Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-16 / 7. szám
9 Független Вudapest gégegyulladásról, amelyben száz beteg közül 28—30 hal meg! Olyan megdöbbentő nagyok e számok, hogy igazán vizsgálatot kell kérni, mi okozza e sok megbetegedési és főképpen; mi ;az oka annak, hogy budapesti gyermekek ilyen nagy számban pusztulnak el ezekben a betegségekben? Hétribhétre látnunk kell a kimutatásban a hólyagos himlőt is, amely most már budapestiek közül is szedi áldozatait. A legutóbbi két hét alatt kilenc galíciai menekült mellett már négy budapesti betegedett meg, ami világosan sürgeti az energikusabb egészségügyi rendszabályt a járvány behurculói ellen. Még sem járja, hogy Budapestet még meg is fertőzzék azok, akik az élelmiszer meg a bőrbörzéken elszedik az itteni lakosság pénzét! Ami a többi ragadós betegséget illeti, világosan kitetszik a statisztikából az a régi megállapítás, hogy Budapestet a környékbeli községekben valóságos járványgyürü veszi körül. A környék, ahol egészségügyi intézkedésekkel senki sem törődik, állandóan megfertőzi Budapestet. S ahogy ezt hétről-hétre, hónapról-hónapra, esztendőről-esztendőre, tapasztaljuk, újból sürgetnünk kell, hogy Nagy- Budapestnek legalább az egészségügy re vonatkozó' részét valósítsák meg minél előbb. Ha Nagy-Budapest megcsináíása még a messzi jövőben van is: ahogy a rendőri egységet meglehetett teremteni, úgy meg kell teremteni a közegészsegüf/i/i igazgatás eggségét is! Enél- kül sohasem lesz jó Budapest közegészség- ügye. És még egyet. Ajánljuk a tiszti főorvosi hivatal figyelmébe, hogy jobban tartsa szemmel a zárlat alatt lévő budapesti kórházakat. Vagy ha nem az 6 hatáskörébe tartozik: figyelmeztesse az illetékes tényezőket erre. Biztos tudomásunk van arról, hogy a zárlat alatt lévő kórházakból kikerültek egyesek, ami rendkívüli mértékben veszélyezteti a mi egészségünket és biztonságunkat. Ha egy kórházra elrendelik a zárlatot, hajtsák azt végre s vigyázzanak rá szigorúan! Az idegenforgalom. (A főváros vezető szerepe.) Nagy részletességgel kidolgozott programm az, amelyben Vita Emik dr. tanácsnok . az idegenforgalmi bizottság minapi ülésén beszámolt azokról a teendőkről, amelyek Budapest és az ország idegenforgalmának emelése tekintetében a fővárosra hárulnak. Mindenesetre helyeseljük és osztjuk azt az álláspontot, hogy az idegenforgalom irányításának a főváros kezében kell összpontosulnia. A főváros helyes érzékkel ebben a tekintetben korszakos munkát végez. Az is természetes, hogy ez a munka Vita Emil dr. tanácsnok irányítása alatt a legjobb és legszakavatottabb kezekben van. A tanácsnok ur nemcsak hozzáértéssel, de nagy szeretettel is bánik ügykörének eme teendője iránt, nyilván érezvén, hogy ezen a téren az alkotó és szervező munkára nagy elismerést és hálát provokáló teendők várnak. Minden tekintetben alaposak és szakszerűek voltak azok a fejtegetések is, amikben ezen a bizottsági ülésen Szekula Gyula, Пavass Rezső dr., TI birring Gusztáv dr. és Gálos Kálmán bizottsági tagok e nagyfontosságu kérdéshez hozzászólóiak. Helyén való, sőt elkerülhetetlenül szükséges, hogy az idegenforgalom szervezésére vonatkozó teendők állandóan napirenden tartassanak. A sajtó támogatása ugyancsak másodrendű kérdés, mert, ha a szervezés nem célravezető, a legmelegebb sajtóhangok sem érvényesülhetnek. De azért biztosan számítani lehet reá, hogy e közérdekű ügy, épp úgy, műit a többi, megtalálja az utat a napi és a szaksajtó szivéhez is. Mi itt egyelőre csak azt az észrevételt bátorkodunk megtenni, hogy az idegenforgalmi iroda felállítása volna a legsürgősebb teendő. Nem elegendő az, ha a berlini központ fiókot állít fel itt is, mint Bécsben. Ettől függetlenül szükséges egy magyarországi központi iroda is, amely a berlini központ budapesti fiókjának támogatásában rendelkezésre álljon, de emellett teljesen önállóan építse ki azt a belső szervezetet, amely szinte láthatatlanul irányítsa azután az egész idegenforgalmat s megteremtse azokat a szükséges eszközöket, amelyek az eddigi irreális magyar- országi tartózkodást reálissá tehetilm/Ennek a központi irodának elsősorban az legyen a fel- í adata, hogy az idegenforgalom ellátását, mint szolid üzletágat vezesse be azokon a vidékeken, amelyek az idegen-látogatások szempontjából számításba jöhetnek. Nem elegendő az, hogy az idegenek csak egyetlenegyszer látogas- I sanak el hozzánk, mert elriasztjuk őket innen i a képtelen árak és a keleties bánásmód, hanem meg kell teremteni azokat a nyugati üzleti fogásokat, amikkel a francia, olasz és svájci fürdők és turistahelyek annyira értenek ahoz, hogy egész életükön át magukhoz vonzzák azokat, akik egyszer náluk megfor- ! dúltak. Amig az idegenforgalomnak ez az itthoni talaja megmunkálva nincs, mi csak me- j rész ábrándnak tekintünk minden olyan tervezgethet, amely Budapest és Magyarország természeti szépségeit és gyógyhatású helyeit meg akarja kedveltetni a külfölddel. Alit tárgyal a közgyűlés? (Propeller. — Weisz Manfréd-szanatórimii. — Goldmami-féle telek.) A szerdai közgyűlés napirendjén nincsen különösebb fontosságú tárgy, mégis meglehetősen nagy vitára van kilátás. A hírhedt propeller partbérletének ügye szerdán kerül a közgyűlés elé s bizonyos, hogy ezt az alkalmat alaposan megfogják ragadni a bizottsági tagok, hogy elmondják a véleményüket, Valószínű, hogy sok uj dolgot nem fogunk hallani, hiszen mindaz a panasz, mely a közönség körében fölmerült, kifejezésre talált a közgyűlés termében is, mégis, ezeket a panaszokat éppen ezért kell most ismételni. El kell mondani, hogy a közgyűlés terméből már esztendőkkel ezelőtt elhangzott a figyelmez tető szó, hogy állandóan, szinte hónapról-hó- napra szóvátették a propellervállalat gazdálkodását és garázdálkodását s igy azért, hogv most katasztrófa történt, a főváros közgyűlését egyáltalában nem érheti semmiféle vád. De ,éppen ezért, mert a közgyűlés ebben a dologban mindig a közönség érdekét képviselte, erre az álláspontra kell helyezkednie szerdán is, és nem szabad megengednie, hogg a. tanácsnak a partbér meßMajutására vonatkozó javaslata keresztülmenjen. A propeller nem kaphat ajándékot a fővárostól és különösen nem az óbudai katasztrófa után! Valószínű, hogy hosszabb vitát provokál, a .tüdőbeteg katonák ügye is. Ügy a honve-, delmi miniszter, mint a katonai kincstár a budai hegyvidéket szemelte ki arra, hogy ott szanatóriumot építsen a tüdőbeteg katonák el helyezésére s ezt a pénzügyi bizottság sérelmesnek találta — a közönség szempontjából. A pénzügyi bizottságnak az volt a véleménye, hogy a szanatóriumok a budai hegyvidék közegészségét veszélyeztetik, hiszen itt az a tendencia. nyilvánul meg, hogy a budai hegyvidéket tüdőbeteg-központtá tegyék. A tanács nem fogadta el a pénzügyi bizottság álláspontját s mind a két javaslatot eredeti forrná jában terjeszti a közgyűlés elé. A vita tehát a közgyűlésen is ki fog fejlődni, akár csak a pénzügyi bizottságban, viszont el kellene már mondani, hogy Weisz Manfred, ha 750.000 koronát ad egy ilyen szanatórium építésére, ne,kolduljon telket a fővárostól. Aki annyit keresett a tüdőbeteg katonákon, illetve a háborún, az ne sajnáljon telket vásárolni sem. A napirend tárgyai között van a Gold- mann-féle telek régóta húzódó ügye is. Gold- mann József, aki telket vásárolt a fővárostól beépitési kötelezettséggel, 30.000 korona haszonnal túladott a telken s ebbe a főváros minden nehézség nélkül beleegyezett. A háznak 1914. február 1-re már készen kellett volna lennie, különben évi 6998 korona kötbér terheli a tulajdonost: persze a ház nem volt készen és természetesen a főváros sem kapta meg a pönálét. Az uj tulajdonos most a ,pönálé egy évi összegében ki akar egyezni s ehez az egyezséghez hozzájárulását adta a tanács is. így festenek a főváros teleküzletei! Egy csomó telekátirási dij elleni fölebbe - zés is van a napirenden, amelyek semmiben sem különböznek a szokásos fölebbezésektől. Csak egy van köztük a sablontól eltérő: valaki, az átírási dij mérsékléséért fölebbezett s a tanács erre — nagyon helyesen — fölemelte néhány száz koronával a dijat, Úgy is olyan kevés jövedelme van a fővárosnak, legalább itt ne engedjenek! *■7 kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöreses- lopáe elleni, üveg-,jég-és állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal is díjajánlattal szívesen szolgál a S Általános Biatositó R.-T. igazgatósága jj J Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. | ■ Telefon: 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül ■ éta tártat dg képvisel Stéged Rissvénytöke 6.000,000 korona. ^ля ortaág minden rétéiben. Összes biztosítékok 22 millió koroney ^■■■■•■в»в»наманпнаааи>инн»»»а11^ Я Salgótarijáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári«, nagymányoki-, karwini-, ostraui és porosz szenet; szászvári-, ostrani és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasnti- és hajóállomásra. Budapesten fuvarokban és szakokban is szállit: Salamon Jakab és Tsa. szérmacs^keresfcedés Budapest, Erzsébet tér 19» Ж Telefonszámok : 73—9G, 73—97, 73—98. 73—99, 156-56, 172 2Б. FEST, TISZTIT! Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Gyűjtőiéi epek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
