Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-23 / 34. szám
4 Független Budapest PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL IPAR MEZŐGAZDASÁG A háború hiénái. Két éve ölik egymást halomra az emberek, s napról-napra újabb hullahegyek támadnak azok holttetemeiből, akik ezer szenvedésen átesve, lelkűkkel és vérükkel védik a hazát. Amig odakint a fronton folyik a haláltusa, s a közelharcokban kiloccsant agyvelők födik be a csatateret, addig itthon egyesek — s sajnos ezek sokan vannak — a háború zavaros hullámaiban halászva, a leglelketlenebb és legkíméletlenebb árú* és munkabéruzsorát űzik. Machinációjuk révén a legfontosabb szükségleti cikkek ötszörös áremelkedést mutatnak, a ruha, a cipő lehetetlen árakat értek el, s az élelmiszerek árhullámzásának gátat sem lehet vetni. Erre a boszantó anomáliára, amely a legmélységesebb lelki elkeseredést váltja ki a nyomorgó tömegből, már többször felhívtuk — épen ennek a lapnak a hasábjain is — az illetékes kormánykörök figyelmét. Nyomatékosan kifejtettük, hogy ez a tarthatatlan helyzet előbb- utóbb megboszulja magát, s a háborús konjunktúra fattyúhajtásait addig kell lenyesegetni, amig az erélyes beavatkozás nem késő. Sajnálattal kellett azonban konstatálnunk, hogy az egész sajtó feljajdulása és hathatós támogatása süket fülekre talált, s a háborús kiuzsorázás nálunk orgiákat ült. Végre egy olyan konkrét eset vetődött föl, amely felrázta a kormányt is tétlenségéből és egyhangú közönyéből, s erélyes akcióra kényszeríti. A rotációs ujságpapiros ugyanis annyira kifogyott, hogy a lapok egyik napról a másikra már csak dióhéjban regisztrálhatják az eseményeket. Tudjuk, hogy a háború alatt általában véve nagyobb a fogyasztás, mint a termelés. Tömérdek készárú, mezőgazdasági cikk megy a hadviselés folytán veszendőbe s a pótlás a rossz munkásviszonyok, a nehezebb anyagbeszerzés miatt lassúbb. Csakhogy a túlprodukció nem vonatkoztatható egyaránt minden árúcikkre. Lemérsékeltük igényeinket a Hinteiiandban, kevesebbet eszünk, kopottabban ruházkodunk, a szórakozásra alig gondolunk. Ezek ellenében azonban joggal elvárhatjuk, hogy egyetlen szellemi termékünktől, az újságtól ne fosszanak meg bennünket. A mai lázas világban pedig kétszeresen fontos, hogy az ember a körülötte hullámzó eseményekről tiszta képet nyerjen, s ezt csak úgy érheti el, ha lapja pontosan és kimerítően informálja a világot átformáló eseményekről. A papírgyárak tehát orvtámadást követtek el a kultúra ellen, amikor a lapokkal megkötött szerződésüket egyoldalúan felbontották, s a papír szállítását megtagadták. Magyarországon csak egyetlen papírgyár van, amely rotációs újságpapírt állít elő, s ennek az egyetlen gyárnak az üzeme aránytalanul kisebb, semhogy az egész szükségletet ki tudná elégíteni. Ausztriában ellenben a papírban túlprodukció van, onnan szokták beszerezni lapjaink a papirszükséglet nagy részét s most az osztrák gyárak felmondták a barátságot, s visszatartják papirkészletü- ket. Amig a dolog az osztrák gyárosokkal idáig fejlődött, addig hosszú kálvárián vergődtek át a magyar napilapok. Magasabb árat, s különféle előnyöket csikartak ki tőlünk az osztrákok s a hosszas alkudozások mégis azzal végződtek, hogy napilapjaink ma csak 8 oldalnyi terjedelemben jelenhetnek meg. Az újságpapír szomorú odisszeája csak egy szerény, de elég beszédes virágszála annak a terjedelmes bokrétának, amely a háborús uzsorából rakódott össze. Zsir, hús, tej, tojás — s a jó Isten tudja — még hányféle uzsora mellé sorakozik most az ujságpapirkrizis, s még sincs remény arra, hogy ennek a tömérdek anomáliának egyszer vége szakadna. Mindig dicső német szövetségesünkre szeretünk hivatkozni. Vegyünk példát a kiuzsorázás leküzdésében is Németországtól, ahol nem fordulhat elő, hogy a papírgyárak olyan érvágást akarjanak ejteni lapjaikon, amely a lapok terjedelmében jusson kifejezésre. A legjobb alkalom kínálkozik most arra, hogy végre-valahára a már áldatlan helyzetet szanálni lehessen. Lássuk a segítséget, amely sokáig már nem késhet. Domány Gyula. * Háborús segélyek. Napról-napra olvasunk híreket arról, hogy vállalatok, pénzintézetek milyen háborús segélyeket nyújtanak alkalmazottaiknak. Ha ezek a háborús adományok nem is állanak arányban a növekedő drágasággal, mégis némileg enyhítik á drágaság terheinek elviselését. A magáncégekről igen ritkán jegyezhetjük föl, hogy támogatásban részesítik alkalmazottaikat, ellenben annál gyakrabban adják tudtul a pénzintézetek, hogy milyen arányokban javítják alkalmazottaik fizetését. A bankok az utóbbi időben tényleg többször nyújtottak hadisegélyt hivatalnokaiknak, azonban ezek a pótlékok nincsenek arányban sem a bankok növekedő nyereségével, sem pedig azzal a munka- többlettel, amellyel ma kell a hivatalnoki karnak megbirkóznia. A pénzintézetek, mint a Magyar Bank és Kereskedelmi részvénytársaság félévi mérlege is mutatja, igen sokat kerestek a háborús konjunktúrán s a legelemibb kötelességük, hogy nyereségtöbbletük egyrészéből hivatalnokaikat megfelelően felsegítsék. Be kell látniok a nagy biztositó társaságoknak és bankoknak, hogy a mai súlyos viszonyok között egyenesen erkölcsi obligójuk a jól dotált hivatalnoki kar, a tisztviselőikről való anyagi gondoskodás. * Uj kölcsön művel etek. Ma már egészen bizonyos, hogy a háború terheinek fedezésére az ötödik hadikölcsön is kibocsátásra kerül. Németországban nem is titkolják, hogy az ötödik hadikölcsönt már szeptember havában kibocsátják. Természetes, hogy úgy nálunk, mint Ausztriában szintén számolni kell az ötödik hadikölcsönnel, amely 1 — 2 hónap múlva válik aktuálissá. Naponta a magyar-osztrák monarchia együttvéve 40 millió koronát költ háborújára, ami egy hónap alatt L2 milliárd koronát jelent. Ennek a hatalmas összegnek az előteremtésére a legalkalmasabb mód a hadi- kölcsönök kibocsátása, mert a pénzpiaci viszonyok garantálják már előre a kölcsön sikerét. A magánkamatláb állandóan 2 százalék körül ingadozik, sok a fölösleges tőke, amelyet kihelyezni nem lehet s amely Így gyorsan és könnyedén fektethető be hadikölcsöncimletbe. Különben a lelki motívumok sem hiányoznak a kölcsön sikeréhez. Az állam azonban borzasztó terheket vállal magára a hadikölcsön révén. A kamatterhek szaporodása olyan óriási arányokban emelkedik, hogy azoknak a büdzsébe való beállítása a béke pénzügyminisztereknek mindenkor gondot fog okozni. Az uj kamatterhek nem is fedezhetők csak úgy, ha a legintenzivebb munka indul meg minden vonalon s a nagyobb termelés az állam bevételeit is fokozza. Nincs ok a kétségbeesésre, mert a háború győzelmes befejezésétől függ államháztartásunk konszolidációja. A föld-árak. Teljesen speciális helyzet támadt a háború második évének végén a földárak alakulásánál. Amig ugyanis a háború elején az ingatlan-árak hanyatlottak, mivel az általános bizonytalanság a földbirtok áralakulására is kedvezőtlenül hatott, addig később, amint a mezőgazdasági terményárak emelkedtek, a földárak is javultak. Dacára annak, hogy a munkásviszonyok a háború alatt megromlottak, a föld árában mégis tekintélyes javulás mutatkozik s már régen nem volt olyan élénk ingatlanforgalom, mint most, a háború második évének befejezésekor. Számos nagybirtok cserélt gazdát, a kisbirtokok között is sok a tulajdonos-változás. Általában véve kielégítők úgy a nagy-, mint a kisbirtoknál a forgalmi árak. A haszon- bérleti egység- és alapárak szintén magasabbak, mint a háború előtt és igen régen nem adtak annyit bérbe, mint a háborús évek alatt. Ezek a szimptomák azt mutatják, hogy a jövő a földbirtoké, s még intenzivebb mezőgazdasági termelés fog a háború után elkövetkezni, mint amilyen arányú volt eddig a termelés. A sok birtokcsere, a többtermelési akció mindazt mutatják, hogy a háború befejezése után még erősebben fog megnyilvánulni agrikultur jellegünk, mint a háború előtt. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó : D. Virágh Géza. SIÓFOK Legjobb pihenő Budapesttől két órányira. Pompás strand fürdő. Kitűnő ellátás szobával 22—25 kor. Fürdőigazgatóság. TÍZ ÉV A NAPSUGARAS KELETEN ÉRDEKES KELETÁZSIAI ÚTLEÍRÁS -- TÖBB MINT SZÁZ KÉPPEL -IRTA Dr. CSILLAG GYULA О ÁRA 6 K. KAPHATÓ KÖNYVKERESKEDÉSEKBEN. BAYREUTH ♦ ÉS ♦ A WAGNER-SZÍNHÁZ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A BAYREUTHI WAGNER=ELO= ADASOK MEGISMERTETESE IRTA DR- FALK ZSIGMOND E FÜZETNEK ARA 40 FILLÉR
