Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-09 / 6. szám
Tizenegyedik évfolyam. 1916. február 9. 6. szám. ■J 1 ............ Vá rospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. О Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. о Félévre 8 korona. Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest VII. Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM József 45—82. A parlament drágasági vitája. Meghal lot uk tehát, hogy mi a véleményük a tisztelt honatyáknak is a kibírhatatlan drá gaságról. Napok óta folyik a képviselőház drágasági vitája s még eddig egyébről nem hallhatott a közvélemény, csak arról, hogy milyen hibákat követett el a kormány s egy általán mórt követett el hibákat. Ez a problematikus értékű kritika nagyon kényelmes álláspont. A képviselő urak, min tán lenyelték a békát, most sorra panaszkod nak amiatt, hogy emésztési zavarokkal küzdenek. Megértjük, hogy ez kellemetlen álla - j)ot, de nem tudjuk megtalálni a magyarázatát annak, hogy miért rekriminálnak folyton, ahelyett, hogy egészséges eszközeit jelölnék meg a drágaság enyhítésének?! A városok, főleg a főváros, amely teljesen a behozatalra van utalva, hihetetlen kínokat szenvednek el az általános élelmiszeruzsora miatt. A városi lakosság háromszoro san szenved a háború terhei alatt, Nemcsak pénzben és vérben adózik, de idegben is, mert az élelmicikkeknek horribilis árai job ban megviselik az idegeket, mint bármilyen betegség. Ennek dacára sehol semmi törekvés, hogy enyhittetnék ezt a szörnyű állapot. Azok a hatóságok, amelyektől az élelmicikkek árának szabályozása függ, sokkal jobban állanak bizonyos érdekkörök hatása alatt, semminthogy arra merészelnének gondolni, bog}' önálló kezdeményezéssel változtassanak a mai állapotokon. Mi segíthetne ezen a helyzeten? A józan polgári ész feltételezte, hogy az úgynevezett népképviselet nemcsak felemeli szavát az élelmiszeruzsora ellen, hanem egyúttal szi goruan meg fogja jelölni azokat az eszközöket is, amikkel a drágaságot enyhíteni lehet. S követelni fogja, hogy a kormány, amely ki vétel es hatalommal rendelkezik, igénybe is vegye ezeket az eszközöket.- Ehelyett az történik, hogy a képviselőházban doktrinér vitatkozás folyik. Rég el szenvedett bajoknak feszegetóse nem képes megszabni azt az irányt, amelyen a mai rét tenete« állapot megváltoztatása sikerrel biz tathat. Az élelmiszeruzsorások — legyen az akár bank, akár magános, — akik azt hitték, bogy a parlament majd beleszól a kisded játékaikba, most vigan mossák a kezeiket, mert hiszen azt láthatják, hogy a honatyák nem a gyökeres orvoslás eszközeit sürgetik, hanem a rekriminálas nagyhangú, de hatástalan fegy véréből puffogtatnak vaktöltéseket feléjük. Tiszteli képviselő urak, igy aligha teszik önök érdemessé magukat a polgárság meg elégédésére. Hiszen ez e pillanatban talán nem is fontos önöknek, de szives figyelmükbe ajánljuk, bogy elérkezik egyszer majd a számonkérés ideje is s akkor hiába próbálnak mézodes szavakkal befurakodni a választók kegyébe. A képviselőválasztásoknak eddig az kepezte a lényegéi, hogy ki tudott többet ígérni. De ez az árverés ezentúl nem ismét lódhetik meg. Az igeretektől csaknem megfullad) választok most már megtanulták, hogy ennek a korteseszköznek mennyi hitelt adjanak. Szédíteni és vakítani nem lehet többé. l'i súlyos napokban rájött a polgárság arra, hogy csak a maga erejéből boldogulhat, vagyis csak az az ut marad a számára, hogy olyan képviselőt válasszon, aki minden körülmények között érdekeiért ádázán síkra száll. Tisztelt honatyák, ha nem csalódunk, még találkozni fogunk Filippinól! MÉRLEGEN. * * Szavatosságról szól valami írás, amit a propeller-társaság a fővárosnak bemutatott. Ebben nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy ez a díszes társaság utasait szavatosság mellett biztosította. Mit is jelent ez? Nemde azt, hogy a propeller- vállalat szerencsétlenség esetén anyagi tekintetben is viseli a felelősséget. Jó lesz ezt a körülményt szigorúan szemmel tartani annál a vizsgálatnál, amely most ez ellen a diszes társaság ellen folyik. Igazán itt az ideje, hogy az ilyen szűkkeblű és garasoskodó társaság a maga súlyos hibáiért anyagilag is meg bűnhődjön. Pető Sándor, aki bizottsági tag is, nagyon okosan tette, hogy képviselői minősegében leleplezte er/4 i-fontos dolgot S moat kiváncsiak vagyunk, hogy a kereskedelemügyi miniszter, akinek kötelessége, hogy ezt a felelősségteljes kérdést végleg rendezze, mi- képen fogja beilleszteni a propeller-társaság anyagi felelősségét a vizsgálat anyagába?! * * * Névjegyzéket fognak összeállítani legközelebb, a fővárosi képviselőválasztók névjegyzékét. Szeretnék tudni határozottan, hogy vájjon ennél a fontos kérdésnél tekintettel vannak-e arra a körülményre, hogy a választók túlnyomó része ezúttal a harctéren tartózkodik, s valamiképen ezeknek a választói jogát is biztosítani kellene. Ebben a tekintetben a legtöbb felelősség a függetlenségi pártokra hárul, amelyeknek kötelessége, hogy -minden irányban biztosítsák tagjaik jogait. Ha nem csalódunk, Déri Ferenc dr. alpolgármester, aki a központi választmány elnöki minőségében a névjegyzék összeállítására legfelsőbb fokon vigyáz, minden bizonnyal azon lesz, hogy a főváros összes pólyáira inak jogai biztosíttassanak. Szentül bízunk ennek a puritán és páratlan fő- tisztviselőnek feltétlen tárgyilagosságában. * * * К iilönbözü vállalatok versenyeztek azért, hogy a főváros helyi közlekedésének reformját megoldják. Az állam tudvalevőleg kétszázezer korona szubvenciót ácl a Dimagőzhajózási társaságnak, de ezért tulajdonképen nem kap semmit s a dunai közlekedés ki van szolgáltatva teljesen a propeller-társaságnak. Érthető ilyen körülmények között, hogy. a Magyar folyam- és tengerhajózási társaság ajánlkozik arra,- hogy ugyanezért az összegért a Duna egész hosszának forgalmát sokkal jobban lebonyolítja, mint azt a Dimagőzhajózási társaság teszi. A fővárosra ebből a versengésből csak az a körülmény tartozik, hogy az állam a dunai közlekedés tökéletességét biztosítsa, ha már szubvenciót ád ezért az üzleti kötelezettségért. Százmillió koronás forgalom. Az élelmiszerkereskedelem és a galíciai menekültek. Százmillió korona! Ennyit tesz ki az az összeg, melyet a Royal-kávéházbeli és egyéb zugtőzsdei galíciai menekültek a háború alatt Budapesten az élelmiszerkereskedelemben forgalmaztak! Az adat abból a jelentésből való, melyet a budapesti adófel ügyfél q|ég küldött fel a pénzügyminiszternek, tehát megbízhatónak irányadónak kell elfogadnunk. Százmillió korona forgalom pedig annyit jelent, hogy ezek. az uzsorások csakugyan nagyban hozzájárultak a budapesti. élelmiszerárak növekedéséhez, hiszen az élelmiszerkereskedelemben ők diktál tak s mindenkinek alkalmazkodni kellett hozzá juk. A megadóztatásukra vonatkozó pénzügyminiszteri rendelkezés már későn jött, úgy hogy mindössze 86 galíciai menekültet lehetett lefogni, akik 210.000 korona adót helyeztek letétbe. Ebből a 210.000 koronából a főváros is megkapja a maga községi pótadóját, de mi ez a kis összeg ahoz a kárhoz képest, amit ezek az elemek a budapesti piacon okoztak. Mint az adófelügyelőség közli, a rajtacsipét:t uzsorások között kétszáz magyar- országi is volt, akiknek nem lehetett letétbe helyeztetni az adóját-, de fölvették itteni keresetükről a jegyzőkönyvet s értesítették az illetékes vidéki pénzügyigazgatóságokat, hogy az adót ott helyben rój ja ki rájuk. Vájjon ezek fognak-e fizetni budapesti községi pótadót, még kérdés, miután azonban jelentékeny összegekről van szó, nem ártana, ha a főváros ebben az ügyben érintkezésbe lépne a pénzügyminiszterrel. Hogy a menekültek százmillió koronát forgalmaztak Budapesten az élelmiszerkereskedelemben, mindenesetre olyan kortörténeti adat, amely belekerül Budapest háborús történetébe. Ebből a százmillióból nyugodtan számíthatunk 33 milliót tiszta nyereségnek, a menekültek tehát tízmillió koronával kerestek többet, mint amennyi egész Magyarország hadiadója! Ha ezt a 33 millió koronát , most kölcsön kapná a főváros, egész deficitjét rendezhetné vele, még — az élelmiszerüzem forgótőkéjére is jutna belőle. Ebből a pénzből megválthatná az Általános Villamossági részvénytársaságot, s még ki is fizethetné azt az összeget, amely lyel a Magyar Villamosságinak tartozik. Irtózatosan nagy ez az összeg, ha meggondoljuk, hogy a főváros összes tisztviselői és alkalmazottai egy esztendőre négymillió korona , háborús drágasági pótlékot kaptak, tehát huszonkilenc millióval kevesebbet, mint amennyit, a menekültek néhány hónap alatt kerestek! Aki Budapest háborús történetét megírja, nem mellőzheti majd ezt a döbbenetes adatot. Addig is . talán jó volna, ha a statisztikai hivatal foglalkozna vele egy kicsit. A statisztikai hivatal, amikor a kenyér jegy rendszert életbeléptették, egész értekezést dolgozott ki arról-, hogy a budapesti kenyérjegyek Nisninovgo- rodig meg az északi sarkig érnek, ha egymás mellé teszik őket. Most talán erről a százmilliós forgalomról s a harminchárom milliós tiszta nyereségről készíthetne hasonló statisztikai játékot!
