Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-16 / 33. szám
i Független Budapest PÉNZÜGY ID í? XT 1 17 Q TJTTT? Г IPAR KERESKEDELEM JT Cj 14 £j C/ O П. I I |^L MEZŐGAZDASÁG Az arany szerepe a háborúban. Egész rövid hir jelentette, hogy az angol jegybank további intézkedésig nem publikálja aranykészletét. Nem fogja tehát az angol jegykibocsátó bank sem ezentúl a nyilvánossággal közölni az arany készletében időről-időre beálló változásokat. A hir annál meglepőbb, mert épen az angol bank tette közzé rendületlenül a háború kitörése óta helyzetére vonatkozó kimutatásait s a heti beszámolók pontosan megjelentek. A német birodalmi bank is nyilvánosságra hozza a státusában beálló változásokat, de amig e két jegybank a háború alatt egyetlen kimutatás publikálását sem sikkasztotta el, addig a francia és orosz jegybankok közvetlenül a háború kitörése után beszüntették státusaik közlését s csak ..hónapok múlva kezdték meg ismételten a heti jelentések nyilvánosságra hozását. Az angol jegybank nem elégszik meg az aranyállomány közlésének beszüntetésével, hanem iniciativájára az angol kormány eltiltja az arany ipari feldolgozását s szigorú büntetést igér azoknak, akik az aranyat tezaurálják, vágy- bármi utón a szabad forgalomból kivonják. Ez a rendelkezés megdöntötte tehát a londoni Citynek azt a büszke érvelését, hogy a két éves háború óta Anglia az egyetlen szabad aranypiac. Az angol aranyforgalom a háború folyamán eddig is sokat veszített szabadságából, jóllehet aranybeviteli tilalmat nem rendeltek el, mégis az aranyforgalom irányítása teljesen a háborús pénzügyi politika érdeke szerint történt. így az arany szabad mozgása Angliában szintén részben illuzóriussá vált, de az kétségtelen, hogy Anglia az egyetlen hadviselő állam, amelyben a háború alatt is cirkulált aranyfa szabad forgalomban. Egyelőre nincs pozitív adat arról, hogy a tiszta arany valutás Angliát, ahol teljes a jegyfedezeti rendszer, mi inditotta a szigorú védelmi intézkedésre, de figyelemmel kisérve azt a borzasztó haláltusát, amelyet Anglia valutájának stabilitása érdekében már körülbelül másfél év óta kifejt, megtaláljuk a kulcsát az aranykészletek megóvására vonatkozó szigorú kormány- intézkedésnek és jegybank határozatnak. Minden háborús ország ugyanis többet fogyaszt, mint amennyit termel, rá van tehát a külföldre utalva. Áll ez különösen Angliára, amely a háború kitörése óta állandóan többet importál s már az első háborús év végén 150 millió font sterlinggel multa fölül beviteli exportját. Ez az összeg a háború második évének végére már meghatványozódott s Anglia az első két háborús évben 7 milliárd koronával többet importált, mint amennyit exportja kitett. Természetes, hogy e nagy passzív szaldó kiegyenlítése óriási áldozatokat követelt Angliától s amikor külföldi követelései elfogytak, s amerikai értékpapírjaiból is tekintélyes mennyiséget eladott, dollár névértékű kölcsönt volt kénytelen Amerikában felvenni, amelynek ellenértékét onnan nem diszponálhatta el, hanem szállítások kiegyenlítésére volt köteles fordítani. A dollár- kölcsön egy milliárd volt ugyan, de hamar elfogyott. Kénytelen volt Anglia ezután effektiv arannyal fizetni Amerikának. Rátette kezét ezért az indiai és kanadai aranykészletekre, amelyeket épugy behajóztak Londonba, mint a szerb és belga jegybankok aranykészleteit. Sőt leghűbb szövetségeseitől Francia- és Oroszországtól is aranyfedezetet követelt a nekik nyújtott kölcsönök biztosítására. Erre vonatkoztattaHelfferich azt a kijelentését, hogy a kalmár Anglia még attól sem retten vissza, hogy szövetségesei hátából aranyszíjat hasítson. Az aranynak a pénzügyi hadviselésben tehát igen fontos' szerepet szántak, amit a háború két éve, de a háborút közvetlenül megelőző hónapok is igazolnak. A háború kitörése előtt Oroszorzság összevásárolta a londoni aranypiacra érkező aranymennyiség legnagyobb részét, s a háború alatt is igyekezett aranykészletét növelni, de ennek dacára Oroszország az egyetlen hadviselő állam, amelynek aranya a háború első éve alatt erősen csökkent s csak az utóbbi hónapokban emelkedett. A nagyobb jegybankok háborús aranymozgalmát ugyanis a következő táblázat mutatja: 1914 1915 junius 30 millió koronában 1916 Német birodalmi bank . 1.590 2.864 2.995 Angol bank................. 960 1.248 1.464 Francia » ................. 3.975 3.9 27 4.763 Orosz » ..... 3.840 3.792 3.936 Mint ebből az összeállításból kitűnik, minden hadviselő állam jegybankjának aranya emelkedett a háború alatt, s a legnagyobb arányú növekedést a német birodalmi bank aranya tünteti föl. Az aranymozgalom azonban a legnagyobb jelentőséggel Angliában bir, mert egyetlen hadviselő ország sem áldozott valutájára annyit, mint Anglia, s ennek dacára az angol váltó legfontosabb piacán, a newyorki tőzsdén a háború alatt igy alakult: Paritás................. 4-86 1914. dec. 31 . . . Ol СО 19 15. junius 30 . . 4.72 1915. szept. 30 . . 4-48 1916. junius 30 . . 4-741/2 Látszik tehát, hogy Anglia képtelen volt váltóárfolyamát fenntartani hosszas kísérletezései dacára, s aran}:exportja éppen úgy nem volt célravezető, mint ahogy eredménytelen maradt a külföldi értékpapírok eladása is. A kétéves háború tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, hogy leghelyesebb az aranyat az ország határain belül megtartani s csak a kényszerítő szükség esetén teljesíteni aranyban külföldi fizetéseket. Domány Gyula. ж A betétmozgalom. Most jelent meg az osztrák pénzintézetek julius hónapról szóló betétkimutatása, amelyből kitűnik, hogy 15 nagy bécsi banknak és takarékpénztárnak 88 millió koronával emelkedett julius folyamán a betéte. Ez az egyetlen számadat világosan illusztrálja, hogy a magyar és osztrák monarchiában milyen óriási emelkedés állott elő a betéteknél, s ez a processus még nem fejeződött be, hanem folytonosan erősbödik. Ha a 88 millió koronás, egy havi betétszaporodásról következtetést vonunk az egész monarchia takarékbetéteinek szaporodására, úgy az év első felében a folyószámlára és könyvre elhelyezett új betétek összegét fél milliárd koronára tehetjük. Ez a számadat annál nagyobb jelentőségű, mivel az első félévben úgy nálunk, mint Ausztriában egy-egy hadikölcsön került kibocsátásra, s a két kölcsön végösszege elérte a 6V2 milliárd koronát. A hadikölcsönök nem vették tehát túlságosan igénybe a takarék- betéteket, mert a megtakarított tőkék állandóan szaporodnak. A mai viszonyok mellett tökéletesen érthető a betétek szaporodása, mert a nyersanyag és a készárúk nágyrésze átváltozott pénzzé s ennek a sok pénznek egy része, mint megtakarítás, mint föl nem használható tőkefölösleg kerül a bankokba. Szomorú megélhetési viszonyok. A magántisztviselők helyzete páratlanul szomorú. A kimerültségtől és a borzasztó sok szenvedéstől, az éhségtől összeesnek, s kihull kezükből a toll. Magyarország leglelkiismeretlenebb és legembertelenebb uzsorásai a magánvállalatok. Ma, amikor 5 600 százalékkal drágább minden, mint 2 évvel ezelőtt, még mindig ugyanúgy fizetik alkalmazottaikat, mint a háború kitörése előtt. Szabadságot nem adnak nekik, hanem korgó gyomorral kora reggeltől késő estig dolgoztatják őket. Ez a lehetetlen helyzet arra kényszeríti a kormányt, hogy a magántisztviselők ügyét kezébe vegye. Beleszólást kíván nyerni a kor-* mány abba a lelketlen kufárságba, amelylyel a magáncégek és vállalatok viseltetnek alkalmazottaikkal szemben. Ráfogja kényszeríteni a vállalatokat és magáncégeket, hogy hivatalnokaiknak ugyanolyan háborús pótlékot adjanak, ugyanúgy rendezzék fizetéseiket, mint az állami tisztviselőkét. Ez a megoldás igen helyes és örvendünk, hogy végre a kormány is kezébe vette a magán- tisztviselők ügyét. Ж Adómorál. Figyelemmel kisérve a hadiadók parlamenti tárgyalását, arra a mélyen elszomorító végső konklúzióra jutunk, hogy nálunk az adómorál még mindig csak gyermekcipőben jár. Minden kereseti ág, minden vagyon és jövedelem ki akarja magát vonni az adó alól, s a száz év előtti viszonyok jutnak az eszünkbe, amikor a magyar főnemesség kiadta a hangzatos jelszót: »Nem adózunk.« A földbirtok borzasztó sokat keresett a háború alatt. Annyi a pénze a földmíves osztálynak, hogy nem tudja, hová rejtse el pénzét. Visszafizette adósságát és ennek dacára nagy pénzfölösleggel rendelkezik. A gyáripar szintén gazdagodott a háború alatt. Gyártmáryait hihetetlenül magas árakon hozta forgalomba, s az állandóan kedvező háborús konjunktúra annyi megrendeléshez juttatta, hogy alig győzi a megbízásokat lebonyolítani. A kereskedőnek sincs a háborúra sok panasza, mert épen elég magasan árulta ki raktárát. Ennek dacára a parlamentben minden kereseti ág, minden vagyon a másik kereseti ágra iparkodik az adózást áthárítani. Nem veszik figyelembe, hogy ha a háború nem jön közbe, keresetük nem lett volna olyan féltés, s az előző évek passzívái — amelyekkel üzletévüket sokszor lezárták — szaporodott volna. A hadviselés sok pénzt emészt föl s ezt elsősorban azoknak kell összeadniok, akik a háborún kerestek, akik a háború folytán anyagi előnyökhöz jutottak. Ne igyekezzék senki kivonni magát az adózás alól, hanem fizesse meg azt az adót, amelyet reá ma kivetnek. Ha mindenben német szövetségesünket utánozzuk, az adómorálnál is a német legyen a mintakép. Tíz ÉV A NAPSUGARAS KELETEN ÉRDEKES KELETÁZSIAI ÚTLEÍRÁS __ TÖBB MINT SZÁZ KÉPPEL -IRTA Dr. CSILLAG GYULA О ÁRA 6 K. KAPHATÓ KÖNYVKERESKEDÉSEKBEN.
