Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-06 / 36. szám
тиинв пятнан 4 Független Budapest pénzügy TDTTKTT UTTI7T KERESKEDELEM X Xli IX Zi D О XX X 1 HL J-J IPAR MEZŐGAZDASÁG Románia. Egy hét óta egy ellenséggel több akarja bicskáját Magyarország területébe beledöfni. Két év alatt annyi megpróbáltatáson estünk keresztül, annyi haditervet dolgoztak ki ellenünk, hogy a legújabb hadüzenet nem lep meg bennünket. Igaz, hogy váratlanul ért mindnyájunkat az alávaló Románia hitszegése és árulása, mert az utolsó pillanatig hitegetett és megnyugtatott bennünket, de a magyar kar elég erős lesz arra is, hogy legújabb ellenségét a magyar haza területéről elűzze s a betolakodó ellenséget megfelelően megtanítsa arra, hogy a magyar még mindig elég erős a világ legaljasabb népét mo- resre kioktatni. Romániával a háború alatt is igen élénk üzleti összeköttetésben állottunk, háború előtt pedig igen barátságos gazdasági viszony állott fenn a monarchia és Románia között. Románia egész gazdasági fejlődését nekünk köszönheti. Szerződéses szövetségben állottunk Romániával s ezért elláttuk kész ipari gyártmányokkal s ennek ellenében átvettük nyers anyagfölöslegét. Ha Románia külkereskedelmi mérlegét áttekintjük, látjuk, hogy exportja háromnegyed részét nálunk helyezte el s szükségleti cikkeinek legnagyobb részét nálunk szerezte be. Ez a kellemes gazdasági összeköttetés Romániát erőssé és a Balkán legnagyobb államává fejlesztette. Most azzal köszöni meg nekünk mindazt, amit érdekében tettünk, hogy háborút üzent nekünk. Már a két éves háború alatt bebizonyosodott, hogy Románia rút hálátlansággal fizet nekünk, mert a legnagyobb fokú uzsoráskodást űzte velünk. Eladott nekünk árúkat drága pénzen s eladta ugyanezeket az árúkat az ententenak is, s végül egyiknek sem szállította el. A legrútabb kereskedői elveket vallotta Románia a háború alatt s ahol lehetett, kellemetlenkedett nekünk. Tűrtük lehetetlen viselkedését, mert sok ellenségünket nem akartuk még egy újabb ellenféllel szaporítani s mert nem gondolhattuk, hogy Románia nekünk végre hadat üzenjen. Minden háború gazdasági hadviselés. A fegyverek zaja nem tudja elcsendesíteni a háttérben lappangó gazdasági érdekeket. Ha Románia velünk háborúba keveredett, ennek súlyos gazdasági hátrányait okvetlenül meg fogja érezni. Gazdasági támogatást hiába vár Oroszországtól, mert egyformák érdekeik, érvényesülési kellékeik. Egyedül reánk támaszkodhatott s ha ezt eljátszotta, ezzel egyúttal aláásta gazdasági politikáját is, mert háború után tudni fogjuk, hogyan kell vele a barátságot és a viszonyt fentartani. * A kamatláb. Több, mint másfél éve változatlanul 5 százalék a hivatalos bankráta, ami azt jelenti, hogy az Osztrák-Magyar Bank 5 percent mellett számitolja le a benyújtott váltókat. Normális időben jelentené csak az 5 százalék egyúttal a váltó-les/.ámitolási kamatlábat, mert a mai viszonyok között benyújtás alig van a jegybankhoz, hitelét alig veszik igénybe, tekintve, hogy a magánforgalomban annyi a pénz, hogy a jegybankra senki ráutalva nincs. Ilyen körülmények között jogosan vetődik fel a kérdés, miért tartja az Osztrák-Magyar Bank mégis az 5 százalékos kamatlábát érvényben ? Fogadjuk el magyarázatul, hogy valutáris okok kényszerítik a magas ráta fenntartására. A bankok azonban, melyek 3 százalékos takarékbetéttel dolgoznak, miért számítanak még ma is 7—8 százalékos kamatot adósaiknak. Nem egy olyan leszámítolási jegyzéket láttunk, amelyet vidéki bank állított ki s 8 százalékkal terheli meg adósát. Meg kell ezt ma írnunk, amikor egyaránt küzdünk mindenféle uzsora ellen. Aki liszttel, cukorral, kávéval üz lelkiismeretlen uzsorát, azt szabadságában korlátozza a törvény, az ellen szigorúan eljárnak. Miért nem büntetik csak az áruuzsorást, miért nem járnak el kellő szigorral azokkal szemben is, akik adósaik szorult helyzetét kiaknázva, lehetetlen kamatokkal sanyargatják őket. Az ideális programmal megalakult Pénzintézeti Központ vájjon le tudja-e majd nyesegetni a magyar hitelélet eme fattyúhajtásait ? Ha olcsó hitelt kapnak pénzintézeteink a Központtól, bizonyára nem fognak túlzásba esni a kamattételek megállapításánál. Most is különös azonban, hogy a váltótárca állandó csökkenése mellett, amikor csövestől hull a pénz a bankok ölébe, miért nyomják meg annyira kamatsróf- jukat. A háború itt nem lehet kifogás, mert épen a háború idézte elő a pénzbőséget s ezzel együtt a hihetetlenül olcsó pénz világát, fénykorát. Ж Bankok menekülése. Rövid egy hét alatt tömérdek tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Bebizonyosodott, hogy a magántulajdon szentsége, az évtizedeken át nagy szorgalommal gyűjtött vagyon milyen könnyen veszendőbe mehet az ellenség vandalizmusa folytán. Román vad hordák árasztották el Erdélyt, az ezeréves Magyarország kincses bányáját, büszkeségét és legszebb vidékét. Az ellenség betörése futásra, menekülésre kényszerit mindenkit s a menekülők között ott vannak a bankok és takarék- pénztárak is. Az összegyűjtött vagyonok kezelői összeszedik, amit a leggyorsabban össze lehet pakolni és a rájuk bízott vagyonokat igyekeznek biztonságba helyezni. Az erdélyi bankok egyrésze Budapestre költözött s az elmenekült intézetek itt folytatják tevékenységüket. A sors mélységes tragikuma csillan ki a vállalatok és bankok fejetlen meneküléséből és abból a szomorú híradásból, hogy a megmentett vagyonnal a fővárosban tovább gazdálkodva, igyekeznek a hontalanná vált lakosság szükségletét kielégíteni és rendelkezésére állani. Ma még csak remény él bennünk, hogy a betolakodókat méltón megbüntetjük, de ez a remény valósággá válik abban a pillanatban, amint megfelelő számú katonaságunk minden sziklát visszavesz s a nyugodt gazdasági élet fejlődésére a bérces Erdélyben alapot teremt. Ж A háború és a semleges országok. Gazdaságilag annyira megerősödtek a semleges országok a háború alatt, hogy azoic a számadatok, amelyek külső kereskedelmük alakulásáról szólnak, hihetetlen emelkedést mutatnak. Nagy gazdaságuk nagy erőt és hatalmat kölcsönöz nekik és ezért most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy vámunióba lépjenek. A jövő gazdasági háború ellenségei mindenesetre örömmel fogadják ezt a tervet, mert azt remélik tőle, hogy a háború folyamán gazdaságilag megerősödött semleges országok szervezkedése a most egymással harcban álló hatalmi csoportokat gazdasági háborújuk megvalósításától eltéríti. Ha a semlegesek politikai érdekeit és jogait nem mindig tartották tiszteletben, a háború okozta eltolódások a semlegesek külkereskedelmi mérlegének javulásában jutnak kifejezésre. A semleges országokra a gazdasági fellendülés a múlt év második negyedével kezdődik. Azóta változatlan nagy mértékben veszik igénybe a hadviselő országok a semleges államokat, amelyből a semlegesek óriási nyereséget vágnak zsebre. Világháborúban semleges országnak lenni a legjobb üzlet. Ж A konjunktúra. A román háború még aktuálisabbá tette azt a kérdést, hogy a kereskedelem és ipar termelése kielégitő-e s a produktivitást lehet-e fokoznunk. Megnyugvással kell konstatálnunk, hogy a konjunktúra nagyszerűen foglalkoztatja a termelés minden ágát az ipari vállalatok megfelelő rendelésekkel vannak, úgy hogy alig tudják az összes rendelést effektuálni. Több gyár kénytelen volt a román invázió miatt menekülni, de azért az ipari termelésben nem áll be reakció, sőt a többi s az ellenség által nem érintett telepek teljes üzemmel s még fokozottabb mértékben dolgoznak. A konjunktúra kielégítő, a termelés nagyarányú s igy bizonyos, hogy lőszerben, munícióban hiány nem lesz, hadviselésünk tehát a lőszereket — a nagy konjunktúra miatt — nem fogja nélkülözni. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársasag. Felelős kiadó: B. Virágh Géza. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM---------BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 31.----------ME GNYÍLT! NAGY ENDRE állandó felléptével! NEW-YORK MOZGÓ Budapest, VII., Dohány-utca 57. szám. Naponta szenzációs műsor. Folytatólagos előadások. Olcsó hely árak. Hirdetmény. Vendéglő- és kávéházi helyiségek Budapesten, IV., Váci-utca, Duna-utca és Irányi- utca sarkán 1916. nov. 1-től kezdve bérbe- adatnak. — Ajánlatok az alulírott titkárságnál 1916. szeptember 10-ig nyújtandók be. Az ajánlattétel közelebbi feltételei ugyanott betekinthetők és kaphatók, Katonai Tudományos- és Kaszinó-Egylet, titkárság: Budapesten, IV., Váci-utca 38. MILLIÓK KÖNYVE Egy regény ára 30 fillér. •— Kapható mindenütt! •—
