Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-11 / 41. szám
Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ♦ előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. ♦ Félévre 10 kor. Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM: József 45—82. A közgyűlés hosszú szünet után újra összeül, hogy gyönyörködjön Önmagában. Ma már bizonyos, hogy azokból a koncentrikus támadásokból, amik az elmúlt hetekben érték a fővárost, sem az egyik, sem a másik, itt-ott felbukkanó lángja a gyűlöletnek nem fogja learathatni a gyűlölködésnek gyümölcseit. A közgyűlés tüntető melegséggel fogja ünnepelni Bárczyt, a polgármestert, sőt talán Vázsonyit is, a méla és nyáját nem túlbecsülő vezért. Mindazonáltal ezeknek az ünnepléseknek az a körülmény ád majd pikáns színezetet, hogy egyik sem lesz — őszinte. Akik ünnepelni fogják Bárczyt, tulajdonképen nem mind hívei, a munkapártiakkal egy táborba verődnek majd a demokraták és egyéb községi pártiak, hogy dokumentálhassák kifelé a szent egységet, amely semmiféle ökölcsapások alatt sem tud meginogni. Őszintén megmondjuk, hogy mi nem lelkesedünk túlságosan az ilyen mesterkélt ünneplésért. Mi a polgármester érdemeit egészen más nézőszögből bíráljuk el s nem tekintvén olyan momentumokat, amik őt egyik vagy másik hatalmi csoporthoz köthetik, tisztán és kizárólag a város fejlesztése körül végzett munkája alapján Ítéljük minden megbecsülésre érdemesnek. Ha a közgyűlés tagjai is csak ezt a nézőpontot vennék figyelembe, ünneplésük talán nem lenne olyan zajos, de mindenesetre sokkal bensőségesebb és nem szorulna bővebb magyarázatokra, hogy a pénzügyi bizottság ülése után, ahol Vázsonyi elég élesen megtámadta a főpolgármester-helyettes Bárczyt, miért ünnepük olyan tüntetőén a polgármester Bárczyt. No de mindezek a gyengéd pikantériák, kifelé való látszatmegóvások és egyebek nem nyomhatják el azt a közhangulatot, amely korhadtnak tekinti az egész mai városi intézményt s minden ünneplés dacára vágyva vágyódik olyan reformok után, amelyek kiküszöböljenek a városházáról csapot, papot, magas politikát és klikktörekvéseket, hogy ne maradjon ott-egyéb, csak az a puszta akarat, amiből minden közjó fakad. Amig ezt a változást nem lehet ünnepelni a közgyűlésen, addig mi minden „demonstrációdban csak kerékkötőjét látjuk az uj szellem ébredező korszakának. MERLEGEN. * A hentesek újabb ordrét kaptak, hogy ezentúl hetenként háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton délután négy órától kezdve zárásig kötelesek a zsirt árusítani. Egészen bizonyos, hogy ez rendjén lenne és igy, ha megfelelő készletek állanának rendelkezésre s valamiképen biztosítani lehetne azt is, hogy azok, akik otthon elraktároztak készleteket, ne kaphassanak újabbakat a henteseknél. A közélelmezési központra ilyenformán első sorban azért volna szükség, hogy ilyenkorra megfelelő igazolványokat adjon azoknak, akiknek nincsenek elraktározott készleteik s biztosítsa a kiárusításra kerülő mennyiségek arányos és igazságos elosztását. Mindent lehet, csak akarni kell, — mondja egy filozófiai tétel s az élelmezést is egész biztosan helyes mederbe lehetne terelni, ha minden tényezőben meg volna hozzá a megfelelő akarat. Addig, amig nem az élet, hanem a büró szempontjából teszik meg a különböző intézkedéseket, nehezen érhetik el, hogy a panaszok a minimumra redukálódjanak. * Nagy választási csatáját, az utolsót, vájjon kikkel akarja - megvívni Vázsonyi Vilmos dr? Pártja, amint maga is beismeri, nem elég nagy ahoz, hogy többséget jelentsen befelé és kifelé, a közgyűlésen és a választók között; kik és hol vannak tehát azok, akiknek támogatására számíthat akkor, ha lobogójára a puritán demokratizmus jelszavait tűzi s mint modern Calo, csupaszon indul neki a döntő ütközetnek ?! Nem tartjuk Vázsonyit annyira idealistának, hogy erre az eshetőségre ne állította volna össze a maga stratégiai számításait. De tényleg egészen biztos-e abban, hogy puritán jelszavaival maga mellett találja-e teljes egészükben — a demokratákat ? Saját véreit, akik az ő nagyságán hizlalták kövérre magukat s tisztelt rajongóit, akik mindig lándzsát törtek mellette, ha pusztán csak elvi kérdésekről volt szó, de mindannyiszor kényszerű megalkuvásra kényszeritelték, valahányszor önző érdekek érvényesülése ezt úgy kívánta ? ! Nagyon bajos igy apodisztikusan megjelölni tehát azokat az eleynekel, akikre Vázsonyi utolsó nagy választási csatájában bizton támaszkodhatik. Sőt félő, ha nem egyenesen félelmetes, hogy a nagy csata legjobban Vázsonyi legszemélyesebb híveit tizedelné meg, ha zászlaján a leghidegebb összeférhetetlenség jelszavai tündökölnének, mostan és még inkább — a jövőben .. . * Embervadászat címén párharcot vívnak a porondon anélkül, hogy a közvélemény józan felfogására kiváncsiak lennének. Pedig a közhangulat mindaddig felfüggesztette az Ítéletét, amig úgy a Zita-kórház, mint a kötszerüzem ügyében végérvényesen befejeződik a vizsgálat. Ha lesznek bűnösök, bűnhődni fognak; ha akadnak ártatlanok, megkapják kálváriájukért a méltó elégtételt. Csak az Isten szerelméért borítsuk már a feledés fátyolét ezekre a kis piszkokra, mert minél tovább piszkáljuk a hamu alatt a parazsakat, annál biztosabban veszélybe kerül a legártatlanabb tényező, maga á városi köz- igazgatás, amelynek már eddig is több tortúrát kellett kiállania, mint amennyit a legfantasztikusabb büntetőparagrafus alapján megérdemelt. A Zita-kórház és a műszerüzem ügye. A főváros szerdai közgyűlése mindenesetre a legérdekesebbek közé való lesz. Ezen a közgyűlésen fog beszámolni Bárczy István dr. polgármester a Zita-kórház és a műszerűzem ügyében indított vizsgálat eredményéről, valamint annak a fegyelmi vizzgálatnak adatairól, amelyet Déri Ferenc dr. alpolgármester vezetett néhány tisztviselő ellen. Ezideig egyik vizsgálatról sem került pozitív hir a nyilvánosságra, annyi azonban bizonyos, hogy a Zita-kórház ügyében indított vizsgálatot már napokkal ezelőtt befejezték s állítólag az erről való beszámoló azzal az érdekes eseménnyel fog szolgálni, hogy a főváros tisztviselői sem vétséget, sem bűntettet nem követtek el. Voltak kisebb szabálytalanságok és hanyagságok, ezek közül azonban egy sem volt olyan, amely alkalmas volna bűnügyi nyomoz’at vezetésére. Hir szerint kiderült a vizsgálat alkalmával, hogy a kórházban Buzay tanácsnok rendeléseire azért nem tudtak elszámolni, mert a Zita kórház gazdasszonya jogtalanul magához vette a tanácsnok rendelő lapjait és igy a tanácsnoknak nem is volt módjában megállapítani azt, hogy mennyit rendelt és mennyit kell fizetnie. A Zita-kórházban csakugyan jöttek visszaéléseknek a nyomára, ezt azonban nem a főváros tisztviselői követték el. Az elmúlt héten az Esti Újság cikksorozatban foglalkozott a Zita-kórház ügyével. A lap tudósitója rendkívül érdekes riportjában kimutatta, hogy Pálinkásné, a Zita-kórház gazdasszonya vette el a rendeléseket s azokat- átszolgáltatta Fényes László hírlapírónak. Pálinkásné bevallotta, hogy őt Fényes László prote- gálta be a Zita-kórházba és megbízta azzal, hogy a tisztviselők részéről történt rendeléseket ellenőrizze. Az Esti Újság tudósítója azt állapította meg, hogy az egész Zita-kórházi ügy abból származott, hogy Buzay tanácsnok keveset fizetett, mert a rendelő lapok Fényes Lászlónál voltak, aki azután a rendelőlapok hiányzását mint visszaélést tüntette föl. Nem tudjuk, vájjon a városházi és ügyészségi vizsgálat ugyanerre az eredményre jutott-e, annyi azonban kétségtelen, hogy Fényes László a Zita- kórházról irt első cikkében maga emlitette meg, hogy behozott egy asszonyt a Zita-kórházhoz, mint bizalmi személyt, akit azzal bízott meg, hogy az ott folyó dolgokat ellenőrizze es neki mindenről részletesen beszámoljon. Ez az ügy mindenesetre páratlanul áll a városháza történetében. Még sohasem fordult elő ilyen eset, annál inkább érdekel tehát mindenkit az ügy végső kifejlődése. Ha tényleg igaz az, hogy Buzay tanácsnok a rendelőlapok hiány ozása miatt került kellemetlen és bosszantó szituációba, akkor a tanácsnokkal páratlan igazságtalanság történt, amelyet nem is lehet megfelelően kiTizenegyedik évfolyam. 1916. október 11. 41. szám.
