Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-27 / 39. szám
Tizenegyedik évfolyam. 1916. szeptember 27. 39. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ф előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. <}> Félévre 10 kor. Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM : József 45—82. Egy húron pendül tehát Serbán úrral mindenható, de tehetetlen ministere, Ghillány Imre báró is. »Dezavuálásról szó sem lehet«, gondolta el egy intervju során a földmivelésiigyi miniszter úr, mert »mit is mondott Serbán tanácsos úr azon a bizonyos О. M. G. E. értekezleten?« Kiderült szóval, hogy nincs az a szerecsen, akit fehérre ne lehetne mosni s ezúttal Serbán János miniszteri tanácsos úr csak hathatósan képviselte a minisztere álláspontját, amely szintén abban csúcsosodik ki, hogy »ha netalán a főváros érdekképviselete alatt működő Tejcsarnok-részvénytársaság a fogyasztók szemüvegén át merné istápolni a tej- forgalom lebonyolítását, akkor rögtön sorompóba lépne a teljes miniszteri hatalom, hogy a termelők drága érdekei semmiféle csorbulást ne szenvedjenek.« Ghillány báró őszinte ember. Nem csinál titkot belőle, hogy a miniszteri hatalmat az éhező népmilliókkal szemben is azért tartja görcsösen a kezében, hogy vigyázzon a termelők érdekeire Senki sem kívánja egy olyan par excellence agráristától, mint amilyen a föld- mívelésügyi miniszter úr is, hogy túlságosan rokonszenvezzen a fogyasztóknak azzal a »kisded« táborával, amely lázon- gani mer a rettenetes élelmiszerárak ellen. De felelős állásban lévő politikustól, akinek az volna a kötelessége, hogy a termelők érdekeivel összhangban tartsa a fogyasztók érdekeit, legalább is nagy tapintatlanság az, ha nyiltan hirdeti, hogy nem tűr meg semmiféle olyan törekvést, amely valahol a fogyasztók érdekképviseletének túlsúlyát eredményezhetné. Két esztendőnél hosszabb idő óta emelkedvén horribilisre a termelők jövedelmei, határtalan és hallatlan cinizmus kell ahhoz, hogy ilyen viszonyok között még félteni lehessen a termelők érdekeit, ha véletlenül valahol túlsúlyra vergődnek azok a szempontok, amelyeket a fogyasztók hirdetnek. Ki meri ma Magyarországon felemelt fejjel és tiszta lelkiismerettel még csak állítani is, hogy megvédeni igyekezett a fogyasztókat, amikor a termelők Hiskahada rájuk rontott?! Kinek volt bátorsága a kormány tagjai közül ahhoz, hogy ráüssön a hatalmi kardjára, úgy mint most a termelők érdekében Ghillány báró úr s azt mondja a termelőknek, hogy »idáig és ne tovább?!« Hallott-e valaha valaki ilyen miniszteri kijelentést e két esztendő alatt, amióta a fogyasztók véres verejtékkel és folyton lazuló fegyelemérzéssel nyögik a megélhetés kálváriáját .abban a hajszában, ami a termelés szent érdekei« égisze alatt folyik ellenük?! xű. kormányhatalmat tessék igazsággal mérni mindenkinek. De ha már szemet hunynak afölött, hogy a közélelmezés kérdésében régen meghalt az igazság, legalább ne vágják az arcunkba Nero módszere szerint, hogy gyenge, megkötözött rabszolgák vagyunk, akiknek jajszó nélkül tűrniök kell a vérszomjasok sűrű korbácsütéseit. MERLEGEN. * A főváros kiplakátirozta azt a táviratot, amit a német császár a dobrudzsai győzelemről küldött a császárnénak s mi sem természetesebb, hogy a felcsigázott várakozást később semmivel sem tudta kielégíteni. A győzelem ugyan győzelem maradt, de a publikum azóta babonásaid lett s ha majd egyszer tényleg beáll a döntő fordulat, esdve esedezünk a tanácsnak, hogy ne plakáti- roztassa ezt, mert rossz ómer, ha a vezetőség hadügyi dolgokba beleüti az orrát.. . Úti figura docet . . . ki nem kászolódunk addig a botrány tengerből, amig férfiasán és sürgősen el nem vágj fik a botrányok gordiuszi csomóját s nem hirdetjük unisono, hogy nem szabad késlekedni tovább azzal a generális revízióval, mert ilyen állapotok között tönkremegy az üde jószág, ami a gondjainkra bízatott. Ez a közgyűlés, ami az érdekhálózatok minden raffimementjével van megalkotva, sohasem lesz képes arra, hogy kiküszöbölje a panamákat s megnyissa a teret a tiszta és becsületes törekvések előtt. Ha tehát a polgármester szegyelli azt, hogy az ő uralma alatt apró piszkok fertőzik meg a legjobb indulatú törekvéseket, akkor szervezze meg azt az ellenállhatatlan erejű akciót, amivel gyökeresen megváltoztathatja nemcsak az adminisztrációt, hanem a szellemet is, amely most még’ uralkodó. Mindennemű hivatali függés panamát leplezhet. S amig a hivatalnoki gárdának a közgyűlés tagjaitól kell lesni a jobb falatot, addig hiába spekulálnak jobbra balra, a panamákat nem fogják tudni kiirtani tökéletesen. * Lesz-e elegendő szén és fa, szóval fűtőanyag a télen ? Erről folynak mostanában a legsűrűbb tanácskozások, de még mindig nincs az a megnyugtató eredményük, hogy a főváros lakosságának nem kell tartania a tél borzalmaitól. Nem ajánlatos, hogy ezen a téren valamiféle mulasztás történjék, mert ez szörnyen megboszul- hatná magát. A rosszabb táplálkozást még csak túlélik valahogy az emberek, de az Isten hidegéért senkise vállalhatná a felelősséget. Igen tisztelt előfizetőinkhez! Az általános megdrágulásban a »Független Budapest« sem képes továbbra is lépést tartani azokkal az előfizetési árakkal, amikkel több mint tiz esztendő előtt megindult. Azt hisszük, hogy mélyen tisztelt előfizetőink megfogják érteni és méltányolják, hogy a Független Budapest évi előfizetési árát október elsejétől kezdve 20 koronára felemeljük. A műszerüzem elleni vizsgálat. A műszerüzem elleni vizsgálat ügyében a múlt héten újból nyilatkozatot kaptunk : a tanács közli benne, hogy egyetlen egy esetben sem adott felhatalmazást a műszerüzemnek arra, hogy idegen cégek részére szállítson, illetve hogy árut eladjon. A műszerüzem sza- bályutasitása szerint ugyanis az üzem kizárólag fővárosi intézményeknek szállíthat s igy még ahoz is tanácsi engedély kellett, ha az üzem nem fővárosi kórházaknak akart szállítani. Miután igen sok esetben megtörtént, hogy a műszerüzem nemcsak idegen intézményeknek, hanem idegen magánosoknak is szállított és teljesített munkát, a tanács nyilatkozatából megtudjuk, hogy ez egyetlen egy esetben sem történt a tanács beleegyezésével. Mindenesetre örülni kell annak, hogy a tanács még ilyen öntudatlan formában sem részese a műszerüzem gazdálkodásának, viszont a közérdek követeli, hogy az ügy minden részletében tisztáztassék. Tudjuk, hogy Dénes Gy. Aladár, az üzem igazgatója a legnagyobb szabadsággal járt el minden ügyben és nagyon meglehet, hogy följebbvalóit egyenesen megtévesztette. Följebbvalói azt látták, hogy Dénes ügyesen dolgozik, hogy sok hasznot szerez az üzem révén a fővárosnak, megnyugodtak tehát az ő intézkedéseiben. Azonkívül azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy Dénes kereskedő volt, följebbvalói, illetve ellenőrzői pedig tisztviselők, akiknek nem is lehetett meg a jártasságuk az ilyen bonyolult kereskedelmi ügyletek felülvizsgálásában. Nem sok kellett ahhoz, hogy Dénes zavartalanul manipulálhasson, hiszen a városi életben soha még elképzelni sem lehetett azokat a visszaéléseket, amelyekkel Dénest vádolják. Természetes, mindenütt történhetnek visszaélések s a városházán sem az első eset, hogy valaki visszaélt a beléje helyezett bizalommal, de arra még nem volt példa, hogy ilyen arányú visszaélés történjék. Ez némiképpen megmagyarázza, hogy a műszerüzemet nem vizsgálták olyan aprólékosan fölül, hiszen senkinek még csak eszébe sem jutott, hogy ilyen arányú visszaélésre képes legyen valaki, akit a fővároshoz szerződtettek. A vizsgálat eddigi adatai szerint a fővárosnak nagy a kára, ezt azonban egyelőre nem lehet összegben kifejezni, mert valamennyi tételt szigorú pontossággal kell átvizsgálni. Azt lehetne mondani, hogy nincs tétel, amely körül ne volna hiba: meg kell vizsgálni a hetibéres munkások bérjegyzékétől kezdve mindent a legkomplikáltabb üzleti szerződésekig. A főváros tanácsa a tiszti ügyészség indítványára végrehajtást kért Dénes Gy. Aladár vagyonára, hogy majd, ha a főváros kára összegszerűen kimutatható lesz, megfelelő kárpótlást szerezzen. Dénesnek a Kossuth Lajos-utca 15. számú há-
