Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-04 / 40. szám
Független Budapest о Kereskedelem Pénz és hitel’-*«'"« Élelmezési minisztérium! Németországban természetesnek találják, hogy a közélelmezés ügyét konczentrálták és a magasabb közérdekekre való tekintettel egységes vezetés alá került az élelmezés ügye. Megszervezték ezért már két évvel ezelőtt az élelmezési diktatúrát, s olyan rendet teremtettek a közélelmezés terén, amely páratlan az egész Európában az összes hadviselő államok között. Az intézmények egész sora jellemzi a német alaposságot és a mindenre kiterjedő figyelmet, s az eddig elért sikerek, a szervezett közélelmezés a legfényesebb jelei annak, hogy a köz- élelmezési diktatúra tökéletesen bevált Németországban. Két hosszú év keserves csalódásai után nálunk is rájöttek arra, hogy a lehetetlen élelmezési viszonyoknak véget kell vetni. Körülbelül egy hónapja annak, hogy Tisza István miniszterelnök komolyan foglalkozik a tervvel, s ezen idő alatt — különböző érdekképviseletek meghallgatása után — az élelmezési minisztérium hatáskörét és munkaprogrammját is kidolgozták. Most csak érdemes és rátermett férfiak és vezetők kiválogatása van hátra, s az élelmezési minisztérium megkezdheti hatáskörét és altruista programmját, a népélelmezést megvalósíthatja. Örömmel üdvözölünk egy uj adminisztratív szervet, mert ez egy lépéssel a .mai helyzet szanálását föltétlenül tovább viszi. Eddig ugyanis a közélelmezés terén nem történt egyéb, mint a fogyasztók kiuzsorázása. A termelők hihetetlen mértékben felcsigázták produktumaik árait, óriási nyereséget vágtak zsebre és kapzsiságuk határt nem ismert. A termelők megfékezésére következtek a maximális árak, amelyek azonban remédiumnak alig .bizonyultak. A maximális árakat mindenki kijátszotta, első sorban a termelő, amely különböző jogczímeken kötött ki magának felárakat. A közvetítő, a nagykereskedő egyaránt tűrte a maximális árakkal való üzérkedést, mert a Hadi Termény-Részvény- társaság nemcsak hallgatólagosan jóváhagyta a maximális árakkal való visszaéléseket, hanem maga is a megállapított legmagasabb árak fölött vásárolt. Ez a visszás helyzet már nem tarthatja magát, s a kormány maga is érzi, hogy a bajon segíteni kell. Ami Budapesten történik, páratlan az egész földkerekségen. Kora reggeltől késő délutánig tömegesen állnak asszonyok kosarakkal üzletek előtt, s alig kapnak pár kilogramm krumplit, vagy egy félliter tejet. A hiába eltöltött idő, az álldogálással egybekötött fáradság, a pénzért már vásárolni sem lehetett, kétségbeejtő panaszok a szívig hatnak, s borzasztó lelki impressziót váltanak ki mindenkiből. Amig a városi lakosság nélkülöz ■ és koplal, addig a falusi ember továbbra is fehér kenyérrel és meleg czipóval táplálkozik. Sehol olyan aránytalanság élelmezési kérdésben város és falu között nincsen, mint nálunk. A falusi lakosság nemcsak megfelelő mennyiségű kenyér és liszt fölött rendelkezik, hanem a húsmizéria sem érinti. Falun a hústalan napokat nem ismerik, mert ha nincs marhahús, van annyi lábas jószág, hogy emiatt sincs hushiány. Mindössze néhány portrét szakítottunk ki abból a képláncolatból, amely az egyenlőtlenül és rendszertelenül élelmezett városi lakosságot a maga valóságában híven tünteti föl. Ezekre akarják a kormány figyelmét a tizenkettedik órában felhívni, amikor végre erélyes kézzel akarja az ország közélelmezését biztosítani. Jöjjön az élelmezési minisztérium, örömmel üdvö zöljük, s hozza tarsolyában mindazt, ami ennek a sokat szenvedett országnak közélelmezésén gyökeresen javíthat. Dom dny Gyula. * A postadíjak felemelése. Október else jétől kezdve drágábban levelezünk. Majdnem 50 százalékkal fizetünk többet egy-egy levélpostai küldemény kezeléséért és kézbesítéséért, mint eddig. Rendeletileg léptette életbe a kormány a postai díjak felemelésére vonatkozó rendelkezését s még csak időt sem engedett arra, hogy a rendeletet alaposabban át lehetett volna tanulmányozni, az új tarifák máris érvényesek. Eddig a magyar ^királyi posta 100—120 millió koronát vett be évente postadíjakból. Ez az összeg most 50 - 60 millió koronával emelkedni fog, úg}^, hogy mindössze 50 millió korona bevételi többlet remélhető az új díjszabás révén. Joggal lehet ezért fölvetni a kérdést, érdemes volt-e 50 millióért az újítást megcsinálni. A postadíj fölemelése első sorban és végeredményben a polgárokat sújtja, tehát fogyasztási adó jellegével bírnak. A kis ember, amely a háború előtt is túl volt terhelve s a háború még újabb és fokozottabb terheket rakott rá, roskadozik a borzasztó megterhelés súlya alatt. Ellenben a nagy vállalatok, amelyek milliókat tettek zsebre a háború kitörése óta, a parlamentben a háborús adójavaslatok tárgyalásánál panasszal voltak teli s a megadóztatás mérséklését szorgalmazták. A pénzügyminiszter sok engedményt tett a milliomosok szószólóinak, mig most, amikor a szegény ember bőréről van szó, az ellenvéleményre nem kiváncsi. Magyarország hadiköltségei. Nálunk a két éves háborúra vonatkozólag, illetőleg a háború milliárdos költségeiről hivatalos adatokat közzé még nem tettek. Mennyi lehet a háborúnk költsége, erre nézve egyedüli támpont az osztrák államadósságot ellenőrző-bizottság most kiadott jelentése. Ha ennek a jelentésnek az adatait vesszük alapul, akkor a kvóta arányában Magyarország hadiköltségei a háború első másfél évében, illetőleg 1915. december végéig kerek számban 7'8 milliárd koronát tesznek ki. Ennek az összegnek a fedezéséhez rendelkezésre állott az első három hadikölcsön, amelyek összesen 4l/2 milliárd koronát eredményeztek, továbbá a jegybanknál felvett lombard- és váltókölcsönök 2 milliárd korona összegben, továbbá a magyar bankkonzorciumnál felvett 600 millió korona kölcsön s a német valutakölcsönök megfelelő hányada. A háború első 17 hónapijában többet költöttünk el, mint amennyi államadósságunk volt a háború kitörése előtt. Nagy gond hárul békekötés után a magyar pénzügyminiszterre, mert a háborús költségek egy évi kamata már a háború első két éve alatt eléri a 600 millió koronát s ez az összeg lavinaszerűen növekedik. xA háború még igen sokáig éreztetni fogja hatását s a nagy terhek a valóságban csak a békekötés után fognak mutatkozni, amikor a költségek likvidálására kerül a sor. Egykoronás papírpénz. Az aprópénzhiány olyan mérveket öltött, hogy az ötvenes évek állapotai kezdenek visszatérni. Akkor is úgy segítettek az aprópénzhiányon, hogy a papírpénzt több darabra szakították s az egyes hányadok fejezték ki a papírpénz megfelelő részét. Azonkívül keménypapírból és bádogból csináltak surrogatumokat, melyeket a forgalom szívesen befogadott Ma szakasztott ilyen a helyzet. Egykoronás ezüst pénz nincs, részben tezaurálták, részint a jegybank tartja vissza, s ezért a két koronás papírpénzeket két darabra szakítják s az egykoronást ezzel helyettesítik. xA krajcár, továbbá 10 és 20 filléres váltópénzhiányon pedig úgy segítenek, hogy tantuszok kerülnek forgalomba. Ezen a lehetetlen helyzeten egyedül az aprópénz szaporítása és az egykoronás papírpénz segítene. Ma a kormány még idegenkedik a koronás papírpénztől, pedig be kell látnia, hogy a mai tarthatatlan helyzeten egyedül ez segíthet. Valutáris szempontból a papirkorona nem hátrányos, forgalomba kell tehát mielőbb hozni. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó: Б. Virágh Géza Harctéren küzdő szeretettemnek küldjünk MODIANO- CLUB SPECI ALIT É hüvellyel készített CIGARETTÁKAT, hadd lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábbat (1 doboz 70 fdlér, 1 könyvecske sodorni- való papir [70 lap] ára 12 fillér), tehát a leg- Vedjegy. jobbat is, választjuk 1 NEW-YORK MOZGÓ Budapest, VII., Dohány-utca 57. szám. Naponta szenzációs műsor. Folytatólagos előadások. Olcsó hely árak. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM-----------BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUTíl.-----------ME GNYÍLT! NAGY ENDRE állandó felléptével! ж Hirdetések-felvétetnek --- a kiadóhivatalban. ü a Független Budapest korábbi évfolyamai (1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916) félvászonkötésben kötetenként 20 koronáért kapható a kiadóhivatalban: Budapest, VII. kerület, Szövetség-utca 22. sz.
