti föladatát, de ha ő úgy érzi, hogy mint a főváros legnagyobb vállalkozásának vezetője jobban tudna dolgozni, ebbe senkinek sem lehet beleszólása. Neki annyi érdeme van a főváros fejlesztésében, bogy régen megszerezte magának azt a jogot: azon a helyen dolgozni, amelyet kiválaszt magának. Bármit is választ, bárhogyan is határoz, bizonyára a leghelyesebben cselekszik a főváros érdekében. Drágább lesz a gáz A szén árának emelkedése, úgy látszik, elkerülhetetlenné teszi a gaz árának emelését is. A bizonytalan szállítás veszélyezteti a gázgyár rendes működését is s ha a gázfogyasztás a mai arányban növekszik még tovább is, úgy gondolkodni kell valami mérséklésről. A gáz árának emelésére vonatkozó számítást- a gázgyár igazgatósága niár elkészítette s a legközelebb beterjeszti az ügyosztályba, amely azután, konkrét előterjesztésbe foglalja. Az időpont, amikor az emelésről ' szóló előterjesztést a bizottságok a közgyűlés elé terjesztik, még nincsen elhatározva. A pékek és a fehér kenyér. Előző számunkban megírtuk, hogy annak ellenére, hogy a főváros nem ad ki fehér lisztet, sok pesti pék mégis áriisit fehér kenyeret. Világos ebből, hogy ezeknél a pékeknél rejtett lisztkész- 1 el nek kelt lenni, a rendőrségnek tehát először a yékekué! kell keresnie a rejtett Ifsztkészle- teket. néni pedig a magánháztartásokban. A közélelmezési ügyosztály most intézkedett, még pedig úgy, hogy a visszaélések meggátlására eltiltotta a fehér kenyér árusítását к megkérte a rendőrséget, hogy ezt a tilalmat szigorúan ellenőrizze. A rendőrség teljesíti a közélelmezési ügyosztály kérését s mint értesülünk, az egyik legnagyobb pestj péknél több rayyon lisztet tail ált. A záróra életbeléptetése. Március 16-ától kezdődőleg a főváros valamennyi nyilvános helye éjjel egy órakor bezár. A mulatók, borozók', vendéglők és kávéházak kénytelenek becsukni. A tanácsnak ehez a belügyminiszteri intézkedéshez nem lehetett hozzászólni valója. A közbiztonság szempontjából, amely a város vezetőségét elsősorban érdekelheti, mindenesetre csak üdvös lehet ez az intézkedés. Egész más kérdés, hogy ádófizetői érdekeket sért-e, vagy nem. De miután minden szempontot alá kell ma rendelni annak, hogy a háborús állapot bizonyos elfajulásokat nem tűrhet meg, a főváros tanácsának természetszerűleg nem lehet, védelmébe vennie más érdeket, mint csak ezt. I tfuncMj i kötvények a leget&nyö- ■ sebbek élet-, tűs-, baleset, J кв óvatossági-, betöréses- • 3 lopáselleni,üveg-,jég-ésdllat-bÍBtositásoknál 5 ■ Felvilágosításokkal, prospektusokkal ffuDCÉP/? S ■ és díjajánlattal szívesen szolgál в J ** rl j ■ a 8 Általános Biztosító R.-T. igazgatósága 8 i Budapest, VII. kér., Kiroly-körut 3. szám. j ■ Telefon: 153-98,2-11, 3-12 Kartellen kívül ■ is я tdnmtég képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. ■ * «i ortadg minden rétéiben. Összes biztosítékok 22 millió korona^ KOVALD FEST, TISZTIT! ■ • w Ш Ш шШШШш iJiHiitntAbnßk я fi/ÁlíAfifnvárns rninilon rúszpihmi —TCónvisttletflk a Gyár ás főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Gyű jtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128 13. Hírek a városházáról. * *
