Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-30 / 35. szám
о Független Budapest mintha az ügyosztályokban és üzemeknél nem volna más, mint bűn és visszaélés. Rejtegetnek és takargatnak s azt hiszik, hogy ezzel majd útját állják annak, hogy helytelen intézkedések ne kerüljenek napvilágra. A városháza vezetőinek már meglehetősen nagy tapasztalatuk lehet s tudhatják, hogy éppen a titkolózás miatt fognak, rájuk gyanakodni s nem lesz ember, aki ne visszaélést keresne a sok takargatás alatt. Ok maguk teszik önmagukat gyanúsakká, ők maguk egyenesen figyelmeztetnek mindenkit arra, hogy érdeklődjék a dolgaik iránt, hiszen mi az, amit egy kommunális közigazgatásban rejtegetni kell ? A titkolózás nem ellenszere a botránynak, és mégis a várásházán ebben a meggyőződésben élnek, mert különben nem tennének erre valló intézkedéseket. Úgy hisszük, hogy nagyon rosszul teszik. Mi, akiket mindig és minden ügyben a város ügyei iránt való elfogulatlan szeretet irányított, figyelmeztetünk arra, hogy szakitani kell ezzel a rendszerrel, mert ez még sok kellemetlenségnek lesz kutforrása. Ez a rendszer azokat is el fogja idegeníteni, akiket mindig a jóakarat vezérelt s azokat is oda fogja állítani abba a táborba, amely mindenütt botrányt és visszaélést keres. Mi úgy tudjuk, hogy a városházán nincsenek titkolni való ügyek. Semmi értelme sincszn a rejtegetésnek, különösen akkor nem, ha az még gyanút keltő is és alkalmas arra, hogy a megkezdett botrányok sorozata folytatódjék. Erre semmi szüksége sincsen a fővárosnak. A fővárosi alkalmazottak családi pótléka. — A belügyminiszter módosításai. — A fővárosi alkalmazottak régen várják az állami alkalmazottak részére már évek óta rendszeresített családi pótlék engedélyezésére vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyását, hogy részükre ez a pótlék mielőbb kiutalható legyen. A »Független Budapest« most illetékes helyről arról értesül, hogy a belügyminiszternek erre vonatkozó leirata leérkezett a fővároshoz, a miniszter azonban a közgyűlési határozatot nem hagyta jóvá úgy, hogy a családi pótlék az ab kalmazottak részére azonnal kifizetendő legyen. A miniszter első sorban is az ellen tett kifogást, hogy a közgyűlés a háromnál több gyermek részére is szabályrendeletileg kívánja biztosítani a családi pótlékot és a szabályrendeletnek oly értelmű módosítását kívánja, hogy háromnál több gyermek részére csakis a háború tartamára segélyként utaltassák ki a családi pótlék, hasonlóképen, amint ez az állami alkalmazottaknál is történik. Azonkívül a miniszter több olyan módosítást kíván, amelyek a fővárosi alkalmazottak családi pótlékának a kiutalványozását összhangba hozzák azokkal az intézkedésekkel, amelyek az állami alkalmazottak részére engedélyezett családi pótlék kiadása tárgyában időközben történtek. Mindaddig, amig a közgyűlés a miniszter által kívánt módosításokhoz nem járul hozzá, a családi pótlék nem utalványozható ki. A tanács a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni a miniszter leiratát azzal a javaslattal, hogy a miniszter által kívánt módosításokhoz járuljon hozzá, igy azután semmi akadálya sem lesz annak, hogy a családi pótlék, amelynek a kifizetésére nézve már különben minden intézkedés megtörtént, a szeptemberben tartandó közgyűlés után azonnal kifizethető legyen. Drágább lesz a tej és a kenyér. — Bécs olcsóbban vásárolt, mint Budapest. — Hosszú szünet után a múlt héten ismét összeült bizalmas értekezletre a csonka népélelmező bizottság. A.z ülésen sok kérdés került szóba. Legtöbb időt a főváros lakosságának a lisztellátására fordítottak. A főváros működése a lisztellátás tekintetében ezentúl csupán közvetítő működés lesz, amennyiben a Haditerménytől átvett lisztet fogja a 'akosság részére kiosztani. Nagyfontosságu kérdés volt a tej árának az emelése. Bármily népszerűtlen dolog is a tej árának emelése, most, amikor a tejtermelőkkel uj szerződések kötésére kerül a sor. a főváros sem tehetett mást, ha biztosítani kívánta a fővárosba való lej fölhozatalt, mint hogy a tej árának a felemeléséhez hozzájárult. Érdekes, hogy ez az áremelés egészében a tejtermelő gazdát illeti, a tejkereskedőnek pedig literenkint 2 fillérrel kevesebb haszna lesz. A jövő fogja megmutatni, hogy a tej árának az emelése indokolt volt-e, mert ha ezáltal biztosítani lehet a fővárosnak tejjel való ellátását, a körülmények kényszerítő hatása alatt bele kell törődnünk ebbe az újabb áremelésbe is. Ugyancsak hozzájárult a bizottság a kenyér árának a felemeléséhez is. Ezt a pékek már régebben kérték a tanácstól, de a közélelmezési ügyosztály csak most látta időszerűnek, hogy a pékeknek ezt a kérelmét teljesítse. Megemlítésre méltó még az, hogy a főváros a meghódított szerb területről körülbelül 2 — 300 waggon szilvát vásárol, amelyet 10 kilogrammos kosarakban kilogrammonkint 60 filléres áron fog a főváros közönsége körében forgalomba hozni, hogy a közönségnek alkalma legyen a szilvát a téli időkre eltenni. Bécs város is vásárolt szerb területen szilvát, de Bécs megelőzte Budapestet és azért kilogrammonkint 10 fillérrel olcsóbban is vásárolt. A tej árának emeléséhez immár harmadizben járult hozzá a tizes élelmező bizottság. A legutóbbi emelés igen jelentékeny, hiszen tiz fillérrel drágítja meg a tej literjének árát s azt a szomorú helyzetet teremti Budapesten, hogy egy liter palacktej kicsinyben 64 fillérbe kerül. A drágítás okául azt hozzák föl, hogy a termelőnek nem érdemes tejgazdasággal foglalkoznia, ha a mai árak maradnának érvényben. Éppen ezért az emelésnek állítólag minden hasznát a termelő és nem a kereskedő fogja élvezni s ilyenformán esetleg elérhetik azt, hogy a Budapestre fölhozott tejmennyiség emelkedjék vagy legalább is érzékenyen ne csökkenjen. Az uj árak szeptember 1-én lépnek életbe. A magunk részéről nem kifogásolhatjuk a tej árának fölemelését, hiszen a főváros bizonyára minden körülményt alaposan mérlegelt, mielőtt erre az elhatározására jutott. Nem kellemes dolog odaállni a közönség elé s tudatni vele rövid idő alatt a harmadik áremelést, de ugjdátszik a főváros kénytelen volt vele, hogy ezzel a rosszal egy még nagyobb rosszat hárítson el a főváros lakosságának feje felől. A mi tudomásunk szerint olyannak látszott a helyzet, hogy télre alig fog tej érkezni Budapestre, minden módot meg kellett ragadni tehát, hogy a termelőnek jövedelmezővé tegyék a tejgazdaságot. Legyen inkább tehát a tej drágább, de álljon elegendő mennyiségben rendelkezésre. Természetesen az ilyesmit roppant nehéz megokolni a közönség előtt, amely nem lát mást, mint az árdrágítás puszta tényét, amely persze kellemetlen és lesújtó. Egyet hibáztatunk csupán. Ha a főváros el volt határozva az áremelésre — és úgy tudjuk, hogy már legalább két hónapja megvan a terv, -— akkor miért nem hajtotta végre az áremelkedést már előbb? A főváros nagy taktikai hibát követett el, hogy a tej árának emelését néhány napra azután hozta nyilvánosságra, hogy megvásárolta a Központi Tejcsarnok részvényeinek többségét. Joggal és méltán beszéli a közönség, hogy abban a pillanatban, amint a főváros tetette a lábát a Központi Tejcsarnokba, egyszerre fölemelkedett a tej ára. Mi tudjuk, hogy a kettő között nincsen okozati összefüggés, de a közönségnek ilyet nem lehet magyarázni. A rideg tény az. hogy a főváros érdekeltséget vállalt a Központi Tejcsarnoknál s literenkint tiz fillérrel fölemelte a tej árát. Az ilyen taktikai hibák nagyon alkalmasak arra, hogy a közönségben ellenszenvet keltsenek a községi üzemek iránt. Ezt igazán könnyen el lehetett volna kerülni. Legjobb pihenő Budapesttől két órányira. Pompás strand fürdő. Kitűnő ellátás szobával 22—25 kor. Fürdőigazgatóság. PÉNZ ÉS HITEL. * A Duna. Pár nap múlva a háborúban szövetkezett országok megbízottai értekezletre jönnek össze a magyar fővárosban, hogy a Duna jobb kihasználásáról, a hajózás fejlesztéséről tanácskozzanak. Az értekezleten nemcsak németek, magyarok és osztrákok jelennek meg, hanem a tanácskozásba bele fogjuk vonni a bolgár és török nemzet kiküldötteit is, mivel olyan alapokat kell leraknunk és megvitatnunk, amelyek a középeurópai hatalmaknak a hegemóniát biztosítják e fontos közlekedési útvonalon, a Dunán. Egy ország fejlődése szorosan össze van nőve a fejlődött közlekedési eszközökkel. Jó vasutak mellett megfelelő viziutra is szükség van, mert a vizi közlekedés olcsóbb, mint a vasút s amellett nagyobb tömegű árut gyorsabban juttat el rendeltetési helyére, mint a vasút. A vizi közlekedés fontosságának kiváló példáival már az ókorban találkozunk. A föníciaiak, görögök az akkori idők legkiválóbb nemzetei voltak s a kultúra magas fokán állottak. Ők közvetítették az életet, az áruforgalmat az egyik országrésztől a másikig s hajóikkal beutazták az egész világot. Nálunk csak későn jöttek rá a viziut fontosságára és szükségességére. A legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf nevéhez fűződik a Duna közgazdasági fontosságának felismerése s az ő vasenergiája, fáradhatlan munkabírása eredményezték a Vaskapu megépítését, mi által egyetlen nagy folyónk, a Duna lefelé a Fekete tengerig és felfelé Regensburgig egjmránt hajózható. Széchenyi István arra törekedett, hogy a Duna alsó folyásánál, Orsovánál, eltüntesse a zátonyokat és a sziklákat, amelyek miatt bizonytalan volt az ut, hogy mint a forgalom meg- gátlóit robbantásokkal tegye el az útból. Korszakos nagy munkáját már nem fejezhette be, hanem a munkálatok Baross Gábor minisztersége alatt végződtek be s azóta a hajók az Aldunán veszély nélkül közlekedhetnek. A mi szempontunkból kétszeresen fontos a dunai forgalom kiépítése, mert a Dunán kívül több nagy folyónk nincs s igy vasutainkat a nagy áruforgalomtól részben tehermentesítjük. A Tiszán gőzhajó még'csak nem is közleked- hetik, igy hajóforgalmunk kizárólag a Dunára szorítkozik. A most folyó népek nagy háborújában is kitűnt, hogy milyen vitális érdekek fűződnek a jó vizi úthoz, igyekeznünk kell tehát a Dunát megfelelően és kellő mértékben kihasználni. f Я kötvények a legelőnyö- jjuПОЯК1 sebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal П (J fl/ééiS DI Ti és díjajánlattal szívesen szolgál a J£ __*jgJ**Kl/j Ál talános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, Iéli. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytöke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11, 2—12. SIÓFOK KOVALD fest, tisztit! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. ■ W flBLiU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
