Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-20 / 51. szám
4 Független Budapest rozni, mert napról-napra magasabb összegeket hallunk s már tudni sem lehet, mi ezekben a túlzás és mi az igazság. A közvélemény már-már úgy magyarázza, hogy a déliéit összegét a tanács szándékosan hagyja misztikus homályban, hogy az erről szárnyra kelő, mindinkább túlzó hírek hatása alatt könnyen lehessen megszavaztatni az adójavaslatokat, bármennyire ellenkezzenek is a szociális felfogással. A deficit fedezésének ügyét egységesen kell felfogni és bizonyuljanak bár igaznak a nagyságáról elterjedt hírek, ez mitsem változtat azon, hogy a kérdést olymódon kell megoldani, hogy ne a háborúban amúgy is oly súlyos anyagi helyzetben vergődő szegényebb néposztályokon vegyék meg a költségvetési hiányt. A bizottsági tagok sorában mindinkább tért hódit az a felfogás, hogy a háborús deficitet több évtizedes amortizációs kölcsönnel kell fedezni. Be kell várni, mig a főváros lakosságának anyagi helyzete a háború után a megélhetés- olcsóbbodása folytán megkönnye- bül. Igaz, hogy az állam nem kíméli a háborús adók tekintetében a főváros polgárságát, de ezek legnagyobb része progresszív jövedelmi adó. Ezenkívül pedig disz- tingválni kell abban a tekintetben, hogy amit az állam megtehet, az a főváros részéről most nem méltó eljárás polgáraival szímben. Az új állami közfogyasztási adókat, mint amilyen a postatarifa drágulása, már kényszerűségből is tudomásul vesszük, de ha a főváros szánja el magát ily lépésre, abban nem tudunk megnyugodni. Valóság, hogy a főváros polgársága sokat köszönhet a városnak, de épen azért, mert exisztenciális léiében sokkal erősebben és közvetlenebbül van összeforrva a fővárossal, mint az állammal, nem szabadna a fővárosnak ilyen kiábrándító politikát folytatni a szegényebb polgársággal szemben. Anélkül, hogy lokal-szentimentálizmusba esnénk, megállapífhat- juk, hogy a polgárság a fővárostól — épen mert eddig is élvezte szociális támogatását, — a mostani nehéz helyzetben még fokozottabb mértékben elvárja azt. Akik arra hivatkoznak, hogy mennyit nyújtott eddig a főváros polgárainak, ne felejtsék el, hogy mennyire dezilluzionálná a polgárságot, ha épen a mai sútyos viszonyok közt hagyná őket cserben a főváros és térne át a legkíméletlenebb pénzügyi politikára. Nyomatékosan rá kell mutatnunk arra is, hogy a nagy háborús nyereségek folytán a kereseti adók nagy emelkedési mutatnak, s az ezen adók pótlékából származó jövedelmei a jővárbsnak igen számottevő összegre rúgnak. Ezt is figyelembe kellene venni a hiány fedezése szempontjából, aminthogy a helyes szempontok mihamar kialakulnának, ha a közgyűlés előtt tárgyalnának arról, hogy hány milliót kell a deficit eltüntetésére előteremteni s miként lehet ezt a szegényebb néposztályok sérelme nélkül elérni. Amig a főváros vezetősége vonakodik ezt a közgyűlés termében nyilvánosan megtenni, azalatt az Országos Ipareg3resület minapi ülésén, melyen a világítási adó ellen tiltakoztak, az egyik felszólaló bizottsági tag formális listát terjesztett elő a fényűzésre alapított adóeszmékről. Nem kívánjuk részletesen vázolni ezeknek a luxusadóknak indokolt voltát, hiszen azon természetüknél fogva, hogy a fényűzést adóztatják meg, szociális szempontból, teljesen rokonszenvesek, jövedelmük pedig eléggé tekintélyes volna. Külön kell kiemelnünk a telekértékadót, amely szintén nem a szegényebb lakosságot terhelné s emellett a város fejlődése szempontjából hatalmas haladással kecsegtet. Úgy tudjuk, hogy az Iparegyesületben felszólalt bizottsági tag adóeszméit konkrét javaslat formájában a szerdai közgyűlésnek is beterjeszti s igy a közgyűlésnek alkalma lesz tudomást szereznie sok uj adóeszméről, s meggyőződnie arról, hogy dacára a kormány által az adók dolgában kijelölt direktíváknak nincs szüksége arra, hogy antiszociális adókkal elkeseredést szítson polgáraiban önmaga ellen. A villany- és gázadó behozatala nemcsak szociális és ipari szempontból helytelen, de fölösleges is. Ha mégis megszavaznák, a vagyonos osztályok fényűzése helyett a szegényebb néprétegek küzdelmes exisztenciá- ját terhelnék az adóval s a főváros alapos ok nélkül rontaná erkölcsi presztízsét, amelynek megóvására pedig az utóbbi idők izgalmas eseményei után, még inkább súlyt kellene vetnie. A közgyűlésnek tehát nagyon is meg kell fontolnia, vájjon erre a lépésre határozza-e el magát a főváros széles néprétegei és önmaga ellen. Hírek a városházáról. Uj tanácsjegyzö. A kerületközi bizottság Gömöri Albert fogalmazót jelölte első helyen az üresedésben levő tanácsjegyzői állásra, de kimondotta, hogjr a legközelebbi tanácsjegyzői állást Schuler Dezső dr. fogalmazónak tartja fönn. Schuler dr. a háború eleje óta katonai szolgálatot teljesít. A villany- és gázadó szerdai közgyűlési tárgyalásánál hosszabb vita várható. Az eddigiek szerint Becsey Antal, Zipernovszky Károly, Vértes Emil, Dán Leó és iíj. Stern Sándor fognak felszólalni a javaslat ellen. Ifj. Stern Sándor indítványt terjeszt elő az ösz- szes adóeszméknek együttes tárgyalására vonatkozóan, továbbá, amennyiben az áramdrágitó javaslatok részletes t árgyalására sor kerülne, további módosításokat fog javasolni. így kérni fogja az adónak 5°f-ban való megállapítását, a kislakások bérlőinek nem csupán az adó, de az áremelés alól való mentesítését is, továbbá az adómentességnek a nem motorikus erővel dolgozó kisiparra való kiterjesztését és a világítási fogyasztásnak évi 130 koronán aluli teljes adómentességét. Itt említjük meg, hogy az ipari és kereskedelmi egyesületek képviselői szombaton délelőtt Zipernovszky Károly műegyetemi tanár, bizottsági tag nevében kiil- döttségileg tisztelegtek Bárczy István polgármesternél s előadták aggályaikat a javaslattal szemben. A polgármester információnk szerint válaszában arra hivatkozott, hogy a kormány kényszeríti a fővárost ennek az adónak a behozatalára. Közúti vasutat négy millió korona, a Városi vasutat pedig két millió korona uj jövedelemhez fogja juttatni évenkint. Lesz zsemlye. A tizes élelmező-bizottság legutóbbi ülésén energikusan követelte a zsemlye- sütés megengedését a közélelmezési hivatal megjelent képviselőjétől: Kiszely Gyulától. Kiszely azt felelte, hogy Kürthy báró tárgyalást folytat ebben az irányban s miután lisztinségről most már nem lehet beszélni, remélhető, hogy nemsokára megengedik a zsemlyesütést. A közélelmezési ügyosztály már készül erre a nagy eseményre : a plakát, melyben az örömhírt tudtára adják a lakosságnak, már készen van, csak még — sajnos — a dátum hiányzik róla. Életbelép a cukorjegyrendszer. Hétfőn végre megjelent a hivatalos közlés a cukorjegyrendszer é'etbeléptetéséről. Minden budapesti lakos 120 deka cukrot kap hónaponkint, ami elég nagy mennyiség, ha tekintetbe vesszük, hogy Németországban legutóbb még csak 80 deka jutott egy emberre s csupán most emelték föl az adagot 90 dekára. Mi tehát még mindig többet kapunk 30 dekával. A vágódíj fölemelése. A közélelmezési osztály is készít olyan javaslatokat, melyek a fővaros jövedelmeinek szaporítását czélozzák. Revízió alá veszik a vásárcsarnoki, piaci és állatvásári díjszabást és a vágóhídon fölemelik a vágódíjat két koronáról hét koronára. Ez az egy tétel félmillió korona uj bevételt jelent, mert béke idején körülbelül százezer marhát vágnak le a budapesti vágóhídon. Tiszti főorvosválasztás. A szerdai közgyűlésen tiszti főorvost és főorvos-helyettest választ a közgyűlés. A főorvosi állásnak egyetlen jelöltje Szabó Sándor dr. eddigi főorvos-helyettes, aki hosszú és eredményes munkájával méltán megszolgálta azt a nagy kitüntetést, hogy most ellenjelölt nélkül kerül ebbe a díszes pozícióba. Utóda, Végit János dr. szintén egyetlen pályázó s hogy mégis két jelölt van mellette, annak az az oka, hogy a hadbavonultakat pályázat beadása nélkül is pályázóknak kell tekinteni. Egyhangú jelölés után tehát egyhangú választás lesz a szerdai közgyűlésen. Az értékemelkedési adó. A pénzügyi osztályban elkészült már a bettermentre vonatkozó előterjesztés is. A régóta sürgetett reformot tehát a közel jövőben alkalmuk lesz tárgyalniok a bizottsági tagoknak, ami annál inkább is fontos, mert a háború után nagy ingatlan-forgalomra van kilátás. Az adó jövedelmét természetesen nem tudja megjelölni az előterjesztés, mert az a forgalomtól függ. A javaslat mindenesetre nagy vitát fog felidézni, mert sokan vannak, akik a telekértékadót jobbnak, igazságosabbnak és jövedelmezőbbnek tartják, mint az értékemelkedési adót, de a telekértékadórol nem szól a pénzügyi osztály előterjesztése. A pesti oldal uj csatornázó terve. Teljes csöndben óriási munka készült el az ut- és csatornaépítő ügyosztályban : a pesti oldal csatornázó terve, melyet bátran tekinthetünk az első lépésnek Nagy-Budapest felé, mert gondoskodik a szomszédos községek csatornázásáról is. Negyvenegymillió koronába kerül végeredményben ez az óriási munka, de bőséges hasznot fog hozni, nemcsak azért, mert tökéletes rendet teremt ezen a téren, hanem azért is, mert közegészségügyi hatása kiszámíthatatlan haszonnal fog járni. Budapest halandósága még mindig sokkal nagyobb, mint a nyugateurópai nagyvárosoké, amiben nagy szerepe van a mi elmaradottságunknak a csatornázás terén. A csatornázó terv, melyet Fock Ede tanácsnok utasítása szerint Farhas Árpád műszaki tanácsos készített, az elmúlt héten került a középitészeti bizottság elé, amely nagy örömmel üdvözölte az ügyosztályt kitűnő munkájáért. A terv most a közmunkatanács elé kerül, ahol remélhetően ugyanazzal az örömmel fogják fogadni, mint a városházán. A közlekedés megdrágítása. A közlekedési adó dolgában nemsokára dönteni fognak a főváros vezetői. Ezen a héten ülést fog tartani a pénzügyi bizottság huszas albizottsága és minden valószínűség szerint állást fog foglalni az egységes húsz filléres tarifa mellett. A közlekedési vállalatok számítanak arra, hogy a főváros belemegy a rájuk is kedvező jegyadóba s a részvények árfolyamának emelkedésében a börze most ezt az előnyt számitolja le. Hir szerint az adó a Fővárosi vállalkozás. Uj kórházi építkezések. A belügyminiszter jóváhagyta a fővárosnak azt az előterjesztését, hogy a Szent László és Szent Gellért kórházban mintegy 75.000 К értékű átépitési munkálatok sürgős foganatosítására van szükség. A közegészségi ügyosztály műszaki osztálya az egyes munkanemekre szükebb körű -árlejtést tart s a különböző cégektől most kér be ajánlatokat. Mázolómunkák. A Szent István kórház épülő uj gyermekpavillonjának nagyobb arányú mázolómunkáira a tanács december 20-án d. e. 11 órára árlejtést írt ki. Az aján'atot a közegészségügyi ügyosztályban kell beadni, amelynek műszaki osztályánál tu.ihatok meg a pályázati feltételek. A Gellért-fiírdő és gyógyszálló hátralevő munkái közül a november 20-iki árlejtés alapján e héten a díszfestőmunkát adták ki. A munkálatokat megosztva adták ki: a Pauli és Tuch cég 25.629 K, Reitzer Ferenc és fia 3.800 К összegű részt kapott a munkából. A Gellért-fürdő gyógyszállójának előszoba kárpitozó munkáira a november 20-iki árlejtésen egyedül a Bányai Viktor cég tett ajánlatot mintegy 140.000 koronával. A tanács az ajánlatot túlságosan drágának találta és elutasította. A Lellért-fürdŐ mosógépeinek szállítására a város- gazdasági ügyosztály november 20-án árlejtést tartott. A beérkezett ajánlatok felett a tanács akként döntött, hogy a szállítást megosztva adja ki a Knuth Károly és a Magyar mosógépgyári művek r.-t. közt. # kristály] forrás helyes és tisztán való kezelése folytán a külföl- E dön való versenyzésre más ásványvizekkel hivatott R Országos Egészségügyi Tanács. I APOLLO A ROYAL.SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszinháza.
