Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-11 / 41. szám

i

Független Budapest

való üzérkedést, árfelhajtást és uzsorát, mert ezen rendszertelenségek épen a háború elma- radhatlan kisérő jelenségei, melyek a lakosságot az összes hadviselő államokban sújtják, miből önként következik, hogy e bajokért egyedül a kormányt és a hatóságokat felelőssé tenni nem lehet.

Németországban, ahol már a háború kezdetén erősen szervezkedett az állam és a társadalom, az ipari fogyasztás és az élelmiszerek biztosítása' tekintetében — ha nem is oly mértékben, mint nálunk — szintén fordultak elő hibák. Csakhamar meggyőződtek arról, hogy az ármaximálások nem képeznek panaceat az árdrágítás ellen, mert a következmény mindig a készletek csökkenése volt, ép úgy nem járt eredménynyel a maximális árak túllépését megtorló szigorú büntetés sem. Végeredményben pedig kétségtelen, hogy inkább magasabb árakat fizet a fogyasztó az élelmiszerekért, semhogy olcsó árak mellett koplaljon.

Németországban a közélelmezés biztosítása céljából tett kísérletek egész sorozata sem volt képes a termelő és fog3-asztó igényeit közmegelégedésre megoldani, mert a gazdasági élet törvényei a háborúban erősebbeknek bizonyultak, mint az államhatalom rendelkezései, melyek nem tudták megfékezni az árak emelkedését.

Ha a fegyelmezettség, kötelességérzet tekintetében példaszerű német közönséget, mely mindenképen igyekezett az élelmezés nehéz feladatában a hatóságokat támogatni — nem sikerült közmegelégedésre ellátni, a lehetetlenséggel határos a mi fegyelmezetlen közönségünkkel szemben eredményt elérni, mert a lelketlen kufárok által kért minden összeget képes megfizetni, semhogy megszokott életmódját megzavarni engedje.

Nem kívánok itt foglalkozni ama hibákkal és késedelmes intézkedésekkel, melyeket hatóságaink követtek el, mert egy soha nem képzelt, ismeretlen helyzettel és napról-napra tornyosuló nehézségekkel állottak szemben ; nem kívánok rekriminálni és felsorolni azokat a félrendszabályokat, amelyek meg a segitőkezet is nehezen elérhetővé tették és közélelmezési kálváriánkat okozták, hanem a kormánynak csak azon intézkedésére hivatkozom, mely szerint az idei termés szétosztásával a Hadi-Termény Részvénytársaságot bízta meg a mai kenyérjegy rendszer alapján.

Ez az intézkedés fényesen bevált az egyenlő elosztás elve alapján, — és ha a H. T. képes lesz a szükséges lisztkészleteket az ország minden részében a jövő termésig biztosítani — a központi kezelésnek elsőrendű propagandát csinált.

Örömmel üdvözlöm tehát a kormánynak elhatározását, hogy — német példára — országos élelmezési központot szervez, melynek élére valamelyik jeles nemzetgazdászunkat helyezi, akiben lesz annyi tudás, akaraterő és szervező- készség, hogy a közélelmezés útvesztőjéből kivezessen, rendet teremtsen, amit még javítani lehet, orvosoljon és egységesen intézze hazánk közélelmezését. Mellé rendelik a belügy-, a kereskedelmi- és földmivelésügyi minisztériumok azon kiváló szakértelmű tanácsosait, kik eddig is — de elkülönített fórumként — intézték ez ügyeket.

E szervezet rendkívül egyszerűsíteni fogja az eddigi eljárást, intézkedéseit együttes megállapodás alapján teszi.

Hiszem, hogy a központnak sikerülni fog a termelő és fogyasztó között felmerülő nehézségeket áthidalni. A rendkívüli hatalom és rendelkezési jog pedig a maximálás, requirálás és elosztás terén az egyes vidékek speciális viszonyaihoz mért intézkedéseit siker fogja koronázni.

csecsemők

gyermekek és lábadozók legjobb tápláléka gyomor-és bélbetegségek után. Mindenkor kopható.

I'róbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 71 e

Dr. Springer Ferenc:

— Az élelmezési központnak első és főhivatása volna a rendelkezésre álló élelmiszereknek arányos és megfelelő elosztását biztosítani az ország egész területén, aminek folyományakép annak üdvös hatását természetesen a főváros maga is érezné. Ezen feladatnak a teljesítését azonban meg kell, hogy előzze az országban rendelkezésre álló összes készleteknek felkutatása és a közfogyasztás számára való biztosítása minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel. Ha ezen a téren egyrészt teljes szigorral, másrészt azonban megfelelő körültekintéssel és hozzáértéssel fognak a feladat megoldásához, akkor természetesen nemcsak az áruk megfelelő mennyiségében, hanem azoknak áraiban is fog jelentkezni a jótékony hatás.

— A fővárosra nézve az egész intézménynek csak annyiban lesz hatása, amennyiben az akcióba a fővárost épp úgy, mint az ország bármely községét bele kell vonni és bele kell illeszteni. Egészen természetes, hogy a főváros ilyen intézményt nem létesíthetett, egyrészt azért, mert azt csak országosan lehet szervezni, másrészt mefi Mányoztak neki a hozzávaló hatalmi eszközei.

— A közélelmezés terén azonban javulást ezen intézmény által csak akkor várhatunk, ha nem rendeletekben, hanem közvetlen ténykedésekben fog megnyilvánulni működése.

— A főváros a háború eddigi tartama alatt teljes mértékben megfelelt a maga feladatának és kötelességének és alig van a szövetséges államokban egyetlen város is, amely a maga feladatát oly mély előrelátással oldotta volna meg a közélelmezés dolgában, mint azt a főváros tette. Ha voltak és vannak is hibák és fogyatkozások, azokért is méltatlanul állítják oda a fővárost bűnbaknak, mert azokért elsősorban a kormány felelős, amely a legtöbb esetben nem adta meg a fővárosnak a lehetőséget arra, hogy terveit és szándékait végrehajthassa, vagy ha megadta, már csak oly időben, amidőn a bajokon többé nem lehetett segíteni.

A főváros uj jövedelmei.

A múlt szerdán délután bizalmas értekezlet volt a városházán, melyen a főváros vezetői az uj jövedelmi források tárgyában tanácskoztak. Alaposan megvitatták a vigalmi adónak, a bet- termentnek, a telekértékadónak, a pezsgőadónak, az automobiladónak, valamint az elektromos áram és a gáz meg a villamostarifa megdrágításának kérdését. A vezető bizottsági tagok azon a véleményen voltak, hogy ez uj adók behozatala elkerülhetetlenül szükséges, a mai idő azonban nem alkalmas ilyen mélyreható reformok megvalósítására. Azt határozták, hogy megvárják a költségvetés összeállítását és a költségvetéssel kapcsolatosan beterjesztik a javallatokat a közgyűlés elé : válaszsza közülük ki azt, amely neki legjobban megfelel.

A gáz és villamos áram megdrágításának legnagyobb ellenzői maguk a világitó vállalatok, amelyek attól tartanak, hogy drágítás esetén alaposan csökkenni fog a produkció ; a főváros tehát nem fogja elérni azt a számítását, hogy több jövedelme lesz a világitó üzemekből. Megnehezíti ezt a kérdést az is, hogy az Általános Villamossági részvénytársaság egyelőre még magántulajdon.

A legtöbb ellenzője természetesen a villamos tarifa megdrágításának van. Teljes joggal. Akár adó, akár más formában akarják emelni a jegyek árát, ez olyan súlyos megterhelését jelentené a budapesti közönségnek, amelyet nem szabad helyeselni. Eltekintve attól, hogy a villamos társaságoknak nem szabad ajándékot adni, hiszen a háború alatt óriási mértékben megnövekedett a forgalmuk, a Közúti nem is egyezik bele abba, hogy a drágítás többlete a fővárosnak jusson, mert ez nincs benne a fővárossal kötött szerződésében. A Közúti azt vitatja, hogy őt nem lehet kötelezni városi adó beszedésére és ebben igaza is van.

A tőzsdén hetek óta beszélnek a Közúti küszöbön álló megváltásáról és a városi vasúttal való egyesítéséről. Nem kérünk a tranzakcióból, mert attól félünk, hogy ez is hátrány nyal

fog járni a közönségre nézve. A fővárosnak, ha uj jövedelemre van szüksége, teremtsen uj jövedelmeket, de ne olyanokat, melyek úgyszólván fogyasztási adó jellegével bírnak. A közgyűlés volt az mindig, amely elitélte a fogyasztási adókat, ha azokat az állam akarta szedni, ne essék most abba a hibába, hogy fogyasztási adókkal nyomorítsa' meg a főváros sokat szenvedett és a megélhetéssel nehezen küzködő lakosságát.

Hirek a városházáról.

Rendkívüli közgyűlés. A főváros törvényhatósága értesülésünk szerint még ebben a hónapban újabb közgyűlést tart, amelynek napirendjén kizárólag a főváros közélelmezéséről való tanácsi beszámoló s az ehhez fűződő vita fog szerepelni. Éppen ezért ezt a közgyűlést nem a rendes, hanem a rendkívüli városatyai tanácskozások közé fogfák sorozni.

A tervezett villamos- és gázadó antidemokratikus voltára a Független Budapest mutatott rá elsőbben múlt heti hosszabb cikkében. A világítás megdrágítása a közönség egyik legfontosabb életszükségletét adóztatná meg és igy a főváros is beállna az életszükségletek megdrágitói sorába, ami talán mégsem egyeztethető össze a főváros hivatásával e nehéz napokban. Ugyanez áll a villamosjegyek megadóztatásara is. A lapunkban előre jelzett értekezleten is ez a felfogás kerekedett felül és egyelőre elhalasztották ezeknek az adóterveknek megvalósítását, de csak decemberig, és félő, hogy ha az adó-ellenzék nem folytatja hasonló eréllyel a küzdelmet az antiszociális adótervek ellen, azok mégis megvalósulnak 1917. január elejére. A decemberi költségvetési viták során az adótervek újjá fognak éledni. Akkor újra teljes erővel kell felvenni a harcot ezek ellen az adótervek ellen és arra az útra terelni a főváros adópolitikáját, hogy a deficit csökkentésére inkább azokat az adókat valósítsák meg, amelyek nem a közép- és munkásosztályt sújtanák, igy a luxusadókat; az automobil- és pezsgőadót és elsősorban a rendkívül üdvös gazdasági kihatással kecsegtető telekér tékadót.

PÉNZ ÉS HITEL.

A szervezett közélelmezés. Hetek óta folyton vigasztalnak bennünket, hogy a közélelmezési viszonyok gyökeresen meg fognak változni, mert erős kéz szervezett adminisztrációval veszi a kezébe az ügyek intézését. Az erős kéz, a viszonyok gyökeres változása azonban egyelőre pium deserium, mert a kormány nincs tisztában terveivel. Nem tudja, tulajdonképen, hogy képzeli a szervezett közélelmezést. Kapjon-e a miniszteri hatáskörrel felruházott adminisztrátor politikai pouvoirt is, vagy épedig csak tényleg adminisztratu szerv legyen. Speciális magyar viszonyainkra jellemző, hogy nálunk mindent a politika látószögéből bírálnak meg. Egy nagy terv nem tud megvalósulni csak azért, mert a politikát nem tudják beléilleszteni. Lássák be már végre, hogy a belpolitika és a korgó gyomor két heterogén elem, azok nem .egy utón járnak, s egyiknek a másikhoz semmi köze. Szerencsétlen közélmezési viszonyaink szanálása csak azért késik, mert még mindig vannak Magyarországon közjogilag és nem gazdaságilag gondolkodók, akik még a négy dekás kenyéradagra és 5 százalékos zsírtartalmú sszappandarabba is nehány törvényezikket és pár politikai frázist akarnak belegyömöszölni.

A konjunktúra. Szép dolog a nagy üzleti haszon, de kell, hogy ez is ismerjen határokat. Az agráriusok nagy háborús konjunktúrája mellett a gyárak és kereskedelmi vállalatok is hasat eresztenek, még pedig pohos hasafi A háborús mérlegek, beszámolók és üzleti jelentések ugyanis azt dokumentálják, hogy olyan hajnal virradt a vállalatokra, amilyenről eddig még csak álmodni sem mertek. Megkeresik az alaptőkéjüket, s a sok félretett nyereségen kívül még erős tartalékalapokat is létesítenek. Örülünk hazai vállalataink fényes konjunktúrájának, de borzasztó keserűséggel tölt el bennünket, hogy ezek a nagy vállalatok — a milliós nyereségek dacára — gyatrán fizetik alkalmazottaikat.

A betétek. Egy kis statisztika jelent most meg arról, hogy a takarékbetétek hogyan változtak a háború alatt. Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a fővárosi bankok és takarékpénztárak betétállománya 1915. februártól 191G. februárig egy milliárd koronával emelkedtek. A milliárdos emelkedés ma már nem gazdagodásunkra vall, hanem arra a szomorú tényre, hogy mindenből kifogyunk, elapad a raktár, fogy a készlet, csökkent a termelés és nem lesz egyéb végül pénznél. Ha megfelelő készletek mellett növekednék a betét, ennek örülnénk, mert tényleg gazdagodásunkat jelképezné, de amikor fogy a nemzeti vagyon, igen nehéz a betéteket gazdagodási tényezőnek tekinteni.