Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-27 / 39. szám

Független Budapest о PÉNZ ÉS HITEL A háború következményei. Ki tudja, hány hét, hány hónap, esetleg hány év választ el még bennünket a háború befeje­zésétől s máris a legaktuálisabb gazdasági pro­bléma, hogy a háború nyomában milyen pénz­ügyi és kereskedelempolitikai változások várha­tók. A háború ugyanis tökéletesen új irányt adott a gazdasági fejlődésnek. Mindaz, amit a háborús gazdasági életről békeidőben tanítottak, megdőlt a háborús forgatagban, s a gazdasági élet alakulása új vágányokra terelődött. Ez a létéből kiforgatott gazdasági alakulás, az új fejlő­dési irány gondolkodóba ejt, s fölveti azt a kér­dést, milyen új fejlődési processzus remélhető háború után ? Ha végigtekintünk két hosszú esztendő gazda­sági küzdelmein, s azon a sok erőszakos intéz­kedésen, amelyeket egymás megsemmisítésére léptettek az egyes államok törvénybe, úgy arra a meggondolásra jutunk, hogy háború után hosszú ideig érvényesülni fog a gazdasági izo­láltság. A fekete lista, a pénzügyi blokád, Kö- zépeurópa egy-egy jelszó azon a küzdelmes pá­lyán, amelyet befutottak az egyes európai álla­mok a háború lefolyása alatt. Ellenfeleink ugyanis tömérdek olyan rendeletet bocsátottak ki, ame­lyekkel bennünket Németországgal együtt meg­fojtani akartak. Ezek az erőszakos rendeletek retorziós intézkedéseket eredményeztek nálunk, s minél tovább tartott a háború, annál jobban elmérgesedett a viszony a gazdaságilag is harc­ban álló országok között. A sok terv és intézkedés közül kiragadott fekete lista és pénzügyi blokád a legnagyobb jelentőségű rendelet az entente részéről. Ez a kettő ugyanis azt jelenti, hogy a háború után a jelenleg ellenséges államok ismét két táborra szakadnak, s amig hosszú éveken át ágyú­golyóval és lángszóróval gyilkolták egymást, addig a békés viszonyok gazdasági háborút hor­doznak méhükben. Anglia nem akarja ugyanis megengedni, hogy a semleges és entente államok gazdasági kapcsolatot tarthassanak fel velünk, s két gazdasági területre akarja Európát tagolni. Amilyen rossz indulatból fakadt a propozició, éppen annyira kivihetetlen. Pénzügyi blokádot és fekete listát minden európai állam inkább hirdethet, mint Anglia és Franciaország. Ez a két leggazdagabb európai ország ugyanis olyan nagy tőkemennyiséget hitelezett ki évtizedek hosszú során át, hogy pénzügyi blokád esetén ennek a sok tőkének egy része feltétlen ve­szendőbe menne. Franciaországnak a központi hatalmak legalább 10 milliárd koronával tartoznak, s Anglia hasonlópen igen nagy összeggel van nálunk érdekelve. Hogy akarják tartozásukat • is kasszáim, ha háborút hirdetnek ellenünk gazda­sági téren, s elzárják tőkefeleslegüket előlünk. A tőke természete, hogy ott keres elhelye­zést, ahol tágabb tér nyílik kamatozására, ahol kisebb rizikó nélkül nagyobb kamatjövedelemre tehet szert. Ha az angol tőke saját hazájában nem tud elhelyezkedést találni, bármiféle erő­szakos intézkedés sem tarthatja otthon. Ugyanez áll az ipari és kereskedelmi életre is, mert ha fölöslege lesz posztóban, vászonban és sok egyéb árúban Angliának, s nálunk erre jó piac kínálkozik, nehéz lesz az árút az ország hatá­rain belül bentartani, vagy ott elhelyezni, ahol arra különben sincs szükség. Nem hisszük, hogy a háború utáni blokád tényleg létrejönne, mert ezzel gyökerestől megváltozna az egész gazda­sági élet és olyan lehetetlen állapot teremtődne, amely évszázadokkal vetné vissza a gazdasági fejlődést. A pénzügyi blokáddal való fenyege­tésben nem látunk egyebet, csak Anglia mér­hetetlen csalódásainak egyik szörnyszimbolumát, amely a megvert angol világpiaci uralom nyo­mán támadt. Doviány Gyula. * Közélelmezési minisztérium, Még soha jobban be nem igazolódott a sarkasztikus köz­mondás : »Parturiunt montes, nascitur ridi­culus mus«, mint a háború alatt az ország közélelmezési politikájára. Ha a kormány vétkes mulasztásait és gyarlóságait mind fel akarnánk sorolni és rá akarnánk azokra a végzetes téve­désekre mutatni, amelyek a kormány élelme­zési háborús ténykedéseit jellemzik, úgy vég­telen hosszú lisztát nyernénk. Elég, ha rámuta­tunk arra, hogy a maximális árak hónapokkal késtek, s akkor állapították meg, amikor a ga­bona- és lisztfélék hihetetlen magas árakat értek el- Az árak maximálásában sem volt köszönet, mert a megélhetést súlyosbította, olyan tűrhetetle­nül magasak nálunk a maximális árak. Amig Németországban 36 márka egy mázsa búza s Ausztriában 38 korona, addig nálunk 42 ko­ronát kell egy mázsa búzáért fizetni. A maxi­málás után következett a rekvirálás, amely elől annyit rejtettek el a termelők, amennyit akar­tak. A kényszerrekvirálás sem vezetett ered­ményre, s ezért állott elő az a fonák helyzet, hogy amig a városi lakosság kukoricakenyérrel táplálkozott, addig a falusi paraszt fehér cipót ropogtatott. Az új termésnél ugyanez az álla­pot keletkezett, mint az 1915. évi termés után. A rekvirálási rendelet ugyan előbb jelent meg, mint a múlt évben, de a bajok nem tűntek el, sőt tömegesebben jelentkeztek, mint a múlt évben. Asszonyok raja áll a zöldséges, tejes és szenes boltok előtt, megostromolják a pékeket, s a korgó gyomor a legnagyobb elégedetlenség magvait hullatja szerte széf. Végre a kormány is föleszmélt s erélyes lépésre határozta el magát. Amit l ét évvel ezelőtt kellett volna tető alá hoz­nia, azt most — post festa — megcsinálja, amennyiben az élelmezési minisztériumot meg­szervezi. Az élelmezési minisztérium tervét helyeseljük s reméljük, hogy a legrövidebb időn belül megkezdi működését, s a mai helyzet gyökerestől megváltozik. Vegyük át a német jól bevált háborús intézményeket, azokat alakít­suk a mi viszonyainkhoz s erélyes adminisztrá­cióval teremtsünk rendet. A pénz ára. A pénzpiac helyzetében az utóbbi hetekben sem mutatkozik említésre méltó esemény. A pénzbőség nálunk - egyre tart. A forgalomban levő bankjegyek mennyisége, épen úgy, mint a bankbetétek, állandóan növekedik. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank most megjelent mérlege is tanúsítja, hogy a takarék- betétek milyen hihetetlen arányokban emelked­nek, mert egy évvel ezelőtt még csak 175,000.000 korona volt a Leszámitolóbank betétállománya, s ma már felülhaladja a 300,0000.000 koronát. Ebben az arányban emelkedett minden pénz­intézet betétállománya, s vidéki és fővárosi bankok egyaránt milliókat kaptak elhelyezésre, amelyet azonban kihelyezni nem tudtak. A vál­lalkozási kedv ugyanis minimális, s amig nincs hitel, amig nincs váltóforgalom, addig-a pénz­nek sincs ára. A háborús gazdasági életnek ugyanis épen az a speciális tünete, az a leg­élesebb jellemzője, hogy nem a hitelre van bazi- rozva, hanem készpénzen épül föl. A pénz ala­csony ára, a ' minimális magánkamatláb teszi érthetővé, hogy a tőzsdén állandóan élénk a forgalom, nagy a kereslet, drágulnak a papírok, mert a pénz kihelyezésének lehetősége csökken, s az értékpapírban elhelyezett tőke többet hoz, mint a betét. Nincs remény arra, hogy rövide­sen a helyzet megváltozzon, s a pénz jobb el­helyezésre találjon alkalmat. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó: B. Virágh Géza. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 31.------­ME GNYÍLT! NAGY ENDRE állandó felléptével! APOLLÓ A ROYAL-SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. NEW-YORK MOZCiÓ Budapest, VII., Dohány-utca 57. szám. Naponta szenzációs műsor. Folytatólagos előadások. Olcsó hely árak. MiinHßn!/! megszereti és dicséri már első próba IVIIIlUCIIlxl után a kitűnő szarásu, szabályozható nyakbőségü fér*i ingedet. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, IV., Muzeum-körut 15. SZ. MŰKŐGYÁR! SZOBRÁSZMŰTEREM! Készít a legjobb kivitelben : lépcsőket, lábazato­kat, nyuglemezeket, mellvédoszlopokat, homlok­zati szobrászmunkákat, stuccos mennyezete­ket, virágvázakat, szökőkutakat, kandallókat. NEY SIMON, Budapest, IX., Páva-utca 39. sz. (Telefon : József 8—51.) KÖZPONTI FŰTÉS szellőztető, vízvezetéki, csatornázási és egyéb hygienikus berendezések Rietschl és Henneberg r.-t. Budapest, Vili, Kisfaludy-utca 28 b. (Bejárat Práter-utcán.) KELETI J. Árak : Sérvben szenvedők! Keleti-féle legújabb cs. és kir. szab. sérvkötő pneumatikus gummi-pelottával, a legtöké­letesebb a maga nemében. Egyoldalú .... 12 К Kétoldalú .... 24 К Testegyenesitő gyáramban ké­szülnek továbbá: Műlábak, műkezek, műfűzők, has­kötők, köldökkötők, havi- bajkötők, heretartók (sus­pensorium) Gummi görcsér- iiarisnyák stb. eredeti gyári árak mellett. Nagy képes árjegyzék ingyen és bérméntve. KELETI J. orvos műszergyáros Budapest, V., Koronaherceg-utca 17. szám. Gyár: IV., Koronaherceg-utca 14.

Next

/
Thumbnails
Contents