Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-25 / 43. szám
kedvet a mesterségesen felfejlesztett Pest becézge- téséhez. Sajnos, inkább mennek Becsbe (főkép a beteg izraeliták a »bécsi professzorokhoz«) vagy Münchenbe. Sok mindennek meg kell változni, hogy ország nk- nak ezt a drága, de romlott és idegen nemzetietlen és elfajzott szivét úgy szeressük, mint az osztrák az ő Bécs-ét vagy a bajor az ő München-jét. Ezen dolgozzék a polgármester. * Ez a kvalifikálhaiatlan és perfid támadás a legélesebb retorziót követeli. E fékevesztett, vad gyülölet- sugalta cikk trója ellen cselekedjék a polgármester, mert ilyen esetben strucpolitikát folytatni nem lehet és nem szabad annak, aki a fővárosi közigazgatás élén áll. A villamos- és gázadó. (Az Elektrotechnikai Egyesület felterjesztése a fővároshoz. — Az árkonstrukezió teljes megrontása. — A városi adó nem mentesít az állami adó lehetőségétől.) A Magyar Elektrotechnikai Egyesület már beterjesztette a' főváros tanácsához azt a memorandumot, melyben az áramdrágitás ellen tiltakozik. Az Egyesület álláspontját a következő határozatban foglalták össze : 1. A székesfővárosi elektromos műveknél kon- templált árdrágítást, történjék az akár árfelemelés, akár adó alakjában, nem tartják alkalmasnak a főváros jövedelmeinek gyarapítására, sőt azt látják, hogy a jövedelem-fokozás inkább a csökkenő áramárak irányában volna elérhető. 2. Az áram megdrágítása gátolná az elektromos áram alkalmazásának terjedését és ezzel súlyosan károsítaná az elektrotechnikai ipart s ennek folyo- mányakép az adózó polgárság egy részének adózóképességét támadná meg. 3. A fogyasztókra az áramáron felül vagy attól függetlenül kivetendő önálló fogyasztási adót, mint a művek tarifa-politikájának mozgékonyságát megbénító tényezőt feltétlenül károsnak és aggályosnak tartják. 4. Tekintettel arra, hogy az egységárleszállitás révén várható Riasztási és bevételi növekedés hatása ezidőszerint nem volna várható, mert sem villamos szerelési anyagok, sem pedig kellő munkaerő nem áll rendelkezésre, tudatában vannak annak, hogy az egységár leszállítása jelenleg keresztül nem vihető. 5. Mindazonáltal azon esetben, ha a főváros a háztartási deficit nyomása alatt sürgős intézkedést tartana szükségesnek, — habár elvileg ellenzik az árfelemelést, -—- azt csakis csekély mérvű és kifejezetten háborús jellegű egységár felemelés alakjában tartják megengedhetőnek. Akkor is olyan formában, hogy a jelenlegi 6 filléres alapár emeltessék fel bizonyos minimális százalékkal, egyébként azonban olyképen, hogy a nagyfogyasztók részére megállapított engedményeket tartalmazó tarifa megállapítása ezentúl is az elektromos művek igazgatóságára bizassék. 6. xAz elektromos világítási áram árának esetleges felemelésével párhuzamosan fel kellene emelni a világító gáz árát is, még pedig oly mértékben, hogy ä gyertyafény órákra eső emelkedés mindkét világító- nemnél ugjmnaz legyen. A memorandum befejező részében azt kérik, hogy az árdrágítás csak addig tartson, mig az általuk javasolt árleszállítás kedvező hatásának eléréséhez szükséges eszközök ismét az ipar rendelkezésére fognak állni. Az átmeneti jelleg kitüntetése céljából szükségesnek tartanák, hogy az árdrágítás az áramszámlákban külön tétel alatt nyerjen kifejezést »háborús árdrágítás« címén. A felterjesztéshez részletes szakelaboratum van > csatolva, amelyben kifejtik mindazokat az áramdrágitás ellen szóló szempontokat, melyeket múltkori cikkünkben mi is vázoltunk. Rámutatnak továbbá arra, hogy a jelenlegi 6 filléres tarifa fölötte igazságtalan elszámolási mód, mert a községi villamos telepek, főként a váci-uti elektromos művek költségeinek túlnyomó része állandó jellegű, vagyis független a termeléstől. Teoretikusan az volna a helyes, ha a fogyasztó az áramszolgáltatás kétségéért bizonyos alapdíjat fizetne és magáért a fogyasztásért egy a mai árnál kisebb hektó watt- ófá n ké n ti árat, 3 fillért fizetne, olykép, mint azt a telefondíjszabás reformjánál tervezik Ma pedig most a helytelen hatfiiléres ár tetejébe még adót is akarnak, akkor ezt a konstrukciójában hibás árat még jobban elrontják. Az Elektrotechnikai Egyesületben élénk figyelemmel kisérik az adóügy fejleményeit és azzal a legutóbb felmerült érvvel szemben, hogy Németországban is terveznek most áramadót, hivatkoznak arra, hogy ez a magyar viszonyokhoz képest bagatell volna. Németországban ugyanis 2 5 pfennig az alapár, öt év óta fennáll egy adó az izzókra, szénpálcákra és gázharisnyákra, most pedig világítási áramndót és szénFüggetlen Budapest adót terveznek, mely utóbbi drágítaná ugyan az áram- termelési költségeket, viszont Németországban aránytalanul olcsóbb a szén. Az elektrotechnikusok fel vannak készülve arra, hogy az áramdrágitás helytelenségét mindenkép bebizonyítsák. így a városházi adópártnak arra a főérvére, hogy ha a főváros nem csinálja meg ezt az adót, a pénzügyi kormány fogja reátenni a kezét, az a válaszuk, hogy ha a főváros meg is valósítja ezt az adót, az még nem zárja ki, hogy az állam meg ne adóztassa az elektromos energiát, amiként azt épen most készítik elő Németországban. Több szeretetet! Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes szerkesztő úr! A polgármester ama beszédének, melyet az elmúlt közgyűlésen tartott, igen érdekes része volt az, melyben több szeretetet kért a főváros számára. A kérelem nemcsak a sajtóhoz szólt, hiszen a sajtó túlnyomó részben csak kifejezője a lakosság hangulatának, hanem magához a közönséghez is, amely meglehetősen ellenséges érzülettel viseltetik a főváros iránt. Engedje meg, igen tisztéit szerkesztő úr, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljak, ha csupán egy szempontból is. Uton-utfélen azt látom, hogy a publikum nem is érdeklődik a főváros ügyei iránt, ha csak botránnyal nem kapcsolatosak azok. Szeretni csak azt lehet, amit az ember ismer, ami iránt érdeklődik; a szeretet felé vezető úton tehát legelébb is a megismeréssel kell találkoznunk. A közönségnek minél szélesebb rétegét kell belevonni a városi ügyek iránt való érdeklődésre és itt — azt hiszem — nem a hivatalos fővárosnak, hanem a kerületi köröknek volnának föladatai. A bizottsági tagok az egyes kerületekben értekezletet tartanak minden közgyűlés előtt, mért ne tarthatnának ehelyett vagy ezenkívül szélesebb körű értekezletet, amelyre meghívnák a kerület minden szavazó polgárát? Módot kell adni mindenkinek arra, hogy az ügyekhez hozzászóljon és nincs erre jobb és alkalmasabb mód az ilyen értekezleteknél. Nem kell itt dönteni meg határozni, hanem egyszerűen vitatkozni: a határozat, a vélemények leszűrésének és összeegyeztetésének dolga azután a bizottsági tagoké. Lehet, hogy az ilyen értekezlet tanácskozása eleinte nem haladna a kellő mederben, de ez a legkisebb baj. A fontos az, hogy a polgárok érdeklődését meg kell szerezni, mert csak az érdeklődést követheti az igazi, őszinte, jóakaratú szeretet. A gyűlölet is, a rosszakarat is meg fog szűnni, ha a közönség jobban fog érdeklődni a város ügyei iránt. De ne várjon senki csudát: a közönség mindig a müszerüzem iránt fog érdeklődni és nem — mondjuk — egy utcakövezés iránt, ha nem nevelik megfelelően. Es ez a nevelés — a kerületi körök föladata, Tisztelettel: Rácz György, Hirek a városházáról. A szerdai közgyűlés napirendje. A szerdai közgyűlés napirendje tulajdonképpen azonos azzal a napirenddel, amelyet a múlt közgyűlés nem tárgyalt. A bérkocsitarifa újabb emelése, a népjóléti központra vonatkozó belügyminiszteri leirat, a családi pótlék és a fővárosi tisztviselők újabb háborús segítésének ügye szerepelne rajta, napirend előtt pedig Vázsonyinak a virilizmus eltörlése és az általános választójog dolgában tett indítványát fogják tárgyalni. Bár Vázsonyi indítványára vonatkozóan az elmúlt közgyűlésen alaposan kimentették a vitát, mégis nem fog simán, minden vita nélkül történni az indítvány tárgyalása. A két hét előtü vita feledésbe ment és valószínűleg ujult erővel, de régi érvekkel fognak egymással szembe szállani az általános választói jog hívei és ellenzői. Ma még valószínűnek látszik, hogy a közgyűlés többsége nem fog hozzájárulni Vázsonyi indítványához, hiszen a közgyűlés tagjainak túlnyomó része nem barátja az általános választójognak. A ferencvárosi plébánosválasztás kulissza- harcai. Vettük és közreadjuk az alábbi helyreigazító nyilatkozatot: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapjának: a »Független Budapest«-nek legutóbbi számában »A ferencvárosi plébánosválasztás kulisszaharcai« cim alatt egy közlemény jelent meg, amelynek tartalma általában sem fedi a tényeket és a való igazságot. Ennek dacára a plébános választásnak tárgyi és személyi részével nem foglalkozom, hanem csak a személyemre vonatkozó ferdítések helyreigazítására szorítkozom, mert az ügy érdeke, de jó ízlésem is tiltja, hogy azt a sajnálatos harcmodort, amelynek most már a második plébánosválasztásnál tanúi vagyunk, szítsam. Azért kérem ni. t. Szerkesztő urat, méltóztassék tudomásul venni és egyúttal becses lapjában is közzétenni, hogy a közleménynek dr. Platthy György bizottsági tagtársam személyéről szóló része merő fantázia; azok az állításai pedig, hogy a jelölő értekezletre szóló meghívás körül szabálytalanság történt, hogy a jelölő értekezleten csak ketten szavaztak Hunkár mellett, hogy a függetlenségi pártkör rendkívüli közgyűlése előtt bizalmas értekezlet volt. amelyen én elismertem volna azt, hogy a jelölés nem történt rendben és afelett sajnálkozásomnak adtam volna kifejezést, hogy én ajánlottam föl újabb jelölő értekezletnek a tartását és ennek azt a föltételét szabtam, hogy az ellenem beadott határozati javaslatot ejtsék el, egytől-egyjg valótlanok. A való tényállás az, hogy a katolikusoknak mind a három jelölési értekezletén az abszolút többség Hunkár mellett nyilatkozott meg és hogy ennélfogva a' ferencvárosi bizottsági tagok értekezlete is — miután a bizottsági tagoknak függetlenségi párti tagjai is deferáltak —• Hunkár Gézát egyhangúlag a kerület jelöltjének elismerte. Ennek szives közlését kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Dr. Springer Ferenc. Augnerné újvidéki üzletei. Augner Edénének nevét mindenki ismeri a budapesti városházán. Nem érdektelen tehát megemlíteni, hogy Augnerné nemcsak Budapestet boldogította áruival,, hanem Uividéket is. Most a zombori pénzügyigazgatóság megkeresést intézett az újvidéki polgármesterhez, felkérvén őt arra, hogy sürgősen puhatolja ki Augnerné üzleteit. A megkeresés szerint Augner Edéné, aki Budapesten a Ligettér 2. számú házában lakik, a hadiállapot bekövetkezése óta árúle zvetitéssel foglalkozott, meg kell tehát állapítani, hogy azóta milyen árukat közvetített a város területén lévő < sszes hatóságok, hivatalok, intézmények és egyesek részére. Vaajon nem volna-e jó, ha a budapesti pénzügyigazgatóság is intézne egy ilyen megkeresést a polgármesterhez ? Közgyűlés az élelmezés dolgában. Az elmúlt pénteken ülésre hívták össze az úgynevezett tizes élelmező bizottság még meglévő hét tagját, hogy vitassák meg azt az előterjesztést, melyet a polgármester fog tenni a közgyűlésnek az élelmezés tárgyában. A bizottság abban állapodott meg, hogy a november 8-iki közgyűlés napirendjére tűzik ki az élelmezés ügyét, a vitát azonban még nem fejezték be, hanem pénteken délután folytatják. A polgármester jelentése részletes beszámoló mindazokról az eseményekről, melyek a háború eleje óta történtek az élelmezés terén. Megmagyarázza ez a jelentés a főváros szerepét, amely az elosztóé volt, nem pedig a rendezőé. A fővárosnak semmiféle befolyása sem volt az élelmiszer felhozatalára, hanem munkája legfőképpen abból állott, hogy a rendelkezésre álló élelmiszert szétossza a lakosság között. A fontosabb kérdésekben a kormán}^ nemcsak hogy befolyást nem engedett a fővárosnak, de még a tanácsát sem fogadta meg, igy tehát ha voltak zavarok az élelmezés terén, azokért nem a főváros a felelős. A polgármester jelentése igen érdekes és valószínű, hogy egy napon nem is tárgyalja le a közgyűlés. f/lTnS'W ntn kötvénvek 3 legelőnyö- J^ Uif L‘MrC !sebbek élet-, tűz, baleset-; szavatossági-, betöréses - lopás elleni, üveg jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal ős díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, UH. kerület, Károly-körút 3. szám ős a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12. JfuPGÁRIX i i
