Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-06 / 36. szám
-'Pfü11 ■ЩШШЩШ Független Budapest A főváros élelmezése. Még nincs itt a tél, máris sok panasz hangzik el a főváros közélelmezése ellen. Bizonyos szezon-cikkek, amelyeket azelőtt korlátlanul s a viszonyoknak megfelelő áron lehetett kapni, ma majdnem teljességgel hiányzanak s ez az állapot azoknál a cikkeknél is, melyeknek felhozatalát, illetve elárusitásának irányítását a főváros monopolizálta. így van ez a burgonyával, melyet kizárólag a főváros intéz: állítólag van elég nagy felhozatal, a tény mégis az, hogy a közönség nem jut hozzá. Egy kiló burgonyáért órák hosszat kell szaladgálni s viszontárusitó- nál úgyszólván lehetetlenség hozzájutni. Hogy van ez ? Úgy látszik, mintha valakik — talán ipari célra — összevásárolnák azt a burgonyamennyiséget, metyet a főváros a fogyasztóközönség számára hoz fel. De ugjmnez a helyzet a paradicsommal. Aáost van a paradicsom befőzési ideje, de senki sem tud hozzájutni. Olvasunk hivatalos, sőt cenzúrázott városházi köz- -lést arról, hog}T a főváros megfelelő mennyiségű paradicsom felhozataláról gondoskodott, de ezt a városi paradicsomot senki sem látta. Venni belőle még senki sem vett. Úgy látszik, csak papiroson van meg, igy azonban vaggonszámra van. Sok a. panasz az iránt is, hogy a vásár- csarnok igazgatósága rendkívül magasan állapítja meg a piacra kerülő cikkek maximális árát. Különösen a gyümölcs az, mely rendkívül drága, pedig van belőle elég. De az árusító nem adja olcsóbban ; rosszul is járna, ha adná, hiszen a közönséggel szemben állandóan a vásárcsarnok igazgatóságának ármegállapítására hivatkozik. De baj az is, hogy sok élelmicikk maximális ára csupán a papiroson van meg. A piacokon nincs meg a kellő ellenőrzés s ha nevetséges is néhány úri asszonynak az a kívánsága, hogy a kofák mellé önkéntes ellenőröket kell beosztani, annyi tény, hogy kívánságuk a meglévő bajból fakadt. Az utóbbi napokban megint kevés zsír került forgalomba. A községi élelmiszerüzem boltjai előtt még nincs ‘tolongás, de nem vagyunk messze megint attól az időtől, amikor rendőrökkel kell föntartani a rendet. A hentesek kevés zsírt szolgáltatnak ki, a közönség megint csak a városra lesz szorulva, aminek újra rendkívül sok hátránya lesz. A husszállitás terén nincsen baj, mert a hús nem elsőrendű életszükséglet. De annál több a zavar a marhabelsőrészek árusításánál. A marha- zsigereket a főváros rekvirálja — naponta hatszáz marháét — és mégsem lehet hozzájutni ? Mi ennek az oka? A közélelmezési ügyosztálynak szigorú kötelessége ellenőrizni, hogy a rek- virált zsigerek csakugyan a közönséghez jussanak, emlékeztetjük tehát e kötelességére, mert ma a zsigereket nem a publikum kapja. csecsem óh __________________ gy ermekek és lábadozóh legjobb tápláléka gyomor-és bé/betegségeh után. filmdenkor kapható. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 71 e Újítások a kórházigazgatás terén. — Uj kezelési szabályzat készül. — A legutóbbi években a főváros nyári szünetét mindig megzavarta valami rendkívüli esemény. 1913 augusztus havában lett súlyos beteg az akkor nem régen megválasztott Heltai Ferenc főpolgármester és augusztus 10-én meghalt. A törvényhatósági bizottság tagjainak nagy része megszakította a nyári pihenését, hogy részt vegyen Heltai Ferenc temetésén. A következő évben tört ki a világháború és a világ minden tája felé szétküldötték a polgármester sürgönyét julius 25-én a szabadságon levő tisztviselőknek, hogy szolgálattételre azonnal jelentkezzenek. A múlt évben ugyancsak a háborús események miatt csak felerészben élvezhették a szabadságukat a tisztviselőink. Az idén is csak megrövidítve kapták meg a szabadságidejüket, amellett a nyári szünet csendjét megzavarták azok a nagyobb szabású személyi változások, amelyek az egyes ügyosztályok vezetésében beállottak. Általánosan tudott dolog, hogy ezeknek a személyi változásoknak a Zita-kórházban előfordult többrendbeli visszaélés volt az oka, amely visszaélések arra indították a polgármestert, hogy általában a kórházi ügykezelést szorosabb vizsgálat tárgyává tegye: Ennek a vizsgálatnak az adatai lesznek alapjai annak a reformnak, amelyet a fővárosi kórházak ügykezelése terén már régóta terveznek és amely reformnak a keresztülvitelét Buzay Károly tanácsnok a legutóbbi években már meg is kezdette, de annak teljes kiépítésében a háború megakadályozta. A legutóbbi években történt ugyanis az az intézkedés, hogy a kórházak élelmezését a főváros házi kezelésbe vette, amivel a kórházak költségvetésében tetemesebb megtakarításokat vélt elérni. Ez a remélt megtakarítás nem jelentkezhetett ugyan, mert a háborús viszonyok az élelmiszerek árát óriási mértékben felszöktették, ennek az uj rendszernek köszönhető azonban az, hogy a kórházak élelmezésében a a háborús nehéz viszonyok dacára sem állott be semmi fennakadás. Ez az új rendszer tehát bevált, csak az az egy hiba volt, hogy hiányzott az a szigorú ellenőrzés, amelyre okvetlenül szükség lett volna és amiről minden esetre gondoskodtak volna abban az esetben, ha a közbejött világháború a megkezdett reform további keresztülvitelének nem állta volna útját, mert ezek a rendkívüli események másfelé fordították inkább a figyelmet. A most megindított vizsgálat adatai fognak alapjául szolgálni a megkezdett reform befejezésének. A kórházak ellátása tekintetében olyan új szabályzatnak kell életbelépnie, amely biztosítja a kórházak jó és olcsó ellátását, amellett az ellenőrzés is minden tekintetben megfelelő legyen. Ez áll természetesen a kórházaknak nem csupán élelmiszerekkel, hanem minden tekintetben való ellátására is. Úgy tudjuk, hogy a polgármester az uj kórházi kezelési szabályzat kidolgozására nézve az utasítást már ki is adta. Fontos újítás volt a közegészségi ügyosztályban az is, hogy a kórházi ápolási díjak beszedésére az ügyosztály keretében külön alosztály létesült, ami szintén Buzay Károly tanácsnok eszméje volt. Ez az alosztály már eddig is szép eredményeket tud felmutatni a régebbi ápolási díjak behajtása tekintetében. A folyó évi ápolási díjak kivetésénél azonban ismét hátralékban kell maradnia, mert az idei ápolási díj jóvá- hag3msa késik. Ez a késedelmes jóváhagyás és ennek káros következményei szóba kerültek a pénzügyi bizottságnak a nyári szünet előtt tartott egyik ülésén is, ahol a felszólaló bizottsági tagok főleg a belügyminisztert okolták a késedelmes jóváhagyással járó bajokért. A tény azonban az, hogy a közgyűlés a kórházak folyó évi közgyűlését nagyon későn, folyó év január havában tárgyalta le. A közgyűlés erre vonatkozó határozatát a miniszter még némi kiegészítés végett visszaküldőké a fővárosnak, a főváros válasza azután ismét késett, igy tehát a késedelmes jóváhagyás nemcsak a miniszter hibája, de hibás ebben maga a főváros is. Hogy az ápolási díjak jóváhagyása idejében megtörténhessék, a fővárosi kórházak költség- vetését mindig az előző évben, amint a kórházi zárszámadások azt lehetővé teszik, le kell tárgyaltatni és minél előbb fel kell terjeszteni a miniszterhez jóváhagyás végett, akkor azután a folyó évi ápolások után eszközlendő kivetésekkel sem marad hátralékhan a behajtások gyors foganatosítása céljából létesített alosztály. Ezek a szempontok annál is inkább figyelembe veendők, mert a fői áros nemsokára uj kórházak építéséhez fog hozzáfogni, tehát ezen a téren mind több és több teendő fog a főváros közigazgatására hárulni. Ezért is célszerűnek látszik, hogy a kórházigazgatás terén szükségesnek látszó reformok végrehajtása iránt a kellő intézkedések mielőbb megtörténjenek. A pékeknek mindent szabad. — Felemelték a kenyér árát. — Vasárnaptól kezdődően négy fillérrel drágább lett Budapesten a kenyér, állítólag azért, mert a pékek üzemi költségei növekedtek. A pékek az üzemi költségek növekedését siettek tudatni a főváros tanácsával, amely jobb ügyhöz méltó buzgalommal és sietséggel terjesztette elő az ugjmevezett tizes élelmező bizottság elé a pékek kérelmét. A tizes élelmező bizottság, amely eddig minden kérdésen hónapokig rágódott, hamarosan beleegyezett a pékek kérelmének teljesítésébe, amiben talán nagjr része van annak, hogy a bizottságnak mindössze három tagja vett részt a kenjmrdrágitó értekezleten. A tízesek ma már csak heten vannak s hét közül is csak három járult hozzá a kenyér megdrágításához, mégis siettek publikálni a határozatot, mint végérvényeset és megföllebbezhe- tetlent. Nem tudjuk, hogy csakugyan emelkedett-e a pékek üzemköltsége, arról azonban biztos tudomásunk van, hogy a kormány legutóbbi rendeletében néhány fillérrel olcsóbbá tette a kenyérliszt árát. Ebbe az olcsóbbodása vájjon, nem fér-e el a pékek megnövekedett üzemköltsége ? De ha nem is fér el, bizonyos lehan- goltsággal kell tudomásul vennünk, hogy a főváros kenyérgyára éppen olyan drágító, mint a pékek s ha nem is négy fillérrel, de kettővel szintén emelte a kenyér árát. Úgy tudjuk, hogy a községi kenyérgyárat nem azért alápitotta a fő-város, hogy társa legyen a pékeknek minden akcziójukban. Sőt ellenkezőleg, a kenyérgyárba éppen azért fektetett pénzt a főváros közönsége, hogy konkuráljon a pékekkel, hogy működésével meggátolja a pékek igazságtalan követeléseit, már pedig állandóan azt kell látnunk, hogy a kenyérgyár teljes harmóniában működik egjmlt a pékekkel. Ha a pékek drágítanak, drágít a kenyérgjmr. Általában a pékek és a kenyérgyár működése között bizonyos egységesség tapasztalható, amely lehet jó és hasznos a pékekre nézve, de semmiesetre sem az a főváros közönségének. A kenyér ára Budapesten már eddig is olyan magas volt, a mezben nagj^szerüen elfért a pékek njm- resége. Hogjr nem fizetnek rá az üzletre, azt látjuk, a hadiadózók névsorából, amelyben olt szerepelnek a budapesti pékmesterek. Ilyen körülmények között miért járul hozzá a tanács a kenyér megdrágításához? Ha csakugyan növekedett is az üzemköltség, a pékek annyit keresnek a háborún, hogy semmi szükség sincs még ajándékot adni nekik a közönség keserves filléreiből. KOVáLll FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. I ilюУ Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
